Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-25 / 20. szám

Moszkva — KOST VB Hegnyílt a 109. ülés Jurij Andropov nyilatkozata Moszkvában megkezdődött a KGST Végrehajtó Bizottságának 109. ülése. A képen: a magyar küldöttség, amelyet Marjai József miniszterelnök-helyettes vezet. Moszkvába* kedden meg­kezdődött a KGST Végre­hajtó Bizottságának 109. ülése. A tanácskozáson részt vevő küldöttségek áttekintik a tagállamok gazdasági és tu­dományos-műszaki együtt­működésének több kérdését. Tárgyalnak a KGST-n be­lüli tervkoordináció további tökéletesítésének lehetősé­geiről, a közös beruházás­ként megvalósuló ipari léte­sítmények építéséről. Meg­vitatják az automatizált műszaki rendszerek létreho­zásának és tervezésének kérdéseit, s a KGST-partne- rek közötti szerződéses szál­lítási fegyelem erősítésének módjait. Az ülésen értékelik a szocialista világrendszer gazdaságát -kutató nemzet­közi KGST-intézet több mint tíz éves tevékenységét és meghatározzák a jövő főbb kutatási irányait. Meg­vitatják a KGST és más nemzetközi szervezetek ez évi kapcsolattartásának kér­déseit is. Elhunyt Mihail Leszecsko A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertaná­csa mély fájdalommal tu­datja, hogy január 21-én, 75 éves korában, súlyos és hosszas betegség után el­hunyt Mihail Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertaná­csának volt elnökhelyettese. Mihail Leszecsko 1958-tól a Szovjetunió Állami Terv­bizottságának első elnökhe­lyettese, miniszter, 1962- től a szovjet minisztertanács elnökhelyettese, a Szovjet­unió állandó KGST-képvise­lője, 1977-től pedig 1980 októberében történt nyugdí­jazásáig a szovjet miniszter- tanács elnökhelyettese volt. A nemzetközi keresztyén-zsidó tanács vezetőinek látogatása A Magyarországi Reformá­tus Egyház meghívására ja­nuár 21—24. között látogatásit tett hazánkban a Nemzetkö­Tárgyalások Tel-Avivban Alighanem kellemetlen tár­gyalások színhelye Izrael. A vendég: Helmut Kohl nyu­gatnémet kancellár, aki sor­rendben a második bonni miniszterelnökként látoga­tott el Tel-Aviv ba. Igaz, Willy Brandt 13 évvel ez­előtt járt a zsidó államban, ám azóta a két ország kö­zött a vitás ' kérdések nem csökkentek, ellenkezőleg, in­kább szaporodtak. Bonn álláspontja néhány lényeges, alapvetőnek mond­ható ügyben eltér Izraelétől. Semmiképpen nem értenek egyet a Rajna partján az izraeli megszállási politiká­val, s többször is kifejezés­re juttatta az NSZK új ka­binetje éppúgy, mint a ko­rábbi szociálliberális koalí­ció: elismeri a palesztinok önrendelkezési jogát. Ugyan­akkor nem azonosul bizo­nyos arab fölfogással, vagyis nem vonja kétségbe Izrael állam létezési jogát és eredeti határait. A közel- keleti kérdéskomplexum­ban tehát középutasnak mi­nősíthető az NSZK állásfog­lalása. Sok okból ez száma­ra az egyetlen járható út. Mint rendkívül fejlett ipari nagyhatalom, az arab álla­mok olaja nélkül képtelen lenne tartósan fenntartani gazdaságát, ráadásul létfon­tosságú exportérdekei is úgy 1 diktálják, hogy orientációja ne ütközzék az arab világ többségének álláspontjává L Izraellel — éppen a terhes régmúlt okán — Bonn szí­vélyes kapcsolatokat ápol, de mündig arra törekedve, nehogy azok elsőbbséget él­vezzenek az arab olajter­melőkhöz fűződő jéviszony- nyal szemben. SOMOGYI NÉPLAP Néhány éve —• még a szo­ciáldemokrata—szabadde­mokrata koalíció idején — híre ment, hogy Szaud-Ará­bia nagy érdeklődést tanú­sít az akkoriban legkorsze­rűbbnek tartott Leopárd—2 nyugatnémet gyártmányú harckocsik iránt. Népes szaúdi küldöttség járt az NSZK-ban, fölkerestek né­hány hadiipari üzemet is, s a többi között