Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-19 / 15. szám
Egy jól bevált kísérlet Fejlesztik a nyelvi tábort Nagy síkere volt a nyáron a TIT Somogy megyei szervezete kezdeményezésének. A kaposvári csillagvizsgálóban megrendezett napközis nyelvi szaktáborra igen sokan jelentkeztek. — Milyen visszhangja voH a nyelvi tábornak? — kérdeztük Kánya Jánost, a TIt megyei titkárát. — Az egyes turnusok végén szülői értekezleteket tartottunk, s ezek azt bizonyították, hogy a szülők és a gyerekek egyaránt meg voltak elégedve a programmal. Kellemesen csalódtak, hogy nemcsak napközis szolgáltatást nyújt a tábor, hanem délelőtt nyelvórákat is tartottunk, délutánonként pedig szervezett kulturális és sporteseményeken vettek részt a kisdiákok. — Országosan több ilyen kezdeményezésről tudnák? — Kekünk a budapesti Marczibányi téri tábor vezetői segítettek a szervezésből — ők évek óta sikeresen tevékenykednek. Ezenkívül a fővárosban vannak hasonló próbálkozások, de tudomásom szerint vidéken csak Szombathelyen és megyénkben két helyen, Nagyatádon és Kaposváron találtak eddig követőkre. — A tervek szerint mfeeí bővítik jövő nyárra a programot? — Mindenekelőtt — sa igénynek megfelelően • — több csoportot indítunk orosz, német, francia és angol nyelvekből. Az általános iskolások előreláthatólag februártól kezdve jelentkezhetnek majd. Négy turnusban • párhuzamosan öt-öt csoportot indítunk. Ez lehetőséget ad arra, hogy a jelentkezőket életkor és nyelvtudás szempontjából is jobban szét tudjuk válogatni Az eddigi foglalkozások mellett szeretnénk bevezetni délutánonként számítógépes gyakorlatokat, ahol az iskolások megismerkedhetnének a modern berendezésekkel. — Lesz elég kely több gyerek számára? — Már megkezdődött négy új pavilon építése a csillag- vizsgáló mellett A szentba- lázsi Surján Völgye Tsz segítségevei ezek várhatóan májusra elkészülnek. Távlati terveink között szerepel az is, hogy a tábort bentlakásossá alakítsuk, így más városokból, községekből is jöhetnének a tanulni és szórakozni vágyó vakációzok. — • Munkaerőgondjuk nincs? — Bizony a kibővített táborhoz elég sok nyelvtanárra lesz szükségünk. Szerencsére a TIT Idegennyelv-ok- tatási Igazgatósága elismeri a munkánkat, és maximális segítséget nyújtanak. ígéretet kaptunk, hogy ha nem lesz elég tanárunk, negyedéves egyetemistákat küldenek mentesítésül. Reméljük, a tavalyi kísérletet ezen a nyáron sikerül közismertté és közkedveltté tenni az egész városban. I. K. HÁROM BETŰ 175 éve született Edgar Allan Poe Három betű — és mily sokat jelent: így kezdhetnék a Poénra való emlékezést. Vagy akár így is: A modem ircxialom születése. 175 éve ugyanis nemcsak Edgar Allan Poe, a fiatal! amerikai irodaiamnak első világirodalmi rangú — s alighanem mindmáig legnagyobb — írója és költője jött a világra, hanem személyével mindaz, amit máig modemnek érzünk. Mégpedig a legkülönbözőbb tekintetben. De ne vágjunk elébe: a gyérmek, aki 1809. január 15-én Bostonban egy épp ott időző déli vánrionkamédsás házaspár fiaként megszületett, majd koráin árvává lett, hiába kapott jó nevelésit egy ugyancsak deli dohányke- reskiedő jóvoltából — korán bekövetkezett haláláig zabolátlanul élt. Angliában volt kisiskolás, de az egyetemről már ugyanúgy kár- tyaadösságok miatt tanácsolták el, mint a West Pokit-i katonai iskoláról. > Újságíró lett, szerkesztő, kritikus, esztéta, novellista