Somogyi Néplap, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-21 / 300. szám
CV\'V1 ^uIVy VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! y*—Ó Ärof 1,48 Pl OGM NÉPLAP XXXiX. évfolyam, 300. szám 1983. december 21., szerda flz országgyűlés téli ülésszaka elé Az Elnöki Tanács december 22-re összehívta az országgyűlést. A téli ülésszak részvevői várhatóan megvitatják az alkotmány módosításával, az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásával, valamint a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetésével kapcsolatos törvényjavaslatokat. Alkotmányunkat — melyet 1919-ben iktatott törvénybe az országgyűlés — a társadalmi-gazdasági fejlődés következtében időnként korszerűsíteni kellett. Legutóbb 1912-ben került sor alkotmánymódosításra, és a mostani ülésnek ismét feladata olyan változásokról dönteni, amelyek az államélet korszerűsítését, a szocialista demokrácia fejlesztését szolgálják. Az új törvényjavaslat az alkotmánynak az alkotmányosság fokozott védelmével, a Minisztertanács összetételével, az ország területi beosztásával, valamint az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásával kapcsolatos rendelkezéseit érinti. Az alkotmányosság hatékonyabb érvényesülését segítené, ha a jogszabályokat és a jogi iránymutatásokat — az alkotmányosság szempontjából — egy új, önálló szerv: az alkotmányjogi tanács ellenőrizné, Az aikotn-ánymó- dosító javaslat másik pontja a népi ellenőrzés továbbfejlesztését szolgálja: eszerint a Minisztertanács kiegészülne a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökével. Egy másik újdonság: az országos hatáskörű szervek vezetésével megbízott államtitkárok ezcHEjgjíl nemcsak az állami szervékre, gazdálkodó szervezetekre kötelezd, hanj-.m az állampolgárok jogait és kötelességeit érintő rendelkezéseket is kiadhatnak. Erre leginkább azért lenne szükség, mert ezeknek a szervezeteknek jórésze közvetlenül foglalkozik lakossági ügyekkel, így például az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, az Országos Anyag- és Arhi- vatal, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, az Országos Vízügyi Hivatal számos, az emberek mindennapi életével foglalkozó intézkedést hozhatnak ezentúl. Az államigazgatás korszerűsítésével kapcsolatosan is szükség van egy alkotmánybeli pont módosítására, ez esetben arra, hogy kiiktassák az alkotmány azon rendelkezését, amely szerint a megyék járásokra oszthatók. Az alkotmány módosítására tett javaslatok között szerepelnek olyanok is, amelyeket a választási rendszer tervezett változtatásával kapcsolatban kellene végrehajtani. Éppen e tervezetei vitatja meg téli ülésszakának várhatóan második tó napirendi pánijaként az országgyűlés. Az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásával foglalkozó törvényjavaslatot korábban igen széles körű társadalmi vitára bocsátották. Ezeken is bebizonyosodott, hogy választási rendszerünk alkotmányos elvei és szabályai beváltak, jól szolgálják társadalmi céljainkat. Mégis vannak olyan lé-. nyezök, amelyek némi módosítást indokolnak. Az elmúlt évtizedekben tovább erősödött a nemzeti egység, cs a fejlett szocializmus építésé egyre inkább igényli a szocialista demokratizmus továbbfejlesztését is. Ezek a követelmények múlhatatlanul' szükségessé teszik választant rendszerünk továbbfejlesztését úgy, hogy bővüljön az állampolgári jogok gyakorlásának lehetősége, erősödjék a népképviseleti testületek társadalmi-politikai szerepe, egyszerűsödjék a választások előkészítése és lebonyolítása. A választójogi törvényjavaslat legalapvetőbb új rendelkezése az országgyűlési képviselők és tanácstagok kötelező többes jelöléséről intézkedik. A jelölésnek ez a módszere várhatóan növeli a választások politikai jelentőségét, fokozza a választópolgárok aktivitását, és élénkítheti a megválasztott képviselők, tanácstagok munkáját is. Hatályos választási rendszerünk az egyéni választókerületi rendszeren alapszik, e rendszer fenntartása a jövőben is szükséges. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban indokoltnak tetszik, hogy a legfelső népképviseleti, törvényhozó szervben feltétlenül jelen legyenek politikai és társadalmi életünk vezetői, a tudomány, a kultúra, az egyházak személyiségei. Az ő tevékenységük, tisztségük hatóköre túlnő a helyi érdekek képviseletén. Indokolt tehát, hogy megválasztásukról az ország valamennyi szavazója döntsön. Az 1984. évi állami költségvetés előirányzatai összhangban az éves népgazdasági tervvel — gazdaságpolitikai céljaink megvalósítását, a költségvetési egyensúly javítását, a takarékosság követelményeinek érvényesítését segítik. A költség- vetési tervezet szerint egyebek között a vállalati gazdálkodó szervezetek adó- és egyéb befizetéseinek összege adná a bevételek 82,6, a lakossági adó- és illetékbefizetések mintegy 1,2 százalékát. A kiadások csaknem 13 százaléka kerülne az állami vállalati gazdálkodó szervezetek, a termelőszövetkezetek és a költségvetési szervek beruházási tevékenységének segítésére, fejlesztési alapok növelésére, a magánerős lakásépítés támogatására, különböző, vállalati és szövetkezeti, forgó- és fejlesztési alapokra. A vállalatok termelését és adóforgalmát segítő adóvisz- szatéritésekre fordítanák a költségvetési kiadás mintegy 25 százalékát, magukra a költségvetési szervekre, azok feladataira várhatóan a kiadások 31,6 százaléka jut, Oktatási, kulturális és tudományos kutatási feladatokra az összes kiadás 9,2 százalékát tervezik, és mintegy 21 százalékot kívánnak fordítani társadalombiztosítási célokra. E száraz számok a jövő esztendei népgazdasági terv alapján alakultak ki, és az abban meghatározott célokat kívánják segíteni. Eszerint a külgazdasági egyensúlyi helyzet további javítását tartós belföldi folyamatokkal kell jobban alátámasztani. A termelés szerkezetében. a termelés és a ráfordítások, valamint a megtermelt és a belföldön felhasznált nemzeti jövedem viszonyában olyan mértékű javulást kell elérni, amelyre a következő évek fejlődését, az egyensúlyi helyzet megszilárdítását alapozni lehel Ülést tartott a megyei tanács Elfogadták a jövő évi költségvetést Tegnap tartotta idei utolsó ülését a megyei tanács. A testületet Sugár Imre tanácselnök tájékoztatta a vég. rehajtó bizottságnak a legutóbbi tanácsülés óta végzett munkájáról. Beszámolt arról is, hogy az elmúlt öt évben — azóta, hogy a testület munkáját a Minisztertanács értékelte — milyen tevékenységet végzett a VB. Az ezzel kapcsolatos tanácselnöki tájékoztatót egészítette ki a Minisztertanács tanácsi koordinációs bizottságának állásfoglalása. A testület értékelte a megye hatodik ótéves területfejlesztési tervének időarányos végrehajtását, s elfogadta a megye jövő évi költségvetését és fejlesztési tervét. (Erről részletesen lapunk 3. oldalán számolunk be.) Dr. Böröcz István rendőr vezérőrnagy, megyei főkapitány a közrend- és a közbiztonság helyzetéről, Sarattí Csatra általános tanácselnök pedig a településfejlesztési és kommunális bizottság munkájáról számolt be. A tanácsülés ezután elfogadta a végrehajtó bizottság és a tanács jövő évi munkatervét. Dr. Kassai János vb-titkár búcsúzott el a testület nevében a járási hivatalok vezetőitől. Mint ismeretes: a járások mint közigazgatási egységek az év végén megszűnnek. A járási hivatalok dolgozóinak elhelyezéséről a megyei tanács gondoskodott: öt kivételével valamennyiüknek megvan az új munkahelye. Akik még nem döntöttek, azoknak is több álláslehetőséget ajánlottak föl. A megyei tanács ülésén végül interpelláció hangzott el a gyékényesi bányató környékének rendezéséről, illetve a csökölyi gázpalack-cseretelep elhelyezési gondjáról. A logikai játékok előretörnek a játtékkereske- delemben, s a világ mintegy 15—20 milliárd daliára becsült évi játékforgalmában — az elektronikus játékok viharos betörése ellenére is — erősíteni tudták pozíciójukat, sőt részarányuk Nyugat-Európában a tíz évvel ezelőtti 10 százalékról 20 százalékra nőtt. Rubik Ernő bűvös kockája rétién mi is segítettük a helyzet ilyetén alakulását. Ám a magyar logikai játékok sora nem merült ki a bűvös kockával. Az azóta megjelent és sikert aratott varikon, kétkarika és báb el torony (babilon) nevű játékokban színes golyókat kell bizonyos sorrendben összegyűjteni. A dodekaéderben pedig a 12 különböző színű, egyenként 11 részből álló lapokat kell rendezni. Közös tulajdonságuk ezeknek, hogy mind „véges halmazok”: elemei a játék műszaki megoldásától függqen valamilyen kényszerpályán elmozdíthatok és rendezhetők. A bábelto- ronynál (képünk ennek összeállítását mutatja), a lehetséges kombinációk száma 2,6 q-uatrillió, a Rubik-kockanál „csak” mintegy 500 trilló. Több mint két és fél millió aláírás tiltakozik a rakéták ellen Emberi jogunk a béke! Felvonulás és békenagygyülés a Parlament előtt Hazánk lakossága az elmúlt héten szerte az országban békedemonstráciőkon tiltakozott az Egyesült Államok és a NATO agresszív politikája, az amerikai középható- távoíságú rakéták nyugateurópai telepítése ellen. A nagygyűléseken, valamint az Országos Béketanács és a KISZ Központi Bizottsága felhívásának aláírásával fiatalok és idősebbek egyaránt kifejezték, hogy támogatják kormányunk békepolitikáját, a feszültség csökkentésére, a párbeszéd fenntartására irányuló erőfeszítéseket, s egyetértenek a Szovjetunió válaszlépéseivel, amelyek a szocialista országok biztonsá. gát, a katonai erőegyensúly fenntartását szolgálják. Az egyhetes eseménysorozat kiemelkedő rendezvényeként tegnap délután fáklyás [elvonulást és békenagygyűlést rendezett a budapesti Kossuth Lajos téren az Országos Béketanács, a KISZ Budapesti Bizottsága, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága és a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa. A belváros utcái már kora délután megteltek, s egyre többen és többen érkeztek a város távolabbi kerületeiből. Az V. kerület terein gitáros, politikai dalokat éneklő fiatalok teremtettek lelkes hangulatot. A városra leszálló szürkületben ezer és ezer faklya gyulladt meg, s nem sokkal négy óra után a belvárosi utcákban várakozó felvonulók ’ sokasága megindult a Kossuth Lajos tér felé. A sorokban együtt haladtak munkások és értelmiségiek, fiatalok és időseb-. bek, diákok. A békét, a szocializmust éltető jelszavaik, a maguk készítette táblák, transzparensek felirata kifejezte: a budapestiek támogatják hazánk, békepolitikáját, fellépnek az erőegyensúly megbontása ellen, atomfegyvermentes Európát, általános és teljes leszerelést, katonai enyhülést és egyenlő biztonságot követelnek. öt órára járt, amikor a hömpölygő embertömeg utolsó csoportja is a Parlament elé ért, s a fáklyákkal felvonuló több mint 60 ezer budapesti benépesítette a Kossuth Lajos teret. A békenagygyűlés résztvevőit az ünnepi fényben pompázó Országház lépcsőjéről Kovács Jenő, a KISZ Központi Bizottságának titkára köszöntötte, majd Tar esi Gyula, a KISZ Budapesti Bizottságának első titkára lépett a mikrofonhoz. — Mi budapestiek, fiatalok, ma este itt az ország házánál hitet teszünk a béke, az emberi haladás, a szocializmus ügye mellett — mondotta. — Szándékunk, hogy e békegyűlésünkkel is kinyilvánítsuk: egyetértünk a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság kormánya és a szocialista országok bekepolitikájával, Hirdetjük: ragaszkodunk legalapvetőbb emberi jogunkhoz, a békéhez! A béke a jövőnk! Mi a szocializmust választottuk. Azt a társadalmat, amely a békét a biztonságot jelenti az emberiség számára. — Az Amerikai Egyesült Államok és a NATO agresz- szív körei úgy döntöttek, hogy — semmibe véve a világ népeinek akaratát — Nyugat- Európában új amerikai ko- zéphatótávolságú rakétákat telepítenek. Ezek a lépések ellentétesek az emberiség érdekével, növelik a nemzetközi feszültséget Sok millió társunkkal együtt titakozunk az amerikai rakéták nyugateurópai telepítése ellen! — Szövetségeseinkkel együtt a feszültség csökkentését akarjuk. Ezt a politikát a szocialista országok népei és hazánk lakossága támogatja. Ha szóval támadnak ellenünk, vitázunk. Ha új fegyverekkel céloznak ránk, védekezünk. Nem tűrjük, hogy az imperializmus erői veszélyeztessék hazánkat népünket, testvéreinket barátainkat Ezért egyetértünk a Szovjetunió, a szocialista országok biztonságunkat szolgáló intézkedéseivel, melyek a mi békénket is szavatolják. — Most itt az Országos Béketanács és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet-; ség Központi Bizottsága felhívásának támogatói, a mai békedemonstráció résztvevői nevében szólunk: támogatjuk pártunk és kormányunk következetes békepolitikáját — mondotta Tarcsi Gyula, majd átadta Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének több mint két és fél millió honfitársunk aláírását, kérve, hogy továbbítsa a békeakarat e bizonyítékát a magyar országgyűlésnek. a 2. oldalon)