Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-22 / 18. szám
I Aképrablás története Ma utaznak Athénba a szakértők A Szépművészeti Múzeumból elrabolt festmények sorsa iránt érzett aggodalom, a nyomozásban részt vevők munkájába vetett bizalom és a segítő szándék - ez jellemezte közvéleményünket az elmúlt 76 nap során. A két és fél hónap történetét végigkövetve rendkívül széles körű, kiterjedt, aprólékos nyomozómunka vázlata rajzolódik ki. Ez egy veszélyes nemzetközi bűnszövetkezet leleplezésének izgalmas fordulataival szolgál, ám tétje miatt számunkra jóval több, mint érdekfeszítő bűnügy. A következő összeállítás időrendben idézi fel az ügy fontosabb eseményeit. Október 14-én a bűnözőkből álló olasz banda tagjai közül ketten érkeztek Magyarországra, néhány nap múlva további három társuk követte őket. Tudták, melyik festményeket kell megszerezniük. Tervük megvalósításához magyar segítőket kerestek — és találtak : Jónás Katalint, majd az olaszul tanuló lány két ismerősét: Kovács Gusztávot és Raff ai Józsefet. November 5-e, szombat. Este 8 óra után Kovács Gusztáv és Giacomo Morini gépkocsijával hatan érkeztek a helyszínre. Kovács, Graziano lóri és Carmine Palmese az építkezési állványokon fölmászva behatolt a múzeumi épület második emeleti ablakán. Közben a másik három olasz bűnöző „falazott”. A múzeum állandó kiállításának 7 műtárgyát lopták el: Raffaello Esterházy madonna és Ifjú képmása, Tiepolo Mária hat szenttel és A pihenő szent család Egyiptomba menekülés közben, Tintoretto Női mellkép és Férfimellkép, valamint egy ismeretlen festő Giorgione képmása című művét. Zsákmányukat a Labanc utcában bérelt lakásra vitték, ott eltávolították a képek vakkeretét; ezeket egy jutazsákba csomagolva a Lánchíd közelében a Dunába dobták. Morini kocsiján hárman azonnal útnak indultak hat festménnyel, s vasárnap Letenyénél átlépték a határt. Másik két társuk vonaton, Hegyeshalomnál távozott az országból. Az Ifjú képmása című festményt Kovács és Raffai magánál tartotta; abban állapodtak meg, hogy az olaszok később visszatérnek érte, s akkor fizetik ki a magyar közreműködőknek az ígért 10—10 ezer dollárt. November 6., vasárnap, 00 óra. A betörés felfedezése után 10 perccel a helyszínre érkezett a rendőrség, s a szükséges tájékozódást követően értesítette valameny- nyi rendőri és határőrizeti szervet. Igen kevés nyomot találtak a múzeumban: a tettesek otthagytak egy csavarhúzót, egy műanyag zsinórt és egy műanyag zsákot. A szakértők fölfedeztek továbbá az állványzaton, illetve az épület ablakpárkányán három lábnyomot, s a kiállítóteremben egy meglehetősen elmosódott ujjlenyomatot. A bűncselekmény súlyosságának megfelelően az azonnal meginduló nyomozás az ország egész területére kiterjedt. A vizsgálat irányítására, összehangolására külön stáb alakult Mérges István rendőrezredes vezetésével. A nyomozásba már kezdettől bekapcsolódott az Interpol, és több, a műkincslopási ügyekben jártas külföldi szakértő konzultált a magyar rendőrséggel. November 10., csütörtök. Százhalombattán, a Dunába torkolló ipari csatornából egy olasz emblémás jutazsákot fogtak ki. A zsákban megtalálták azokat a vakkereteket, amelyekre a festmények vászonanyaga voit feszítve, továbbá az Esterházy madonna belső díszkeretét. Az olasz bűnözők szerepére utaló nyomot megerősítette a múzeumban talált csavarhúzó alapos vizsgálata is: a szerszámot, bár felirata egyesült államokbeli eredetet jelzett, valójában Olaszországban szerelik össze és ott is árusítják. A nyomozás felgyorsult. Az Interpol útján a múzeumban talált ujjlenyomatot eljuttatták Olaszországba, s ott azonosították az egyik bűnözőt. Az ebben az időszakban hazánkban járt, s gyanúsítottként számba jöGőrög rendőrtisztek ujjlenyomatokat vesznek arról a bőröndről. hető más olasz személyek szálláshelyeiről vett ujjlenyomatok közül kettő ugyancsak „forró nyomnak” bizonyult, így mind közelebb jutottak az egyébként álnéven, hamis okmányokkal beutazó tettesék kilétének tisztázásához. A banda itthoni tagjainak elfogásához az is hozzásegített, hogy Jónás Katalin édesapja november 13-án bejelentette a rendőrségnek : lánya eltávozott otthonról, s ismeretlen helyen tartózkodik. A rendőrségi rutinmunka során fény derült olasz állampolgárok iránti érdeklődésére, s e bejelentés így vált az ezernyi beérkező adat közül különösen fontossá. December 6., kedd. őrizetbe vették Jónás Katalint. A lány részletes beismerő vallomást tett. December 15, csütörtök. A görög rendőrség megtalálta a budapesti Szépművészeti Múzeumból ellopott hat világhírű festményt Athéntól nem messze, l’atre község mellett, egy kolostorban. Az olasz hatóságok is szereztek olyan értesüléseket, amelyek arra utaltak, hogy a hat kép Görögországba került. Január 16., hétfő. A görög kormány szóvivője közölte, hogy Athénban kihallgatták azt a görög milliomost, aki ellen fölmerült a gyanú, hogy megbízást adott a képek elrablására. Efthimiosz Moszkoklaidesz étolajgyáros tagadott. Január 18., szerda. Az olasz rendőrség őrizetbe vette Giordano Incentit, akit már korábban köröztek a képrablásban való részvétele miatt. Épp Nápoly felé tartott gépkocsiján, s hamis okmányokkal próbálta igazolni magát, amikor feltartóztatták. Január 20., péntek. Elfogták Carmine Palmesét is. így az öt olasz gyanúsított közül már hármat letartóztattak. Január 20., péntek, 17 óra: az Interpol athéni irodájának vezetője közölte a Magyar Belügyminisztériummal, hogy a hat képet a görög rendőrség megtalálta. Az irodavezető az MTI- nek adott telefoninterjújában azt is elmondotta: a képeket Ejion helységben, Patre közelében találták meg. egy elhagyott kolostor templomkertjében egy bőröndben. A festményeket Athénba szállították, s a rendőrségi vizsgálatot követően a Görög Nemzeti Galéria igazgatója is megtekintette a műkincseket. Véleménye: a képek azonosak az ellopottakkal. A rendőrség két vezető munkatársa és a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. Garas Klára ma Athénbe utazik, hogy azonosítsák a képeket. őrizetbe vették Kovács Gusztávot és Raffai Józsefet, s még aznap, törökbálinti lakásuk közelében a földbe ásva megtalálták az Ifjú képmása című Raífael- lo-képet. Január 5., csütörtök. A magyar nyomozás során feltárt személyi és tárgyi bizonyítékok alapján őrizetbe vették Giacomo Morinit; ó eleinte makacsul tagadott, ám miután a rendőrség képviselői Rómában jártak s további adatokat bocsátottak olasz kollégáik rendelkezésére, beismerő vallomást tett. További részletek tisztázódtak, amikor Kovács Gusztáv is megtört, s bevallotta részvételét a betörésben. így megtudták azt is, hogy olasz társaik említették: egy görög megrendelő kívánságára „dolgoznak”. Orvosok az igazság szolgálatában Egy fiatal lány súlyosan megsérült, emiatt nem tudja ellátni korábbi munkáját, a vállalat pedig nem tud (vagy nem akar) könnyebb munkakört kijelölni számára. A sérült követeli a régebbi és a mostani keresete közti különbséget, meg még egy nagyobb összeget is, mert a baleset miatt egész életére mozgáskorlátozott marad, megváltozott és beszűkült életformája. Ezúttal azonban — és még nagyon-nagyon sok esetben — nem lehet arra várni, amíg a nézők megírják együttérző, vagy haragos leveleiket. Még csak nem is a jogászoké a szó — az övék, pontosabban a bíróságé később lesz. Mielőtt döntésre kerülne a sor, megkérdezik az Igazságügyi Orvosszakértői Intézet véleményét. Az intézet orvosainak kell megállapítaniuk: milyen súlyos a sérülés, mennyiben befolyásolja a' munkaképességet és a rehabilitációt. — Ez ma a legnagyobb gond — mondja ár. Szabó Árpád, a budapesti Igazságügyi Orvosszakértői Intézet vezetője- — A társadalomban még korántsem vált általános gyakorlattá a rehabilitációs szemlélet. Mi minden tőlünk telhetőt megteszünk, de arra már nincs lehetőségünk, hogy a vállalatokat, intézményeket rábírjuk az orvosilag rehabilitáltak társadalmi, munkahelyi rehabilitálására. Pedig ez csupán az egyik részfeladata az igazságügyi orvosszakértői munkának. S hogy mi a többi, azt aligha lehetne felsorolni, mert az életnek szinte nincs olyan területe, amely valamilyen vonatkozásban ne tartoznék ide. Az sem ritka, hogy lakásügyben, szülő- vagy asz- szonytartásban kérik ki az igazságügyi orvosszakértők véleményét. S a sort még valóban hosszan lehetne folytatni. Nagy társadalmi gond például: az alkoholizmus. Gyakran visszatérő témája azoknak az ügyeknek, amelyekben orvosszakértői véleményre van szükség. S nem csupán akkor, ha alkoholelvonó kúrára köteleznek valakit. Orvosszakértő kell ahhoz is, hogy eldőljön: mennyire volt alkoholos befolyásoltság állapotában a gépkocsivezető, amikor gázolt. Vagy rablásnál. más erőszakos cselekményeknél. Hagyományos ága az orvosszakértői munkának az elmeállapot megvizsgálása. Csakhogy a módszerek — csakúgy, mint az orvostudoHalált okozott a felgyülemlő indulat — A vádlott bűnös: különös kegyetlenséggel elkövetet emberölés bűntettében — állapította meg a megyei bíróságon dr. Mózes Gábor tanácsa. Az I. fokú ítélet ellen Tóth Gyula és védője a minősítés változtatásáért, illetve ényhítésért, az ügyész súlyosbításért fellebbezett. Így a kiszabott 11 év fegyház, valamint a közügyektől való öt évi eltiltás egyelőre nem jogerős. Mi is történt, hogy ilyen súlyos ítélet született? Olyan családi tragédia, amelyben mindenki veszített. Méghozzá nemcsak egyszer, hanem már évek óta, sorozatosan. A siófoki Tóth Gyula az általános iskola elvégzése után gépjármű-villamossági műszerészi képesítést szerzett, majd dolgozott a Ma- hart-nál, később a tűzoltóságnál is — ahonnan 1981- ben italozás miatt fegyelmi úton leszerelték. Egy évig tüdőtályoggal kezelték; állandó munkahelye ezek után már nem volt, alkalmi munkákból élt, többnyire kőművesek mellett dolgozott. Családi körülményeit is meg kell említeni; 1972-ben nősült, s olyan lányt vett el, akit gyerekkora óta ismert. A harmonikus családi életbe azonban közbeszólt a sors: Tóthné ikerterhességéból az egyik gyermek halva jött a világra, a másik pedig agy- és mozgássérült lett. Évekig reménykedtek benne, hogy felgyógyul, majd a tabi szociális otthonba adták- Rendszeresen látogatták, s lassan ráébredtek arra. hogy hiába bíznak gyermekük fölépülésében. 1983 tavaszán meg is halt. Bánatában, főként az asszony kezdett inni, s ez fokozatosan egyre súlyosabb gondokat okozott. Rokoni és baráti körben köztudottá vált, hogy Tóthné gyakran lerészegedik. Idővel egyre gyakrabban tört ki a férj és a feleség között nézeteltérés, elsősorban anyagiak miatt. Tóth jó párszor elköltözött, aztán mindig visszatért az asszonyhoz. 1983 júniusára kettőjük között annyira megromlott a viszony, hogy a férfi végleg otthagyta feleségét. Törvényesen azonban nem váltak el. Tóth többször is meglátogatta felesegét. Augusztus 24-én is együtt voltak. Délután Tóth elment focimérkőzésre, előtte azonban a „Gyilkos” nevezetű kocsmában megivott 4-5 kis- fröccsöt. A labdarúgó-mérkőzés után hazament, s feleségével együtt a Taverna borozót kereste föl, ahová Tóth rendszeresen járt kuglizni. Míg ő a barátaival játszott, a felesége lerészegedett. A borozó vezetője hajnali két óra körül rendelte el a zárórát; Tóth hiába hívta magával a feleségét, az nem akart vele menni. Már mindenki eltávozott a borozóból, csak a nő maradt- A férfi az utcán beszélgetett társaival, majd meghallották, hogy bentről nyöszörgés szűrődik ki. A többiek eltávoztak, Tóth újra visszament, hdgy feleségét hazatámogassa. A nőt erősen hiányos öltözékben találta. „Azt hittem, hogy megcsalt valakivel”, vallotta később. Szidalmazni és ütni kezdte a magatehetetlen, részeg asszonyt, majd kérlelte, hogy menjen vele. Miután a nő nem volt hajlandó távozni, Tóth újabb erőszakhoz folyamodott. Több mint egy óra hosszat biztatta szóval, ütlegeléssel, rugdalással. Ennek következtében a nő testén 39 külsérelmi nyom keletkezett, többek között bevérzések, májátszakadás, orrcsonttörés, bordatörések. Utána Tóth feleségét otthagyva hazament, s lefeküdt aludni. Tóthné körülbelül két óra múlva belehalt sérüléseibe. A vádlott beismerte tettét, de azt bizonygatta, hogy csak megverni akarta, megölni nem. A bíróság úgy értékelte a helyzetet, hogy szándéka kifejezetten nem halál okozására irányult, ennek lehetőségével azonban tisztában kellett lennie, hiszen nem volt annyira részeg, hogy ítélőképességét teljesen elveszthette volna. Az erős felindulásban történt bántalmazást mint védekezést azért nem fogadták el, mivel a nő az est folyamán semmi alapot nem szolgáltatott arra, hogy Tóth féltékeny lehessen. Az erős felindulás különben sem tarthat több mint egy óra hosszat! Enyhítő körülményként értékelték a vádlott büntetlen előéletét, betegségét, megbánását. Súlyosbító körülmény voit az alkoholizáló életvitel és az asszony különösen hosszú ideig való bántalmazása. Gy. L. mány más területein — itl is sokat fejlődtek. Ma már nincs az a dörzsölt bűnöző, aki az orvosszakértő előtt meg tudná játszani az elmebeteget. És fordítva: az is kiderül, ha valakit azért akarnának rokonai elmebetegnek nyilvánítani, hogy vagyonára rátehessék a kezüket. A mindenkori feladat: az igazság kiderítésének segítése a legkorszerűbb orvostudomány és orvosi eszközök alkalmazásával- Köztudomású például, hogy egyik-másik laza erkölcsű leány azt vallja születendő vagy már megszületett gyermeke apjának, akitől nagyobb összegű gyermektartást remél. Csakhogy az újabban alkalmazott vizsgálati módszerek már nemcsak 99 százalékos biztonsággal kizárják az apaságból azt, aki nem lehet a gyermek atyja, de pozitívan is tudnak bizonyítani. Tehát azt, hogy kitől származik a gyermek. Igaz viszont, hogy ehhez nagyon drága, csak devizáért beszerezhető eszközökre van szükség, s hogy bizony az orvosszakértőknek is mondják ilyenkor a mostanában szinte közhellyé vált szavakat: a mai nehéz gazdasági helyzetben ... Olyannyira, hogy emiatt már hónapokig szüneteltetni kellett a vizsgálatokat. Talán még ennél is több gondott okoz azonban, hogy nincs utánpótlás. Az orvosszakértőknek ma mindern tudnia kell, ami megkövetelhető egy gyakorló általános orvostól, sőt annál is többet Az anyig és erkölcsi megbecsülés viszont sokkal kisebb. Vagy mondjuk úgy: az erkölcsiek terén nincs ok különösebb panaszra, hiszen mindenféle szintű hatóságok kérik és elfogadják véleményüket. Ami viszont az anyagiakat illeti: minden kezdő orvos tudja, hogy itt sokat *» kell tudni és dolgozni, viszont csak a fizetésre szá- aö míthat. Ebből adódik, hogy az orvosszakértői pálya —: bátran mondhatjuk: hivatást — utánpótlási gondokkal küzd. A budapesti Igazságügyi Orvosszakértői Intézet jelenlegi, sokévi gyakorlatban kipróbált. kitűnő gárdája néhány év múlva (ki előbb, ki valamivel később) eléri a nyugdíjaskort, és nincs, akinek átadja a stafétabotot. Pedig fiatal orvosokra máris nagy szükség lenne, hiszen a munka sok és nehéz, állandó továbbképzés szükségeltetik hozzá. Annál is inkább, mert az orvosszakértők nemcsak a hatóságok, hanem magánszemélyek kérésére is végeznek vizsgálatokat. Például olyankor, amikor valaki bizonyítani akarja, hogy rászorul az eltartásra, vagy hogy egészségileg káros számára az a cserelakás, amit kiutaltak neki. És még felsorolha- tatlanul sok esetben. A szakértők legjobb lelkiismeretük és tudásuk szerint véleményeznek — ez olykor meg is hosszabbítja a jogi eljárás lefolytatását —, de csalhatatlannak nem tartják magukat. A budapesti, * miskolci, szolnoki, győri és veszprémi igazságügyi orvosszakértői intézet, valamint a négy orvostudományi egyetemen működő hasonló intézetek másodszakértői tevékenységet is folytatnak, például, ha az első fokú rendőrorvosi vélemény ellen jelentenek be föllebbezést. Az intézetek véleményét pedig — ha nagyritkán előfordul — az Egészségügyi Tudományos Tanács igazságügyi bizottsága bírálja felül. így mindenki számára megvannak a biztosítékok, hogy orvosi tekintetben is érvényesül az igazság. Az igazságügyi orvosszakértői irodák minden tőlük telhetőt megtesznek ennek érdekében, de a bíróságok ítéletét nem befolyásolhatják- Ott az ő véleményük csak az egyik bizonyíték a sok közül. V. B.
