Somogyi Néplap, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-03 / 285. szám

Hol tart a közigazgatási átszervezés előkészítése? Járások helyeit körzetközpontok A közigazgatás korszerűsí­tésének végrehajtására ala­kú® megyei koordinációs bi­zottság a közelmúltban érté­kei te az átszervezés előkészü­letért. Az ülést követően dr. Kassai Jánost, a megyei ta­nács vb-títkárát, a bizottság vezetőjét és dr. Túri Imrét, a megyei pártbizottság osztály- veaertőjéft kérdeztük az eszel kapcsólatoe feitadaitókral. — A járások megszünte­tése több tanácsi dolgozót is érint. Hogyan készítették eiö ezt a változást? — Legfontosabbnak a sze­mélyi ügyeik emlberségea megoldásait tekintjük: lehe­tőség szerint az ériinitetteíkkél egyetértésben oldjuk meg — mondta dr. Kassai János. — A járási hivatalok lßl dol­gozójával és vezetőjével be­széltünk; többségüknek elfo­gadható munkahelyet tud­tunk feffiajáin.laim. Azt akar­tuk, hogy a szakmai képesí­téssel, gyafcomsattal és tapasz­taladdal rendelkezők továbbra is a tanácsi apparaitusban maradjanak, máméi többen vaj&aljanak a községekben, illette a kórzeitiköGporvtiban munkát Több ilyen, munka­helyet — nem egy esetben vezetői beosztást is — aján­lottunk feL A kiitúzött célt sajnos nem tudtak ettémm: a dblgözőkmak mintegy 10 seá- zialeka válté® csak a köesé- gekfoen munkát Nem átke­rült megtartani minden jé szakembert Néhámyan — • főislkotóit végaerttécnefc mánit- egy tíz százaléka — a job­ban fizető munkahelyekre távoetefc. Olyanok is vannak még. akik nem választottak végleges munkahelyeit. Ter­veink szerint a járási hiva­talokban dolgozok bérének egybemmada — a csökkenés utón — dúL Ennek jelentős részét a községi tanácsoknál dolgozóik bersziiworBaiának drfiferen- eiált javítósara használjuk föl. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez önmagában nem oldja meg a községi igazga­tás jelenlegi gondjait Válto­zatlanul fontos feladatunk, hogy a községi vezetés és ap­parátus munkáját segitrtik, szakmai satovomaJát emeljük, az irányítási módszesreimket tökeletesüsuk. — Hogyan készítik föl a városokat és a nagyközsé­geiket új feladatukra, a községek megyei irányítá­sába oaéo közreműködésre? — A megyei vezetés nyele körzet kialakítását javasolta, az öt városon kívül 3 nagy­község, Boglárleite, Csurgó, és Taíb központtal. A javaslat figyelembe veszi a megye ap­rófalvas jellegiét, településhá­lózatúink sajátosságait. A körzethatárokat úgy állapít­sák meg, hogy igazodjon a térség gazdasági, földrajzi, közlekedési viszonyaihoz, se­gítse a lakosság ellátását, es a közigazgatás kerüljön még közelebb az, állampolgárok­hoz. A települések között a különböző kapcsolatok vizs­gálatát. elemzését és értéke­lését a megyei tanacs már 1981-besn elvégezte, amikor elfogadta a településhálózat- fejlesztési tervet. A javasolt körzetek — csekély eltéréssel — az ebben a tervben meg­állapított vonzáshatárokat követik. A körzetközpont- funikcióira jelölt városok és nagyközségek jelentősége már ma is nagy az ellátás szem­pontjából. Eddig is sokolda­lú kapcsolat alakult ki köz­tük es a községi tanácsok között. Gondok vannak még a közlekedésben, az intézmé­nyek ellátási körzete sem egyezik mindenütt az új köz­igazgatási beosztással, de fi­gyelünk ama, hogy ezek rö­vid időn belül a lakosság ér­dekeinek megfelelően alakul­janak. Az átszervezéssel egy­idejűleg támogattuk Tab nagyközség és Kánya közös tanácsba szervezését, Ötvös- kónyimak — a lakosság ko­rábbi javaslata alapján — Nagyatád várossal való egye­sítését. Azt is vizsgáljuk, hogy 1085. január elsejével melyik nagyközségét vonjuk közvetlen megyei irányítás alá és as* is, hogy milyen további terű letszervezes indo­kolt. — A járások megszűné­sével a járási pártbizottsá­gok is megszűnnek. Miként változik a szervezeti fel­építés és a munkamódszer? — Megyénkben három já­rási pártbizottság működik, ezek 1884. január 1-én meg­szűnnek — válaszolta dr. Tú­ri Imre. — A községi párt­szervek irányítását átveszik a városi pártbizottságok