Somogyi Néplap, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-04 / 286. szám

JflNUS-ARClj JELENSÉG Megszoktuk, majdcsaknem természetesnek tartjuk, hogy a parasztság létszáma évről évre fogy, ezért igencsak meglepődtünk, amikor meg­tudtuk, hogy merőben ellen­téte folyamat játszódott le tavaly. Legújabb kori törté­nelmünkben először nem csökkent, hanem húszezerrel nőtt a mezőgazdaságban fog­lalkoztatottak száma. Erre a fejleményre Európa sok más országában is fölfigyeltek. Kétségkívül Janus-arcú jelenségről van szó, amely egyszerre szerzett számunkra örömet és okozott gondokat is. Öröm, hogy folytatódott a mai, modern paraszti élet­forma felértékelődése, hogy á gépekkel, vegyszerekkel dolgozó, a szakkönyveket bú­jó, vagy szaktanfolyamokra járó tsz-tag öntudatosan vál­lalja modern paraszti mivol­tát. Nem ok nélkül, hiszen tudja, hogy munkáját és te­hetségét világszerte ismeri« és elismerik. Nyílt titok viszont, hogy a húszezer ember az építőipar­nak, s mindenekelőtt az ipar­nak mondott búcsút a falu kedvéért. S minthogy na­gyobb részük a különböző tsz-melléküzemágakban he­lyezkedett el, az adatokat elemezve egyértelmű az is, hogy e melléküzemágak ki- sebb-nagyobb mágneses ha­tást gyakoroltak a munka­képes lakosságra. Hazai sa­játosság, hogy e mellék­üzemágak meglehetősen sok szolgáltató funkciót Is ellát­nak a falvakban és a kisvá­rosokban. S mivel az ipar munkás- és alkalmazotti lét­száma egyelőre szinte min­den fejlett vagy fejlettebb or­szágban fogy, a szolgáltató szféráé viszont gyarapodik, semmi megütközni való nincs azon, hogy a mi körülmé­nyeink között ez a folyamat úgy megy végbe, hogy a tsz-melléküzemág is erősö­dik. Legföljebb arra int ben­nünket, hogy vigyázzunk a nemzetközi összehasonlítá­soknál, nehogy azt mondjuk például, hogy az Amerikai Egyesült Államokban már a foglalkoztatottak néhány szá­zaléka is képes megtermelni az ország kenyerét, nálunk pedig még a munkaképes ko­rúak 17 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban. Vegyük figyelembe azt is, hogy a mai statisztikailag paraszti lakosság tekintélyes része nem növényt termeszt, nem is állatokat nevel, hanem szolgáltat és iparcikkeket ál­lít elő. A tsz-melléküzemágak ter­melését elemezve egyébként érdekes megállapításokat tesz a Gazdaságkutató Intézet. Mindenekelőtt kimutatja hogy itt lényegesen olcsób­ban megy végbe a termelé­si folyamat, mint az ipar­ban, s feltárja ennek az Még tart az alma feldolgozása okait is. Köztük azt, hogy itt ma is népszerűbb a bedolgo­zói rendszer, mint az ipar­ban. Sok a nullára leírt ál­lóeszköz, ezért kisebbek az amortizációs költségek, to­vábbá az irányítási és ad­minisztrációs kiadások is ala­csonyabbak annál, mint amit az iparban megszoktunk. Te­gyük hozzá, hogy sokszor még a munkabér is alacso­nyabb, így igazán érthetővé válik, miért jövedelmezőbb a termelés a tsz-mellék- üzemágban. Mindezt már a kontrasztok kedvéért is kiemeljük, visz- szatérve arra a cikkünk ele­jén tett summázatunkra, hogy a húszezer főnyi elván­dorlás olyan Janus-arcú je­lenség, amely egyszerre sze­rez örömet és okoz gondot is. S nem azért, mert a húsz­ezer ember olyan sok. (nem az), hanem azért, mert az ' elvándorlás mértéke ipar- | ágán! ént igen aránytalan voir. /annak olyan iparágak j is, amelyeket drasztikusan sújt, közhely például, hogy mennyi a gazdátlan, korsze­rű gép a textiliparban, mely a szó szoros értelmében is csak holt tőkét jelent, hi­szen nincs, aki működésbe hozza. így jutunk el a kontrasz­tokhoz, vagyis ahhoz, hogy e gyárak drága pénzen be­szerzett, mozdulatlan gépso­rai között járva-kelve már nem egyértelműen meggyőző az az érvelés, hogy X. Y. tegnapi textilgyári munkás­nő ma olcsóbban termel a tsz melléküzemágában, illet­ve jövedelmezőbb a munká­ja, mint a gyárban volt. Nem érdektelen ugyanis a kérdés: végül is mekkora termelési értéket állított elő nyolc óra alatt abban a nagyüzemben, azzal a modern gépsorral, s mit produkál ma, azon a nullára leírt, nagyanyja ko­rabeli gépen? Milyen ered­ményre jutunk, ha így szá­molunk? Már ez a rövidke elemzés is arra int bennünket, hogy semmi helye a felszínes lel- kendezésnek, amikor a tsz- ek húszezer főnyi létszám- gyarapodásáról hallunk, ol­vasunk. Nem mindegy ugyan­is, hogy milyen áron nő ez a létszám. A múltunkra, az extenzív iparfejlesztés idő­szakára gondolva akkor sem tapsoltunk például, amikor észrevettük, hogy egyes jó termőföldéi falvak majdnem kiürültek, mert szinte min­den munkabíró, erős férfi­kezet magukhoz vonzottak a gyárak. Már akkor is volt arra erőnk, hogy leszögez­zük : nem így akartuk. A föld sem maradhat ott gaz­dátlanul. Hiába iparosita- nánk, ha nem lenne elég ke­nyerünk. Ugyanez érvényes a visz- szájára is. b. P. Bevált az új gépsor Már negyedik hónapja tart az alma feldolgozása a Nagy­atádi Konzervgyárban, de még mindig folyamatosan ér­keznek az ország különböző részeiből a szállítmányok, és a gyár udvarának nagy részét almával telt ládák foglalják el. A csípős hideg egy kissé megviselte a gyümölcsöt, de lédús és zömében jó minősé­gű még most, a szezon végén is. A környező gazdaságok termését már feldolgozták, most a szabolcsi alma van soron. Szeptember 30-án az el­avult, tizenöt éves almafel­dolgozó gépsort nagy teljesít­ményű, teljesen automatizált gépsorra cserélték ki. Ez lé­nyegesen gyorsabbá és köny- nyebbé tette a munkát. Már ez alatt a rövid idő alatt is beigazolódott, hogy a svájci gyártmányú Bucher- gépsor termelékenyen és nagyon jó minőségben dolgozik. Az értékesítés nem okoz gondot, mivel az utóbbi évek­ben a korábbinál sokkal na­gyobb az érdeklődés az al- malésűrítmény iránt, főként nyugaton. Az idén 15 ezer tonna gyümölcsöt dolgoznak fel, nagy részét sűrítmény­nek. A hatékonyság javulása az idén 4 millió forint meg­takarítást eredményezett. Ez jórészt annak köszönhető, hogy a már egyszer kipréselt almából egy úgynevezett zagyszűrő segítségével továb­bi lét nyernek. így tíz-tizen­öt százalékkal több sűrít­ményt készíthetnek a segítsé­gével, mint az addig használt gépekkel. Az idén a múlt évinek több mint a másfélszeresét, 1500 tonnát készítenek. Az üdítő italok és egyéb késztermékek alapanyagaként használt sű­rítményből 1360 tonnányit szállítanak tőkés exportra, elsősorban Ausztriába és az NSZK-ha. Keresett termékeik közé tartozik még az almapuding, melyet jó áron értékesítettek, főként az angol piacon. Leg­nagyobb megrendelőjüknek 620 tonnát szállítottak. Ez a cukor nélküli készítmény 3,5 kilogrammos csomagolásban kerül forgalomba, és sütemé­nyek alapanyagaként hasz­nálható. Az angol megrende­lők számára 80 tonna pudin­got készítettek felezett szil­vából, 10 százalékos cukor- tartalommal. A napokban megkezdték a vegyes befőttek gyártását, és 900 tonna sárgarépárból meg zöldborsóból hamarosan be­fejezik a finomfőzelék készí­tését. Az ünnepek előtt négy­ötféle alkoholos befőttet, 100 tonna bólét szállítanak el a gyárból. Közös kutatás Több, mint egy évtizede folytatnak együttműködést a határvidéken a magyar—ju­goszláv szénhidrogénkutatóik. A munka egyik eredménye a Barcs környéki földgázlelő­helyek feltárása. A geológiai adatok egyeztetésével mind­két oldalon csökkenteni tud­ják a kutatás költségeit. Önálló gondolkodás, kezdeményezés Összevont párttaggyűlés a Siófoki Állami Gazdaságban Négy alapszervezet (több mint 90 kommunista) tartot­ta összevont taggyűlését a Siófoki Állami Gazdaságban. A pártértekezleten a többi között részt vett dr. Pádén Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának politikai mun­katársa és dr. Exner Zoltán, a megyei pártbizottság gaz­daságpolitikai osztályveze­tője. A pártvezetőség nevé­ben Majzik Ernő titkár szá­molt be az 1983-as esztendő munkájáról. Részletesen szólt az ideológiai, a gazdaságpoli­tikai tevékenységről, a párt­élet fejlődéséről, végül a következő hetek, hónapok feladatairól beszélt. — A haladás ütemével csak abban Ezen a héten elsősorban az időjárás foglalkoztatta a me­zőgazdaságban dolgozókat. Az eső után fölengedett a ta­laj, így sok helyen befejez­hették az őszi mélyszántást. A hét második felére leesett az első hó, ennek a gyerekek örültek a legjobban, s termé­szetesen az elvetett magnak is védőtakarőja lehet, ha tartós lesz a havazás. A téli sportok kedvelői hamarosan felköthe­tik a sítalpat vagy a korcso­lyát, ha marad a hideg idő. Gazdag volt a hét belpoli­tikai eseményekben. Kapos­vár lakói a felszabadulás 39. évfordulóját ünnepelték. Is­kolát avattak, felszabadulási hálafutási és sok más rendez­vény gazdagította az ese­ménysorozatot. A közéletben, a társadalmi munkában élen­járók kitüntetéseket vettek át a városi tanácson rende­zett ünnepi megemlékezésen. Díszpolgári oklevelet is átad­tak. . Ötvennégy új tanácstag kezdi meg tevékenységét az egy héttel ezelőtti választás után A megbízóleVelet a tanács­üléseken adják át. A szava­zatokban megnyilvánuló bi­zalmon, a jelölő gyűlésen ka­pott útmutatáson kívül 6ok mindenre szükség van ahhoz, hogy eredményesen vegye­nek részit a testület munká­jában. A mépfrontbizottsá- gok és a tanácsok is fölké­szültek arra, hogy minél előbb beszélgessenek az új tanácstagokkal, felvilágosít­sák. eligazítsák őket. A mun­kahely Is felelős azokért, akik most kezdik új közéleti tevékenységüket. A szövet­kezetek, gyárak, intézmények közösségének érdekeit csak akkor képviselhetik a tanács­ülésen, ha ehhez érveket, ja­vaslatokat kapnak. Hetek óta a figyelem kö­zéppontjában áll a községfej­lesztés. Nagy érdeklődés mel­lett tartják a falugyűléseket, ezeknek több mint kétharma­da már lezajlott, A lakosság nagyobb létszámban vesz részt e fórumokon, mint ta­valy, a hozzászóló is általá­ban jóval több. Az eddig be­érkezett jelzések szerint a jó ivóvíz, az út- és járdaépítés a fő téma. Sokan foglalkoz­nak a falvak ellátásával. Ál­talános kívánság, hogy leg­alább kétnaponként kapja­nak a boltok friss kenyeret. Ezért jó, hogy a fogyasztási szövetkezet, a tsz vezetői ott vannak a falugyűlés vitáján, s első kézből válaszolnak a lakosoknak, mit kívánnak tenni. Az is jó hatású, hogy a tanácsi vezetők ismertetik a tavalyi javaslatok sorsát. Mozgósító erejű az, hogy fel­vázolják a jövő évi község­fejlesztési elképzeléseket, az­után ismertetik a tanácsren­deleteket. Különösen a társközségek­ben élőket érdekli, hogy mi­kor hozzák rendbe azokat az épületeket, melyek a tanács kezelésében vannak, s Tár; ható-e környékük megszépü- lése. Az is előfordul — mint Taszáron is —, hogy nem minden kérdésre tudnak vá­laszolni. Ott a gáz bevezeté­se kapcsán nem derült ki, mennyit kell majd fizetnie egy-egy családnak. Sokkal nagyobb gondot okozott ugyanott, hogy az áfész kép­viselője nem ment el a falu­gyűlésre, s a kereskedelem­mel, a személyzettel, különö­sen az eladókkal kapcsolatos alapos panaszokra nem adott választ, s nem de­rült ki, várható-e javulás. Egyre nagyobb a tekinté­lye a fogyasztók tanácsának minden településen. A kapos­vári például igazi vitafórum, ahol egy-egy téma megtár­gyalásakor egymásra találnak vállalatok, hogy közösen in­tézkedjenek. E hét elején a szolgáltatás helyzetét tűzték napirendre. Sokat lendített az ügyön, hogy