megtekintet­ték egy gyakorló pályán a kiszemelt Leopárdokat. Az üzletből azonban — noha többszáz tankra szólt volna « megrendelés — nem lett semmi. A koalíció kötötte magát korábbi elhatározá­sához: válsággócokba nem szállít fegyvereket. Kohlék — legalább is a jelekből ítélve — rugalmasabb part­nereknek ígérkeznek a szaudi megrendelők számá­ra. S ez a kilátásba helyezett, kétségkívül jelentős üzlet most alaposan beárnyékolja a kancellár és Jichak Samir izraeli kormányfő tárgyalá­sait. Mint ahogy nehéz dol­ga lesz az izraeli politikus­nak abban is, hogy próbálja mérsékelni vendégének ál­láspontját a palesztinokkal összefüggésben. Ebben Bonn és Tel-Aviv között aligha közeledik az álláspont. Bár Samir reményének adott hangot a nyugatnémet Stern magazinnal nyilatkozva: azt várja Kohl látogatásától, hogy az NSZK közelebb ke­rül a palesztinok megítélé­sében az izraeli — elutasító — véleményhez. Kohl szá­mára is kényesnek ígérkez­nek a témák, hiszen — köz­vetve — az NSZK legfonto­sabb szövetségesével, az USA-val kerül szembe az izraeli álláspontok elveté­sével. Ezt a kancellár is jól tudja, de Bonn orientációjá­ban ennek ellenére nem vár­ható látványos változás. Gy. D. zi Keresztyén-zsidó Tanács két vezetője dr. Victor Gold­bloom elnök és dr. Jacobus Schoneveld főtitkár. A hazai protestáns egyházak, a ma­gyar ortodoxia, az unitárius egyház és az izraelita hitfe- lekezet által létrehozott egy­házközi békebizottság ülésén dr. Bartha Tibor református püspök elnökletével megbe­szélést folytattak magyar egyházi vezetőkkel a Nem­zetközi Keresztyén-zsidó Ta­nács és a hazai felekezetek együttműködésének lehetősé­geiről. A vendégek találkoz­tak Miklós Imre államtitkár­ral, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökével, akivel eszmecserét folytattak az emberiség békéje és bizton­sága megőrzésének közös fe­lelősségéről és tennivalóiról. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) Izzó a helyzet Közép-Ame- rikában, ahol az Egyesült Államok politikai kormány­zata merényleteket követ el szuverén államok független­sége ellen. Aki azt állítja, hogy a világon „semmifele veszedelmes dolog nem tör­ténik”, nyilvánvalóan ki akarja törölni az emberek emlékezetéből a Grenada el­leni amerikai agressziót is. Imperialista garázdálkodás folyik a világ más térségei­ben is. A valós helyzet ve­szedelmes és kiélezett. Alá­becslése megengedhetetlen. Felvetődik a kérdés, vajon miért jelentkezik szándéko­san eltorzítva a jelenlegi,, vi­lághelyzet az amerikai veze­tők nyilatkozataiban? Minde­nekelőtt azért, hogy a. népek­nek a washingtoni militarista politikával szembeni, nap mint nap növekvő aggodal­mát megpróbálják eloszlatni, hogy az ezzel a politikával szemben erősödő szembenál­lásnak elvegyek a lendületét. Kérdés: Az amerikai elnök nemrégiben a szovjet—ame­rikai párbeszéd mellett fog­lalt állást. Beszédében a kö­vetkező hangzott el: „az erő és a párbeszéd kéz a kéz­ben halad”, ön hogyan vé­lekedik erről? Felelet: Bennünket nem kell meggyőzni a párbeszéd hasznosságáról és célszerűsé­géről. Ez a mi politikánk, De a párbeszednek egyenlő alapon kell. folytatódnia, nem pedig az. erő pozíciójá­ból, ahogyan ezt Reagan ja­vasolja. A párbeszédnek konkret megállapodások elé­résére kell irányulnia. Szeretnék emlékeztetni a genfi, európai középhatótá­volságú atomfegyverekről folytatott tárgyalásokra. Az Egyesült Államok genfi kép­viselői csaknem két éven át — ahogy mondani szokás — csak a szalmát csépelték. Ez­alatt Washington új, első csapásmérő atomrakéták nyu­gat-európai telepítésére Ké- , szült. , , Többször is figyelmeztet­tünk rá, milyen következ­ményekkel járhat mindez. Az amerikai fél saját kezű­leg szakította félbe á genfi tárgyalásokat, nagy kárt oko­zott a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti párbeszédnek. Most az Egye­sült Államok elnöke kijelen­ti, hogy — úgymond — ké­szek felújítani a tárgyalásu­kat, visszatérni Genfbe. Felvetődik a kérdés: le­hetséges, hogy az amerikai fél felismerte .mit tett, és a párbeszéd mellett síkra szállva esetleg kész változ­tatni negatív álláspontján? Sinowatz Belgrádiban tárgyal Dr. Fred Sinowatz osztrák kancellár kedden délelőtt különvonaton háromnapos hivatalos látogatásra Belg- rádba érkezett. A pályaudva­ron Milka Planinc, a jugosz­láv kormány elnöke, Bra- niszlav Ikonics, a szerb köz- társasági kormány elnöke és más jugoszláv hivatalos sze­mélyek üdvözölték. Az oszt­rák kancellár kíséretében van Herbert Salcher szövet­ségi pénzügyminiszter, Erich Schmidt, szövetségi kereske­delemügyi államtitkár és más hivatalos személyek. Fred Sinowatz a délutáni órákban kezdte meg tárgya­lásait vendéglátójával, Milka Planinc kormányfővel. Nem, ez nem történt meg. Az elnök beszéde nem tar­talmaz semmilyen új elgon­dolást, új javaslatot, sem az európai nukleáris fegyver­zetek korlátozásával, sem pedig más kérdésekkel kap­csolatban, az amerikai ál­láspontban semmi ilyen nem lelhető fel. Már beszéltem róla és is­mét meg kívánom erősíteni: . készek vagyunk arra, hogy minden reális, lehetőséget . felhasználjunk a tárgyalá­sok folytatására annak ér­dekében, hogy megállapod­junk a nukleáris fegyverzet korlátozásáról és csökkenté­séről, az egyenlőség, az . egyenlő biztonság elve alap­ján. Tárgyalásokba azonban a tárgyalás kedvéért nem bocsa Ucozunk, nem teszünk úgy, mintha nem lennének ránk és szövetségeseinkre irányított új rakéták Nyu- gaí-Európában. Ezzel együtt meg kívánom . erősíteni : a Szovjetunió csak konstruktív, kölcsönö­sen elfogadható alapon haj­landó megoldani az európai nukleáris, fegyverzet problé­máját. Ehhez egy dologra van szükség, amíg mégnem késő, az Egyesült Államok- . nak és ai NATO-nák . kész­nek kell mutatkoznia arra, hogy visszatérjen a Per- , shing—2 rakéták és a ro­botrepülőgépek telepítése előtti helyzethez. Azt, hogy az Egyesült Államok való­ban komolyan akar-e tár­gyalni velünk a gyakorlati lépések alapján fogjuk meg­ítélni. Kérdés: Milyen más prob­lémák lehetnek még a pár­beszéd témái? Felelet: A szovjet vezetés meg van győződve arról, hogy lehetőség van több más probléma komoly megvita­tására, amelyek megoldása kétségtelenül javítaná a vi­lághelyzetet, a szovjet— amerikai kapcsolatokat. Konkret javaslatok es kez­deményezések egész körét terjesztettük ,,elő,, amelyek­nek célja a : béke es a nem­zetközi biztonság megszilár­dítása. Javaslataink tovább­ra is érvényben vannak. Ha például az Egyesült Államok kötelezné magát arra — amint azt a Szov­jetunió tette —, hogy nem alkalmaz elsőként atomfegy­vert, az már jelentős mér­tékben hatna a nemzetközi légkörre, kapcsolataink lég­körére. Mit jelentene ez a gyakorlatban? A két legerő­sebb atomhatalom lemond az atomfegyver egymás el­leni alkalmazásáról. Ez azt jelenti, hogy nem lesz sem első, sem pedig következő csapás. Ha a NATO-országok el­fogadnák a Varsói Szerző­dés tagállamainak arról szó­ló javaslatát, hogy ne alkal­mazzanak katonai erőt egy­mássá; szemben, az ugyan­csak komoly mértekben emelné a bizalom szintjét Európában, sőt az egesz vi­lágon. Nem lehet elodázni annak a problémának a megoldá­sát sem. amelyet a iegyver- kezési hajszának a világűr­re való kiterjesztése jeient. Ellenkező esetben az embe­riség újabb fenyegetéssel kerül szembe, amelynek méreteit most még elképzel­ni is nehéz. A Szovjetunió konkrét javaslatokat ter­jesztett elő azzal kapcsolat­ban, hogy miképpen hárít­sak el az eró — világűrből, illetve a világűrben vám — alkalmazásának veszélyét, es felszólítja az Egyesült Államokat, hogy ha.adékia- lanul kezdjen tárgyalásokat erről a kérdésről. Ha a Nyugat készséget ta­núsít ezen a téren, hozzá le­het látni a bécsi tárgyalá­sokon napirenden szereplő, a közép-európai fegyveres erők és. fegyverzet csökken­téséről szóió kérdések gya­korlati megoldásához. Az ezzel kapcsolatos konkret javaslatainkat már régen a tárgyalóasztalra tettük. A háborús veszély csök­kentésére irányuló intézke­dés-komplexumból mi — kezdetként — egv egyszerű, ugyanakkor eiéggé hatékony lépést javasolunk az Egye­sült Államoknak: az atom­fegyverzet befagyasztását; fokozni kell az erőfeszítése­ket az említett fegyverek jeientős mértékű korlátozá­sáról és a radikális csök­kentésekről szóló megállapo­dás mielőbbi elérese érdeké­ben. A népek joggal vár­hatják az Egyesült Államok kormányától, hogy ezekben a kérdésekben józan észről és realizmusról tegyen ta­núbizonyságot. Ahhoz, hogy mindezekben a kérdésekben megegyezés jöhessen létre, elsősorban az Egyesült Államok, illetve a többi NATO-tagország szán­déka és politikai akarata szükséges. Ez kedvező hely­zetet teremtene ahhoz, hogy más kérdésekkel is foglal­kozni lehessen, hogy egyik­ről át lehessen térni a má­sikra. Mi ebben látjuk a bé- ke megőrzésére irányuló po­litika sikerének a zálogát. Csakis ezen az úton előre­haladva — és nem az erő­ben bízva, vagy szónokla­tokkal — lehet a világot, amelyben élünk valóban biztonságosabbá tenni. Az Amerikai Egyesült Államok kormányától azt várjuk, hogy tegyen konkrét legese­ket, álljon készen arra, hogy éppen ezt az utat válassza. Ez részünkről megfelelő visszhangra talál — fejezte be nyilatkozatát Jurij And­ropov. Közkegyelem Lengyelországban Több mint 21 ezer személyre terjedt ki Dr. Fred Sfnowatr osztrák kancellár Bcfgrádba érkezett, À képen: vendéglátójával, Mifka Planinc, jugoszláv kormány- tövei a belgrádi pályaudvaron. (Teleiotó: AP-- MTI - KS1 összesen 21571 személyre terjedt ki a fél évvel eze­lőtt meghirdetett általános közkegyelem — mondta a PAP hírügynökség tudósító­jának Henryk Pracki, a len­gyel legfőbb ügyész helyette­se. Pracki elmondta, hogy a közkegyelem 3 666 politikai bűnözőre vonatkozott. Közü­lük 730 személynek elenged­ték a hátralevő büntetés le­töltését, 130 büntetést pedig a felére csökkentették. 1674 személy ügyében megszüntet­ték az eljárást. Az amnesz- j tia-rendelet mentesítette a büntetés letöltése alól azokat. > akik önként jelentkeztek. a hatóságoknál. A meghosszab­bított határidőre (1983. de­cember 31.) a bűnüldöző szerveknél, . illetve a külön­böző lengyel külképvisele- I teknél 1132 ember jelentke- I zett. Az amnesztia értőimében a kisebb társadalmi, vagy po­litikai vétségek estéében — összesen 1138 személlyel szemben — megszüntették az eljárást. A rendelet szerint s tft felmi idő' 1985 végéig fart Aki ez alatt bűncselekményt követ el, az ellen újra meg­indítják a korábban meg­szüntetett eljárást. Ilyen eset azonban eddig még nem fordult elő, ami azt bizonyít­ja, hogy az amnesztia-tör­vény célkitűzéseit sikerült elérni — mutatott rá végül Henryk Pracki. A SOMOGY ÁRUHÁZBA érettségivel, valamint rendészeti és tűzvédelmi tanfolyam végzettséggel rendészt keresünk A jelentkezéseket írásban kérjük beküldeni a vállalat személyzeti vezetőjéhez. Somogy Ke. esliedelmi Vállalat Kaposvár, Ady Endre u. 2. (784*«

Next

/
Thumbnails
Contents