Somogyi Néplap, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-17 / 297. szám

VILÁG PROLETABJAI, EGYESÜLJETEK) • -—------ Ara: 1,80 FT _______________'t/j a ovi*_____________ i N ÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA XXXIX. évfolyam, 297, sióm 1983. december 17., szombat Kaposváron ülésezett a megles képviselőcsoport Rendkívül felelősségteljes döntések várnak a képvise­lőkre az országgyűlés jövő heti ülésén, ahol — a prog­ram szerint — a jövő évi állami terv- és kö:iségvetés­sel kapcsolati'* törvényjavas­latai is megtárgyalják. Hogy a feladatra tSSkészüljenek, ülést tarier« tagnap • megyei kópvlsei&sovort a kaspcwvári mazőgazdJidgá É&fitesifes. Kü­lönösen élőnk issEHWscsere bontakozott te a választási törvénytervezettel k*-,-xa»4at- ban. Ez érthető in. hiszen a megyében lezajlott 27 társa­dalmi vitán, valamint más fórumokon a képviselők rendkívül sok tapasztalatot halmoztak föL Mint Szokola Károlyné dr., a képviselőcso­port vezetője elmondta: a társadalmi viták, valamint a parlament jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságában tett képviselői észrevételek nyo­mán a tervezet több pontját módosították, így is akadnak azonban még nyitott vagy keilcen sert tisztázott kér­dések. Ilyen például, hogy bár a közvélemény általános he­lyesléssel fogadta a kettős, illetve többes jelölés lehető­ségét, sokan fölvetették az ezzel kapcsolatban egyes he­lyeken várható nehézségeket. Azt, hogy ha egy közmegelé­gedésre dolgozó s bizalmat élvező tanácstag mellé csu­pán a törvény betűje miatt kell majd második — lénye­gében eleve esélytelen — jelöltet állítani, akad-e, aki vállalja e hálátlan szerepet S mi történik, ha a megis­mételi jelölő gyűléseken sem lesz második jelölt? az die­sen részt vevő dr. Kttesmt Já­nos, a megyei tanács vb-ü4- kára tabi példa alapján ki­vetette, hogy a ÍSSs-rén/terve­zet alapján a közös tanácsok­ban nem biztosítható minden esetben a székhely község arányos képviselete. Mivel a társ köss.ígekben legalább há­rom tanácstagot kefl válassz A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése A gazdálkodás javítása teremti meg az egyensúlyt A Szakszervezetek Orssá- gos Tanácsa pénteken ülést tartott, es megvitatta az 1M4. évi népgazdasági terv­vel kapcsolatos szakszerve­zeti feladatokat. A tanácsko­záson részt vett Faluvégi Lajos, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az Országos Tervhivatal eiaók*. A napiritedi pont előadó­ja &fií László, a SZOT fő­titkárhelyettese rámutatott, hogy a szakszervezetek a jövő évi népgazdasági terv kidolgozásának valamennyi fázisában részt vettek. Ész­revételeik többségét figye­lembe vették a tervező mun­kában, jóllehet a romló nem­zetközi gazdasági feltételek miatt egyes elképzeléseik megvalósítása halasztást szenved. A szakszervezetek teljes egészében egyetértenek azzal, hogy továbbra is ki­emelt feladat a külgazdasági egyensúly megszilárdítása, ugyanakkor rámutatnak, hogy az egyensúlyt egyre in­kább a termelés, a gazdál­kodás javításával kell meg­alapozni. A jövő évben élet­be lép a szakszervezetek ak­tív’ közreműködésével össze­állított új bértarifarendszer, ami nem jelent automatikus béremelést, de lehetővé te­szi, hogy a vállalatok bér- fejlesztési eszközeik felhasz­nálásakor nem ütköznek a korábbi korlátokba. Az üze­mi szakszervezeti szervek­nek is szorgalmazniuk kell, hogy a magasan kvalifikált, és nehéz munkafeltételek között dolgozók, ezen kívül a pályakezdők, továbbá a jól dolgozó vezetők bére az át­lagosnál nagyobb mértékben növekedjen. Emelkednek a bérkategóriák alsó határai is, s ezek elérésére is meg kell tenni az első lépéseket. Ezután arról szólt, hogy a teljes foglalkoztatottság to­vábbra is fenntartható, sőt több ágazatban inkább a munkaerőhiány okoz gondot. A vállalatok munkaerő-meg­tartó képességét elsősorban a gazdálkodás eredményes­sége szabja meg. Ezzel össz­hangban a szakszervezetek támogatják az alacsony haté­konyságú vállalatok, szövet­kezetek helyzetének erdemi rendezését szolgaié intézke­déseket, azzal * feltétellel, hogy az érintett dolgozókat indokolatlan hátrány ne ér­je. Részletesen szóit a« élet­színvonal megőrzéséről, amelyben — mint mondotta — kulcsszerepe van • jó áruellátásnak. A kormány a jövő évre a jó élelmiszerel­látás mellett az iparcikk kí­nálat javítását is tervezi. Ez különösen egyes ruházati cikkek, tartós fogyasztási termékek és nem utolsósor­ban az építőanyagok eseté­ben nagyon fontos. Szüksé­ges, hogy a szakszervezeti szervek is eredményesebben foglalkozzanak a fogyasztók érdekeinek védelmével a ter­melésben és a kereskedelem­ben egyaránt. Mivel a fo­gyasztási cikkek importja jövőre is korlátozott lesz, a szakszervezetek szorgalmaz­zák, hogy a hazai ipar mind több és színvonalasabb im­porthelyettesítő áruval egé­szítse ki kínálatát. Az ülésen felszólalt Falu, végi Lajos miniszterelnök­helyettes is. Elmondotta: A mostani tanácskozáson is joggal mutattak rá, hogy a gazdaság értékelésében és a jövő évi feladatokra való felkészülésben nagyon szo­ros az együttműködés a szakszervezetek vezető testü­letéinek képviselői és a kor­mány között. Ennek is tu­lajdonítható, hogy a mostani nehéz helyzetben is reális tervvel, megalapozott gaz­dasági programmal állha­tunk a közvélemény elé. A jövő évi tervnek több válto­zatát vizsgáltuk meg közö­sen, köztük az életszínvonal alakulásának lehetséges va­riánsait. Nem mindig és nem mindenben értettünk egyet az első szóra, az együttes ál­láspont azonban létrejött, s ha a szakszervezetek kíván­ságait nem mindenben tud­ta a kormányzat teljesíteni, annak az az oka, hogy ma a jogos igények közül sem tel­jesíthető valamennyi. Ám még lényegesebb a szak- szervezeteknek az a törekvé­se, hogy a gazdaságpolitika altaianos alakításába us egy ­re erőteljesebbe« bekapcso­lódjanak, mert ez elősegíti, hogy a társadalom közremű­ködésével jó feltételeket te­remtsünk az életszínvonal megőrzéséhez, majd tovább­fejlesztéséhez •— mondotta. Életszínvonal politikai kér­désekről szóivá a miniszter­elnök-helyettes egyebek kö­zött elmondta, hogy a mai nehéz viszonyok között a ja­vak elosztásában és a szoci­álpolitikában bizonyos átcso­portosításokra van szükség, hogy több jusson oda, ahol a legjobban kell. A kor­mányzat ehhez is kéri a szakszervezetek segítségét. Ha szükséges, ki kell alakí­tani olyan új, érdekegyezte­tő formákat, amelyek a jo­gosak közül is előtérbe he­lyezzék a legjogosabbakat, a legsürgetőbbeket. tani, a 260 lakosé Sérsekszó- lősön 90 lakos sem jut majd egy tanácstagra, míg Tabon 360-nál is több. Megoldást itt csupán a tanácsülések jó elő­készítése és az elöljárók kö­rültekintő kiválasztása hoz. A törvénytervezet parla­menti vitájában kíván fel­szólalni Simon Ernőné, a nagyatádi 11-es választóke­rület képviselője, akit az elő­ző ciklusban — kettős jelö­lő* veit — választottak meg. Készülő felszólalásét képvi- se^étársai javaslatára javas - 'citri egészítette ki. Hangsú­lyozni fogja majd annak feotossáeát, hogy a létreho­zandó társközség! elöljárósá­gok a név mellé megfelelő hatáskör* te kapjanak, * saóS arról, hogy a pótkópviselök megfelelő aktivizálására is módot kell találni. Csupán így érhető el ugyanis, hogy az áj választási rendszerben a közéletben részt vevők szá­ma növekedjék. Második napirendként Brandimiiller István, a me­gyei tanács tervosztályvezető­je tartott tájékoztatóit a me­gye idei költségvetési, illetve fejlesztési eredményeiről és a jövő évi előirányzatokról. Szavaiból kitűnt, hogy a pénzügyi korlátok között is számos közérdekű gond or­vosláséra nyílik mód. Külön támogatással is segítik pél­dául a kaposvári kórház re­konstrukciójának mielőbbi befejezését. Ugyancsak külön gondot fordítanak a középis­kolai oktatás fejlesztésére. Külön is segítik a leginkább rászoruló fiatalok lakáshoz juttatását. Az országgyűlés elé kerülő 1984. évi tervek fő gondja, mint a szakbizottságok ülé­sein is elhangzott, az ország fizetőképességének megőrzé­se, a kivitel és a behozatal egyensúlyának javítása. E té­mával kapcsolatban többek között a házigazda dr. Guba Sándor főigazgató beszélt több sürgető feladatról. Az ülést követően a képvi­selők a mezőgazdasági főis­kolával ismerkedtek. B. F. Díszőrség áh Kattnyinban a forradalom hareosaiaaX virágkoszorús emlékműve előtt. Bizottsági ülés a Parlamentben Pénteken a Parlamentben — törvényhozásunk legköze­lebbi ülésszakára készülve — tanácskozott az országgyűlés terv- és költségvetési bizott­sága. Az ülésen részt vett Cservenka Ferencné, az or­szággyűlés alelnöke, Hoós János tervhivatali államtit­kár és Fekete János, a Ma­gyar Nemzeti Bank elnök- helyettese. A tanácskozáson először azoknak az ország­gyűlési bizottságoknak veze­tői, illetve tagjai ismertet­ték testül ekeiknek az or­szág 1984. évi költségvetésé - ről kialakított véleményét, amelyek a hét során már megtárgyalták e javaslatot Gazdasági szerződések A Magyar Vfflamos Művek Tröszt és az Energamasex- part külkereskedelmi egye­sülés képviselői Budapesten aláírták azt a szeraődést, amely szerint a Szovjetunió jövőre 8,8 milliárd kilowatt­óra viiUamnoisenergiát szállít Magyarországnak. Ez az energiamennyiség az ország 1984. évi várható villamos­én orgia fogyasztásának ke­reken egynegyedét fedezi. A tervszerű villamosenergia - import a KGST-tagországok Nyngatnéroei munkanélküliek várakoznak a clni-burgi közvetítő Irodában. Az NSZK-ban ' Kuhr-vidcken a legmagasabb a munkanélküliség, a munkaképes lakosság 15,5 százaié >■*1 sói»». (Teleíotó — ADN, ZB—MTI—KS) D*. Peats László Isao«á®aí és egészségügyi bizottság»,' Kasó József frnezőgMriaeágí bizottság), Novak Púimé (ke­reskedelmi bizottság), Górd®» Zoltánná (ktűtaráBs bízott ság), Juhász Mihály (ipari bizottság) és Rassz József (építési és közlekedési bi­zottság) észrevételeire ff ebe - npi István péírzűgyotmaszter válaszolt. Ezt kővetően a terv ém köMségvefcési bizottság meg­vitatta az Országos Tereli- vatal tájékoztatóját a jövő esztendei népgazdasági terv- rőt, valamint a Magyar Nép­köztársaság 1984. ári költ­ségvetését , . , ' i-,. ii. v közötti emergeftkaa együtt- működés kenetében valósai meg, amelyben hazards a legnagyobb viüiamosenergie' importőr. Érthető tehát, hogy együttm űködő energia- rendszenek üzembiztonsága elsőrendű fontosságú, t en­nek biztosítására a felek minden tehető eszkőzaei bö- rokadnefc. • • « Agrovet néven magyar-—' holland vetőmagtermehető és kereskedelmi vegyesvátia- íat életre hívásáról kötöttek pénteken megállapodást az Agroker, a Vetőrnagtermai- tető és Értéloasíitő, a Han- garoseed, valamint a Royal Shds B. V. váUaiat képvise­lői Budapesten. Holland cégek évek óta sá­liaméi működnek együtt ma­gyar pertaereifckeä, különfé­le vetőmagvak magyarorszá­gi termeltetésében. Éghaj­lati és talajaaoírtság&mfc ugyanis rendkívül kedve­zőek a jó minőségű szapo­rítóanyag előállításához. Mégis, ma még viszonylag kevés a szaporításra érde­mes hazai nemosítésű hib­rid, s gyakran hiányoznak a termesztés korszerű eszközei is. A vegyesvállaiat működ­tetése előnyös mindkét fél számára. Ennek keretében az igen jó minőségű hol­land zöldségeket, elsősorban borsót, paradicsomot, salá­táit, retket nagyobb arány­ban termeszthetik majd Ma­gyarországon. A holland fél nemcsak vetőmagot ad, ha­nem a fejlett technológiát, gépet is, amelytől a termés­átlagok növekedését és a jelenleginél gazdaságosabb termelést várják a szakem­berek. A vegyes váMálait ál­tal termeltetett magvakat —= a tervek szerint — harma­dik piacon értékesítik, Az Agrovet 1984, január elsején kezdi meg munká­ját.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents