Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-04 / 2. szám
Válasz nélkül Egyszerre vagyunk munkavállalók és tulajdonosok. Miközben kötelesek vagyunk eleget tenni a munkahely által megszabott feladatainknak, alapvető jogunk részt venni a munkahelyünket — tehát bennünket is — közelebbről érintő kérdések megvitatásában, sőt egész sor kérdés közvetett vagy közvetlen eldöntésében. Naivitás persze azt képzelni, hogy a jogoknak és a kötelezettségeknek ez a kettőssége mindig és mindenütt valamiféle idillikus összhangban érvényesül ; hogy nincs már vállalat, ahol inkább csak az egyiket vagy a másikat tartják számon. Az óhajtól függetlenül azonban: ahhoz, hogy akár munkahelyi kötelességünknek, akár pedig áliampolgári jogainknak eleget tehessünk, a megfelelő szervezeti keretek, formák, továbbá a tárgyi és emberi feltételek is elengedhetetlenek. Ahol rossz az anyagellátás, ahol nincs összhang a dolgozók szakképzettsége és munkája között, ahol nem a legmegfelelőbbek töltik be a vezetői posztokat, ott a legnagyobb igyekezettel sem végezhető jó munka, nem tehetünk eleget munkaköri kötelezettségeinknek. Nélkülözhetetlen a feltételek biztosítása a munkahelyi jogok érvényesítésében is. Az üzemi demokráciát el. vileg mindig fontosnak tartottuk. Az irányítás túlcent- ralizálása azonban jó ideig még a vállalati vezetők számára sem tette lehetővé, hogy érdemben beleszólhassanak a vállalat munkájába. A gazdaságirányítás bevezetett változásai az üzemi demokrácia kiteljesedéséhez is jobb körülményeket teremtettek. Lehetővé, egyszersmind szükségessé vált, hogy élettel, tartalommal telítődjenek a dolgozók fórumai. A műszaki fejlesztés, a bérezés, a szociális létesítmények építése, a munkafegyelem, az anyagi ösztönzés, rendre- sorra olyan témák, amelyek megvitatásában és eldöntésében a vállalati vezetők mellett az egész dolgozó kollektíva szerepe fontos. Egy üzemszociológiai vizsgálat során tizennégy ipari és kereskedelmi vállalat több ezer dolgozója mondta el véleményét. A megkérdezettek kétharmada érzékeli, hogy az üzemi szakszervezeti szervek kikérik a dolgozók véleményét, képviselik a dolgozók érdekeit, és megfelelő tájékoztatást nyújtanak erről a képviseletről, míg a válaszolók egyhar- mada hiányolja ezt. Az üzemi demokrácia lényeges fóruma a termelési tanácskozás, ám — amint ezt a vizsgálat megállapította —, a termelési tanácskozásokon elhangzott javaslatoknak, észrevételeknek csupán negyven százalékára érkezik válasz, azokra sem mindig megfelelő. Ezek a bírálatok természetesen az egyik vállalatra jobban, másutt kevésbé érvényesek. Annyit azonban feltétlenül jeleznek, hogy a vállalati dolgozók fontosnak tartják az üzemi demokráciát, arra törekedve, hogy gyakorolhassák munkavállalói és tulajdonosi jogaikat, kötelezettségeiket. F. J. A Puskás Tivadar Híradástechnikai Szakközépiskolában távközléstechnikái műszerészeket képeznek. Az iskola 500 tanulója — közöttük 140 elsőéves — a négyéves tanulmányi idő alatt megtanulja a telefonközpontok, gép távírók, telexek, a nagy távolságú összeköttetéseket biztosító sokcsatornás berendezések karbantartását, javítását. A tanulók A hagyományos átviteltechnikai berendezések mellett a legkorszerűbbekkel is megismerkednek. t ff" »■ ff ww w *■ ff ■ *ff ruraovaros születik Hol tartanak a munkákkal Visontán ? Csokonyavisontán 1942- ben találtak meleg vizet, s egy év múlva kialakult a fürdő — az árokba ömlő termálvízben lubickoltak a környékbeliek. Később egy fabódé került oda, majd tíz évvel ezelőtt fedett medencét építettek. Ahogy a cso- konyavisontai fürdő vezetőhelyettese, Bódi Sándorné mondta: e tíz év alatt elhasználódott az épület, elkerülhetetlenné vált a felújítás. De sokra nem jutottak. — Azelőtt naponta kétezren is megfordultak nálunk, főképp jugoszlávok, de jöttek baranyai bányászok is, akik esküsznek a víz gyógyító erejére. A nyáron azonban, mert nem volt megfelelő medencénk, már legföljebb csak négyszázan érkeztek. Most télen? Még üzemel a régi fedett fürdő, de néha csak öten-hatan váltanak belépőt. — Miért e változás? — Vállalatunk, a Dunántúli Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat harmincmillió forintos beruházásba kezdett. Üj fedett medence készül kiszolgáló létesítményekkel, s lesz új meleg vizes nyitott medencénk is ... Hogy mindez mikor készül el? Most csupán földhányást, kőrakásokat látni. Igaz, már a fedett medence falai is készek. A kivitelező a helyi termelőszövetkezet. Bokor Gyula építésvezető azt mondja, ők eleget tesznek a szerződésben vállalt kötelezettségeiknek. —- A nyitott medence május végére kész lesz, az épületnek augusztus húszadika az átadási határideje __ O lyat is hallani, hogy nincsen elegendő víz, így a fejlesztésre csak kidobják a pénzt. Horváth Sándort, a községi tanács elnökét kérdeztük: — Mi igaz ebből? — Semmi. Hetvenkilencben ismét feltártak egy meleg vizes kutat, ezt tavaly kapta meg a DRW. Szóval van víz bőven. Csokonyavisonta határában, néhány kilométerre a falutól, szabályos kis fürdőváros alakul ki. Eddig 260 nyaralót építettek föl, s ké- szülriek újabb telkek kialakítására is. Szeretnék, ha üdülőszövetkezetek építenének itt környezetbe illő, nagyobb épületeket. A tanácselnöktől hallhattuk, tavaly négy kilométer hosszú vezetéket építettek, hogy egészséges ivóvizet kapjon a település; jó a közvilágítás is, így sokan nemcsak nyaralót építettek, hanem otthont, s állandó lakosként jelérrtkeztek be. Van itt kaposvári, csurgói, pécsi, komlói tulajdonos is szép számmal. Megnőtt a szomszédos szőlők értéke. Mindez örömteli dolog, ám van gond is. Főképp a kereskedelmi ellátással. A községi pártvezetőség titkárától tudjuk: ha nyáron jönnek a nyaralók, se tej, se kenyér nem marad a helybelieknek. Nincs Csokonyavisontán egy étterem sem. A barcsi áfész vezetői — megértve a gondokat — ígérték, hogy ez év első felétől már a fürdőhöz is elküldik az új mozgó ABC-t, de többre nem vállalkoztak. A tanácson hangsúlyozták: ezt csak ideiglenes megoldásnak tekintik. Mert kell egy étterem,, üzlet, s talán egy kis szálloda sem volna fölösleges a Siotour kempingje mellett, a fizetővendég-szobák szomszédságában. Ehhez persze még jó néhány évre van szükség. A lényeg, hogy az idén már új arcot ólt a fürdő. S egyszer talán majd „fürdővárossal” is büszkélkedhetnek a csokonyavisontaiak. Nagy Jenő Ülés! tartstt a siófoki járási és városi pártbizottság Tegnap délelőtt 10 ui a kor . tartotta utolsó ülését a Siófoki Járási Pártbizottság. A végrehajtó bizottság nevében Balassa Béla első titkár köszöntötte a testület tagjait, valamint Kovács Bélát, a megyei pártbizottság titkárát, aki a járások megszűnésével kapcsolatban tartott