Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-15 / 12. szám
I Honismeret/ »sekkBr Somogy udvar helyen Paszitára készült a kemencés rózsafánk Adolphe Appia emlékére Színész - tér - fény Szokatlan kiállítással várja a látogatókat a Somogyi Képtár ezekben a napokban. Maiga a kiállítás alanya is sZoka/ülan, szabálytalan egyéniség valit: Adolphe Appia (1862—1928) színházi ember, az újító alkotók típusából. A genfi születésű művész korán. eljegyezte magát a zenével, s kétéves színházi gyakorist után 1891-ben megkezdte a tényleges munkát, mely a maga nemében korszakosnak mondható. Főként Wagner zeneművedhez tervezett díszleteket, s rendezett is. A kiállítást a Pro Helvetia alapítvány szervezte; Kaposvárra a Magyar Színházi Intézet közvetítésével jutott el. Hetvenkilencben a Prágai Quadiniennálén a zsűri kü- löndíját nyerte el a mo6t látható anyag, mely jól korszakolja Appia munkásságát, s áttekinthető képet ad a színA csurgód műsorfüzetben hónapok óta az alábbi szöveget találhattuk a szervezett programok helyén: a művelődési központ felújítási és karbantartási mtokainak elhúzódása miatt... Megkerestük a Csokonai művelődési központ igazgatóját, Biha- riné Asbóth Emőkét, hogy megtudjuk: meddig tart ez az átmeneti állapot? — Végre jó hírekkel szolgálhatok. Az elhúzódott munkák után jövő héttől újra elkezdődik itt az élet. A rend- behozott épület hivatalos átadását február elsejére tervezzük. — Mi volt az oka a több hónapos késésnek? — A felújítási költségeket a Csurgói Nagyközségi Közös Tanács fizette, és bár jóval túlléptük a tervezett egymillió forintot, anyagi problémánk nem volt. Nehezen sikerült azonban beszerezni a radiátorokat, és amíg a központi fűtés ed nem készült, nem lehetett festeni, mázolni. Balszerencsénkre, miután megkezdhettük a fűtést, december elején felrobbant az egyik kazán. Ez tovább hátráltatta a munkát, mert a berendezést és a kidőlt falakat is helyre,, kellett állítani. Decemberben az átszervezések miatt a tanács épületét is át kellett allkítani, s ez néhány hetes késést jelentett számunkra. — Most már mindennel elkészültek? — Néhány helyiség meszelése még hátravan, de ettől már el tudjuk kezdeni a rendszeres működést. — Ezek szerint most már semmi akadálya a rendezvények megtartásának? — Januárban beindulnak az év elejétől meghirdetett foglalkozások: a művészi torna, a szerb-horvát nyelvtan- folyam, a szabás-varrás és a felnőtt fotószaikkör. Vannak olyan klubok, amelyeket iskolába helyeztünk ki, ezek többnyire ott is folytatódnak. Hetente működtetjük az információs irodát, folyamatos a kölcsönzési szolgáltatás. Sajnos nagyobb rendezvényekre az épület felújítása után sincs hely. A nagyteremben működik ugyanis a mozi. Kiállításra, szórakoztaháizi reformer stílusvilégámak fejlődéséről. A kiindulási pánit — s ezt a kiállítás reprodukciókkal is szemlélteti •— az, hogy a művész felismerte: a bayreuthá Wagner- bemutafók díszletvilága korszerűtlen, akadémikus, egy folytonosan romló olasz stílus másodaita. Appia természetesen szót emelt ez ellen, s szembekerült Cosima Wagnerrel is, aki erősen rányomta a bélyegét az előadások stíluséira. A zene és a rendezés című tanulmánykötetében Adolphe Appia részletesen kifej,tette színpadé!méletát, s meghatározta azt az előadás far mát, amely a legméltóbban toimiá- csolhatja ezrt, A gyakorlatban igazolttá elképzeléseit, hiszen csaknem minden Wagner - műhöz tervezett díszletet. Igazi lehetőséget 1925-től kapott, amikor meghívták a milánói SoaJáha rendezni. tó rendezvényre esetleg igénybe vehetjük a szabadidős termet, azonban ez sem tökéletes megoldás, mert ilyenkor be kell zárnunk a fialtatok előtt az egyébként folyamatosan nyitvatartó klubszobáit, — Mivel avatják a felújított épületet? ■ — Január utolsó hetében végre méltó körülmények között tarthatjuk meg a megyei napok