Somogyi Néplap, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-10 / 291. szám

« VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára; 1,30 Ft XXXIX éyfolyom, 291. sióm * T983. december 10., szombat A realitás legyéüen Ülést tartott az Elnöki Tanács Trapista sajt. A csurgói sajtüzem 132 vagon trapistát gyártott — és adott el — az idén. A Szentmihályhegy, Vese, Babócsa közötti területen árut csaknem hetven üzletbe szál­lít naponta. Az idén 18 millió liter tejet vásárolt föl, s ebből' 700 ezer litert Jugoszláviába exportált. Sokaknak kedvence a Balaton és a Hajdú sajt. A csurgói üzem jövőre kezdi meg a két termék gyártását. Az ifjabb korosztálynak túró- desszertet is készítenek itt. Érzékeny politikai figyelem —- így jellemezhető a közvé­lemény várakozása, amely a Központi Bizottság e heti ülését várta, fogadta. Alig­ha szükséges találgatni en­nek okait. Unos-unlalan mondjuk magunknak a köz- hcljjé esontosodott kategó­riát: a nemzetközi, a világ­piaci helyzet feszültté válása mind szigorúbb leckéi ír elő Magyarország szamára. De hat akar közhely, akar nem, a tények reális értéke­lésének igénye kell, hogy ve­zesse a gondolkodást. Csak­ugyan. az országnak romló feltételekkel kell szembenéz­nie. A Központi Bizottság Ülése a realitásokból kiindul­va állapította meg, hogy ilyen adottságok közepette népünk kiegyensúlyozott po­litikai légkörben eredménye­sen dolgozik, a népgazdaság alapvonásaiban a gazdaság- politikai irányvonalnak meg­felelően fejlődik. Ezt bizo­nyítja, hogy a súlyos aszaly veszteségei ellenére egyensú­lyi helyzetünk tovább javul, az ország eleget tudott tenni fizetési kötelezettségeinek. Amit ebből a közvélemény kétségbevonhatatlanul meg­állapíthat: az ellátás meg­őrizte színvonalát. Az alap­vető cikkekből kielégítő, az "élelmiszerekből jó a kínálat. Azt is tapasztalhatjuk, hogy az életünk minősége — amely jóval tágaÜÉhan határozza meg az állampolgár helyzetét — jelentős erőfeszítések ha­tására állja az idők próbá­ját. Megjegyzendő, gondja­ink tetemes része igényeink a lehetségesnél talán gyor­sabb növekedéséből szárma­zik, ez vonatkozik például a tartós fogyasztási cikkek iránti keresletre, éppúgy, mint mondjuk a lakásépítés­re. A népgazdaság teherbíró képességét és a kibontakozó kedvező folyamatokat jelzi az energiatakarékosság raciona­lizálási program idei sikere. Ezek természetesen számok­kal mérhetők: a népgazdaság kevesebb energiahordozót fogyasztott, mint tavaly. En­nek magyarázata, hogy már harmadik éve csökken a faj­lagos fogyasztás az iparban. Jó érzéssel állapíthatjuk meg azt is, hogy nem szorultunk semmiféle korlátozásra, s vil­lanykapcsolóját reggel, dél­ben, este bárki zavartalanul felkattinthatta, az üzemanya­got a benzinkutaknál megvá­sárolhatta. Ismerve a mai helyzetet, szintén része, pozi­tív eleme életszínvonalunk­nak. Mindemellett néhány ma­kacs gonddal küszködünk. A közlemény is megállapítja: az idén sem erősödött megfe­lelően a termékek versenyké­pessége, mert nem tudtunk kellő javulást elérni a bel­földi kooperációs kapcsola­tokban, nem sikerült a kí­vánt mértékben javítani a minőséget. Napi tapasztala­tunkból, a mostanában mind nyíltabb helyzetértékelések­ből hozzátehetjük: minden­nek hátterében összetett okok húzódnak meg, Érdekeltségi rendszerünk, szabályozóink változtatásra szorulnak, csak­úgy, mint a munkamegosztás fcer vezess. Nem hagyható figyelmen kívül — az első pillanatra gazdaságon kívüli­nek látszó, valójában a gaz­dasággal nagyon is összefüg­gő tényező — a munkafegye­lem sem, amelynek állapota sajnos joggal tölthet cl ben­nünket aggodalommal. A Központi Bizottság fel­mérte, hogy az ország 1984- ben is szigorú feltételek kö­zött találja majd magát. Nyíltat: mérlegelvé c felté­telrendszert úgy határozott, hogy a gazdaságpolitika fő céljait továbbra is a ÍZ. kongresszus irányvonala sze­rint kell alakítani. „Ennek megfelelően a szocialista vív­mányaink védelme és gyara­pítása érdekében a gazdasági munka középpontjában 1984- ben is a hatékonyság növe­lését, az egyensúly biztosítá­sát az ország nemzetközi fi­zető képességének megőrzését kell állítani”. Ez azt jelenti, hogy teen­dőink sorrendjét az objektív adottságok határozzák meg. Most is az értékek létrehozá­sára kell erőfeszítéseinket koncentrálni, elosztási lehe­tőségeinket ez szabja meg. Kötelező a sorrend tehát, amelyen nincs módunk fel­cserélni az alapelemeket, s amelyben az előírásokat va­lójában az élet diktálja, tgy azt, hogy a mezőgazdaság­nak, az iparnak milyen mér­tekben kell hozzájárulni a nemzeti jövedelem gyarapí­tásához — s mennyit fordít­hatunk az életszínvonalra. Az összefüggésrendszerből kö­vetkezik: a lakosság fogyasz­tása és reáljövedelme jövőre az 1983-as szinten marad, mérsékelten növekednek a társadalmi juttatások. A KB közlemény szavaival: „A la­kosság pénzbevételei mintegy 8 százalékkal emelkednek. A bérnövelési lehetőségeket a teljesítmények fokozására, a hatékony, a minőségi munka javítására kell felhasználni. A fogyasztói árszínvonal 1984-ben 7-8 százalékkal emelkedhet.” Mindezért színvonalasab­ban kell gazdálkodnunk. Pél­dául: vissza kell szorítanunk a tartósan veszteséges, ala­csony hatékonyságú tevé­kenységet, előnyt kell nyúj­tani ugyanakkor a dinamiku­san fejlődőknek; a rendelke­zésre álló jövedelmet azok­nak kell adni elsősorban, akik a nemzeti jövedelmet gazdaságosabban állítják elő, többet tesznek a külgazdasá­gi egyensúly javításáért. Te­temes tehát valamennyi gaz­dálkodó munkája, hiszen fel­adataikhoz általában nem számíthatnak több anyagra, energiára, támogatásra mint ma, s mind nagyobb mérték­ben szorulnak saját tartalé­kaikra, kezdeményezéseikre. És mit kinál a társadalom erőfeszítése fejében jövő évi programunk? Nem keveseb­bet, mint lehetőségeink meg­őrzését a továbbfejlődést egy rendkívüli nehéz szakasz le­gyűrése közben. A közvéle­mény tudatában van annak, hogy ez a program sí or­szág érdekéit szolgaija. Cse­lekvésre ösztönöz, amellyel megőrizhetjük életünk alap­vető értékeit. Pénteken ülést tartott az Elnöki Tanács. A Minisztertanács előter­jesztése alapján megtárgyal­ta és módosította a Műsza­ki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) jogállását és ezzel összefüggésben kiegészítette az egyesületekről szóló 1981. évi 29. számú törvényerejű rendelet egyes rendelkezé­seit. A jövőben a MTESZ társadalmi szervezetként fejti, ki tevékenységét A továbbiakban az Elnöki Tanács bírákat mentett fel ás választott, kegyelmi ügyek­ben döntött és személyi kér­désekben határozott. Az Elnöki Tanács a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Or­Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az ülésen részt vett Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára is. A tanácsülés résztvevői egyperces felállással tiszte­legtek a közelmúltban el­hunyt Kiss Károly, a Szak- szervezetek Országos Taná­csa tagja emlékének. Virizlay Gyula, a SZOT titkára adott tájékoztatást az MSZMP Központi Bizott­ságának szerdai üléséről. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa szervezeti-sze­mélyi kérdésekről is tár­gyalt. Gáspár Sándor azzal a kéréssel fordult a SZOT el­nökségéhez és az országos tanácshoz, hogy enyhítsék megterhelését és mentsék fel főtitkári tisztségéből. A SZOT elnöksége, majd az országos tanács mérlegel­ve, hogy Gáspár Sándor fő­titkára tisztsége mellett a szakszervezeti világszövet­ség elnöke, valamint magas párt- és állami tisztségeket tölt be, úgy döntött, hogy kimagasló érdemeinek hang­Tegnap délelőtt Budapes­ten, a Kertészeti Egyetem dísztermében Szabó János elnöki megnyitójával meg­kezdődött a Magyar Urba­nisztikai Társaság közgyűlé­se. A társaság szerepéről és feladatairól Barna Gábor tartott vitaindító előadást. Este a társaság székházában ünnepséget rendeztek; a Rá­kóczi úti épület első emele­tén a legújabb Hild-érmes várost, Nagyatádot bemutató kiállítást nyitottak meg. Itt adták át a városfejlesztésben élért eredményeiért a Hild- érmet Szilágyi Lajos nyugal­mazott miniszterhelyettes­nek es Mózes Pálnak, a Nagykanizsai Városi Tanács | elnökeoefc. A dél-somogyi szagos Tanácsa Elnökségé­nek javaslatára Méhes La­jos ipari minisztert — más fontos megbízatása miatt — felmentette táizteégéböl. Egyidejűleg dr. Kapolyi Lászlót — felmenfive ipari miniszibériumi államtitkári tisztsége alól — ipari mi­niszterré megválasztotta. * * * Pénteken az országházba« Losoncát Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke előtt letette a hivatali esküt dr Kapolyi László ipari miniszter. Az eskütételen jelen volt Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke, Havasi Fe­renc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Po­litikai Bizottság tagja és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke. súlyozásával felmenti őt fő­titkári tisztségéből. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Gáspár Sándor tapasztalataira, te­vékenységére a magyar szakszervezeti mozgalomnak továbbra is szüksége van. Ezért megválasztotta a SZOT elnökévé. A SZOT elnökségének ja­vaslatára Méhes Lajost ko­optálta a SZOT tagjai sorá­ba, megválasztotta az elnök­ség és a titkárság tagjává, valamint a SZOT főtitkárá­vá. Az országos tanács a SZOT elnökségének javaslatára Földvári Aladárt, érdemei elismerésével felmentette elnöki tisztségéből és meg­választotta a testület alelnö- kének. A tanácsülés nagyra értékelte egész eddigi élet­útját, a szakszervezeti moz­galomban végzett tevékeny­ségét. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa Jakab Sándort — nyugállományba vonulá­sa miatt, érdemei elismeré­sével — felmentette főtitkár helyettesi tisztségéből, elnök­ségi és titkári tagságából. várost bemutató kiállításra elhozták Nagyatád legféltet­tebb ereklyéit is, többek kö­zött a város kulcsát. Látható a város díszes címere, az 1970-ben keltezett dokumen­tum, amellyel nagyközséggé nyilvánították a települést, majd az Elnöki Tanács egy évvel későbbi fendelete — hogy Nagyatád város lett. Egy város életében meg­határozóak az üzemek. így e tárlaton képviseltetik magu­kat a nagyatádi üzemek. A 70 évvel ezelőtt alapított cér­nagyár minden új termékét felv'dnultatja, tablókkal szemléltetve, hogy a Ka­tarokon túl hova jut­nak . el termek«. A Da- nuvra 197'0-ben, az egykori Javult az igény az építési piacon Ábrahám Kálmán építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter pénteken a Parla­mentben tartott sajtótájékoz­tatóján ismertette az építő­ipar helyzetét, idei munká­jának eredményeit, gondjait, és a jövő évi feladatokat. Az előzetes adatok szerint a ki­vitelező építőipari vállalatok és szövetkezetek túlteljesítik az idei előirányzatot, s vár­hatóan egy-két százalékkal több munkát végeznek el, minit amennyivel a népgaz­dasági terv számolt. Ezen belül az ÉVM-vállalatok tel­jesítménye mintegy 5 száza­lékkal haladja meg a terve­zettet. A termelékenység nö­velésében is a tervezettnél 1,5—2 százalékkal nagyobb javulást értek el. Az építési piacon is javult az igény és a kínálat egyensúlya, példá­ul eszerint tovább növekedett a fenntartási munkák ará­nya. s meghaladta a 22 szá­zalékot A népgazdaság társadalom­politikai céljainak megfelelő­en az idén kétszer annyi óvo­da épült mint tavaly, és ál­talános iskolai tantermekből is a tervezettnél többet ad­tak át az építők. Általában javult a vállalatok gazdál­kodásának jövedelmezősége, gépáBcusás helyén létre­hozott gyáregysége ugyan­csak bemutatja munkáját. Természetesen nem maradt ki a Nagyatádi Konzervgyár sem, amely a felszabadulás előtti években jött Hétre, s az 50-es évektől dinamikusan fejlődött, ma hazánk egyik legfontosabb élelmiszerex- portóre. Dél-Somogyot job­bára vadgazdálkodása foly­tán ismerik a fővárosban (érthető, hogy a Dél-somogyi Állami Gazdaság is kiállí­tott néhány trófeát). Halmosi Lászlóné lelkes gyűjtőmun­kájának köszönhetően a fő­városiak megismerkedhet­nek a környék népművésze­tével is; a Gábor Andor Művelődési Központ igazga­amelyhez jelentősen hozzájá­rult az anyag- és energiata­karékosság is. A kísérleti jö~ vedelems zabái yozásban részt vevő vállalatok termelése és jövedelmezősége az átlagos­nál eredményesebb volt, ezért rendkívül nagy az érdeklődés a kísérletben részt vevő vál­lalatok körének kiterjesztése iránt. A versenytárgyalás^-, kon elnyert, és szerződésűén' rögzített építési megbízásod értéke az év végéig eléri az, öt milliárd forintot. A mi­nisztérium ezt kezdeti ered­ménynek' tekinti, s szorgal­mazza, hogy az eddigi ta­pasztalatok felhasználásával lényegesen szélesedjék ez * vállalkozási rendszer. Ábrahám Kálmán elmon­dotta, hogy a lakásellátás át­fogó korszerűsítésének alap­vető feltétele változatlanul az 1990-ig szóló, 15 éves távlati lakásépítési program teljesí­tése. Az előirányzott 1,2 mil­lió lakásból az előző terv­időszakban összesen 453 ezer új otthon épült. A jövő év­ben 70—74 ezer új lakás épí­tésével számolt a népgazda­sági terv, s az előirány­zat teljesítésének kedvező le­hetőségeit mutatja, hogy már jelenleg 64 100 lakás épül, 13 ezerrel töbh, mint egy évvel ezelőtt. tőhelyettese összeszedte a különböző népviseletű babá­kat, s ezeket adta át a kiál-, lítás rendezőinek. Bemutatkozik a szobrász telep is. Fotók és makettek tanúskodnak arról, hogy az elmúlt 9 évadban 64 alkotást készítettek itt a legnevesebb hazai és külföldi művészek. Ez azért is érdekes a buda­pestieknek, mert a Rege parkban rendszeresen láthat­nak nagyatádi szobrokat, hi­szen egy együttműködési szerződés értelmében állan­dóan cserélik az ott kiállí­tott munkákat. Az idén egyébként a Kossuth - Klub­ban és a Műcsarnokban is rendeztek kiállítást a nagy­atádi szobrokból. A Hild-érmes város teg­nap megnyílt tárlata a Rá­kóczi út 7. sz. alatt a hónap közepéig látható. Ugyancsak ez idő alatt ismerkedhetnék meg az érdeklődők a kéé egyéni Hild-érmes életútja- val is. Szervezeti, személyi kérdésekről is tárgyalt A Szakszervezetek Országos tanácsának ülése Nagyatád bemutatkozik Budapesten A Hild-érmes város erekjéit is kiállították Ábrahám Kálmán sajtótájékoztató fa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents