Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-26 / 21. szám

Tanácskozás Dzsakartában Felelős üzenet s Jurij Andropov, az SZKP KB fötitKára, a Szovjetunió államfője válaszolt a Prav­da kérdéseire. A politikai megfigyelők egyetértenek abban, hogy ezeket a kér­déseket az amerikai és a NATO-retoriká bizonyos módosulása váltotta ki. A rájuk adott magas szin­tű moszkvai válaszok a leg­fontosabb kérdésekben nyo- matékosílják a szovjet ál­láspontot. Újólag eloszlatnak egyértelműen minden olyan félreértést, amely az ame­rikai elnök legutóbbi nyil­vános szereplései nyomán támadhatott. Mint ismere­tes: Ronald Reagan a kö­zelmúltban többször is né­mileg megváltozott hangon beszélt a Szovjetunióról, többször igyekezett olyan be­nyomást kelteni, mintha a mostani nemzetközi helyzet „nem is lenne olyan veszé­lyes’’, mintha a szovjet— amerikai közeledésnek nem lenne „igazi” akadálya. Az igazság, sajnos éppen az ellenkező. A nemzetközi helyzet köztudottan veszé­lyekkel terhes, a szovjet— amerikai közeledésnek pe­dig éppen azok az akadá­lyai — kivétel nélkül —, amelyeket Washington poli­tikai tettei állítottak a pár­beszéd útjába. Régi mon­dás, hogy a kapcsolatépítés­hez legalább ketten kelle­nek, de a kapcsolatok rontá­sához az egyik fél is elég. A nemzetközi helyzet a konk­rét amerikai lépések egész seregétől lett ilyen, amilyen és az Andropov-interjú lé­nyege éppen az, hogy ezeket d lépéseket nem lehet né­mileg megváltozott szóla­mokkal meg nem történtek­ké tenni. Ha az Egyesült Ál­lamok elnöke (jórészt nyil­vánvalóan választási meg­fontolásokból) enyhébb ki­fejezéseket és motívumokat visz retorikájába, az az ó dolga. De az már az egész világ ügye, ha e szólamokat álcázásnak használja fel a tartalmi változatlanság lep­lezésére. „Készek vagyunk arra, hogy minden reális lehető­séget felhasználjunk a tár­gyalások folytatására — hangzik a főtitkári üzenet — ... tárgyalásokba azon­ban a tárgyalás kedvéért nem bocsátkozunk; nem te­szünk úgy, mintha nem len­nének ránk és a szövetsége­seinkre irányított új raké­ták Nyugat-Európában, ilyen játékban nem veszünk részt”. Ez a dolog lényege, az üzenet magva. Az amerikai magatartás vezetett a feszültség növe­kedéséhez, a szovjet—ameri­kai kapcsolatok megromlá­sához, tehát az enyhülés­hez, a továbblépéshez ennek a magatartásnak a tartalmi elemeit és nem puszta szó- használatát kell megváltoz­tatni H. E. Dr. Fred Sinowatz osztrák kancellár szerdán Belgrádban goszláv elnökkel. találkozott Mika Spiljak ju­(Telefotó: AP—MTI—KS) Moszkvában folytatta munkáját a KGST VB 109. ülése Szerdán Moszkvában foly­tatódott a KGST végrehajtó bizottságának 109. üdése. A tagországok állandó kép­viselői többek között átte­kintik az európai KGST-or- szágok egyesített villamos- energia-rendszerének műkö­désével összefüggő feladato­kat. A rendszer nagy jelen­tőségű hazánk szempontjából, mivel villamosenergia-fel- használásunk számottevő ré­sze importból származik. A szállítást a KGST-tagorszá- gok között kiépített távveze­ték-rendszer biztosítja. A tervszerű viilamosenergia-el- látásban lényeges feladat, hogy az együttműködésben részt vevő országok az egyez­tetett szállításokat maradék­talanul teljesítsék. A tagálla­mok — a népgazdaságaik előtt álló feladatok megoldá­sa é-dekében — nagy figyel­met fordítanak a villamos­energiát termelő létesítmé­nyek tovább* fejlesztésére. Ezek közé az intézkedések közé tartozik a paksi atom­erőmű üzembe helyezése is. Az ülésen áttekintik azok­nak a munkáknak az eddi­gi eredményeit is, amelyek a kölcsönös áruszállítások tel­jesítésével kapcsolatos fele­lősségi rendszer továbbfej­Trudeau Prágában Szerdán Prágába érkezett Pierre Elliott Trudeau. A kanadai kormányfő Lubomir Strougal csehszlovák mi­niszterelnök meghívására kétnapos látogatást tesz Csehszlovákiában. Pierre Trudeau és kísére­te