és az erre kijelölt nagyközségi pártbizottságok, igazodva a közigazgatás felépítéséhez. A kijelölt — a körzetközpan- toikfaan levő — nagyközségi pártbizottságok a városi párt­bizottságokat ma megillető összes jogosítvánnyal rendel­keznek majd. Marcaliban és , a járásban jelenleg össze­vont városi—járási, Barcson pedig — összhangban, a vá- roNkömyékiséggel — városi pántibiaotitsag működik. Mun­kájukat kevéssé érinti az át­szervezés. A pártszervezeteik irányítá­sában a demokraitilkius cent­ralizmus ellve, az; alá- es fö­lérendeltség érvényesül. Eb­ből következik, hogy — a tamácsá szervezettől eltérően — megmarad az úgynevezett háromlépcsős rendszer: a vá­rosi és a váno6á jogú nagy­községi pártbizottságok irá­nyit jak a teröletüskön tévő pántsearvekeft és -tervezete­ket Az így káalakjtott part- irányrtással koncentráltabbá, egységesebbé válik, a polliti- kaá munka, csökkennek a párhuzamosságok. A pártszervek munkamód­szerének, munkastílusának alkalmazkodnia kell az új helyzethez. A körzetközpont tanácsa és a községi tanácsok között mellérendeltségi vi­szony lesz. Ennek révén elő­térbe kénül a kölcsönös ér­dekeken, előnyökön alapuló együttműködés, tovább nö­vekszik a helyi tanácsok gaz­dálkodási, döntési önállósága. A helyi tanácsi önállóság, a felelősség növekedésével együtt a tanácsok pártirányi- tésát végző községi pártszer­vek felelőssége is növekszik a községpolitifca kialakítá­sában, a tanácsi munka párt- iranyításaban, ellenőrzésében és segítésében. Elvi, politikai irányító munkájukban ér­vényesíteni kell a vonzáskör­zet egeszónetk érdekét A körzeti érdekek, a körzeti szemlélet elsősorban nem a tanácsokon, hanem a párt- szervezeteken keresztül ér­vényesíthetők, szükség van ezeknek a tényezőknek a fi­gyelembevételével a párt- munka tartalmának és for­májának a megújítására. — Hogyan érinti a la­kosságot a községek köz- igazgatási beosztásának a változása? — A járási hivatadok meg­szüntetése, az új körzeti be­osztás alapvetően nem érinti a lakossági ügyintézést- A hatósági ügyeket változatla­nul a községi tanácsok irá­nyítják — mondta dr. Kas­sai Janos. — Az átszervezés után a hatáskörök döntő többségét a községi tanácsok kapják meg, ezzel teljesebbé válik az az elv, hogy ott in­tézzék az ügyeket, ahol azok keletkeznek. Ebből pedig kö­vetkezik, hogy a lakosság­nak nem lesz sok dolga a körzetközpont szakigazgatási szervezetével, hiszen itt csak a községekben született ha­tározatok ellen benyújtott fellebbezéseket bírálják el. Ezek pedig nem igénylik az állampolgárok személyes részvételét, és számuk sem jelentős. Tavaly például a községi tanácsok szakigazga­tási szervei által hozott ha­tározatoknak mindössze 2.4 százalékát kellett másodfo­kon elbírálni. — Követi-e a szervezeti változást a többi állami szerv a tanácsi intézmé­nyek működési területének a módosulása? — A lakosságot — különö­sen a boglárkáiéi körzetben — foglalkoztatja, hogy a jö­vőben hol lesznek a földhi vatal, valamint az egyéb ál­lami szervek, ahol ügyeit in­tézni tudják. Az ismert dön­tések alapján már egyértel­mű, hogy a körzetközpont nagyközségekben nem lesz bíróság, ügyészség, rendőrka­pitányság, valamint földhiva­tal; a jelenlegi ilyen városi szervek hatásköre és illeté­kessége ezért más körzetek­re is kiterjed. Még nem is­merjük a konkrét területi beosztásra vonatkozó döntést, azt az elvi álláspontot vi­szont igen, hogy az egyes körzeteket nem lehet meg­osztani. Figyelünk arra, hogy például a földhivataloknál történő ügyintézés érdekében a lakosság utazási költségeit kirendeltség szervezésével vagy helyszíni ügyintézéssel csökkentsük. A lakosság ér­dekeit figyelembe véve az egészségügyi ellátás jelenlegi területi beosztásán nem ter­vezünk változtatást. Á köz­ségek továbbra is ahhoz a kórház, rendelőintézeti egy­séghez tartoznak január 1. után is, ahova most — Amiről eddig szó esett, még csupán javaslat. Mikorra várható a végle­ges döntés? — Á párt központ Bizott­sága, majd ezt követően a megye pari- vegreha j tóba ­zattság állást foglalt a járá­sok megszüntetésével kap­csolatban, s fő elveiben meg­határozta a helyi párt-, ál­lami és társadalmi Irányítás továbbfejlesztését — vála­szolta dr. Túri Imre. Megtet­ték javaslataikat az állami szerveknek és döntöttek a pártárányítás továbbfejlesz­tésével kapcsolatos kérdések­ben. — A politikai testületek ál­lásfoglalása alapján az év hátralevő részében születnek meg az állami döntések — tette hozzá dr. Kassai Já­nos. — Az érdekeltekkel együttműködve azon dolgo­zunk, hogy ezt a politikailag fontos feladatot minél keve­sebb gonddal oldjuk meg, úgy, hogy az átszervezést a lakosság ne érezze meg, az ügyintézés változatlanul szín­vonalas, zökkenőmentes le­gyen. ÖSSZEFOGTAK A FIATALOK Szennyvíztisztító 5a laton berény ben Balaton berény térségiben, mint ismeretes, sok gondot okozott a szennyvíz elhelye­zése és elvezetése, ezért a Dunántúli Regionális Vízmű és Vizgazdátkodási Vállalat hozzáfogott egy KU—200-as szovjet típusú előre gyártott szennyviztísztitó telep léte­sítéséhez. Felszámolták az Hitelszerződés a Magyar Nemzeti Bank és a Dorogi Szénbányák között Üj brikett gyár építésére írtak alá tegnap hitelszerző­dést a Dorogi Szénbányák­nál ; a kölcsönszerződést Soltész László, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyet­tese és Tóth István, a Do­rogi Szénbányák vezérigaz­gatója hitelesítette. A nemzeti bank csaknem másfél milliárd forint hitéit nyújt a dorogi vállalatnak az új itokodaltárói brikett- gyár megépítésére, s ezt az összeget tíz év alatt kell visszafizetniük a dorogiak­nak. A vállalat saját fővál­lalkozásiban építi fel a gyá­rat, mégpedig igen rövid határidőn belül: a tervek szerint 1985 végére befejezik az építkezést hogy a követ­kező esztendő elején már megkezdhessék a próbater­melést A másfél milliárdos beruházási összegből mind­össze 112 millió forintot köl­tenek külföldi berendezé­sekre, zömében magyar gyá­rak gépelt, berendezéseit hasznosítják az új létesít­ményben. Évenikénit 450 ezer tonna brikettet gyártanak majd a tdkodaltárói üzemben; ki­tűnő minőségű tüzelőanya­got, 5200 katonás terméket szállítanak majd innen a felhasználóknak. A másfél milliárd forint felhasználásával gazdaságos beruházást valósit meg a dorogi vállalat, hiszen olcsó alapanyagból, a szénporból olyan értékes tüzelőanyagot állít majd elő, amellyel a drága olajat helyettesíthetik a felhasználók. eddig alkalmazott elvezetési módszert, s a térségben ke­letkező szennyvizet egy két­szer 200 köbméteres tisztító- telepen kezelik. Az említett szovjet szenny­víztisztító telep elemeit, be­rendezéseit az OVH vásárol­ta meg, s januárban kezdték Berény ben az építő-szerelő munkát Hat hónap alatt el­végezték, s júniusban, illet­ve augusztusban már üze­melhetett az új tisztító. (Ál­talában egy-egy szennyvízte­lep tervezése, kivitelezése 3— 5 évig tart.) A telep felállí­tása, gyors kivitelezése vé­gett ugyanis a DRW gépé­szeti osztályának Levin Ti­bor ifjúsági brigádja, a Pe­tőfi Sándor, a Korvin Ottó, a Rózsa Ferenc és a Kvassai KISZ-alapszervezet, a válla­lat 2. számú pái talapszerve- zete, a Vízügyi Tervező Vál­lalat, a Dunántúli Vízügyi Építő Vállalat, a Duna men­ti Regionális Vízmű Vállalat, az Építőgépgyártó Vállalat és a Kőolaj vezeték-építő Válla­lat együttműködési megálla­podást kötött. A beruházás költsége 9,5 millió forint volt, s a fiatalok 6,5 millió forint értékű munkát végez­tek. Elismerés a legjobbaknak Első a gazdasági munka Családias légkör uralko­dott a ruhagyár klubtermé­ben csütörtökön délután. Mindenki előtt üdítő ital, teasütemény. A beszámoló taggyűlés az első pillanattól oldott volt Ez hagyomány az 1-es számú pártszervezetben, amelynek tizenkilenc éve Czap István a titkára. Min­denki tiszteli őt az ember- szeretetéért, a következetes­ségéért. A humortól a meg­hatottságig minden érzelem végighullámzott a termen, attól függően, hogy a titkár természetes derűjével oldot­ta a hangulatot, vagy szép szavakat mondott a nyugdí­jas párttagokról. A tőkés exportért A vezetőség beszámolója minden fontos kerdesre ki­tért, amely ma érdekelheti a kommunisták közösségét, így a gyár, a saját területük gazdasági tevékenységére a háromnegyed év eredményei alapján. A júniusi taggyűlésen mái beszéltek arról, milyen ered­ményt hozhat az erőfeszítés a terv teljesítésében. Most, a számadáskor elmondta a párttitkár, hogy az elkép- zeltnél kevesebb lesz a tőkés export. Sajnos, olyan aka­dályok jöttek közbe, hogy az 1,8—1,9 millió dollár teljesí­tése a reális. Példaként fel­hozta, hogy egy ötszáz dara­bos amerikai bérmunkát azért tettek félre, mert bi­zonyos kellékek hiányoznak. Természetesen mindez a nye­reségben is érződik, mely kétmillióval kevesebb, mint tavaly volt, összesen 35,1 mil­lió forint. Égető gond a létszám­hiány. A gyár vezetői most nagy fába vágták a fejszé­jüket: új délelőttös és dél- Uitámos műszakot szerveznék. Aki az utóbbiba jelentkezik, az 25 százalékos bérpótlékot kap. Erre az időszakra ugyan­is nehéz embert szerezni. A kommunistáktól is függ, mi4, tesznek ennek az elképze­lésnek a propagálásáért és a megvalósításáért Túlóra — zokszó nélkül Szó voK az 1-es pártszer­vezet területéhez tartozó szafemányról. Sokkal nehe­zebbek voltak a feladatok, köztük az amerikai bérmun­ka jó minőségének garantá­lása, a szoros határidők tar­tása, így aztán olykor föl kellett áldozni a szabad szombatot is. Különösen a 8-as szalagon dolgozók tettek ki magukért, ha szükség volt rá, zokszó nélkül vállalták a pluszmunkát. A párttagok, a műszaki vezetők olyan poli­tikai légkört teremtettek, hogy mindenki megértse en­nek szükségességét. A pártszervezet belső éle­tével kapcsolatban szó volta három pártcsoportról, me­lyeknek egyre nagyobb a sze­repük. A beszámoló azt is elemezte, mint lehetne javí­tani a KISZ-szervezet tevé­kenységét. A fiatalok példát mutatnak a termelésben, most a közösségi élet for­máit kellene megtalálniuk. Elismeréssel szólt a párttit­kár a politikai oktatásról, majd a nyugdíjas párttagok életútjáról, kötődésükről. Az üzemi párt-vb nevében Horgosi Márton minősítette az alapszervezetet. Elsősor­ban elismerően, néhány te­rületen azonban előrelépést kért: így a pártcsoportok működésében, a KISZ-mun- káhan. A kommunisták a munkásvándorlás csökken­tesében is segíthetnek. Felkarolják a Halatokat A hozzászólásokat Hódosi F erenc kezdte, kiemelve, hogy első helyen áll a gaz­dasági feladatok megoldása A pártcsoportok munkájának javítása azért fontos, mert az kihat a taggyűlésekre is. Kazsoki Istvánná KISZ-tit- kár elmondta, hogy nagy fi­gyelmet fordítanak a gyárba kerülő fiatalokra. Igyekeznek megkönnyíteni a beilleszke­désüket, a betanulásukat, a kötődésüket. Hernádi József szerint többet kellene arról beszélni, mibe szólhat beles pártszervezet, milyen döntést hozhat. Ha eredményt érnek el, akkor az a tett vágy foko­zódására is kihat. Két nyuy díjas — Ferenczi Albert, Li­liom Lajos — megköszönte az elismerő szavakat, s kife­jezte ragaszkodását a gyár­hoz. Jó munkastílus Herczeg Györgyné arról beszélt: a kommunisták több­sége példát mutat. Ugyanak­kor akadnak olyanok, akik elvárják a képviseletüket, a növekvő anyagiasság miatt azonban személyesen még­sem vesznek részt a munká­ban, mert az időt, energiát, olykor összeütközést követel. Szerinte éppen ezért sokkal jobban ismerjék el azokat, akik a közérdek szóvivőinek számítanak. Sármezei Ferencné, a vá­rosi pártbizottság munkatár­sa kiemelte, hogy itt úgy dolgoznak, ahogy egy jó pártszervezetnek kell. A be­számoló jól átfogta a gaz­dasági, a szervezeti tevékeny­séget. Czap István párttitkár szíwel-lélekkel „adta elő” a vezetőség beszámolóját Ilyen párttitkárok kellenek, ezt a munkastílust érdemes erősí­teni, Arra hívta fel a figyel­met, hogy a kommunisták magyarázzák meg a többiek­nek az anyagellátással vagy mással kapcsolatos problémá­kat. A párttitkár jutalmat adott át Zábó Ottónénak, Kosi Margitnak, Porkoíábné Tóth Piroska szervező titkárnak. L. G. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents