Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-25 / 20. szám

Tisztelt Szerkesztőség ! A lap december 30-i számában Tülekedés a kaposvári pályaudvaron címmel cikk jelent meg, amely a Gyéké­nyesről Budapest Déli pályaudvarra közlekedő gyorsvonat zsúfoltságát és késését kifogásolta. A vonat szerelvényét a várható nagyobb utasforgalom miatt december 22-e és január 3-a között egy, december 23-án, 26-án és január 1-én további három kocsival növel­tük. December 29-én nagyobb utazási igényt, csoportok utazását nem jelezték, ezért a 80 férőhellyel növelt szerel­vényt elegendőnek ítéltük. Összesen 400 ülőhely állt ren­delkezésre, és a dombóvári állomás dolgozóinak számlálása szerint kb. ennyien is tartózkodtak a vonaton, az előké­szített erősítő kocsit ezért nem kapcsolták a szerelvényre. A MÁV a karácsonyi, év végi személyforgalmat jelen­tős feladatnak tekinti. A két ünnepben Dél-Dunántúlon 21 mentesítő vonatot indítottunk, és a csúcsforgalmi idő­szakokban 114 vonat kocsimennyiségét növeltük. Többek között ennek eredménye, hogy a kaposvári eset nem álta­lánosítható az egész ünnepi forgalomra, inkább a vonatok alacsony kihasználtsága volt a jellemző. Sajnáljuk, hogy nem jutott időben tudomásunkra a nagyobb utazási igény, » mert a történteket megelőzhettük volna. A vonat késését a Budapest—Nagykanizsa viszonylatú gyorsvonat, illetve csatlakozó vonatainak késése okozta. Az okozott kellemetlenségért szíves elnézést kérünk. Tisztelettel: Fényes /ózsef igazgató, Magyar Államvasutak Igazgatósága. Pécs » —---------------- ------------------- —..................... Ú j ötlelek, gazdaságos termékösszetétel XL. évfolyom. 20. sióm - 1984 január 25., szerda Mézespuszedli külföldre Eredményes évet zárt a Siófoki Háziipari Szövetke­zet. Széli István elnök el­mondta, hogy hét százalék­kal nőtt a szövetkezet bevé­tele, 22 százalékkal több nép- művészeti termeket adtak el, mint tavalyelőtt, és siófoki boltjuk is 15 százalékkal több árut forgalmazott, mint 1982- ben. Az utóbbi főként annak köszönhető, hogy népművé­szeti termékekből, fonott bú­torokból egyaránt nagy vá­laszték állt a vásárlók ren­delkezésére. Mint ismeretes a háziipari szövetkezet jelen­tős mennyiségű árut küld exportra: 1983-ban 43 száza­lékkal többet sikerült elad­niuk, mint tavalyelőtt. Fi­gyelemre méltó, hogy tőkés piacon 210 százalékkal több terméket értékesítettek, mint 1982-ben. Az utóbbi ered­ményt a többi között annak köszönheti a szövetkezet, hogy a dolgozók közül sokan s szabad idejükről is le­mondtak a végett, hogy a feladatokat hibátlanul meg­oldják. Novemberben és de­cemberben például a gépi varrók hat szabad szombaton vállaltak műszakot, hogy a fontos exporttermékek idejé­ben a megrendelőhöz jussa­nak. A gazdálkodásban töre­kedtek a hatékonyság emelé­sére is. Például 12 százalék­kal kisebb, úgynevezett át­Lenxn műveit a Szovjet­unióban hatvanhat nyelvre, annak határain túl ötven­négy nyelvre fordították le. Műveinek példányszáma el­éri a 600 milliói.. Lenin munkáinak első külföldi ki­adásai még századunk első éveiben látták meg a napvi­lágot. Érdekesség, hogy az első külföldi kiadás (Mi a teendő?) — nem sokkal az oroszországi megjelenés után — Nagy-Britanniában 1902- ben jelent meg angolul. Le­ninnek ez a munkája azóta 199 kiadást ért meg a világ 3t országában, s összesen 47 nyelven olvasható. Lenin müveit az Egyesült Államokban első ízben 1916- ban adták ki, 1918 óta a la­tin-amerikai országokban, majd 1920-tól már a közel­és távol-keleti országokban is. Több tőkés országban, így Franciaországban, Olasz­országban és Japánban is több kiadást megértek Lenin összes müvei. Az azsiai föld­részen Indiában jelentek meg .a munkái legtöbbször. Lenin összes műveit Mexi­kóban olvasták első ízben a latin-amerikai földrészen. Burmában és Nepálban is kiadták könyveit, sőt több afrikai nyelvre is lefordítot­ták számos munkáját. Az Állam és forradalom érte meg egyébkent a leg­több kiadást : 389 zsben je­lagkészlettel termeltek, s a költségeket sem növelték. Az új esztendő gazdálkodá­sát minden bizonnyal segí­ti az a versenypályázat :s, amelyet a szövetkezet saját szakemberei számára hirde­tett. A pályázók munkáikkal törekedtek az újszerű meg­oldásokra, a gazdaságos ter­mékösszetétel bővítésére. A Népi Iparművészeti Tanács bíráló bizottsága elismerően nyilatkozott a pályamunkák­ról, de a megrendelők véle­ménye is nyilván egyezett a zsűrijével, hiszen nőtt az igény a háziipari szövétkezet termékei, különösen a nép- művészeti lakástextíliák iránt. Az 1984-es év feladataira felkészültek. A teljes kapa­citást felhasználhatják, s a körültekintő piackutatás eredményeképpen kedvezően változik a termékösszetétel is. Mintegy 20 százalékos ex­portnövekedést terveznek, s előreláthatólag mintegy tíz százalékkal értékesítenek többet tőkés piacon, mint tavaly. Ami a dolgozók jö­vedelmét illeti: főként a gé­pi varrók bere emelkedik je­lentősen, s tovább javítják a munkakörülményeket. Ugyancsak a varró dolgozók egy Új, korszerű épületbe költöznek az idén; ott a munkaszervezéshez is kedve­zőbbek lesznek a feltételek. világban lent meg a világ, ötven or­szágának könyvkiadóinál, 48 nyelven. Keresett termékük az Unisüt Régi vásárok mézeskalács­árusainak sátrait lengte kö­rül — vevőt hivogatóan — az a semmivel össze nem téveszthető illat, amit a mézzel gyúrt, cukor- vagy csokoládémázzal bevont báb, a tarka szívek sokasága és ki tudja még hányféle figu­ra áraszt magából. A mézes- kalácsos ma már a ritka szakmák közé tartozik. A családi konyhák helyett üzemcsarnokokban készül a mézes sütemény és nem a vásárokon, hanem az üzle­tekben árusítják. A tabi áfész édesipari üze­mében az idén 35 vagon mé- zespuszedlit készítenek. Ez több mint tíz vagonnal na­gyobb mennyiség, mint a múlt évi. A hazai üzletekbe ebből mintegy tíz vagonnyi kerül, a többit exportálják. Elsősorban Lengyelország­ba és az NDK-ba. A készít­ményhez szükséges méz egy részét a társüzemeltétőtől, a Hungaronektártól, más ré­szét kistermelőiktől vásárol­ják. Az üzemben 1968 óta ké­szítenek édesipari terméke­ket, de a fagylaltporral csak néhány éve foglalkoz­nak. Azóta mmd többet ren­delnek a Fűszért-vállalatok és a vendéglátóipari üze­mek. Jelenleg 12-féle ízben, kétféle csomagolásban ké­szül a fagylaltpor — attól függően, hogy háztartási Egyévesek Tarján Sándo­rok ötös ikrei, akik tavaly áprilisban háruinhónapi gon­dos orvosi kezelés, ápolás után egészségesen térték ha­za az Orvostovábbképzó In- I tézet szülészeti és nőgyógyá- I szati klinikájáról. Kiskun­félegyházán a családi ház­ban — amelyet a városi ta­nács vásárolt a számukra — jó körülmények között, meg­felelően fejlődik mind az öt gyermek. Mint édesanyjuk az MTI munkatársának teg­nap elmondta: mindannyian jól érzik magukat, egészsé­gesek. A gyermekek testsúlya, magassága némileg különbö­vagy vendéglátóipari célok­ra hasznosítják-e. A tervek szerint az idén 45 vagon — viz hozzáadásával felhasz­nálható — fagylaltport szál­lítanak a belföldi megren­delőknek. A költségtakaré­kosság érdekében a gyü­mölcsfagylalt import alap­anyagait mind nagyobb mér­ző, Szilvia és Melinda több múlt hét es tel kiló, Sándor súlya meghaladja, Erikáé és Hajnalkáé megközelíti a hél kilót. Egyiküknek 8, a töb­bieknek 5—6 foga bújt lu. Kúsznak-másznak, feláll­nak; egyikük félénkebben, másikuk bátrabban próbál­gatja az első lépéseket. Már kezdenek beszélni, tisztán ejtenek ki egyes szavakat. Élénken figyelnek, s mo­sollyal nyugtázzák a gon­doskodást. Azt mondjak a szakembe­rek, hogy kevés a kereske­dő, és állításukat rögtön szamokkal is alatamasztjak. Somogy megye kereskedel­me oen . és a vendéglátóipa­rában a dolgozók 16,8 szá­zaléka hagyta ott a múlt évben választott szakmáját a jobb kereseti lehetőség, il­letve a több szabad idő re­ményében. A kereskedők sem a fize­tésük, sem a szabad idejük tekinteleben nem tartoznak a legirigylésreméltóbb em­berek közé. Mégis sokan vallják, nincs ennél szebb, változatosabb foglalkozás. Nevükön köszöntik a törzs­vevőket, ismerik ízlésüket, vásárlási szolcásaikat. Azt tartják: az igazi kereskedő mindig tudja, mikor mit kell ajánlani, de azt is, mi­kor célszerűbb a háttérben maradni s hagyni, hogy a vásárló kedvére válogasson­S mi a vásárlók vélemé­nye? Majdnem ugyanaz, mint a szakembereké: ke­vés a jó kereskedő. Minden­ki tud rá példát, hogy ud­variatlanul válaszoltak ér­deklődő kérdésekre, esetleg figyelemre tem méltattak, tékben váltják föl hazai ter­mékekkel. Üj dolog a meggy, a sárgabarack és az ősziba­rack alapanyagként való fel­használása. A kezdeti értékesítési ne­hézségek után egyre nő a kereslet az üzem Unisüt né­ven forgalomba kerülő ter­meké iránt. Egy éve kezd­ték meg annak az adalék­alapanyagnak a gyártását, amit a péksütemények ké­szítésénél hasznosít a sütő­ipar. Az Unisüt az aprósü­temények béltartalmát nö­veli, az árut mutatósabbá teszi. A sütőipar eddig im­port készítményt használt e célra, a tahi üzemben ké­szült Unisüt viszont legna­gyobb részben hazai alap­anyag felhasználásával ké­szül. A kereslet növekedé­sét mulatja, hogy a múlt évben 25 vagon sütőszert gyártottak. Idei tervük 40 vagon, s erre a mennyiség­ié már megrendelésük is van. hogy belépett a boltba. Igaz az is, hogy a kisebb-na- gyobb kellemetlenségek, to­vább élnek emlékezetükben, mint a jó tapasztalatok, mert az utóbbiakat vesszük természetesnek. A megyei tanács vásárlási körülmé­nyek javítására a közel­múltban irányelveket dolgo­zott ki. Ezek — egyebek kö­zött — a vásárlók közérze­tet befolyásoló tényezők szerepével, ezen belül az el­adok magalartusuval, az üz­letek környezetevei is fog­lalkoznak. Hogy a javaslatokból mi valósul meg, az elsősorban a vállalatok, a szövetkeze­tek és az üzletek vezetőitől meg a vásárlókkal naponta kapcsolatban álló kereske­delmi dolgozóktól függ. Egy biztos: a kulturáltabb keres­kedelemért szervezett akció­hoz nem kell pénz, újabb beruházás, drága berendezés. És a jelenleginél sokkal több dolgozó sem. Szükség van azonban hozzá a szak­mai önbecsülésre, a hivatás- szeretetre — egyszóval min­denre. ami a kereskedőt ke­reskedővé teszi. U. *s Hires emberek mondtak Makszim Gorkij édes­apja halála után nagyszü­lei házába került. Este pa­naszkodott a nagyapjának: — Olyan hideg van. — Igen, gyermekem — sóhajtotta a nagyapja. — Takarózz be jól, és az an­gyalka majd meg fog me­legíteni. A kisfiú úgy tett, ahogy a nagyapja mondta. Né­hány pillanat múlva azon­ban felült az ágyban és ■ elgondolkozva nézett nagy- 1 apjára. — Mit akarsz már megint? — kérdezte tü­relmetlenül az öregember. — Nagyapa, kérem — felelte a kisfiú :—, az an­gyalka helyett nem kap­hatnék inkább egy meleg takarót ? ! ... Mark Twain, a világhí­rű humorista kisfiú korá­ban nagyon rendetlenül járt az iskolába Apja ezért sokszor elverte nád­pálcával. — Hidd el — mondta egyszer —, ha rossz vagy, és nekem meg kell leged büntetni: ez nekem épp­úgy fáj, mint neked. A kisfiú megtörölte könnyes szemét, és így szólt: — Elhiszem, papa ... De neked máshol fáj, mint nekem. Bibliofil A könyvgyűjtól megkér­dezik: — Melyek gyűjteményé­nek legfontosabb darabjai? — Még mindig az anyám szakácskönyve és az apám csekkfüzete... Ajándék Palika könyvet kap szü­letésnapjára, Csodálkozva kérdezi az anyját; — Mi ez? — Könyv — válaszolja az anya. — Tudod, ebből csinálják a tévéfilmeket, amelyeket annyira szeretsz! Vékony falak Küderli úr sorházban vásárolt lakást. Barátja meglátogatja, és megkérdi: — Igaz, hogy ezekben a házakban olyan vékonyak a falak? — De mennyire! Ha szívdobogást kapok, a szomszédomnak nyugtalót kell bevennie! SOMOGYI“™ Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVOR] BELA Fősyerkesztő-h : dr Ke réz» Imire Szerkesztőség; Kaposvár, Lai use* Sámloj u Z' Postacím; Kaposvár PL ; 31. 7401 telefon ; U-üIÄ» Ü*51L u-aii Kiadja a Somogy megye] Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, La tinea Sándor «. & Telefon: U-514. Postacím: Kaposvár, Pf.: SI. 1H1 Felelős kiadó; Balajcza János. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a innapkezbesttó postahivataloknál er kézbesítő kudu Előfizetés: díj egy hónapra 34 frt, negyedé?** 102 Ft, re] évre Ft« egy évre #©0 Ft, Index; 25 9(>7 ISSN: 9133—0600 KészfUt a Somogy megysl Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Május l. u. Kft. Felelős vezető: Kisdeák József mb. igazgató Kézlrati* nem őrzOm* meg, és *2® tettmok vi«az*. DojSo ïtÆQI'ÇJ't a irta esti „Mestersége: színész” sorozat főszereplője. A sokszínű oui vész megkapó őszinte­séggel, huniorrai és öniróniaveJ beszél életéről, pályájáról.,. Ma este, 20.50 órakor láthatjuk a képernyői* — t-es műsorban. Lenin művei a Egyévesek a Tarjányi ikrek N. Zs. Kevés a jó kereskedő

Next

/
Thumbnails
Contents