fogadására Prága Ruzy- nei repülőterén megjelent Lubomir Strougal minisz­terelnök, továbbá a cseh­szlovák kormány elnökhe­lyettesei, valamint Bohuslav Chnoupek külügyminiszter és Martin Dzur hadseregtá­bornok, nemzetvédelmi mi­niszter. az 1984. Január 24-én megtartott rendkívüli sorsolásáról. farsangi lottószelvények A jutalomsorsolásban a far­sangi lottószelvények és az 1984. január havi előfizetéses lottószelvények vettek részt. A gyorslistában az alábbi rö­vidítéseket használtuk : á Vásárlási ut. (2000 Ft) b Lakberendezési ut. (100 000 Ft) c Vásárlási ut. (50 000 Ft) d Vásárlási ut. (20 000 Ft) e Vásárlási ut. (10 000 Ft) f Vásárlási ut. (9000 Ft) g Vásárlási ut. (7000 Ft) h Vásárlási ut. (5000 Ft) i Vásárlási ut. (4000 Ft) j Vásárlási ut. (3000 Ft) A nyertes szelvényeket 1984. február 16-ig kell a totó—lotjió kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfoga­dási és Lottó Igazgatóság cí­mére (1875 Budapest V., Mün- nich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az eset­leges számhibákért felelősséget nem vállalunk. 2 670 2 694 2 753 2 789 2 896 2 919 2 931 2 967 2 979 78 196 432 i 186 i 571 j 202 h 095 h 849 j 726 h 357 j 234 j 27* J 78 208 152 J 78 231 906 1 80 pl3 456 h 80 025 333 h 80 049 087 h 80 072 841 j 80 084 718 .1 80 096 595 j 80 108 472 j 80 120 349 j 80 132 226 j 80 144 103 i 80 155 980 j 80 167 857 j 80 179 734 i 80 215 365 j 80 227 242 j 80 239 119 e 80 250 996 1 80 262 873 j 80 274 750 e 80 286 627 h 80 298 504 f 80 357 889 j 80 381 643 j 80 393 520 f 80 405 397 h 80 417 274 i 80 441 028 i 80 452 905 j 80 464 782 1 80 488 536 j 80 500 413 j 80 512 290 j 80 524 167 g 80 536 044 j. 80 547 921 j 80 571 675 j 80 583 552 j 80 595 m n lesztését szolgálják. Ez a munka korábban magyar kezdeményezésre került a KGST-ben megoldandó fela­datok közé. A szerződéses kötelezettségek teljesítését biztosító feltételeket a ter­melés, a pénzügyek, a jog te­rületén egyaránt tökéletesíte­ni igyekeznek. A most vizs­gált szabályozásokkal azt kí­vánják elérni, hogy a szer­ződéseket a vállalatok idő­ben kössék meg, tartalmuk egyértelmű legyen, fokozot­tan elősegítsék a tervezetek pontos teljesítését. Ennek ér­dekében tanulmányozzák más szerződések, elsősorban az árucsere-forgalmi és fizetési egyezmények, jegyzőkönyvek előírásait is. Különösen nagy figyelmet fordítanak a tarta- lékalkatrész-ellátás általános elveinek továbbfejlesztésére. Megbízzák a KGST illetékes szerveit, hogy folytassák munkájukat, és az év végén terjesszék javaslataikat a végrehajtó bizottság elé. Az ülésen foglalkozzanak a számítógéppel vezérelt tech­nológiai rendszerek előállítá­sában és népgazdasági alkal­mazásában megvalósuló együttműködés bővítésével. Lehetővé kívánják tenni, hogy lengyel javaslatok alap­ján a KGST-szervezetek megvizsgálják a Lengyelor­szágban levő befejezetlen be­ruházásoknak a tagországok együttműködésével történ.* befejezését. Washington külpolitikája: Áz erőszak és következményei A legtöbb külpolitikai ak­cióra, amelyet a washingtoni kormányzat 1983-ban hajtott végre az erőpolitikán alapuló új külpolitikai doktrínájának keretében, a kudarcokért va­ló bosszúállás a jellemző, nem pedig a reális politikai haszonra törekvő józan szá­mítás. Csak kevesen — legfeljebb Washington hagyományos szövetségesei, meg azok, akik azt vallják, hogy a „pénznek nincs szaga” — csatlakoztak az amerikai vezetők által meghirdetett szocialistaelle- nes hadjárathoz. Nem sokat ért el az Egye­sült Államok a bosszúállás és megtorlás eszközeinek al­kalmazásával sem: a világ szemében csöppet sem nö­velte tekintélyét a Grenada felett aratott „történelmi győzelem” — így nevezték Washingtonban a kis karibi szigetország elleni katonai invázió, sem a salvadori, guatemalai, nicaraguai békés polgárok tízezreinek halála, akiket az Egyesült Államok által kiképzett