során következő rendezvényeit. Ezúttal Borsod mutatkozik be a csurgói közönségnek. T. K. Régi újságok sárga lapjain találkoztam a nevükkel. Mindössze hetvenen voltak, hetven magyar katona ... A háború már elvonult a tájról, de a tó még tele volt halállal. A németek, miután dunántúli frontjuk összeomlott, minden hajót és más vízi jármüvet elsüllyesztettek. A Sióban, a zsilip alatt ide menekült, majd szétroncsolt dunai hajók hevertek. A füredi vizeken süllyesztették el a kikötőfelügyelőség négy uszályát, két kotróját és a Csobánc, a Szigliget, a Jókai nevű, valamint a többi kedves balatoni hajót. A tó és környéke tele volt aknával... 1945 áprilisa... Mali- novszkij marsall parancsára önként vállalkozó magyar katonákból — a volt folyamőrség aknász- és hajósállományából — megalakították a balatoni aknakereső csoportot. A parancsnokuk Pet- neházy Zalán százados. Tíz nap múltán menetkészen álltak, s az óbudai ünnepélyes búcsúztatás után elindultak a Balaton felé. Magukkal vitték asszonyaikat, talán, hogy legyen ki elsirassa őket, ha szerencsétlenül járnak. Mert valamennyien tudták: az aknaszedéskor csak egyszer lehet tévedni. A veszteséglista: öt halott és tizenkét sebesült. De harmincegy hajót és »ok munkagépet emeltek ki a tóból, a tihanyi félszigeten és a déli parton körülbelül (Érdekesiséigkénit : Bayreuth viszont csaik 1952-ben újította meg Wagner-képét !) Adolphe Appda szerint a színpiad plasztikus elemeit kell szimtézdsre hotoá. A ritmika eszköz számára, hogy túllépjen magán a drámán, és ezzel a színpadi tér új berendezésére vethesse pillantáséit. Függőleges, festett háttér, vízszántes padló, mozgó színész és fény által besugárzott tér alkot harmóniát. Oszlopok rendje, árnyékok tervezett összhangja, lépcsők ritmusa adja az appiai színpadkép jellegzetességeit. A kaposvári kiállítás maga is szinpadszarű ; mintha díszlet volna, paravánok adják ezt a benyomást E jeles színpadi reformer munkásságából olyan rendezők meríthettek erőt, mint Reinhardt, Copeau, Pitoeff. A mostaniak közül — s csak a legjelesebbeket említj ük itt — olyan rendezők előadásainak színpadképében fedezheti fel a külhoni néző Appia hatását, mint Ariane Mnou- chkine, Grotowski, Tadeusz Kantor stb. Végezetül egy — tatáin nem személyes — megjegyzés kívánkozik ide: nagyra becsüljük a lehetőséget, hogy munkásságával kiállításon ismerkedhetünk meg, mégis talán jó lett volna a színháztörténeti jellegű kiállítási alkalmakat hozzánk közelebb álló alkotókkal kezdeni. Akár az egyetemes színháza kultúra, akár a magyar színházművészet reformereinek munkásságát szemléltető összegzéssel. Vagy csak innen a szomszédból egy kiállítással, mely a Csiky Gergely Színház díszlettervei közül a Legjobbakat sorakoztatná fel... L. L. A Balaton hősei 26 ezer robbanótestet, s a három aknamezőben 201 darab 500 kilós vízi érintő aknát hatástalanítottak. Augusztus 20-án már úszóversenyt rendeztek a Balatonon. Az alakulat egykori írnok őrmestere, Rigó Sándor ekképpen írt naplójában a még vészterhes, hallgatag tóról: „Aligánál megpillantottuk a tavat. Már sötétedett, amikor begördültünk a kőröshegyi állomásra. Parancsnokommal — háromnégy ember társaságában — lesétáltunk a tóhoz. Igen óvatosan lépkedtünk, mert az állomásfőnöktől kapott tájékoztatás szerint itt minden el van aknásítva. Csendes és kihalt volt minden, az itt lefolyt ádáz harcok minden emlékével. A komp beton őrbódéján orosz felirat, magyar befejezéssel: „Szeretlek !”