tájékoztatót, s elismerő szavakkal méltatta a testület munkáját, eredményeit. Az MSZMP Központi Bizottságának 1983. október 12-én hozott határozata, valamint a legutóbbi ország- gyűlés alkotmányt módosító rendelkezése értelmében az új év első napjától megszűnt a járás, mint közigazgatási egység, s életbe lépett a párt-, állami és társadalmi szervek irányításának új rendszere. A járási pártbizottságok funkcióit a városi, illetve a városi jogú nagyközségi pártbizottságok veszik át, ez esetben a siófoki városi, valamint a bog- lárlellei és á tabi városi jogú pártbizottságok. Kovács Béla kitért a magyar közigazgatás hagyományaira, a járások évszázados szerepére, s hangsúlyozta, hogy a felszabadulás óta eltelt évtizedekben, a szocialista társadalmi rend megalapozásában is történelmi érdemeket szereztek a járási testületek. A többi között sok, csaknem középkori körülmények között tengődő falut emeltek XX. századi színvonalra, villanyt és szellemi értelemben is világosságot gyújtottak az elaicuadott településeken,. A járási apparátusban dolgozók nem kíméltek inagu&at a közéletben, segítetten a íaiusi alüpszervezeiek munkáját, tsz-t es ipart szerveztek, s közrem unod ten egy vüágszinvonaiunatc mondható mezőgazdaoag megteremtésében. Az említettekooi is következik, hogy a járások megszüntetése nem a járási szervezetekben, testületekben dolgozók elégtelen munkája miatt történt, sőt! Többek között éppen nekik köszönhető, hogy a községek most a fejlődésnek egy magasabb szintjén élhetnek, s fejlődhetnek tovább. Többen felszólaltak a pártbizottsági tagok közül is, és méltatták a leköszönő testület munkásságát. Délután 2 órakor Kovács Béla elnökletével ülésezett a ' Siófoki Városi Pártbizottság. A testület új hatáskörének megfelelően kooptá- lással 19 taggal bővítette létszámát, majd megválasztotta az új, 11 tagú végrehajtó bizottságot, valamint az új hatáskörű városi pártbizottság titkárait. A pártépítési munkabizottságot és a fegyelmi bizottságot is új tagokkal egészítették ki, A Siófoki Városi Pártbizottság első titkárává Balassa Bélát választották. Titkárok: Giay László és Kovács István. Balassa Béla megköszönte a bizalmat, majd szólt az új hatáskörű testület soron következő feladatairól. Vállalatok, közületek Közvetlenül fizethetnek a kisiparosoknak A kisiparosok mind gyakrabban vállalkoznak export- termékek, illetve olyan alkatrészek vagy részegységek gyártására, amelyeket különböző vállalatok és szövetkezetek exportcikkeikbe építenek be. A belkereskedelem számára korábban hiányzó vagy importot pótló cikkekből is mind nagyobb meny- nyiséget állítanak elő, ezenkívül sok vállalat és intézGazdaságossági számítások kistermelőknek 230 vagon árut várnak Elkészült a kaposvári áfész ez évi termeltetési, felvásárlási terve. A szövetkezet 230 vagon áru átvételére számít, amelyért 43 millió forintot fizetnek majd ki. A partner vállalatokkal nagyrészt befejeződtek a szerződéskötések. Most már a piac igényeinek ismeretében kötik a megállapodásokat a megyeszékhelyen, es a 62 kisebb-nagyob községben a gazdákkal. A körzet több ezer termelőjével létesítenek kapcsolatot, és azon vannak, Martonvásári takarmánybúza Takarmánybúzával gyarapodott a martonvásari ne- mesitésű kalászos gabonacsalád: az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének munka- csoportja által előállított Mv 13/t fajta a közelmúltban kapott állami elismerést. Az új búza bőtermő, szára minden eddigi fajtánál rövidebb — 65—70 centiméteres —, így nem dől meg, szemveszteség nélkül aratható, a szál*- es a levélrozsda-fertőzéssel szemben ellenálló; a kutatók öntözéses termesztésre is javasolják. Vetőmagjának szaporítása megkezdődött, s az idén már nagyobb mennyiségű elit vetőmagot kaphatnak belőle a gazdaságok. hogy termelési tájkörzeteket alakítsanak ki. Mezó- csokonya környékén például a szamóca, az uborka, Nagyberki környékén a paradicsom termelését szorgalmazzák. A szövetkezet szaporítóanyagokkal látja el a kisgazdaságokat. Többek között 200 ezer frigó szamóca- palánta, 10 ezer- máinasarj, 2500 feketeribiszke-tő, 3500 tüske tien szeder telepítését teszik lehetővé. Termelési technológiát adnak a gazdák kezébe és ami teljesen újszerű, gazd aság ossági számi- tásokait is kidolgoznak a termelők részéi-e, útbaigazítást adva, hogy mivel érdemes foglalkozni. Az ősz, a novemberi, decemberi fagy nem kedvezett a gyümölcsfa és a szőlőolt- vány telepítésének. A szövetkezet kaposszent jakabi telepén tárolja a gazdag készletet, és amint az idő engedi, ismét megkezdik az értékesítést. Az idén azt tervezik, hogy a legkedveltebb szőlőfajtákat saját szakcsoportjukkal termeltetik meg. A télfolyamán nagy tudású szakemberek közreműködésével előadásokat, tartanak a falvakban. Méllkimélő rováröló, A Veszprémi Nchczvegy- íparí Kutató Intézetben négyéves előkészítő és feltáró munka után 1981-ben megkezdték a teljes mértékben magyar kutatáson alapuló rovarölő szer, a Nevifosz kifejlesztését. Az új rovarölő szertől — amely a méheket kímélő technológiába is beilleszthető — jelentős importmegtakarítást remélnek. Jelenleg a hazai és külföldi ideiglenes engedélyezéshez szükséges vizsgálatok vannak soron. Képünkön: Az egészségügyi várakozási idő meghatározásához szükséges vizsgálatokat fehér patkányokon végzik. meny a kisiparosok ipari és építőipari szolgáltatásait is szívesen veszi igénybe. A kisiparosok 1983-ban mintegy 46 milliárd forint értékű munkát végeztek, ebből több mint 7 milliárd értékűt vállalatok és egyéb közületek számára. Az ilyen közületi munkákat eddig a Kiosz adóközössegei útján számolták el, a nagymértékben megnőtt feladatokat azonban most már képtelenek elvégezni az adóközösségek. Evente már mintegy 300 ezer átutalást bonyolítottak le, s a nagy tömegű adminisztratív munka gyak_ ran okozott torlódásokat, amelyek miatt a kisiparosak késve kaptak meg munkájuk ellenértékét. Az általános jövedelem- adóról szóló rendelet lehetővé teszi, hogy 1984, január 1-től a vállalatok és egyéb közületek közvetlenül a kisiparosoknak fizethessék ki munkájuk ellenértékét. Az összeget átutalhatják a kisiparos OTP- számlájára, vagy készpénzben is kifizethetik. Kétezer forintot meghaladó számlák esetében a kisiparosaknak a lakóhelyük szerint illetékes tanácsi szervtől adóigazolást kell kérniük, ezen feltünteti k esetleges köztartozásukat, amelyet a közület köteles levonni. Mezőgazdasági gépexport A Mezőgép Vállalatok szolnoki üzemeiből kedden kigördültek az idei első, exportgépekkel megrakott vasúti vagonok. Az első teteit — rotációs kaszákat, síiózó adaptereket, takarmány betakarító gepeket és részegységeket '— az NDK-ba, illetve az NSZK-ba irányították. SOMOGYI NÉPLAP
