Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-28 / 23. szám

Bővül a választék Élelmiszeripari beruházások Az idén az élelmiszeripar a tavalyihoz hasonló nagy­ságrendben mintegy 6—7 milliárd forint értékben hajt végre beruházásokat, ame­lyek jelentős részben a vál­lalatok bővítését szolgálják. A szőkébb anyagi lehetősé­gek miatt a vállalatok gon­dosan mérlegelik, mit, mire költenek. Az építéssel össze­függő fejlesztésekre kevesebb jut, előtérbe kerül viszont a gépi rekonstrukció, a tech­nológiai folyamatok korsze­rűsítése, valamint à takaré­kosságot szolgáló fejlesztés. Mindez elsősorban a hazai • ellátás javítását, továbbá az export fokozását, illetve a ráfordítási költségek mérsék­lését szolgálja. Raktárak, hűtők tételeinek megteremtésére. A Kecskeméti Baromfifeldolgo­zó Vállalat baromfi virsli,-párizsi, és szárnyaskrém elő­állítására alkalmas berende­zések vásárlását tervezi. Más baromfiipari vállalatoknál különböző ízesítésű fasírtot és hamburger-fajtákat kísér­leteznek ki. A húsipar új­fajta kenőmájasokkal, felvá­gottakkal jelenik meg. Több helyen növelik az úgyneve­zett top-bélbe töltött készít­mények gyártási arányát. E termékek hosszabb ideig tart­hatók el a hagyományosak­nál, és így a kereskedelem hét eleji szerényebb kínála­tát lehet ezekkel javítani. A hűtőiparban tésztás mirelit­félék kidolgozásán munkál­kodnak. Súlyos erdőkárokat okozott a havazás A nagy havazás és szélvi­har súlyos károkat okozott a somogyi erdőkben, főként a fiatal — 15—30 éves — feny­vesekben és lombos erdők­ben. A Somogy megyei Er­dő- és Fafeldolgozó Gazda­ság egyes ©időrészein, így Barcs, Nagybajom térségé­ben a fiatal fenyveseket szánté letarolta az ágakra ráfagyott vastag hóréteg. A kártételt a szerdai szélvihar még csak fokozta; .derékba törtek a fák. Az előzetes becslések szerint mintegy 50 ezer köbméter faanyag ve­szett kárba. Töretlenül a cél felé — — ^ Magas fordulatszámon A fűrészélező visítva csap a fogalt közé, aranysárga szikrák pattannak és huny­nak ki pillanatok alatt. — Akkor kész a munka, amikor már nem jön a szik­ra — Török Henrik a gépet figyeli. — Kitűnő masina ez, nagyon kellett! Egy éve a gálosfai iparte­lepen, a fafeldolgozóban ta­lálkoztunk. — Ott azóta a vasasok dol­goznak, a fafeldolgozást itt Sántosom szerveztük meg. Ha egy év múlva ismét el­jön, biztos, hogy találkozik megint új dolgozókkal. Itt mindig történik valami, ami jó! Az istállóból alakították ál a fafeldolgozót. Kék sátortető alatt a rönkhasító szalagfű­rész, automatikusan millimé- ternyi pontossággal vágja a rönköket. — Mi magunk hoztuk ösz- sze ezt a nagyszerű masinát —Sersli János műszakvezető alig néhányadmagával dolgo­zik a gép mellett —, ha úgy vesszük meg, kiadhattunk volna érte talán százezreket is. Ezzel a gondolattal össze­csengett nem sokkal később, amit Horváth István aszta­losmester mondott, amint éppen radiátort takaró fa­burkolaton dolgozott. — Amit magunk meg tud­tunk csinálni, azt nem kell megvenni. Sokat jelent ez manapság ! Ez is, meg a beépített szekrény is a kaposfüredi orvoslakásba kerül majd, melyet ugyancsak a szentba- lázsi szövetkezet épitőbri- gádja készít. — Látta mi lett a borjú­nevelőből? Meg hogy milyen rendezett rönkteret csinál­tunk? Sokat dolgoztunk. A borjúnevelő hófehérre meszelt, nagy, barna ablak­szemű szociális helyiség lett, csempézett fürdőkkel, étke­zővel. Egy éve még kőműve­sek dolgoztak, földhányáso­kon, árkokon kellett bukdá­csolni. Akkor is tél volt, vagy inkább tél vége, és Baranyó Károly elnök irodájában a falnak támasztva egy kasíro­zott, beszédes kimutatás állt: a Surján völgye Tsz az 1981- es évet alig több mint har­mincmillió forint árbevétellel és huszonöt és fél millió pénzügyi hiánnyal zárta. Ez 1982 végére úgy módosult, hogy megnégyszereződött az árbevétel, és mérleg nyelve négymillió-hatszázezer forint nyereségre billent, a harma­dik számsor pedig a nyolc­vanhárom évi cél, százötven­milliós bevétel, hét és fél millió nyereség. — Nehezebb volt teljesíte­ni — mondja Baranyó Ká­A korábbi években vissza­térő gond volt az iparban — részben ma œ az — a táro­lás. A feldolgozott árut nem­egyszer a raktárhiány miatt idő előtt és áron alul kel­lett a külpiacon értékesíteni. Máskor a kényszertárolást a minőség sínylette meg; vég­sősoron növekedtek a ter­melési költségek. Ezen a helyzeten enyhítenek az idén több ágazatban is. Folytató­dik a gabonatárolók építésé­nek programja: ehhez — pá­lyázat útján — a vállalatok és a mezőgazdasági üzemek állami támogatást is kapnak. A Törökszentmiklósi Barom­fifeldolgozó Vállalatnál befe­jezik a kétezerkétszáz tonnás mélyhűtő tároló építését, ugyanakkor hozzákezdenek a 4800 tonnás hűtőraktár ala­pozásához. Hasonló beruhá­zást indít a Bácskai Hús­ipari Közös Vállalat és a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat. Az új hűtőtárolók­kal lehetőség nyílik a rugal­masabb külkereskedelmi szállításokra, egy-egy cikknél jobban kivárhatják a kedve­zőbb értékesítési leb et őségét. /ön a hamburger A beruházások hozzájárul­nak a választék bővítéséhez. Nagy erőfeszítéseket tesznek az üzemek az olcsóbb kate­góriába tartozó készítmények kifejlesztésére, a gyártás fel­Kettőn áll Érdekvédelem. Gyakran használjuk ezt a fogalmat, de vajon mit jelent a gya­korlatban? Az ifjúsági szö­vetség legfontosabb tevé­kenysége is ez, vagyis tag­jainak és a mozgalmon kí­vül álló fiataloknak az ér­dekvédelme. Kubik Györgyöt, a marcali városi KISZ-bi- zottság titkárát arról faggat­tuk, hogyan valósul ez meg náluk. Nemrég vizsgálták meg egyik alapszervezetük, a Nagybereki Állami Gazda­ság KISZ-eseinek érdekvé­delmi munkáját. — A nagyberekieknéi jó példát találtunk. A KISZ- titkár tisztában van a fela­dataival, határozott, partne­re lehet a vezetőknek. Am mégsem kell túl gyakran hallatnia a hangját, mert a gazdasági vezető is pontosan tudja, mit kell adnia a fia­taloknak, hogy megtartsa őket — Mi a föltétele annak, hogy a fiatalok érezzék érdekeik védelmét, képvi- teletét? — Elsősorban az aíapszer- vezeti titkár személye, felké­szültsége, rátermettsége, ha­tározottsága. Ez az alapja annak, hogy a gazdasági ve­zetők egyenlő félként tár­gyaljanak vele, kikérjék vé­leményét. — Hogyan tudja segíte­ni a KISZ a pályakezdő fiatalokat? — Az egyik általános gond a lakáskérdés. A lakáselosz tásnál szava van a mi műn katársunknak is, javaslatain­kat meghallgatják, A lég­iste probléma a pénz, hogy' Szikrát szór a fűrészélező. roly —, mint ahogy ezt ak­kor elképzeltük. De a most készülő-mérleg alapján azt várjuk, amit elhatároztunk, valóra válik. Az aszály a növényter­mesztésben átlagosan húsz- százalékos kiesést okozott, és a szigorodó feltételek miatt az ipari termelésben is szer­kezetváltást kellett végre­hajtani. — Fontos, hogy naprakész információ legyen. Ha az egyik ágazat elmarad, ellen­súlyozni lehessen más terü­leten. — S mivel sikerült ellen­súlyozni ? — Részben az építőipari tevékenységgel, új vasipari munkákkal. Ez összefügg az­zal, hogy tavaly kialakítot­tuk a Sátorváz nevű uni­verzális tárolóépületet, mely­nek kizárólagos kivitelezési joga a mienk. Már Kaposváron a Szoko- la-berekben is látható egy ilyen, külsőleg is tetszetős létesítmény, a Tanép-raktár- nak készítették. — Erre az évre már négy igénybejelentés érkezett, de bizonyos, hogy több is jön, mert a Pénzügyminisztérium engedélyezte a gabonafor­galmi vállalatoknak: ha ezt a tárolót építik, az nem a fej­lesztési alapjukat terheli, költségként elszámolható. Kiskorpádon a megyei GMV megrendelésére már épül ilyen. Az elnök úgy mondja, hogy a nyolcvanhármas évet a konszolidáció évének tekin­tik, a megkezdett folyamatok kiteljesítésének, elmélyítésé­nek. Amihez hozzátartozott egyfajta szakosodás, a faipa­ri tevékenység teljes egészé­ben a sántosi telepre került, a vasipari munka — beleért­ve a gépjavítást is — a gá- losfai telepre. — A mi körülményeink között a hosszú keskeny föld- sávnyi szántó hótakaró alatt pihen. A mezőgazdaság itte­ni — különösen mostoha — körülményeit mi sem jelle­mezheti jobban, mint az, hogy tavaly az egész üzem termelésének nyolcvan száza­léka a kiegészítő, ipari tevé­kenységből származott. (Folytatjuk.) Vörös Márta Traktor szánt a major helyén... Zselici táj — iparteleppel. Csaknem 170 intézkedéssel 927 hektár földterületet „mozgattak meg” tavaly a Somogy megyei Földhivatal munkatársai, együttműködve az érintett tanácsokkal, álla­mi gazdaságokkal és terme­lőszövetkezetekkel, valamint az egyéni földtulajdonosok­kal. Cserére például 246 hek­táron került sor: a nagyüze­mi táblák kialakításakor ad­ták át egymásnak ezeket a területeket a szomszédos gaz­daságok. Földrendezést 238 hektáron bonyolítottak le; így kerültek nyilvántartásba pél­dául a belterületből külterü­letekhez csatolt földek. Egyik­másik somogyi mezőgazda- sági nagyüzem termőterüle­te földátadás révén gyarapo­dott 1983-ban. Földet adott át a Dél-somogyi Állami Gazdaságnak a Keszthelyi Kutatóintézet, harminckét esetben pedig tanácsi kezelé­sű terület került állami gaz­dasági, illetve termelőszövet­kezeti használatba. Nagyba­jomban például nyolc-nyolc hektárral nőtt ily módon a Sefag erdészetének és a No­vember 7. Tsz-nek a határa. a vásár elő tudják-e teremteni a fia­talok az új otthonhoz szük­séges anyagiakat. A fiatal értelmiség között elég sok a „bevándorló”, az itt letele­pedni kívánó fiatal. A kez­dő fizetésele azonban még elég alacsonyak, ám ebben mi nem tudunk segíteni. A gazdasági vezetők feladata, hogy olyan körülményeket teremtsenek, melyek itt ma- rasztják a jó szakembereket. Mi legföljebb a jutalmazás­nál szólhatunk, ha úgy érez­zük, valaki többet érdemel. — Milyen ügyekben ke­resik meg a fiatalok a vá­rosi KISZ-bizottságot leg­gyakrabban? — Egy-egy fegyelmi ügy kapcsán jönnek tanácsot kérni, de nem csak akkor, ha KISZ-tagról van szó, hisz valamennyiük érdekeit igyek­szünk védeni. A területünkön csaknem tízezer fiatal él, eb­ből 2660 tagja a mozgalom­nak. — Hol valósul meg leg­jobban . az érdekvédelmi tevékenység? — Nagyon jó a kapcsolat a gazdasági vezetőség, a párt- és a KISZ között a bőrdíszműnél; agilis, jól fel­készült titkár van az építő­ipari szövetkezetben; és kivá­lóan működik a nagyszakácsi lakóterületi alapszervezet, melynek sokat segít a tap- sonyi tanács. Szeretnénk, na ez lenne jellemző a többiek­re is. Általában kettőn áll a vásár: a KISZ-titkár hozzá­.’tésén és a gazdasági veze- .ő rugalmasságán. Sajnos, még sok helyen valamelyik hiányzik. Bérelt fólia alatt terem a primőr vállalatokkal már megkö­tötték. A nagybajom—ka­póstól áfésztól a Zöldért kapja a legtöbb árut, de szerződést kötött a zala­egerszegi BOV-val, a Hun- garonektárral, az Erdei Ter­mék Vállalattal, a Herbá- riával és a Környei Mező- gazdasági Kombináttal is. A gazdákkal a megállapodások kötése január 20-án kezdő­dött, s márciusban fejeződik be. Olyan cikkekre szerződ­nek, amelyeknek biztos pia­cuk van. A többi között pél­dául szamócát, málnát, cse­resznyét, méretes uborkát. >aradicsomot, zöldbabot nyulat, mézet, csigát és va­don termő gyógynövényeket várnak. A szövetkezet tulajdonán ban levő 1364 négyzetméte­res fóliás területet 11 gazda vette bérbe; ők termelnek korai zöldségféléket. A pa­lántákat a nagybajomi Le­nin Termelőszövetkezettől kapják, ezt az áfész kedvez­ményesen adja a fóliásak­nak. A szövetkezet vezetői arra számítanak, hogy eb­ben az évben száz vagon árut vásárolnak fel a kis­gazdaságoktól. Az uborka és zöldbab ter­meléséhez magot közvetle­nül kapnak a gazdák. A többi magot és a termelés­hez szükséges eszközöket a boltokban vásárolhatják meg. Előreláthatólag 600— 800 termelővel tartanak szer­ződéses termelési kapcsola­tot, Termőföldet vesznek el az útépítések, az uj lakó- és ipartelepeik; egyebek mellett ez indokolja, hogy minden lehetséges módon hasznosít­sák az alkalmas — vagy al­kalmassá tehető — határré­szeket a mezőgazdasági üze­mek. Mint Rada Antal, a So­mogy megyei Földhivatal földhasználati osztályvezetője tájékoztatott: a hivatal mun­katársai újrahasznosítási ter­vet készítenek, s ebben mint­egy ezerkétszáz hektárra adtak javaslatot, miként le­hetne szántóföldi művelésbe vonni a korábban más célra használt földterületet A rekultivárió fokozatosan valósul meg, hiszen e mun­kának számottevő pénzügyi vonzata is van: az anyagi le­hetőségektől függően lépnek előre évről évre Somogybán ezen az úton. Tavaly 95 hek­táron valósult meg az újra­hasznosítás, 3,2 millió forin­tos állami támogatással: régi majorok helyét szántották, gyepeket törtek fel, utakat vontak szántóföldi művelés­be, miután az általános föld- rendezési munkákat elvégez­ték és e területeknek a fel­számolásáról döntöttek. A szorosadi téesz határában így lett szántóföld a meg­szüntetett Jutompuszta he­lyén, s gyarapodott a szántó az újrahasznosítás révén a kaposfői, a hetesi, az oszto- páni, az inkei, a kutasi, a csurgói és a gyékényesd ter­melőszövetkezetben, illetve a dél-somogyi meg a bárdibük­ki gazdaságban, továbbá a Kaposvári Mezőgazdasági Fő­iskola Tangazdaságában. A költségek felét állami támo­gatásból fedezték, a többit maguk állták a gazdaságok. Az idén — várhatóan — csaknem háromszáz hektáron kerül sor újrahasznosításra, arra, hogy korábban más cél­ra használt földterületeket szántóföldi művelésbe von­nak a somogyi gazdaságok. E célra 5,9 millió forint állami támogatást igényeltek a me­zőgazdasági nagyüzemek. A saját gyártmányú rönkhasító. A nagy ba­jomi áfész 1983-ban 19 millió forint értékben vá­sárolt fel kü­lönböző áru­kat; ez, sajnos, kevesebb a tervezettnél. Néhány cikk­ből, például mézből, nyűiből sikerült csak elérni vagy túllépni a tervezett mennyi­séget. Viszonylag sikeres volt a gyümölcsök közül a málna és a ribiszke termel­tetése. A Mavad megbízásá­ból vásárolták és dolgozták fel az éti csigát Somos;, egész területéről, összesei'. 1530 mázsát exportáltak. Az ez évre szóló áruszál­lítási szerződést a partner SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents