Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-26 / 21. szám
A mesék kapujában józanul FKönyvespolc"! Lassan polcnyi helyet foglalnak el egyik könyvállványomon a vidéken megjelent munkák. Egyszeri antológiák, verseskötetek, elbesaélésfüzérek. Közülük — s nem véletlen — azok a jelentékenyebbek, amelyek egy-egy folyóirat kiskönyvtárának darabjaiként láttak napvilágot. Itt az előretervezés, a tudatosság olykor olyan műveket eredményez, amelyek a régión túl, országosan is képesek jelentősét mondani. A kecskeméti Forrás könyvek közül ilyen volt például Hatvani Dániel szociográfia- kötete, a Füst száll fölfelé című. A Palócföld folyóirat kiskönyvtárának darabjai közül eddig kettőt ismertem: Laczkó Pál Szalma komisszár című elbeszélésgyűjteményét és az „Ébresztő idő” antológiáit, amely teljes képet rajzol egy tájegység alkotóköré- ről. Igényes kötet mindkettő. A harmadik most érkezett Boái Tóth Elemér A mesék kapujában címmel publikált a Palócföld könyvek sorozatban. Kolléga írta: egy azok közül, akikkel évente, félévente országos „fejtágítókon” együtt koptatjuk a széket. Tóth Elemér azok közé tartozik, akik nem tüntetnek állandóan annak bizonyításával, hogy mennyire benne vannak a szakmában, de ha hozzászól, kérdez, annak célja, súlya van. Vas megyében, Vasszflvágyon született 1940-ben; Egerben a tanárképző főiskolán szerzett diplomát. Az újságírói pályát Szombathelyen kezdte, de 1963-tól Salgótarjánban él, Nógrád című laptestvérünknél dolgozik. Verseivel korábban találkoztam az Életünkben, a Jelenkorban, a Napjainkban, a Magyar Ifjúságban stb. Csak most, e kötet nyitotta föl a szememet: Bódi Tóth Elemér azonos azzal a Tóth Elemérrel, akivel sajtótájékoztatókon, kulturális eseményeken együtt keressük az alkalmat, hogy leüljünk és meghányjuk, „nálatok hogy s mint”... A mesék kapujában című kötet után át kell rajzolnom a képet róla magamban. Könyve három egységből szervesül egésszé. Az emlék öble címmel a szülőtájhoz fűződő kapcsolatát, a világban betöltött helyét határozza meg. Vannak, akik a gyerekkort, a gyerekkori tájat felidéző művekre nosztalgiázást kiáltanak, ez a kifejezés lassan kiszorítja emlék- idézés szavunkat. A pejoratív szóhasználat mintegy kacat- sorba löki azokat a műveket, melyek azért fontosak, mert rögzítenek valamit az elmúltból; abból, ahogyan azt a következő generációk már nem élhetik, tapasztalhatják ... „Értitek-e a költőt?” — kérdezi Bódi Tóth Rokonai a völgyi rigók című versében. Azt hiszem, igen, s így. Lírája állapotot rögzít, nem megszépít, de a hajdanvoltból azt emeli ki, amit megőrizni érdemes. A költő „értetek ácsorog naphosszat / a határtalannak jelzett jövő / szűkreszabott előszobáiban”. Mert minden igaz költő vállalta a szerepet: múltat és jövőt kapcsolni lárájavai. Kerestem, smeg is találtam a szülőtáj, a dunántúli vidék szeretetének nyomait e költészetben. „Felső-Szilvággyal / már egy vagyok, mint árnyas Ithaká- valfOdüsszeusz”. Szemérmes férfival lomások formájában több versében is felszínre bukkan ez. Babonaságok, apokrif töredékek is verssé forrnák itt, őrizve az egykor voltak emlékét. (Knf arkodó éj, A kát virágai) A népi nyelvhasználat aranyrögei beépülnek a sorokba, ■ értékeivé válnak a költeménynek. De ez csak egyik karakteres vonása ennek • költészetnek. A másik az emberiség kultúrtörténete, mely mitikus alakok megidézésével, ember létrehozta emlékek versbe örökítésével képviselteti magát e lírában, mind az első, mind a harmadik kötetrészben. Ez utóbbit A mesék kapujában címmel foglalja egységbe a költő. Elemi erővel hit rá például a képzőművészet — Chagall, Ajvazovszkij, Bemáth Aurél, Jánossy Ferenc —, olykor látni is tanítja a költőt a képzőművészet. Ha a recenzens szubjektív lehet: bennem a kötetnek azok a versei vertek legnagyobb visszhangot, ahol ugyanazokból az élményekből táplálkozik, melyekben nekem is részem volt. Az ifjúság elvesztésének kegyetlen pillanatát rögzíti Az Albert rakparton című verse, itt der- meszti meg a halandóságtudat. Furcsa, de messzi városban, Párizsban élteim át magam is e jeges pillanatot. Különösen azt becsülöm benne, hogy — Sütő András szavával — a hazai fonnivalókat is magával viszi, bármilyen messzi utakra vezérli sorsa; fölfejti a látvány varrását, megmutatja a müncheni októberünnep, a londoni dokknegyed igazi arcát. Sohasem a turista-nézőszöget választja. Olykor — mint a München varázsa vagy a Fohász a tengeren című verseiben — egyetlen sorral, mondattal terem idil- zárlátot A Palócföld új kötetét hamarosan e tájon is kézbe vehetjük. L L Róza Csarijev színei Az Osbég SZSZK erdemes művészének, a Lenini Komszomal díjasának, Ruza Csőri jevnek a nevét nemcsak a Szovjetunióban, hanem külföldön is jól ismerik. A művész jelenleg Tasfcentfoen dolgozik. Kezdeményezésére a köztársaságban több múzeum nyűt üz- bég művészek művei számára. Róza Csaiiyv sok külföldi országban fordult meg, így Olaszországban, Marokkóban, Afganisztánban, Svédországban, Görögországban és Cipruson. Mindenünnen újabb gazdag szímvílágú művészeti alkotásokkal tért haza. Egyaránt szereti a portré, a tájkép és a csendélet festészetet TE MEG ÉISI Társakat keresnek Te meg Én. Megalakult a magányosok klubja a kaposvári szabadidőközpontban. Folytatódik tehát az új divat, a társkereső szolgálat, napjaink betontömegbe zárt, mégis magára maradt lakói között? Szó sincs róla! A Te meg Én klub azokat várta, akik nehezen tudják egyedül elviselni a négy fal közé zártságot, akiknek nincs kihez szólniuk, nincs kit felkeresniük problémáikkal, nincs kihez tartozniuk. Az étiét jó, a gondolat szép. Amikor első ai ka! ómmal elmentem a klubba a vezetőn kívül csak egyetlen résztvevőt találtam. — Karácsony előtt vagyunk ... Biztosan az ünnepekre készülődik mindenki.. . Talán majd legközelebb ... Legközelebb január közepén találkoztunk a klub ve- zetőjúwei, -hegest ManatxU. — Most már többen vagyunk, de még mindig mesz- sze attól a létszámtól, mely- lyel kezdtünk. — Honnan származik a klub alakításának az ötlete? — Elvált asszony vagyok, egyedül nevelem a két gyermekemet. A Latinca művelődési központban már működött magányosok klubja, de ott a tagok kizárólag időskorúak voltak. Akkor jött az ötlet,' miért ne szervezhetnénk olyan klubot, ahol a fiatalok is jól érzik magukat, társra, barátra találhatnának? Meglepő, de bizony az ifjabb korosztály körében is vannak jó néhányan, akik egyedül érzik magukat. Elmehetnének táncolni, szórakozni, de egyedül — különösen a lányoknak — nem „illendő”, s főként nem ki- kapcsolódást jelentő dolog. Első alkalommal »okán jöttek. Elsősorban fiatalok. Beszélgettünk, teáztunk, társasjátékot , játszottunk, zenét hallgattunk. Aztán el-elma- radoztak az emberek. A fiatal lányok azt mondták: „Szégyelljük magunkat, hogy így szeretnénk ismerkedni”. A klub tulajdonképpen arra való, hogy a magányos embernek legyen hova mennie, tartozzék valahova... A szabadidőklubban egyidejűleg több csoport is tart foglalkozást. Ezekbe is be lehet kapcsolódni — az otthoni gyötrő magány helyett — Mi lehet ez oka annak, hogy a klubot ilyen kevesen keresik fel? — Egyrészt kevesen tudnak róla, másrészt az emberek még mindig nem tudják elfogadni az ismerkedésnek a barátkozásnak ezt a formáját. Pedig nagyon sok a magányosan élő ember. Érdemes például anra figyelni, Szó fi ja Rotaru énekesnő A szentlőrinci kísérlet Kaposváron a Toldi iskolában Mér HM mént másfél évtizede vütozattan sikerrel énekel Szabja Rotaru szovjet énekesnő. Ennek bizonyítékai az országos és nemzetközi könnyűzene» versenyek díjai, 7 lemez, és a rádióhoz, valamint a televízióhoz érkező sok kívánság. hogy hadihassák az énekesnőt. Hódolói között vannak a modern ritmusok és a népi dallamok kedvelői is. Szófija két film főszerepét is eljátszotta. A Lélek című film a közelmúltban a Moszfiim- stúdói ifjú rendezők fesztiválján aratott szép sünért. 1968 nyarán lett népszerű. Bulgáriában a világ ifjúsági találkozó táncdalversenyén lépett föl a Cservona Ruta ukrán együttes és szólistájuk, a kjsnyovi képzőművészeti főiskola végzett hallgatója, Szofíja. (Mihail Rotaru knJhaz-brigádvezebő lánya). S magára vonta a publikum figyelmét — hangerejével, szép hangszínével, egyéni előadásmódjával, amelynek gyökerei az ukrán és moldvai nép énekdcultú- rá jóhoz nyúlnak vissza. (Fotó: TASZSZ—APN—KS) Szofija Rotaru a Cservona Ruta együttessel a Szovjetunió számos városában föllépett. Nagy lelkesedéssel fogadták Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK, illetve Finnország, az NSZK és hazánk nézői is. Az alsó fokú oktatás az alapja a majdani felépítménynek: a felsőtagozatnak, a középiskolának, az egyetemnek. Ezért is foglalkoznak a szakemberek országszerte — a jobbítás szándékával — az általános iskolai oktatás színvonalának emelésével, a módszerek és a tananyag korszerűsítésével. Az országban — és Somogybán is — számos anyanyelvi kommunikációs, illetve matematikai módszertani kísérlet kezdődött Ezeknek egy része azonban „megbukott”, mivel a jelenlegi oktatási szervezeti rendszerben nem vált be. A szentlőrinci kísérlet a sokoldalúan végzett, harmonikus emberideált tűzi ki nevelési célul. Az 1969-ben kezdődött újító munka két szakaszban valósul meg. Az első tíz év eredménye magának a kísérleti iskolának a létrejötte. Hosszú idő szükséges hozzá, hiszen a kísérleti iskolákban nem az oktatás egy-egy eleme alakul át, hanepn egész rendszere. Az új nevelési alaphelyzet létrehozásával megjelennek asz. új nevelési formák is, kiszorítva a régieket. létrejött a komplex tantárgyak rendszere: az oktatás a teljes világképből indul ki, s azt bontja részekre. így nem olvasást, írást, nyelvtant, számtant, rajzot, testnevelést tanulnak a gyerekek, hanem anyanyelvet, matematikát, a természet és a társadalom fejlődését, s szakfoglalkozásokon vesznek részt —, hogy csak a legfontosabbakat emhogy hányán adnak fel házassági hirdetést. Ha ezek az emberek a klubba jönnének, talán megoldódnának gondjaik. Az első foglalkozáson többek között arról beszélgettünk, hogy kinek miért alakult így az élete. Volt, akinek csaknem megnyugvást jelentett az, hogy tapasztalhatta: másnak is vannak hasonló, sőt súlyosabb problémái, mások is egyedül vannak. Függetlenül attól, hogy a tagok döntő többsége gyerekes családanya vagy apa. — Milyen programokkal lehetne csábítani az embereket a Te meg Én klubba? — Aki úgy érzi. hogy társaságra lenne szüksége, azt szeretettel várjuk. A házi programok mellett közös kirándulásokat, hangvetseny- és színházlátogatást is tervezünk. Művészeket, alkotókat is szeretnénk meghivni I kötetlen beszélgetésre. Gondoltunk arra is, hogy a klubtagok gyermekeinek szervezünk közös programot — korosztályok szerint — amíg a felnőttekkel beszélgetünk. Aabrw Agate lítsük. Ezen a rendszeren belül az önkormányzatot is megvalósították. A pedagógiai irányítás az önkormányzat segítségével érvényesül. A közösség irányításában ennek rendkívül fontos szerep jut. S még egy alapvető sajátosság: a szentlőrinci kísérletben a könyv nem kiegészítője, hanem eszköze az 's- meretterjesztésnek. Hogyan fogadják a középfokú oktatási intézmények a szentlőrinci kísérlet résztvevőit? Dr. Kocsis József, a szentlőrinci iskola igazgatója somogyi pedagógusok előtt a munka eredményét ismertetve elmondta: a középfokú intézmények a hiány oldaláról közelednek a gyerekekhez. Nem arra kíváncsiak, hogy mit tudnak a Szentlő- rtnoen végzett diákok, hanem hogy miben tájékozatlanabbak társaiknál. Mérések bizonyítják, hogy egyetemes látásmódjuk, szövegmegértésük, kommunikációs készségük messze meghaladja a normális általános iskolában végzettekét. A szentlőrinci A Hazafias Népfront, a KISZ KB, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum és a Tönténehm Társulat üzemtörténeti szakosztálya országos hely- és üzemtörténeti pályázatot hirdet az alábbi, kiemelt témakörökben : A magyarországi népfront- mozgalom történetének feltárása: à mozgalom előzményeinek, célkitűzéseinek vizsgálata és az abban részt vevő személyek életének ismertetése. Életmódtörténet! kutatások: egy család többgenerációs életútjának leírása, társadalmi változások hatása, gazdasági-kulturális életviszonyok alakulása, hagyományok továbbélésének, átalakulásának vizsgálata. Egy üzem történetének megírása: a megfelelő dokumentumok feltárása után az üzem létrejöttétől napjainkig terjedő vizsgálata, különös tekintettel a termelésben részt vevők munkakörülményeinek változására. Kulturális egyesületek életének kutatása: valamely dalkör, olvasóegylet, színjátszókör, önképzőkör vagy egy település kulturális egylete történetének megírása, iratanyagának, tárgyi emlékeinek összegyűjtése. A XIX. századi noteári átalakulásba sxreplo kikísérletben részt vevő gyerekek nem szoktak hozzá a tananyag szó szerinti elsajátításához, ám ha erre szükség van, rövid idő alatt csatlakoznak a többiekhez. A szentlőrinci kísérletet Kaposváron a Toldi iskolában kezdték meg — ott, ahol biztosítva látták a tárgyi és személyi feltételeket. Maguk a szülők mondták: a gyerekek örömmel járnak iskolába, élvezik a közvetlenséget, a kötetlenséget, az ismeret- szerzésnek e szokatlan formáját. Mi a helyzet a pedagógusok továbbképzésével? A szentlőrinci kísérlet oktatóival ezt egy-egy intézményen belül oldják meg. Az iskolakísérleti munka — a kutatás, a képzés — csak úgy történhet, ahogy a mindennapi szükséglet megkívánja. A pedagógusok természetesen részt vesznek a megyei továbbképzéseken is, ahol ösa- szehasonlíthatják munkájukat a többi általános iskola munkájával. emelkedő személyiségek életútjának feldolgozása. A felsorolt témákon kívül pályázni lehet egyéb olyan témák feldolgozásával is, amelyek a helytörténeti kutatások körébe tartoznak.' Nemzetiségi témában vagy nemzetiségi nyelven írt sikeres pályamunkák különdíj- ban részesülnek. Az országos pályázat a megyei pályázatokra épül, tehát kétlépcsős. A pályázatokat a Somogy megyei Múzeumok Igazgatóságához (Kaposvár; Rippl-Rónai tér 1.) kell beküldeni két példányban 1984. augusztus 31-ig. A megyei eredményhirdetés 1984 októberében lesz, az országos műemléki és múzeumi hónap keretében. Az országos eredményhirdetés 1985-ben a munka ünnepér hez kapcsolódik. A pályázatot ifjúsági, felnőtt- és csoportos kategóriában hirdetik meg; országos díjai a következők: az I. díj (1 db) 7000, a II. díj (2 db) 4000, a III. díj (3 db) 3000 forint. A pályázók részletes felvilágosítást a megyei mrü-, zeum történeti csoportjánál kaphatnak. (Kaposvár, La- tinka S. u. 3.) Ambrus Ágneu Pályázati felhívás Életmód, üzemtörténet, egyesületi élet