és felfegyver­zett banditák mészároltak le. Nem éppen dicsekvésre méltó az Egyesült Államok libanoni szerepe sem. Ugyan­akkor Washington „jóvoltá­ból” 1984 elejére megszapo­rodtak a feszültséggócok a világban. Az erőszak jellemzi Wa­shington további terveit is. Nyugat-Európában megkezd­ték az újtípusú amerikai atomeszközök hadrendbe állí­tását, ami újabb lépés a fegyverkezési hajsza fokozá­sában, a háborús készülődés­ben. A „harmadik világban” új katonai hídfőállások kiépíté­sét tervezi Washington, erre szemelték ki Grenadát, Cip­rus északi részét, ahol a sza- kadárok nemrégiben „füg­getlen köztársaságot” kiáltot­tak ki, egyes dél- és délke­let-ázsiai országokat. Erősö­dik az Egyesült Államok és izrael stratégiai szövetsége, Washington és a fajüldöző Pretoria kapcsolata. Növelik a közép-amerikai népelienes rendszerek katonai támogatá­sát — a „béke szószólójá­nak” szerepét Washington egyre nyíltabban a „világ csendőrének” szerepkörével váltja fel. Űj hadjáratot is indított azok ellen a nemzetközi szer­vezetek ellen, amelyek wa­shingtoni megítélés szerint akadályai annak, hogy az egész világ az Egyesült Ál­lamokkal „tartson lépést”. Az első csapást az Unesco-ra akarja mérni azzal, hogy ki­lép a szervezetből, s meg­vonja tőle az anyagi támoga­tást. A fejlődő világ népeit akarja megleckéztetni ily módon, éppen azokat, akik­nek a legnagyobb szükségük van a nemzetközi együttmű­ködésre, az anyagi és a kul­turális javak cseréjére. Hivatalos washingtoni sze­mélyiségek, az amerikai saj­tó cinikus nyíltsággal szól arról, hogy az Egyesült Álla­mok akármilyen áron érvé­nyesíteni igyekszik akaratát az ENSZ-ben és szervezetei­ben. Így nincs mit csodál­kozni azon, hogy a nemzet­közi kapcsolatok jövőbeni alakulását értékelő politikai elemzők többsége, beleértve a Washingtonhoz közelállókat is, úgy látja, hogy fokozódni fog a bizonytalanság az egész világon, de elsősorban a fej- !ődő országok térségében. S ha ezek a jóslatok beválnak, a felelősség ezért az ameri­kai kormányzatot és azokat terheli majd. akik akarva vagy akaratlanul elősegítik az új amerikai külpolitikai doktrína megvalósulását. Jurij Kuricin JU‘N Az új tájékoztatási világrendért Mikörtven az Unesco és az ENSZ székhelyein arról fo­lyik a vita, milyen komo­lyan kell venni Washington nemrég bejelentett kilépését a világszervezet kulturális szervezetéből — amelynek egyik oka az lenne, hogy az Unesco szót emelt a vezető tőkés államok tájékoztatási monopóliuma ellen — Dzsa­kartában olyan tanácskozás kezdődik, amely éppen e monopólium felszámolására irányul. Mintegy hetven fej­lődő ország tájékoztatási ve­zetője tárgyal arról, mit le­het tenni a közeli jövőben ennek édekében. A tények közismertek: a világ hírközlésében gyakor­latilag uralkodó helyzetben van a vezető tőkés államok néhány nagy hírügynöksége, amely rendkívül széles há­lózat birtokában, a legkor­szerűbb eszközökkel dolgo­zik és bár „politikamentes” magatartást hirdet működési elvéül, a gyakorlatban a tő­kés államok poditikáját kép­viseli, annak szellemében ír a világban bekövetkezett eseményekről. Ezt a kivált­ságos helyzetet joggal kifo­gásolta az a nemzetközi bi­zottság, amelyet a Nobel- és Lenin békedíjas ír politikus, Sean McBride vezetett s amelynek a jelenlegi tájé­koztatási világrenddel fog­lalkozó, rendkívül alapos tanulmánya a közelmúltban jelent meg magyar nyelven is. A fejlődő országok már régóta célul tűzték ki ennek a helyzetnek megváltoztatá­sát. Két okból is felemelték szavukat. Tiltakoznak az el­len a szemléletmód ellen, ahogy az országaikban vég­bemenő eseményekről, or­szágaik életéről a tőkés vi­lághírügynökségek tudósíta­nak. Ezek főképp a negatív jelenségekre, a gondokra, bajokra terelik a figyelmet, eltorzítják a fejlődő orszá­gok képét. „Az ilyen hír- ügynökségek számára a hír csak áru, s a kereskedelmi szemlélet által vezetett, hír­közlő szerveket aligha ér­deklik a fejlődő országok társadalmi-gazdasági ered­ményei, a nemzeti érdek megvalósításáért tett intéz­kedéseik” — jelentette ki például a napokban Adib Adam, Malaysia tájékozta­tási minisztere, kifejezésre juttatva a fejlődő országok legfőbb kifogását. A . politikai ok mellett gaz­dasági okok is indokolják a fejlődő országoknak a tájé­koztatási világrend megvál­toztatásáért indított küzdel­mét: sajtójuk gazdasági füg­gőségbe is kerül a hírközlési monopóliumok birtokosai­tól, független információs törekvéseiket pedig anyagi nehézségek — például a magas hírközlési költségek — gátolják. Világméretű független hálózat kiépítésére nem is gondolhatnak, cso­portosulásaik — úgynevezett pool-jaik — viszont hátrá­nyos helyzetben vannak a független hírközlési hálózat birtokában lévő nagy tőkés hírügynökségekkel szemben. A fejlődő országok együtt­működésében azért vannak bizonyos eredmények: mind szélesebbé válik regionális — afrikai, ázsiai — együtt­működésük, fejlődik kapcso­latuk a világ egyéb függet­len hírügynökségeivel. Ez azonban csak a kezdetet je­lentheti számukra: az új tá­jékoztatási világrend kiala­kítása — éppúgy, mint az új gazdasági világrendé — a vezető tőkés államok ellen­állásába ütközik. Aligha le-, hetne jellemzőbb módon bi­zonyítani ezt az ellenállást, mint ahogy azt Washington tette: az Unesco ellen irá­nyuló lépésének nemcsak az az oka, hogy ebben az ENSZ-szervező: ben bírálták politikáját, hanem az is, hogy az Unesco pártolja az új tájékoztatási rend kiala­kítását, a többi között a nagy amerikai hírügynöksé­gek tájékoztatási monopó­liumának megtörésére is irányuló erőfeszítéseket. Nagy eredményeket az ilyen ellenállás - miatt alig­ha lehet várni a dzsakartai tanácskozástól. Jelenleg in­kább csak a feltételek ki­egyenlítéséért van szó, pél­dául arról, hogy a fejlődő oszágok hírközlése kedve­zőbb távközlési díjszabáso­kat kapjon s ezzel valami­vel csökkentse anyagi ne­hézségeit. Több más konkrét kérdésben is lehet közös programot kidolgozni. A lé­nyeg azonban jelenleg nem is annyira a konkrét ered­mény. Sokkalta inkább je­lentős az a szándék, hogy a fejlődő államok, minden külső nyomás ellenére, foly­tatni kívánják az új tájé­koztatási világrendért indí­tott küzdelmüket. K. Cs. Nyugat-Berlin — BVT-elnökségi ülés Három dokumentumot fogadták el Háromnapos tanácsko­zást tartott Nyugat-Beriin- ben a Béke-világtanács el­nöksége. A konferencia központi témája a Nyugat-Európában megkezdett amerikai raké­ta lel építés nyomán kialakult helyzet volt. Romes Chand­ra, a BVT főtitkára hangsú­lyozta, hogy a nemzetközi békemozgalom hívei nagy reményeket fűznek a stock­holmi konferenciához. A mai nemzetközi feszült­ségért — mutatott rá — az amerikai imperializmus a felelős. A mai amerikai po­litika, a „reaganizmus” az állami politika szintjére emelte a terrorizmust. Ezt mutatják a világ különbö­ző pontjain végrehajtott in­tervenciós cselekmények. A tanácskozás résztvevői kedden három dokumentu­mot fogadtak el: a világ né­peihez intézett békefelhi- vást, a stockholmi konfe­rencia résztvevőihez inté­zett üzenetet és az atomhá­borús veszély elhárításáról szóló nyilatkozatot. A tanácskozáson résztvevő magyar küldöttséget Sebes­tyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke, a BVT alelnöke vezette. A Keresz­tyén Békekonferencia (Prá­ga) képviseletében dr. Tóth Károly református püspök volt jelen. A Balatoni Halgazdaság Nagyatádi Kerületének 396-9(1023, 15-ös számmal jelzett bélyegzője I9S4. január 9-én elveszett A bélyegző használata érvénytelen. (69304) A Zala megyei Baromfifeldolgozó és Értékesítő Közös Vállalat, Zalaegerszeg MNB: 490—13—656. sz. aruátvevő: 14. feliratú bélyegzője elveszett A bélyegző 1984. január 1 töl érvénytelen. (235428)

Next

/
Thumbnails
Contents