és nagy költő, közben folyvást vándorolt, ivott, szerelmeskedett, és noha rengeteget dolgozott, sokszor szinte nyomorban élt, negyvenéves korában pedig, máig is tisztázatlan, mondhatni rejtélyes körülmények között halt meg. És ezzel a mindennel elégedetlen, hajszolt, önpusztító, különös élettel összefért a szépség addig páratlan (mert tudatos !) tisztelete, a l’art pour Vart elvének hirdetése, és mi több: megvalósítása. Poe Gábor Andordíj Gábor Andor költő, publicista, kritikus, a magyar szocialista irodalom egyik sokoldalú egyénisége születésének közelgő 100. évfordulója alkalmából szerdán átadták a Gábor Andor-díjat a Magyar Írók Szövetségében. A Gábor Andor <• özvegye által 1958-ban létesített alapítvány összegéből kétévenként egy-egy írót vagy költőt jutalmaznak. Az idén a díjról határozó bizottság Mezei Andrásnak ítélte a jutalmat, s azt Goda Gábor Kos- suth-díjas író, a bizottság tagja adta át. Az ünnepségen Hubay Miklós, a Magyar írók Szövetségének elnöke emlékezett: meg Gábor Andorról. nagyszerű formaművész, az ' angol nyelv szépségeinek soha nem látott kaborntakoz- taitója: a ritmus, zeneiség, hangulatteremtés, szó mágia máig fölül nem múlt mestere, a romantikus érzelem- gazdaság megversedője, akinek hatása nélkül nemcsak az angol és amerikai költészet fejlődése elképzelhetetlen, hanem elindítója volt a szimbolizmusnak is, tehát az első dekadens és mégis megejt öen szép „izmusnak”. Versei máig is szólnak — magyarul is; szinte fordít- hataüaí) remekművének, A hollónak átültetéséit tucatnyi költőnk próbálta meg, s Tóth Árpád immár klasszakéi fordítása költői köztudottunkba is szervesen beépült. Mmt ahogy többi verse is, hagy csak még egypánait említsünk: A harangok, A győztes féreg, Ulalume, Város a tengeren, Álom az álomban. Halhatatlan tehát mint (mondhatni) az első modern költő — node nem kevésbé fontos, ami finom lírájával A Százados a férfira nézett, majd az öreg törzsőrmester törte meg a csendet: — Hogy-hogy, Sanyikám? — Annak is van sora. Tegnap alig mentek el az asszonyok, én is bezártam, aztán odafüttyentettem a kutyát. De hiába hívtam, elcsatangolt. Gondoltam, megint a Kamoni gyerekeket zargatja, állandóan itt csavarognak. Azt viszik haza, ami elérhető. De most ott szendergett a magtár végénél, a délutáni napsütésben. Odamentem hozzá. Valahol csavaroghatott, nagyon lucskos volt a lába, s a száját is tátotta, mint amikor nagyon kimerült. Látom, négy-öt kövér kullancs van a lágyékában a hasa alatt. Először amikor kipedertem belőle őket, eldobtam, aztán mérgemben, akkorák voltak az utolsók, mint egy borsó, hát odanyomtam a funér- hoz. Hogy az életüket vegyem, végighúztam az eldurrant vérszívójukat a lemezen. Ettől van a vércsík... — Azt majd a vérvizsgáépp eJlentótes : vaskosan nyers, sőt olykor horror elemekkel építkező prózája is. Elbeszélései szinitén iskolát teremtetitek ; szűkszavúan iszony tartó írásai, közitük a detektív-történetek első s mindmáig fölül nem múlt példái: a tiszta logika és megfoghatatlan (olykor már . kafikai) szorongás légkörében játszódnak, mégpedig egyszerire. Ez a ridegen szigorú és mégis szorongó elme nem riadt vissza a szélsőségesen vadromantikus fan- taszttkumtál sem: egészen a sei -fi vidágádg 'merészkedett előre, megintcsaik évtizedekkel megelőzve a műfaj európai meglaí api tóit. Ismét más műveivel pedig olykor már szinte a szürrealista próza előfutára. Nem vételién, hogy e prózát máig kiemelkedően Babits szólaltatta meg magyarul... Nem, Amerika nem adott még nagyobb írót, több arcú klasszikusa pedig tán az egész: vütégirodail ómnak sincs, K. N. I. lat dönti él — közölte kissé letörten a hadnagy. — Felesleges, mondom — nézett a rendőrökre a rakr táros, majd letérdelt és a sűrű fűben keresgélni kezdett. — Pedig valahova ide szórtam .őket. — Érdekes magyarázat — szólt a Százados, de a kutya félig igazolhatja magát. Láthatnám? A raktáros odaszólftotta a lomha ebet. A kutya farkcsóválva ült előttük. — Ö Bézsár — mondta a raktáros. A Százados a kutyához hajolt, s az némán tűrte a vizsgálatot. — Talán hiszek magának. Hallhatnám, mit gondol erről a gyilkosságról? — Azt, hogy szemét egy dolog. Kivirult egy élet, s bizonyára maga a kertész vágta ki a kisarjadt cseme- Mfe. Hallottam, mindenféle maazlagságot besaélnek. FőFORRÓ NYOMON A falu árnyai Karikatúrák Barcson Kedélybetegség ellen — Jön a Ludas, lesz ne- mnlass! — röppeni a lúd- szárnyú ige Barcson a napokban, amikor a művelődési központ eié kikerült a tábla, hogy a nagyon népszerű élclap karikaturistáinak munkáiból nyílik kiállítás. Reszkessetek Döbrögi komák! Matyi gyerek — akarom mondani: Matyi felnőtt, hiszen 39 éves már — jött, látott, győzött. Ismét helyesbítek: mi láttuk... Legalábbis a karikatúrákat, melyek nem idegenek Matyink hajdani tettétől, attól, hogy kiporolta Döbrögi uram nadrágját, azt à cifra zsinóro- sat. Poroló Matyi kései utódai ugyanért teszik a mai kiskirályokkal, illetve a bennünk lakó kiskirállyal; önzésünk, kicsinyességünk, kapzsiságunk e kiskirály, mely időnként átveszi a hatalmat személyiségünk fölött. Na, ezek a ludasok — Brenner, Várnai, Sajdik, Hegedűs, meg a többiek — neki a porolóval! Sajdik a mélyen emberit hámozza ki, s állítja elénk pőrén, noha karikatúráin látszólag minden állati. Állati jó, ahogy a maga teremtette állatvilág egyedei között kárörömmel fedezzük f6J — ** ismerősünket. Nem magunkat, áéá debogy! S nejünknek mutogatjuk ís azt, amelyen egy fügefalevele* hölgy látható e szöveggel: „Az ember nők Is így kezdték!” Aztán, a Tót ... Gyula a javából! Scífrt mellékel a fal-, re: Ufó és a pestiek címmel a fogadtatást rajzolta meg. Ez a „harmadak típusú találkozás” nem hízelgő ránk nézve, hiszen igyák alteregónk azt kéndá a kagylóba, na nem abba a kagylóba, hanem a telefonéba: „Ha®6 tudakozó ? Van mar errfSl valami hivaitaios aHésfogiailás ?” Barát — láaa, naég a keresztnevüket sem tudjuk többségüknek, mert ők vezetéknevek, ezt írják rajzaik alá — szuper spray- jébőü egy tonzú- rás szerzetes olyan illatfelhőt képes kászissaen- Datlos: Kirándulók. S a régi, jő Schwott, ő is ott van a falon: oxigénpalackkal látja el szennyezett vizeink lakóit, a halakat. Hála neki. Várnait, Dallost karikatúra dicsérje itt e cikk(cakk)hoz mellékelve. Brenner síron piknikező özvegyei, Endrődi nagyon aktuális karikatúrái, Lehoczki (Leho) lepottyanó, mégis hosszú sorban röpülésre tülekedő ikaroszai sem maradhatnak említetlenül. Egy-egy lúdláb sütá mindnyájuknak! Leskó László Várnak Tudósítónk jelenti. ni, melyen angyalka tany^z. Kedves, nem? Errql jut eszembe: más minőségűek a mosolyok, melyek arcunkat derítik egy-egy alkotó képei láttán. Balázs-Piri Balázs ex librisei például amolyan tűnődő mosolyt napoztatnak nyájas ábrázatunkon, mivel a filozofikus humort sem nélkülözik karikatúrái. Ahogy az ENSZ akkori főtitkára, Kurt Waldheim cipeli a Háború és béke köteteit ... ! Krenner haspók figurái láttán meg fülig szalad a szánk; például a Dugi pénz című opuszának megtekintésekor, amikor is a vámnál kerül anyuci szeme elé apuci rejtett tartaléka. A nudista strandi kisvállalkozónál — egy kukucs 5 forint — magam is befizetnék egy. kukkolásra. Jaj, ki ne felejtsem Hihit, azaz Hegedűs Istvánt, akit ezennel Leskó-díjjal tüntetek (el). Ha lúd volnék — s ha lúd, legyek kövér — a Matyi szárnyasai között, gégékét gágognék örömömben láttukon. ként rólam. Akkor séma maradnék itt ezek után, ha becsületrendet kapnék ártatlanságomat igazolva. De a gyilkosnak is volt esze ... — Gondol valakire? — csípett a szón a Százados. — Ügy nem, hogy rámutatok, te voltál. Csak tudom, hogy az az ember ismert engem. Tudta, hogy a faluban félbolondnak tartanak, mert hát nem kocsmázok, ünnepeken nem verekszem, nem hordom a kukoricát vállon a padlásra. Gondolta, na raktáros, rajtad egy gyilkosság is elfér. De valami mégis szöget ütött a fejemben. Maga a kisgyerek. Nálunk két asszonyka előrehaladott terhes a faluban. Az nem lehetett egyik sem. Ez rejtett terhesség volt Mint amikor vécében szülte a gyereket lányfejjel valaki. Olvastam róla valahol. — Idejöhetett, idehozhatták — vetette ellen a Százados. — Az is lehet, hogy a másik faluból vagy messzebbről. Mégsem hiszem. Akkor kiviszik az erdőre. A vajúdó asszonyt nem hurcolják csak úgy, mint egy koffert. — Elég jól érvel — biztatta a Százados. — Mintha csak magamat menteném, igaz? — moso- lyodott el a férfi. — Mit gondol még? — Art, hogy tegnap megszületett ez a gyerek, meg is ölték azonmód. Akkor aztán elindultak vele, hogy eltemessék. Én meg az eszükbe jutottam. Valamiért különösen nem szerettek engem ... — Sokan vannak a faluban ilyenek? — Százados űr — legyintett elkeseredetten a raktáros —, az egész falu ... Visszamentek az irodába, közben a hadnagy a kocsiba szállt, mert vadul recsegett az URH-rádió. — Elindultak a kutyával — jelentette. A Százados az asszonyra gondolt. Kirajzolódott a fejében az induló létezés szörnyű pillanata. Vajon az anya látta-e a gyermekét? Vagy a férj, az élettárs még ennyit sem engedett? Miféle indíték kell ahhoz, hogy úgy vágjanak szét egy csecsemőt, mint a rövidkarajt? Bosszú, féltékenység, elme- betegség? — A faluban előfordulnál« nehéz testi sértésesek — kérdezte a körzetistől. — Hát éppen nincs bennük hiány. Sok az ú j te' pes, mármint azok, akik tényleg' gazemberek. Ez egy nagy család, nem vicc Százados elvtárs. A Kamoniak. Van vagy öt házuk az alsó faluban. Innen a majorból oda is látni. Berúgnak, verekszenek, de feljelentést senki sem tesz. Nem tudni, ki kinek az élettársa, fiaborja. Egyszer húszán vannak, egyszer öten. Lopásért mindig vinni tudnám őket: tyúk, szalma, fa, takarmány. Búcsúkor meg mindennapos a késelés. — Az idős rendőr fanyarkás mosollyal még hozzátette: — Szóval semmi különös. A régi falubeliek, jórészt öregek, becsületes katolikusok. A gyerekek nagyobb faluba, városba költöztek. Az öregeknek megváltás lenne, ha elvinnék őket, de ha erre kerül sor, az istenért sem mennek. Itt születtünk, mondják, itt dolgoztunk, itt is halunk meg. ^— Csak ne idő előtt — zarta le a beszámolót a Százados. (Folyt atjuk.) Békés József SOMOGYI NÉPLAP
