Somogyi Néplap, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-31 / 307. szám

Vánd&tkiáltttás m iáFsk&Mségmkhmn JÁRÁSOKNÉLKOL Önállóbban, nagynbb felelősséggel Irta: Sugár Imre, a megyei tanács elnöke Vetélkedőre készülnek Megérkeztek a legújabb szovjet lapok. Az országgyűlés alkot­mányt módosító rendelkezé­se — amelynek alapján 1984. január 1-vel megszűnnek a járások és életbe lép a párt-, állami és társadalmi szervek irányításának új rendszere —, a magyar közigazgatás szervezeti korszerűsítésének jelentős állomása Az intéz­kedés illeszkedik az állam­élet tökéletesítésének folya­matába, kapcsolódik a gaz­daságirányítás és a szocialis­ta demokrácia fejlesztéséhez. Célja, hogy jobb feltételeket teremtsen a lakosság köz­ügyekben, környezetének fejlesztésében való részvé­teléhez, a települések közöt­ti együttműködés lehetősé­geinek kiaknázásához. Az eimútt évtizedekben a fejlődés eredményeként a községekben, a városokban, az ellátás minden területén bekövetkezett változás bizo­nyítja az összefogásból szár­mazó előnyöket. A fejlődés azonban megköveteli az együttműködés erőteljesebb továbbfejlesztését, ennek vi­szont az a feltétele, hogy a községek és a városok az eddiginél jobban vegyék fi­gyelembe egymás szükségle­teit és hangolják össze te­vékenységüket. Ezzel elő tud­ják segíteni, hogy a falu, mint lakóhely, vonzóvá vál­jék. Ehhez viszont olyan po­litikai és állami tevékeny­ségre van szükség, amely biztosítja és szervezi a la­kosság mindennapi életét, szükségletednek kielégítését — az ő cselekvő részvételük­kel. Minden falunak helye van településrendszerünkben. Ar­ra törekszünk, hogy a köz­ségek népességmegtartó ké­pessége fokozódjék. A járá­sok megszüntetése a társa­dalmi-gazdasági fejlődés szükségszerű következmé­nye. A politikai, tömegszer- vezeti és tanácsi munka súly­pontjai tehát a községekre és a városokra helyeződnek át, Azokra a településekre, ahol az emberek élnek, aho­va mindennapi tevékenysé­gük kötődik, ahol köznapi ellátásukat biztosítani kell, és cselekvő részesei a köz­életi demokrácia megvalósí­tásának. Mindez azt bizonyítja, hogy a járások megszünteté­se nem a járási szervezetek­ben dolgozó munkatársak és vezetők tevékenységének kri­tikája. Ellenkezőleg! A járá­si apparátusoknak jelentős részük van abban, hogy a községek elindulhatnak egy új úton, s feladataikat járá­si segítség nélkül is elláthat­ják. Ezért az eddig járási szervezetekben dolgozók az­zal a tudattal kezdhetik te­vékenységüket új beosztá­sukban, hogy munkájukkal hozzájárultak a községi ön­állóság kibontakozásához, megfeleltek a politikai, tár­sadalmi, gazdasági követel­ményeknek. Munkájukért valamennyi járási párt-, ál­lami- és társadalmi szerve­zetben dolgozónak elismerés és köszönet jár. Az átszervezés előkészüle­tei Somogybán is befejeződ­tek. Az öt városi és a három városi jogú nagyközségi ta­nácsnál a feltételek többsé­ge megteremtődött ahhoz, hogy január 1-e után ellás­sák megnövekedett felada­taikat. A jogszabályok a munka fő irányét és kere­teit megszabják; tartalom­mal való megtöltésük, alkal­mazásuk a tanácsi testüle­tek, tisztségviselők és a szak- igazgatási szervekben dol­gozók feladata lesz. Ehhez azonban szükségük van a te­rületen levő szervezetek és a lakosság támogatására. Az átszervezéssel a fő hangsúly — a városi munka mellett — a községi tevé­kenységre helyeződik. Meg­nő a községek önállósága és felelőssége. A feladatok el­látására természetesen alkal­massá kell tennünk a köz­ségeket. Éppen ezért nagy gondot fordítunk a községi apparátusok szakmai színvo­nalának javítására. Ezt rész­ben a községekbe leadott lét­szanankikiiri, résedben igazga­tási társulás szervezésevei is segítjük. Alapvetőnek tart­juk azonban, hogy javítsuk a községi apparátusok bér­színvonalát. A járási hivata­lok béralapjának — az át­szervezés teljes befejezését követően — több mint egy- harmadát erre használjuk feL Olyan munkamódszere­ket kívánunk kidolgozni és alkalmazni, amelyek bizto­sítják, hogy a községek önál­lóan dolgozhassanak a köz­ponti elvek és jogszabályok figyelembevételével, a me­gyei irányításban résztvevő városok és városi jogú nagy­községek támogató közremű­ködésével, valamint a köl­csönös érdeket és érdekelt­séget kifejező, egymást se­gítő együttműködéssel. Az átszervezés egyik lé­nyeges feladata volt a járási hivatalokban dolgozó 151 személy sorsának humánus rendezése. Örömmel állapít­hatjuk meg, hogy — a párt­ós a szakszervezeti szervek segítségével — a járási dol­gozók sprsát sikerült meg­nyugtatóan rendezni. Több­ségük számára megfelelő munkahelyet biztosítottunk. A járási dolgozók 10 száza­léka nyugdíjba megy, 10 százalékuk a községi taná­csoknál, csaknem 50 százalé­kuk a városi tanácsoknál és 20 százalékuk egyéb tanácsi szervnél, intézménynél dol­gozik tovább. Mintegy 10 százalékuk ment nem taná­csi szervekhez, őket is szí­vesen láttuk volna a közsé­gi tanácsoknál, ahol tudtunk volna munkalehetőséget biz­tosítani a számukra. A járá­si dolgozók elhelyezését il­letően alig volt panasz, ész­revétel; ezeket velük egyet­értésben rendeztük. A járási dolgozók többsége január 2- án új munkahelyén kezdi meg tevékenységét. Csak né- hányan vannak olyanok, akik új munkahelyüket ké­sőbb foglalhatják el. Az előkészítésre nagy gon­dot fordítottunk. Az átszer­vezés céljáról, a bizottság tevékenységéről tanácsülé­seken, falugyűléseken és egyéb fórumokon, külön e célra szervezett megbeszélé­seken is tájékoztatjuk a tes­tületeket és a lakosságot. Természetesen ott volt na­gyobb az érdeklődés, ahol a lakosság közvetlenebbül ér­dekelt a változásokban. A három nagyközség — ezek között is Boglárlelle — funk­ciójának változásával és Fo­nyód nagyközség szerepével kapcsolatban merültek fel kérdések. Szerintünk mind a két település fejlődés előtt áll, jövője van, s ezt a ba­latoni egységes fejlesztés is megköveteli. A lakosság egy része ész­revételezte, hogy egyes álla­mi szervek (bíróság, rendőr­ség, földhivatal) távolabb kerülnek tőlük. Ez részben tény. Ezért olyan megoldá­sokat keresünk, hogy a la­A vízgazdálkodása tudo­mányos kutatóközpont ja­nuár 1-től a költségvetési rendszer szerinti működés­ről áttér a vállalati gazdál­kodásra. A vízügyi kutatás­ban már több mint egy év­tizedes gyakorlatát, a szer­ződéses megbízások teljesí­tését most teljes körűvé szé­lesíti. A legszükségesebb alapkutatási feladatokra az Országos Vízügyi Hivataltól, az ár- és belvízvédelmet, a folyamszabályozási:, a bala­toni vízvédelmet érintő fel­adatokra pedig főként a víz­ügyi igazgatóságoktól kap­tak megbízásokat A vízgazdálkodás-szolgál­tatás műszaki fejlesztésében szükséges napi feladatok megoldására az ipari és me­zőgazdasági üzemekkel kö­töttek szerződéseket A jövő évben főként ezeket a válla­lati-üzemi kapcsolatokat szé­lesítik, s a fejlesztés új megoldásainak kidolgozásai kossagnak minél kevesebb hátrányt jelentsen ez. Né­hány ügyet már most meg­oldottunk. Például a földhi­vatali ügyek változatlanul Marcaliban, illetve a fonyó- di kirendeltségen intézhetők el; az egészségügyi ellátás kialakult gyakorlatán sem változtatunk, s még jó né­hány hasonló példát lehetne sorolni. Ugyanakkor lesznek olyanok, amelyekre későbbi intézkedésekre lesz szükség. Az érdekeitekkel együtt meg kell vizsgálni az utazás kö­rülményeit és az egyéb szer­veknél történő ügyintézés egyszerűsítését is. A helyi irányítás tovább­fejlesztésének rendező elvei közül nagyon lényegesnek tartjuk, hogy a város és a községek között ne legyen alá- és fölérendeltség, a vá­rosok megyei irányításban való közreműködése ne je­lentse a járási hivatali fel­adatok mechanikus átvéte­lét. Érvényesüljön a megye és az irányításban közremű­ködő városok és városi jogú nagyközségek kozott a cél­szerű es helyes munkameg­osztás. Fokozni kívánjuk tar­talmában és módszerében is a községek és a megye köz­vetlen kapcsolatait. Azt várjuk, hogy az új irányítási forma elősegíti majd és meggyorsítja az ön­álló, magasabb színvonalon dolgozó községi szervezet ki­alakulását, s a községek, a nagyközségek képesek lesz­nek megfelelni a feladatok­nak. Somogy városai és vá­rosi jogú nagyközségei al­kalmasak arra, hogy a me­gyei irányításban való köz- reműködéeükikeá és együtt­működésükkel segítsék a községi munkát, s az eddi­ginél is nagyobb figyelem­mel legyenek környezetükre. Hatékonyabbá teszik a terü­let- és településfejlesztést, a rendelkezésre álló anyagi eszközök felhasználását, és eddig fel nem tárt tartalé­kokat szabadjanak föl. Szá­molunk azonban azzal is, hogy egy ilyen jelentős vál­tozás lebonyolítása nem megy zökkenők nélkül. Arra tö­rekszünk, hogy az átmenet időszakát lerövidítsük, s hogy ne legyen fennakadás a tanácsok működésében. Meg vagyok győződve ar­ról, hogy az új helyzet fej­lődésünket szolgálja. A szer­vezeti kereteket csak esz­köznek tekintjük alapvető céljaink megvalósításához. A tanácsok dolgozói sokszor bizonyították, hogy képesek megfelelni a nagyobb felada­toknak. Ehhez azonban min­dig igényelték és megkapták az emberek, a lakosság tá­mogatását. Ezt kérjük most is. Végezetül engedjék meg, hogy minden somogyi csa­ládnak, megyénkben élő, dolgozó embernek békés, boldog új évet kívánjak va­lamennyi tanácsi dolgozó és a magam nevében. kiterjesztik a kivitelezési terveik elkészítésére is. így 1984-re az ideinél mintegy 30 százalékkal nagyobb be­vételt irányoztak elő. .A jö- vedeimetóséget nem áreme­léssel növelik hanem a gaz­dálkodás javításával, s első­sorban a munkájukat lénye­gesen egyszerűsítő számító- gépes programok széles kö­rű felhasználásával. A szerződéses iparvállalati kapcsoltatokban a közös ér­dekeltség alapján jövőre kü­lönösen előtérbe helyezik a vízellátás és szennyvíztisztí­tás korszerű berendezéseihez szükséges külföldi alkatré­szek, részegységek és anya­gok hazai gyártásának meg­oldását, víztakarékos eljá­rások kidolgozását. A kuta­tóközpont vá'lalati gazdál­kodásának feltételeit javí­tották azzal, hogy növelték a kutatók közvetlen érde­keltségét új találmányok ki­dolgozásában, és «egszer­CSrillbetűs köszönő sorokat olvasok az elém tett díszes MS7BT-nap!óban. A len­gyeltóti vízgazdálkodási tár­sulatnak hagyományosan jó a kapcsolata hazánkban ideig­lenesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport képvi­selőivel. — Legutóbb a november 7-e tiszteletére rendezett ko­szorúzás! ünnepség alkalmá­val jártak itt, akkor írták be ezeket a kedves sorokat — múltat Kenessei Géza párttitkár az MSZBT-tagcso- port naplójára. Az iskola orosz szakos ta­nárai segítenek a tolmácso­lásban, a beírt szövegek for­dításában. A koszorúzáson részt vevő szovjet katona vendégek meghatottan mond­tak köszönetét azért, hogy a lakosság olyan szeretettel ápolja az elesett harcosok emlékét — Ezt pedig a Lengyeltóti­ba látogató Anatoli) Bormo­tov, a budapesti Szovjet Tu­domány és Kultúra Házának igazgatója jegyezte be — la­poz a párttitkár. ö az MSZBT-tagcsoport tevékeny­ségét köszönte meg, amelyet a magyar—szovjet barátság elmélyítéséért végez. Sipos Ferencné megbízott főkönyvelőhelyettes az MSZBT-tagcsoport ügyvezető elnöke. A rokonszenves, ked­ves asszony és a párttitkár egymást kiegészítve mondja el az idei krónikát. A szép hagyományoknak megfelelően most is van miről beszélni. — A nagyközség pártbi­zottsága beszámoltatott en­gem mint párttitkárt a ma­gyar—szovjet barátsági mun­káról, a tagcsoport tevékeny­ségéről. örültünk az elisme­résnek. Az MSZBT-központtd! ka­pott képekből kis kiállításo­kat állít össze a tagcsoport A legnagyobb tablót a nagy­községi pártbizottságra is el­vitték: hadd nézzék meg mi­nél többen. A helyi és a sző­Br végéhez közeledve a megye negyvenegy közös .gazdaságában segítik a zár­számadások elkészítését, a leltározást a Mezőgazdaság5 Termelőszövetkezetek So­mogy megyei Szövetsége el­lenőrzési irodájának munka­társai. Közreműködésük a téeszek igényeinek megfele­lően történik — hiszen a szövetségi revizori munka a szövetkezetek belső ellenőr­zési rendszerének része —, de elsősorban ott igyeksze­nek ily módon is biztosítani a készülő mérleg valódiságát, ahol jövőre átfogó vizsgálat­ra kerül sor. Az idei tapasztalatokról beszélgettünk Farkas György irodavezetővel; főként arra voltunk kíváncsiak, milyen vezték e szellemi termékek hazai és külföldi értékesíté­sét Ezzel várhatóan évente 4—5 millió forint tiszta ha­szonhoz jutnak. Hasonló lehetőségeket ra­gadnak meg a Tescóval kö­zösen újabb külföldi kutatá­si és fejlesztési megbízások elnyerésére. így a jövő év­ben megkezdik a Kuvait vá­ros alatt húzódó talajvíz szabályozásának előkészítő kutatásait. A meteorológiai világszervezet megbízásából hozzáfognak a nepáli folyók hordalékának mozgását, le­rakódását feltáró tudomá­nyos vizsgálatokhoz, ame­lyek a folyamszabályozás legcélszerűbb módszerének kidolgozásához szükségesek. A külföldi munkavállalás lehetőségeit növelték most azzal is, hogy a Tescóval és három nagy amerikai céggel társulva nemzetköz» vízügyi konzorciumot hasatok létre lősgyöröki iskola kapott ed­dig tőlük úgynevezett ván­dorkiállítást, most azonban már a buzsákiaknak is küld­tek, s az orosz szakos taná­rok igen jól fel tudták hasz­nálni. — Ha meghívnak bennün­ket valahová, szívesen eluta­zunk — magyarázza a párt­titkár. — Sokat lehet tanul­ni egymástól a különféle rendezvényeken. A tagcsoport nem a látvá­nyos nagy rendezvények, ha­nem a mindennapi aprómun­ka hívei. A szocialista brigá­dokkal szoros a kapcsolata — ez a rendszeresen meghir­detett vetélkedőknek köszön­hető. A szakmai kérdések a vízgazdálkodásra vonatkoz­nak, de ismerni kell a spor­tot, a számvitelt, a műszaki dolgokat. A politikai kérdé­sek között szerepelnek azok, amelyek a Szovjetunió fejlő­désére vonatkoznak. — Most készülnek a bri­gádok az 1984. évi vetélke­a téeszek fogadókészsége az ellenőrzési iroda szolgáltatá­sai iránt, s milyennek ítélik meg a közös gazdaságokban dolgozó számviteli, pénzügyi szakemberek munkáját, a növekvő feladatok megoldá­sára való alkalmasságot. — Az iroda munkatársai a közgyűlés által választott el­lenőrző bizottságok bevoná­sával dolgoznak, s munkájuk végeztével intézkedési javas­latokat tesznek. Ezeket a téeszek vezetői megbeszélik és többnyire megszívlelik; ezek a javaslatok a hibák megelőzését szolgálják. A fo- godási készség jó, a szövet­kezetek támogatják a revi­zorok munkáját, mert érzik, hogy a vizsgálatok révén se­gítséget nyújtunk. Minthogy munkatársaink a megye min­den téeszében megfordulnak, bőven van tapasztalatuk, így felkarolhatják és népszerűsít­hetik a jó módszereket.., A szövetkezeti vagyon tár­sadalmi tulajdon. Ebből kö­vetkezik, hogy védelme fo­kozott ellenőrzést kíván. A revizor nem indulhat ki ab­ból, hogy ezt a vagyont szán­dékos hanyagsággal kezelik, ám azt is tudnia kell, hogy apróbb vagy súlyosabb mu­lasztások előfordulhatnak ta­pasztalatlanság miatt is — ilyenkor segít sokat taná­csaival az ellenőr. — Jelentős fejlődés ta­pasztalható a termelőszövet­kezetek számviteli, pénzügyi munkájában, vannak azon­ban olyan körülmények, ame­lyek a továbblépést nehezí­tik. Ilyen például a közgaz­dasági szabályozórendszer évenkénti változása. Az elő­írások naprakész ismerete, a rugalmas váltás, a gyors átállás olyan feladat elé ál­lítja a szakembereket, mely- lyel nem könnyen birkóznak meg. Ez az egyik oka, hogy nem tolonganak, ha egy-egy főkönyvelői vagy közgazda­dore — vette át a szót Sipos Ferencné. A házi döntő feb­ruárban lesz, ott választjuk ki a legjobb csapatokat az igazgatóságok közötti döntő­re. Legutóbb is igazi sikere volt a vetélkedőnek, az egyik tablón az ott készült képek sorakoznak kint a folyosón. — Két másik tagcsoporttal szorosabb a kapcsolatunk — így a párttitkár. — A nagy­bajomi tsz-szel, az öreglaki állami gazdasággal. Segítünk egymásnak a munkaterv ösz- szeállításában, átvesszük egy­mástól a jó módszereket. Sípos Ferencné anról szá­molt be, hogy hamarosan hozzálátnak a tagcsoport jö­vő évi terveinék papírra ve­téséhez. Most is, mint min­dig, azt szeretnék, ha minél gyakoribbak lennének a sze­mélyes találkozások. — Az a tapasztalatunk, hogy ez mindig maradandó élményt ad mindenkinek. Lajos Géza sági elnökhelyettesi munka­kört kell betölteni. Tapaszta­latunk szerint ott a legkeve­sebb a baj a számviteli és a pénzügyi munkával, ahol az elnök, a főmezőgazdász és a főkönyvelő egyformán nagy jelentőséget tulajdonít ennek a látványos eredményekkel egyáltalán nem kecsegtető te­vékenységnek ... Az ellenőrzési iroda csak­nem száz vizsgálatot végzett az idén a somogyi termelő- szövetkezetekben. Választ ke­restek például olyan kérdé­sekre, hogy megfelelnek-e a feltételek a téeszek törvé­nyes, demokratikus, alapsza­bályszerű működéséhez; meg­tartják-e a gazdálkodás, a fejlesztés szabályait, a szak­mai előírásokat az egyes ága­zatok munkájában, s miként alakulnak a szövetkezeti gaz­dák élet- és munkakörülmé­nyei. Visszatértek korábbi el­lenőrzések megállapításaira, a megnézték, t óntek-e intéz­kedéseit, születtek-e eredmé­nyek az előző vizsgálat ész­revételei nyomán. — Partnereink a munká­ban a szövetkezeti ellenőrző bizottságok és a téeszek bel­ső ellenőrei, s hogy felada­taikat jobban elláthassák, a TOT, illetve irodánk szerve­zésében tanfolyamokon, to­vábbképzéseken vesznek részt. Végzett munkájukat rend­szeresen értékeli, terveiket megvitatja a Teszöv elnöksé­ge, tevékenységük legfőbb vizsgáztatói azonban a somo­gyi téeszek, ahol az átfogó általános ellenőrzéseket és a célvizsgálatokat végzik, vagy épp ebben az időszakban a zárszámadás elkészítését se­H. P. SOMOGYI NÉPLAP Vízügyi kutatás, fejlesztés Á számviteli munkát segítik a tsz-szövetség revizorai

Next

/
Thumbnails
Contents