. A szakemberek gyorsan kiderítették, hogy a magyar folyamőrség lerakta ugyan az aknákat, de ugyanakkor szabotálta is a parancsot. Ügy helyezték el a robbanószerkezeteket, hogy azokat könnyen ártalmatlanná lehessen-tenni, s az általuk elMásfél évtizeddel ezelőtt valóságos gyűjtési láz indult még a falvakban fellelhető régiségekért. A városi ember felfedezte a népi használati tárgyak szépségét, értékét ; időt, pénzt nem sajnálva vadászott a régmúlt idők pa raszti tárgyi emlékeire. Akadtak azonban olyan községek, ahol a lakosság foggal-körömmel ragaszkodott a dédnagymamától, -nagyapától származó szőttesekhez, fafaragásokhoz, használati tárgyakhoz. Ha nem tették volna, ma hiába is keresnénk a faluházakat, helytörténeti gyűjteményeket. Somogyudvarhely is ezekhez a községekhez tartozott. Nem kótyavetyélték el a falu történetéről is mesélő tárgyakat, s hogy a szokások se merüljenek feledésbe, honismereti szakkört alakítottak. — Az iskolai szakkör 1968-ban jött létre — mondja Csizmadia Lajosné szakkörvezető. — A felnőtt honismereti szakkörünk 1978 óta működik. Most három korosztály: a gyerekek, a fiatalok és az időskorúak közösen munkálkodnak azért, hogy ápolják az udvarhelyi hagyományokat, ősszegyűjtsék a padláson, pajtában rejtőző, ma már használaton kívüli tárgyakat. Hogyan tud együttműködni a kisgyermek a hetvenéves felnőttel azért, hogy szülőfaluja szokásait megismerje és ismertesse, életben tartsa? Nos, a somogyudVar- helyi öregek papírra vetették mindazt a szokást, babonát, amelyekre csak emlékeztek. Amolyan forgató- könyveket készítettek. Aztán el is játszották, színpadra vitték. — Az udvarhelyi szokások elsősorban az év jeles napjaihoz kötődnek: például húsvét, karácsony, aratás, kukoricafosztás, paszita. A kétnapos lakodalom és a paszita még ma is élő hagyomány. Ilyenkor az asz- szonyok kemencében sütik a kukorist, a patkót, a rózsafánkot, a tyúkételeket, ezeket viszik ajándékba. Kemence majd minden házban található, így a szakkör ifjabb tagjai a gyakorlatban süllyesztett hajók kiemelése, megjavítása sem került sok fáradságba. Annál alaposabb munkát végeztek a német flottillások, élükön egy Hiemstädt nevű hannoveri patikussal. A többi között a Csobánc és a Szigliget nevű hajókat is ők robbantották, gyújtották fel, és patikusi precizitással rakták aknáikat a tó jegére, de még a parti házak kályháiba is. A szerteszét hagyott, kibizto- sitott kézigránátok ugyancsak tehetetlen bosszúvágyukról vallottak... Akna volt a tihanyi templom orgonájában is. Á szó ismét Rigó őrmesteré: „... Neki támasztottuk a létrát a csodálatosául szép barokk orgonának. Ketten fogtuk az alját, 6 pedig — Petneházy, a kálomista magyar — felmászott rajta, egyenként kiemelgette a sípokat, hogy beférjen a szekrénybe. Amikor már elegendő volt a hely, bebújt, két kézzel felemelte az aknát abban a helyzetben, amelyben bevá- gódott, megfordult, s ahogyan be-, úgy visszamászott. Kezében az aknával lement a lépcsőn, ki a ligetbe, s ott letette a földre ... Aztán az öreg páter eljátszotta a Szóismerhetik meg az évszázadok óta készített helyi ételeket. Foglalkozunk a táplálkozási szokásokkal is. A honismereti szakkörösök hagyományőrző bemutatóikkal felléptek már az ország különböző tájain, falusi színjátszó napokon, honismereti találkozókon, hagyományőrző csoportok antológiáján, felvonulásokon. A gyerekek állandó résztvevői a honismereti táboroknak. Voltak közös szerepléseik a berzencei népi együttessel. — Nemegyszer maguk az idősek keresik meg a fiatalokat, s megtanítják őket saját gyermekkorukat idéző játékok készítésére. Különösen a téli esték telnek ilyen hasznosan, kellemesen: míg készülnek a játékok, a felnőttek summás dalokat énekelnek, felelevenítik az emlékeket. Eközben a kemencében már sül a kalács, a rétes, amit aztán jó étvágy- gyal elfogyasztanak. A somogyudvarhelyi iskola folyosóját a régi parasztházakból előkerült, használati tárgyakból rendezett kiállítás díszíti. Ez az anyag azonban töredéke annak, melyet a szakkörösök, de a község lakói is összegyűjtöttek az évek során. — Olyan sok tárgyi emlék jött össze, hogy a tárolás már komoly gondot okozott. Két évvel ezelőtt azonban a Hazafias Népfront ifjúsági bizottsága pályázatot irt ki a szabadidő hasznos eltöltésével kapcsolatban. Mi is jelentkeztünk, s legnagyobb örömünkre a megyétől százezer forint támogatást kaptunk. Vásároltunk ebből egy régi parasztházat, felújítottuk, átalakítottuk. Hogy mit dolgoztak ott az idős szakkörtagok! Győri Mihályné, Mester Ferenc és felesége, aztán Kuti Györgyné, Pe- terdi Józsefné, Kálmán Lajosné, Jakab Gézáné, László Jánosné ... Meszeltek, rakott tűzhelyet készítettek, szövőzatot, az első melódiát a megmentett orgonán.” Az örvényesi templom leégett a harcok során, s az egyházközség újjá akarta építeni. Ára itt meg az egyik boltívben akadt meg a föl nem robbant lövedék. Az egyik aknász fölment a toronyba, onnét kimászott a padlásra, majd a falkoronán át megközelítette, vállára emelte a robbanótestet Óvatosan lépdelt lefelé a rozoga toronylépcsőn, a egyszer csak az elkorhadt deszka nagy reccsenéssel leszakadt. A katona elejtette a lövedéket, ■ együtt gurultak lefelé .., A vér megfagyott az erekben, de a detonáció szerencsére elmaradt Később a szakszerűen elkészített homokágy oo robbant fel. t A bős aknászok parancsnoka, Petneházy Zalán életútjár ól külön érdemes néhány mondatot megjegyezni. Annak a Petneházy Dávidnak leszármazottj á ról van sző, aki 1686-ban Budavár falára kitűzi* a magyar zászlót. 193>-ben avatták ha jón aggyá. A Horthy-had- sereg tisztjeként részt vett Rajk László kommunista szemináriumain, » balolda1' politikusokkal, írókke!. mi" székeket állítottak össze, gyomlálták az udvart, virá- gosítottak, takarítottak, s nem utolsósorban - nagyon sok tárgyat gyűjtöttek. Ott voltak persze a fiatalok is. Még nagyatádi KISZ-esek is jöttek, hogy segítsenek. A faluházat, melyen már csak az utolsó simítások vannak hátra, büszkén mutatja végig Mester Feri bácsi. Hiába, ez az ő kezük munkája, ebben az épületben az itteniek élete elevenedik meg — a tárgyakon keresztül. Rendszerezni kell még az összegyűjtött edények, rokkák, mángorlók, mezőgazdasági és háztartási eszközök, szőttesek százait, helyre kell állítani a pajtát. Huszár Dezső, aki harminc esztendeje igazgatója a somogyudvarhelyi iskolának, szemlélődés közben elmondja, hogy bár a község 1700 lelket számlál, rendkívül nagy az összetartás. Legyen iskola- vagy kultúr- * házépítés, ott a falu apraja és nagyja A honismereti szakkör pedig egyenesen szívügyük — nem véletlenül. — Ennek a községnek nemcsak, múltja, hanem jelene is van — teszi hozzá Csizmadia Lajosné. — Tervezzük, hogy a hagyományok színpadi feldolgozásának folytatása mellett hasonló módon ismertetjük meg azt az időszakot, azt a fejlődést, mely Somogyud- varhelyet a felszabadulás óta jellemzi. Ambrus Agnes vészekkel kötött barátságot. Balatoni helytállása után már mint a néphadsereg tisztjét tüntették ki, és léptették elő őrnaggyá. De a Rajk-per idején letartóztatták. 1953 őszén szabadult ki, s egy ideig fizikai munkásként dolgozott, majd a Vízügyi Igazgatóságnál, illetve a folyami felügyelőségnél működött különféle beosztásokban. Folyamfelügyelet- vezetőként ment nyugdíjba 1976-ban. Teljes rehabilitációt nyert, visszakapta őrnagyi rangját is. A felszabadulás 30. évfordulóján a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntették ki, s az érdemérem különböző fokozatát kapták egykori aknászai is. Csak hát az évfordulók elmúlnak, a régi újságok el- sárgulnak, s a feledés pora száll a legragyogóbb nevekre is, ha senki, semmi sem emlékeztet rájuk. Mert néhány helytörténészen kívül vajon hányán ismerik kies partunkon Petneházy Zalán- nak és társainak történetét? Tudomásom szerint sehol sem emeltek emlékművet vagy avattak emléktáblát tiszteletűkre .. .Talán csak a tihanyi orgona és az örvényesi harang zengi a Balaton téli csendjébe dicséretüket. Sz. A. REMÉNYEKRE IOGOSULTAK Befejeződik a felújítás Róluk szól a tihanyi orgona
