Somogyi Néplap, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-03 / 285. szám

Póruljárt orvvadászok A nyáron több alkalommal már nemcsak Lackó kísért el az erdőbe, hanem csatlako­zott hozzánk a kisunokám, Andris is. Lackó fogta a ke­zét a pöttöm emberkének és suttogva figyelmeztette, hogy száraz ágra ne lépjen, mert a roppanás elriasztja az erdő lakóit. Augusztus végén elbúcsúz­tunk Lacitól, mert középis­kolában tanul. Nem erdész­technikumba kérte felvételét, hanem gimnáziumba iratko­zott be. Kicsit csalódtam benne, hogy nem az erdész pályát választotta ... Így most már Andrissal jártunk a hosszan tartó me­leg, szinte nyárias szép őszi napokon az erdőben. Andris Életet mentettem Egyik napon az erdőben Nagyiékkal sétáltam., Lent a földön, fészek alatt Kismadarai találtam J a jt>e székelt, s édesanyja Ott repdesett felette, Féltette kis fiókáját Hogy ót el ne veszítse. Óvatosan, szeretettel Visszatettem fészkébe. Fiókája megmentését Madárdallal köszönte. Öröm rxm a szivemben. Hogy életet menthettem, — Anyámra gondoltam, aztán elkeseredtem, 0 már engem nem hiányol, Kihagyott hűtlenöl. Anyám kiesi fiókája Boldoguljon egyedül Szarka Kottán V. oset. tanuló abban a korban van, hogy mindent tudni akar és állan­dóan kérdez. Születésnapjára megkapta a dédnagyi szín­házi látcsövét és erre nagyon büszke. Dicséretére válik; előbb veszi észre a vadat, mint én, csak az a baj, hogy hangosan jelzi is. Aztán bosszankodik, ha a vad el­szalad előlünk. Eleinte meg­ijedt, ha a fácántyúk fel­röppent előlünk, vagy nyúl ..pattant” kii a vackából. Be­fogta a füleit, ha löyésre emeltem a puskát, de most már megszokta és meg is di­csér, ha eltalálom a vadat. Így jártam a múltkor is: Egyik este elmondtam, hogy két róka is a magasles elé állt, de mivel csak go­lyós puska volt nálam és az erdőben hallottam a vad­disznók csörtetését, nem lőt­tem rájuk. — Azt bizony nem jól tet­ted, nagypapa, — jegyezte meg gondterhelten —, ha én ott lettem volna ... Az egyik október végi szombat délután, amikor rendkívül enyhe idő volt, észrevette Andris, hogy a szekrényből kivettem a pus­kákat Odaszaladt a nagy­mamihoz — fő védnökéhez —, addig könyörgött neki, míg végül elengedték ve­lem. Még a kis meleg taka­róját is hozta, pedig igazán enyhe idő volt Fürgén ka­paszkodott föl a létrán. Tet­szett neki a hézagos oldalú magasles, a rések között ki­látott Hamarosan Jelezte Is az erdő szélén áüó őzeket. Csodálatos módon nem kiál­tott föl örömében, hanem az oldalamat bökte meg a kö­nyökével. — Jól fejlett gidái vannak a sutának —, jegyeztem meg csendesen. A nap narancssárga ko­rongjába belebökött az ége­res teteje. A hátunk mögött mérgesen ugatott egy kutya, aztán szajkók riasztottak az erdőben. A másik oldalon is kijött egy suta a gidájával. Egy ideig mereven figyeltek, az­tán legelni kezdtek.. Kuko­rékolt az erdészék kakasa, közben a nap lassan leeresz­kedett az égerfák sötét -lomb­ja közé. Andris fölemelte látcsövét és előrehajolt. Nagyon nézett valamit. — Rókát látok, súgta csen­desen és a kis kezével előre mutatott. Én is fölemeltem a látcsö­vet Valóban egy róka ege- részett a lóheretábla szélén, tőlünk háromszáz méterre. — Megpróbálom behívni — mondtam én utánozni kezd­tem a szorongatott nyúl ke­serves sírását. A róka felénk fordította fejét, de meg sem mozdult. — Ez egy idei kölyökróka lehet ez még talán nyulat sem látott — jegyeztem meg halkan és le is eresztettem a látcsövet Rövid ideig csend volt, az­tán csaholni kezdett egy ku­tya. — Ez hajt valamit — mondtam — miközben föl­emeltem a puskát, mert kö­zeledett az ugatás, aztán hangos robogással kiszaladt az erdőből egy suta. Nyomá­ban egy megtermett német­juhász kutya. Már majdnem utolérte a lihegő sutát, de időben csattant a lövésem és a kutya bukfencezve elterült Andris tapsolni kezdett. Lefogtam a kezét, mert az előbbiek nyomán csaholva közeledett egy tacskó. Észre­vette a kimúlt kutyát. Meg­torpant és a csatta nással egy- időben, nyikkanás nélkül el­dőlt alig tíz méterre a tár­sától. — Ez igen. nagypapa — ujjongott Andris, aztán a nyakamba ugrott és megpu­szilt ... Tóth Ferenc A hazug gazdag és a becsületes szegény (Burmái mese) A kapzsi gazdag, ahogy hazafelé tartott a piacról, ahol bárányokat adott el, az utcán elvesztette az erszé­nyét. A bugyellárisban száz arany volt, a gazdag hát na­gyon nekikeseredett. Fölfo­gadott egy kikiáltót, adott neki tíz aranyat, és meg­hagyta, hogy mindenütt hir­desse ki: az erszény megta­lálója jutalmat kap, ha visz- szajuttatja a pénzt a gazdá­jának. Ugyanebben az időben egy öreg paraszt szintén hazafelé baktatott a piacról, miután eladata kis földje rizstermé­sét. Meglátta az úton az er­szényt, felemelte. Életében először tartott az öreg a ke­zében ennyi pénzt! „Ó, hogy bánkódhat a gaz­dája!... Bizony nem lets veszteség! Minél hamarabb meg kell keresni a tulajdo­nosát'’ — gondolta a paraszt és visszafordult. A piactéren megtudta a kikiáltótól, hogy ki a bugtftl­neki. Megörült a gazdag. Iá­kapta a kezéből az erszényt, és legott számolni kezdte a pénzét. Az erszényben pon­tosan száz arany volt. Gon­dolkodóba esett a gazdag, mit tegyen, hogy ne kelljen odaadnia a megígért jutal­mat, s addig törte a fejét, amíg kifundálta. Szigorú te­kintetet vetett az öregre, és így szólt: — Mit ácsorogsz itt? Mire vársz? Hisz már kivetted a tíz aranyadat! E szavak hallatára meg­ijedt az öreg: — Ó, te gazdag ember, egyetlen aranyat se vettem el Mérgesen dobbantott a gazdag, és kiabálni kezdett: — Hazudsz öreg! Száztíz arany volt az erszényemben, most meg csak száz van. Ti­zet elloptál. Gyerünk a bíró­hoz, majd az megbüntet. Erre már az öreg is meg­sértődött : — Gazdag ember, én iga­zat mondok, te hazudsz. Menjünk, majd a bíró igaz­Elmentek a bíróhoz, és tö- viről-hegyire elmondták a dolgot. Kérdi a bíró a gazdagot: — Mit mondasz, mennyi pénz volt az erszényedben, amit elhagytál? — Esküszöm, hogy száztíz arany volt benne — hazudta újból a gazdag, és-odanyúj­totta a bírónak az aranyak­kal színültig telt erszényt. A bíró figyelmesen szemügyre vette, majd így szólt: — Ebben az erszényben csak száz arany fér el, egy fillérrel se több. Ha a gazdag azt állítja, hogy száztíz arany voit az erszényében, akkor ez nem az ő erszénye, hanem valaki másé. De mi­vel nem tudjuk, hogy ki az erszény gazdája, így hát mind az erszény, mind pedig az, ami benne van, a parasz­tot illeti, aki megtalálta. Alig akart hinni a fülének a paraszt, de aztán fogta az erszényt és boldogan haza­vitte. A kapzsi, hazug gazdag A füleskuvik A hazáinkban fészkelő ba­golyfajok közül a legkisebb, csupán seregély nagyságú. Eurázsia déli tájainak a la­kója. Magyarországon több helyen költ de sehol sem gyakori. Kedveli az öreg, li­getes erdőket az elhagyott gyümölcsösöket, különösein ha ott vén diófák is vannak. A füleskuvik az egyetlen vonuló bagoly-fajunk, a telet Afrika középső tájaim tölti. Tavasszal az első példányok áprilisban érkeznek, az őszi vonulás augusztus-szeptem­berre esik. Kifejezetten éj­szakai életmódú bagolyíaj, jelenlétet így rendszerint csak a párzási és költési idő­ben sűrűn hallatott, füttyen­tésre emlékeztető hangijáról állapíthatjuk meg. Napiköziben fák áglaiin. a törzshöz lapulva pihen. Ha emlber közeledik feléje, először csak tolMüledt mereszti fel, és kíváncsian néz arrafelé, de nyomban uitána szárnyrakap, és gyors repüléssel keres újalbb rej­tekhelyei: magának. Nem sokkal tavaszi érkezé­sük után kialakulnak a pá­rok. A költőhelyet a hím vá­lasztja ki, amely általában néhány nappal leendő párja előtt érkezik a fészkelőterü- le&re. Több faoduf is mutat a tojónak, az pedig azzal jel­zi választását, hogy attól kezdve a neki leginkább tet­sző üregben, tölti a nappal órákat. A futeefcMviik párok évente csak egyszer költenek. Fé­szekanyagot nem hordanak, de az elfoglalt üreget belülről gyakran tágít­ják. A fészek­alj többnyire 3 —4 fehér tojás­ból áll. A tojó kotlik, a fiókák 21—25 nap alatt kelnek ki. A fehér pillé­vel borított ap­róságokat any­juk éjjel-nap­pal melengeti, ebben az idő­szakban a táp­lálékot a hím hordja a fé­szekhez. Ké­sőbb már mindkét szülő eteti Elsősorban rovar óikat fognak, cserebogaraikat, éjjeli lepké­ket, de nagyon kedvelik a zöld lombszöcskéket is. Apró emlősöket és madaraikat csak ritkán zsákmányolnak. Érde­kes, hogy vadon élő példá­nyok tá plálékmaradvárva i között gyakran, találtaik zöld növényi részeket, az állatker­ti példányok pedig kifejezet­ten kedvelték a salátát. A fiatal baglyok gyorsan nőnek, és háromhetes koruk után már elhagyják az odút. Először a közeli ágaikon ül­dögélnek, később már mesz- sziire is eltávolodnak, de szü­leik még négy hétig etetik és óvják őkéit Hazánkban a füleskuvik szigorúan védett, eszmei ér­téke 31000 forint. Állományát elsősoriban az öreg fák pusz­títása veszélyezteti. Szere»-' cséré könnyen elfoglalják a tág bsjátrónyüású mestersé­ges fészefcodrulkat is* így a természetes harkályod uk at ezeikkel pótolhatjuk. A desz­káiból készült odú röpinyílása 7—6 cm átmérőjű, a fészke­lő1 ádnikát 3—5 méter maga­san a törzs közelében keß egy ©r3b ágira függeszteni. Eisaekanyag helyett az oda aljára célszerű egy maréknyi száraz fűrésizport szóm», ami a harkályoduk mélyén lévő forgácsdanafokáká/t hitnaitóifet helyettesíteni. Az odúkat csak olyan helyén érdemes kifüggeszteni, ahol a baglyo­kat szólni hallottuk. A kot­láé és fióikameveliés idején a madárpánt ne háborgassuk, az odút a kirepülés után, kora ősszel tisztítsuk ki. S. E. Ki mit tud? a lépcsőházban Feladatok az előkészítésben TTT J'KSLfyhh&Q0 V*Jté$.k£XÍŐl& • , rrrdLhMZ itt ci&pcxmoai&a*, :> txxríőuupJk. 19-áx4&pnJbaXo»v xjféxheoxó-.2)©rfőErűirr*■frcLCJinoi . „ P-* ni- emsJteXeru. AcjycfKltLS stxjaj: (OVgi MiwoEwwr szere- H tettel várunk í IV Ne feledjétek a rendez­vény végén illik rendét te­remteni, a a segítőknek köz­reműködésüket megköszönni. A lépcsőháziban függessze­tek ki plakátot, meghívót, mely a versenyzőket tobo­rozza. Ez hirdesse az időpon­tot, a helyet, s azt, hogy hol lehet a nevezéseket leadni, s má lesz a győztes díja. Gomdodjatek arra is, hogy a résztvevőknek emléklapot készítsetek! Gyűjthettek vagy vehettek a versenyzőknek kis tárgyakat a díjazásra. Ajánlató« a lépcsőházat Id­eáit ünnepélyesebbé tenni színes papírszalagokkal. Kér­jétek a felnőttek tanácsát a műsor összeállításához, írja­tok forgatókönyvet, melyik szám lesz előbb, kik lesznek a zsűri tagijai Beszéljétek azt is meg, hogy a szereplőik hol s ho­gyan készülnek fel A KI mit tud? hangulatát emeli, ha kas harapníivaló is gazdaghoz, és átnyújtotta ságot tesz! pedig hoppon maradt. vsm. A nentb&IÍMi Sarján vftlgye Mg. Term el ésoft vétkeset Nyári szezonban üzemelő, önálló konyhával rendelkező kaposgyarmatt siófoki üdülőnkbe állandó főfoglalkozású kenderfonó üzemébe keres háromműszakos munkaidőbe üdülővezetőt felveszünk férfi és női betanított munkásokat, valamint Pályázni részletes önéletrajz megküldésével a Köz­lakatos szakmunkásokat ponti Földtani Hivatal 1251 Budapest, Iskola u. 19— jó kereseti lehetőséggé]. 27., pénzügyi és beruh'ázási önálló osztálya címén. Jelentkezni lehet: Farkas Ferenc könnyűipari Pályázatot csak állandó siófoki lakással rendelkező ágazatvezetőnél Gálosfa ipartelepen, vagy telefonon: Kaposvár 11-239 számon. jelentkezőtől fogadunk el 1983. december 31-ig. (78072) (235314) A Ki mit tud?-na meghív­hatjátok a felnőtteket, a szomszéd lépcsőház lakóit, barátaitokat. A meghívott vendégeiket is fel lehet kérni zsűritagoknak. A verseny után lehet ját­szani. A szellemi torna után mozgásos játékokat. Ez* meg­oldhatjátok úgy, hogy min­denki felír egy játékot egy papírdaralbkára, s a játékve­zető sorsod, hogy kinek a játékát tanuljátok meg. De úgy is, hogy előre felkészüli- tök egy-két játékkal, ehhez a kellékeket is elkészítitek. Törekedjetek arra, hogy a játékok egyszerű eszközökkel játszhatók legyenek. Például: székfoglaló, megy a gyűrű, futó kosárlabda (egy gyerek fut a feje fölé emelt papír­kosárnál, s ti próbáljátok köziben a labdáit beledobni). Bayer Béta Karácsony készül Betoppant. Itt a december. Zúzmara ül a fákra. Szótlan barázda emlékezik, a kalász-loboncú nyárra. Vetés vacog, Hópihé leng, festik az égi dunna, rögök ölében új-mag pihen, mintha aludna. Karácsony készül angyalruhása n, a havon csillag-virág. Elindul lassan a három királlyal, kezében olajág. Személygépkocsi által vontatható 4 személyes lakókocsit keresünk megvételre Ajánlatokat: 235333. számra a hirdetőbe, írásban kérjük leadok (235333) A PANNÓNIA SZÁLLODA ÉS VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT hideg-kenyai és kiállítást rendez a Dél-balatoni Kulturális Központba« 1983. december 11-éa. 10—16 óráig bemutató és vásár a helyszínen. Mindenkit szeretettel vár a rendezőség. (78145) ■gyermekeknek

Next

/
Thumbnails
Contents