a Kiszöv és több kaposvári szövetkezet vezetője, a Kaposvill, a Pa­tyolat igazgatója, az autója­vító kisvállalat vezetője tájé­koztatót is adott. A fogyasz­tók tanácsának tagjai nem fukarkodtak a kérdésekkel. A hangulat azonnal megvál­tozott, amikor a meghívott vezetők megígérték, hogy a jelzések alapján jobban oda­figyelnek a munkára, Lajos G«» az esetben tudunk lépési tartani — hangsúlyozta —, ha ideológiai munkánk egyre hatékonyabb lesz, ha a párt­tagok és a pártonkívüliek egyaránt értik, elfogadják a párt politikáját, mely egyér­telműen a dolgozók érdekeit fejezi ki. Az ideológiai munkával kapcsolatban a beszámoló kiemelte a rendszeres politi­kai oktatásokat, melyeket az alapszervezetek propagan­distái egyre gyakorlottabban irányítanak. De nemcsak a szervezettség, hanem a tar­talmi munka: az előadások és a viták színvonala is meg­felel a kívánalmainak. A tö­megszervezeti oktatással kap­csolatban megtudtuk, hogy a pártvezetőség javaslatára a szakszervezeti oktatás egész rendszerét átszervezték, s rátermett propagandisták emelik e munka hatékonysá­gát. — Napjainkban nem- csak a gazdálkodásban, ha­nem a politikai életben is önálló gondolkodásra, kezde­ményezésre és nem utolsó­sorban gyors, eredményes döntésekre van szükség — hangsúlyozta a párttitkár. — Ha ezeknek a követelmé­nyeknek megfelel a pártve­zetőség, felbecsülhetetlen ér- 'tékű segítséget nyújthat a gazdaság előtt álló termelési feladatok megvalósításában is. Az alapszervezetek életére egyre inkább a kollektív te­vékenység a jellemző, s ke­vésbé az úgynevezett titkár- centrikus pártmunka. A vállalati pártvezetőség, valamint a 3. számú alap- szervezet vezetősége már jó ideje foglalkozott a központi alapszervezet szétválasztá­sának gondolatával. Az ér­tékelt időszakban erre vo­natkozóan is hoztak testületi döntést, s Indokukat a szét­választásra a városi párt­végrehajtóbizottság elfogad­ta. Következésképpen ma már az új (a 4. számú) alapszer­vezet egy önálló gazdasági egység (a konzervüzem) fon­tos politikai tényezője. Az elmúlt fél év tapaszta­latai azt bizonyítják, hogy a döntés helyes volt. A be­számoló (melyet a párttagság megvitatott és elfogadott) a mozgalmi élet és a gazdasá­gi tevékenység minden lé­nyeges mozzanatára kitért A városi párt-végrehajtóbi­zottság értékelése — melyet Kovács István, a siófoki pártbizottság munkatársa ol­vasott fel — szintén rámuta­tott az elért eredményekre, és a továbblépés lehetősé­geire figyelmeztetett. Az utóbbival kapcsolatban idéz­zük: „A munka nagyobb ha­tásfokú lehetne, ha a párt- vezetőség egyes tagjai na­gyobb felelősségérzettel és önállósággal, aktívabban és kezdeményezöen látnák el a reszortfeladatokat.” A magasabb pártszerv a jövőben több kritikai véle­ményt vár a gazdaság .kom­munistáitól, elsősorban a szervezeti élet legmagasabb fórumán, a taggyűlésen, Alapvetően az egyén fele­lősségérzetének erősítésével lehet további fejlődést elér­ni. Az utóbbi többek között a pártmegbízatások rendsze­rének kiszélesítésével, élőb­bé tételével, a rendszeresebb pártcsoportmunkával, a párt­fegyelem erősítésével érhető el. Eredményesnek mondhat tó a párttaggá nevelő, párt- építő tevékenység is (a be­számolási időszakban hét új tag felvételéről döntöttek), ám az új párttagok között nem akadt harminc éven aluli fiatal, holott a gazda­ságban sok ifjú ember dol­gozik. A felszólalók közül külö­nösen tanulságos gondolato­kat fejtett ki dr. Póden Gyu­la, aki az ország gazdasági életéről, eredményeiről, gond­jairól adott tájékoztatót, va­lamint Szalay Géza igazga­tó, aki a gazdaság nehéz, de eredményes esztendejéről és a soron levő feladatokról beszélt. Sz. Á.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents