Somogyi Néplap, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-16 / 296. szám
Az 1983-as magyar filmgyártás A Magyar Filmgyártó Vállalat termelési értéke 1983- ban elérte az egymilliárd forintot. A vállalat történetében ez rekord, s így eredményes évet zár a Mafilm. Föld Ottó igazgató elmondta: — A sikerekben jelentős szerepe van a több éves rekonstrukciós munkáknak. Üj filmgyári telep létesült Foton. A kétezer négyzetméteres Máriássy-csarnokban 1983-ban már készítettek filmeket. A Pest megyei községben befejezés előtt áll egy másik hasonló méretű műterem. Már Foton forgatták Rózsa János filmjét, a Boszorkányszombatot. A tv-nek készült Fehér György munkája, A nők iskolája, s még ebben az évben — ugyancsak televíziós megrendelésre — megkezdődnek Szinetár Miklós rendezésében a Hoffmann meséinek felvételei. A Lumumba utcában, a Mafilm központi bázisán elkészült egy új szinkronstúdió — nevét a közelmúltban elhunyt Ranódy Lászlóról kapta. A Könyves Kálmán körúti filmgyárban rövidesen befejeződik a felújítás, amelynek eredményeként létrejön a közművelődési stúdió videó- bázisa. Bővültek a népszerű tudományos és oktatófilm stúdió lehetőségei is: Gödöllőn több új létesítmény szolgálja a korszerű filmkészítést. — Az eredmények mögött több mint ötszáz, különböző műfajú film áll. Itthon és külföldön a magyar filmgyártás általános tekintélyét a játékfilmek alapozzák meg. Most már hosszabb ideje évi 20 játékfilm elkészítésére vagyunk képesek, hiszen a filmkészítésre szolgáló anyagiak nem emelkednek, ugyanakkor a költségek évről évre nagyobbak. A Mafilm különböző szervezési és gazdasági intézkedésekkel próbál ezen segíteni. Abból indulunk ki, hogy a játék-, a közművelődési, illetve a televíziós filmek fokozottabb figyelmet igényelnek. Á nemzetiségi könyvtárügy A magyarországi délszlávok, németek, románok és szlovákok szövetségei ez év végén soros kongresszusukon számolnak majd be az elmúlt öt esztendő eredményeiről, tapasztalatairól. A számvetés része lesz az anyanyelv ápolásának, az anyanyelvű könyvekkel való ed Látottságinak a kérdése is. 1969-ben a Művelődésügyi Minisztérium egymillió forint értékű támogatást nyújtott a nemzetiségi könyvek könyvtári beszerzéséhez. Ez az intézkedés alapozta meg a jelenlegi báziskönyvtárak, illetve az egyes nemzetiségi községek könyvtári állományát. 1976-ban mintegy 350 könyvtárban 120 000 kötet könyv között válogathatott a nemzetiségi lakosság. Ebből megközelítőleg 30 00 példánv- nyal rendelkeztek az iskolai könyvtárak. Ma, amikor ez a könyvtárhálózat immár tíz esztendős múltra tekinthet Örökségünk a Varjúvárból 100 éve született Kos Károly 1910-ben egy fiatal építész- mester furcsa lakóházat készített magának a kalotaszegi Sztánán. Gyönyörű, kemény, makacs vár volt az, tornyából a havasokra látott az ember. Ez a csodaház, ez a gondolati mentsvár évtizedekig az erdélyi kulturális élet központja volt, gazdája pedig Kós Károly — építésze, szobrásza, nyomdásza, íhbja, politikusa, könyvkiadója és pedagógusa a transszil- vániai népnek. 1977 nyarának végén az utolsó magyar polihisztort temették Kolozsváron, a házsongárdi temetőben. Nincsenek ma már ilyen képességű emberek. Balogh Edgár, a neves erdélyi publicista vallotta Kós Károlyról: „Ha felállítanék a romániai magyar nemzetiség valamelyes képletét, melyben meghatározóként kell szerepelnie tájnak és hagyománynak, együttélésnek és művelődési összefüggésnek és előremutató korszerűségnek, s az egészet egy személybe gyúrnék és úgy villantanék fel életideálul, megkapnék bizonyára az időtlen alkotót, aki önmagát barkácsolva közösséget teremt maga köré, s el /álászt és vonz, mint a mágnes. Hát ez a bonyolultságában is egyszerű képlet a valóság inkarnációja, mely egyben újjávarázsolja magának a valóságot, ez a lényegünkké kitalált és megtalált ember Kós Károly ..." Hogy mit tudunk ma róla, mi világégéseket meg nem érők, járt úton cipőbe bújtatott lábúak? Méltatlanul keveset Eszünkbe jut tán az állatkert madárháza, ha Pesten járunk; odasúgja az idegenvezető a zebegényi templomban nevét, sámliit időkbe szívesen pillantok emlékeznek egy-egy történelmi fo- gantatású mesére, amely valami kedves, zengzetes magyar nyelven íródott. Nem esett tananyagi megítélés alá, mert hiszen Erdély nagy öregje már életében legendává változott. Temesváron látta meg a napvilágot egy havas decemberi napon, 1883-ban, egy postai tisztviselő egyetlen fiaként. Kolozsváron járta iskoláit, majd 1902-ben beiratkozott a budapesti Műegyetemre. Onnan építészeti szakra ment át — egy évet elvesztve —, mert az érdekelte leginkább. Pályadíjakat nyert, szünidei ösztöndíjakat kapott tehetsége igazolásaként, de nevét furcsa módon mégis az írás tette ismertté. Erről így vall önéletrajzában: „Még 1909-bea jelent . meg első írott és rajzolt szépirodalmi kísérletem : Atila kiráiról Ének című bad ládám, fakszimile kiadásban. őszinte bosszúságomra Sikkor nagyobb sajtó- és közönségsikere volt, mint építészeti alkotásaimnak, úgyhogy ezután tíz esztendeig nem nyúltam szépíród pennámhoz. . Kóa építészeti stáluisa kezdettől a végekig változatlan hitű bizonyosság volt a népi építészet iránt. Megfordult, jegyzetelt, tanulmányokat készített Erdély minden szögletében. A korszerű építészet fundamentuma nála a hagyományokra, a népi építészet gyakorlatára épült. Elvetette a divatokat, az akkori „tulipános” törekvéseket. , A világháború volt számára a fordulópont: döntenie kellett egy kényelmes budapesti professzori egzisztencia vagy az erdélyi létbizonytalanság mellett, három apró gyerek kenyérkeresőjeként. ö mindörökre a szülőföldet választotta. A két világháború között ő szervezte az Erdélyi Szépmíves Céhet, az Erdélyi Helikon folyóiratot, a Barabás Miklós Céhet... Megírta csodálatos történelmi meséjét A varjú nemzetséget, a Budai Nagy Antal históriáját, Az országépítőt. .. Katedrát vállalt Kolozsváron, a mező- gazdasági főiskola építészeti szakán ... Benkő Samu remek interjúkönyvében kiteljesedik a Kós-képünk. Megtudhatjuk, hogy írását, betűit az erdélyi kopjafákról tanulta, hogy még nyolcvankét évesen is szívesen vett a kezébe kaszát. Sok mindent az Ütünk megindításáról, Gaál Gáborról és a többi irodalmár munkájáról; meg hogy miért faragott sakkfigurákat. Olyan hitelességgel hozza testközelbe a gondolkodó embert, a földművest és az írót, a politikust és lapcsinálót, a kalotaszegi ezermestert, aki szerényen — „kicsi részem ebben nekem is volt” — ítéli meg munkáját Erdély kulturális fundamentumának építésében, hogy magunk is torokszorító fájdalmat érzünk, amikor a tollforgató nem találja már élve beszélgetőtársát. Balogh Edgár másutt ezt írja Kosról: „De hát mi is ennek a ráncos szent-öregnek a titka? Sohasem volt a puha engedékenység, a mindenre jó nyugalom, az elvtelen és felesleges kiegyezkedés embere. Sebet kapott és ütött, hibára mutatott rá, és maga is túlzott teremtő haragjában. És éppen hadakozásával fakasztott tisztító viharokat, segített elő bölcs szintéziseket a történelem való szükségletére __" A zon a hetvennyolca« őszön, amikor e sorok írója is a kegyelet virágát tette Kós sírjára, csokrának kevés helye maradt. Mert Erdély nem felejtette el nagyszerű fiát. Békés József vissza, a közművelődési könyvtárak állománya 190 000, az iskolai könyvtárakban pedig 35 000 kötet található. Kétségtelen, hogy a nemzetiségi könyvtárak fejlődését jelentős mértékben felgyorsította, működésüket sokszínűbbé tette az az 1978. évi rendelet, amelyben az Állami Gorkij Könyvtár megbízást kapott, hogy legyen koordinációs központja ezeknek a könyvtáraknak. A könyvek előrendelését a könyvtár referensei végzik, a Nemzetiségi új könyvek című kiadványaikkal pedig szakszerű eligazítást nyújtanak az anyanyelvet nem ismerő könyv cá- rosok munkájához. Mennyire sikerült a könyvválaszték bővítése? Kielégítő-e hazai nemzetiségi könyvkiadásunk? (1976—1980 között 54 kiadvány jelent meg, 1981—85 között ennek háromszorosára számíthatunk.) A könyváremelkedések nem veszélyez- tetik-e a külföldről beszerezhető kiadványok pénzügyi támogatását? Mind olyan kérdés, amely még válaszra vár. A könyvek azonban csak akkor töltik be hivatásukat, ha igénylik is őket. A nemzetiségi olvasótáborok szervezői szerint a 10—14 éves gyéreitek között kevesen akadnak olyanok, akik úgy tudnának anyanyelvükön, mint ahogy magyarul. A kifejező- készséget akadályozza, hogy a gyerekek ritkán gyakorolják anyanyelvűket családi környezetben, és ha mégis, akkor a hétköznapi és az irodalmi nyelv között lényeges eltérések tapasztalhatók. Pedig az anyanyelvi előkészítés több helyen már az óvodában megkezdődött. A gyermekek zöme az első iskolai év kezdetekor már rendelkezik azzal a szókinccsel, amelynek birtokában sikerrel birkózhat meg az iskolai feladatokkal. Az iskolán kívüli közművelődésnek a jövőben még erősebben kellene segítenie az oktató-nevelő munkát, és ez nemcsak a gyermekekre, de a pedagógusokra is vonatkozik. A gyermekversek gyűjteményei, a népdalkultúra ápolását szolgáló kiadványok, a mesekönyvek, a helytörténeti füzetek kiváló lehetőséget teremthetnek az olvasás, az irodalom, a kultúra kincseinek megkedveltetéséhez. Remeim lehet, hogy a jövőben sem csökken a gyermekeknek, az ifjúságnak szánt kiadványok száma, a könyvkereskedelem jobban alkalmazkodik majd a nemzetiségi településhálózat sajátos viszonyaihoz, korszerűbb és főleg hatásosabb lesz a könyvpropaganda. Maród István Rendhagyó módon két különböző színhelyen tartandó eseménnyel kezdjük hétvégi ajánlatunkat. Amiben azonban e kettő megegyezik: mindkét helyen a bevételt a Nemzeti Színház fölépítésére ajánlják fel. A marcali zeneiskola tanárai a balaton- máríai moziban adnak karácsonyi hangversenyt ma délután öt órakor, a Somogy táncegyüttes pedig két fellépést tart szombaton a Latinka művelődési központban. Az előadások kezdete délután négy és hét óra. Olvasóink figyelmébe ajánljuk ezt a két programot. A jeges sportokat kedvelők is örülhetnek már: tükörsima jégpáncél feszül a Balaton vizen — alkalmas korcsolyázásra, fakutyázásra ... A tél azonban elsősorban a művelődési házak főszezonja. Barcson ma hat órakor a Móricz Zsigmond művelődési központban a szülök kapnak ajándékot — méghozzá egy színvonalas gálaműsort gyermekeiktől. A művelődési központ és az általános iskolák gyermekegyütteseinek karácsonyi ajándéka ez. Vasárnap este hét órára a városi fiatalokat hívják ide táncestre. A Hild-emlékéremmel kitüntetett Nagyatád is gazdag hétvégi programokat kínál. Ma hét órakor a Gábor Andor Művelődési Házban Mo- liére Nők iskolája című vígjátékát mutatja be a Pécsi Nemzeti Színház társulata. Az előadás előtt néhány percre lépjünk be a galériaterembe! Nem fog senki sem csalódni, hiszen Kustár Zsuzsa iparművész kiállítása országosan is sikert aratott. Textiliái, tűzzománcai és grafikai munkái tekinthetőek meg itt... Ugyancsak ma rendezik meg a bodvicai ifjúsági klubban — hat órakor — Az év slágerei című diszkóműsort. Vasárnap kettőkor a gyerekeket várják a művelődési házba: karácsonyi játszóházra. Kaposváron ma este hét órakor rangos színházi bemutató lesz: Shakespeare Hamletje kerül színre a Csi- ky Gergely Színházban. A főszerepekben Máté Gábort, Jordán Tamást, Lázár Katit, Básti Julit látjuk. Holnap este hétkor szintén ez az előadás tekinthető meg, míg vasárnap este — közkívánatra — a János vitézt mutatják be. A Killián ifjúsági művelődési központban szombaton délután háromkor játszóház nyílik sok-sok érdekes programmal — kicsiknek, nagyoknak. Vasárnap délelőtt az éremgyűjtők hallatnak magukról: árverést rendeznek, s erre minden régipénz-: gyűjtőt várnak. A Somogy megyei Művelődési Központ ma este hat órakor karácsonyi hangversenyt rendez a Munkácsy gimnáziumban. A gazdag programban éppúgy szerepelnek népi karácsonyi dudanóták, mint Liszt, Orff, Schubert, Kodály és Mozart művei. Ugyancsak ma hat órakor a cseri fiókkönyvtár ifjúsági klubjában Ajándékozási szokások címmel játékos illemtanórát rendeznek. Vasárnap délelőtt a közgazdasági szakközépiskolában tesz diáknap; a sokrétű programból kiemelkedik Sándor György humo- ralista műsora — délelőtt tíz órakor. A Somogyi Képtárban Ba- gó Bertalan kiállítása látható. E heti kulturális kórképünk utolsó ajánlatai a Mozimúzeum filmbemutatói: ma Jane Fondával a főszerepben a Hazatérés című amerikai filmet mutatják be fél hatkor, holnap és holnapután a Vabank című lengyel bűnügyi filmvíg játékot ajánlják. A Fehérlófia című magyar rajzfilmet vasárnap délután fél négykor vetítik a kicsinyeknek. Ülést tartott a megyeI úttörőelnökség A kisdobosmunka hatékonyságáért A Magyar Úttörők Szövetségének országos elnöksége 1981 novemberében jelentést fogadott el a kisdobosmunka helyzetéről, különös tekintettel az életkori sajátosságokra, a tartalmi és szervezeti kérdésekre. Feltárta a hiányosságokat is, melyek a kisdobosközösségek irányításában, munkavégzésének szervezésében, folyamatosságának biztosításában jelentkeznek. E jelentés alapján a somogyi szakbizottság rendszeressé tette a kisdobos közösségek mozgalmi tevékenységének elemzését. Kihelyezett szakbizottsági üléseken tájékozódtak egy-egy járás, város kisdobosainak tevékenységéről, s segítették a további munkát. A mozgalmi életre való felkészítés érdekében kezdeményezik, hogy az óvónők ismerjék meg a kék nyakkendőért próbát. Már több helyen kialakult a kapcsolat az elsőosztályos raj vezető és az óvónők között. A rajvezetőket meghívták az óvodai továbbképzésekre, az óvónőket pedig a kisdobosfoglalkozásokra. Ez a kapcsolatteremtési forma elsősorban a községekben él. A nyári felkészítő táborral egy időben — a jó módszerek továbbadásáért — az idén is megrendezik a tapasztalatcserét. Az előzőek jól sikerültek, az úttöróve- zetők segítséget kaptak a további munkához. A megyei úttörő-szövetség lapjából, a Híradóból ugyancsak gyűjthetnek a mozgalmi élet irányítására vonatkozó ismereteket a rajvezetők. Ahogy a Somogy megyei úttörőelnökség tegnap tartott ülésén elhangzott: a kisdobos- és úttörő-kapcsolat terén nem sikerült előbbrelépni. A jó példák mellett gyakoriak a kedvezőtlen tapasztalatok. ' Megvizsgálták ennek okait is. Kiderült, hogy az úttörőket nem tudják cselekvőén bekapcsolni a kisdobosközösségek munkájának irányításába, szervezésébe — legtöbb helyen a váltakozó tanítás, a délutánok zsúfoltsága, az össze nem egyeztethető időbeosztás miatt. Előfordul az is, hogy nem megfelelőek a gyermek és felnőtt közötti személyi kapcsolatok. Ezen feltétlenül változtatni kell, hiszen csapatszintet tekintve csak a közösen végzett munka lehet eredményes. Még mindig nem a gyermek életkori sajátosságainak megfelelőek a foglalkozások. (Hiányzik a játékos forma.) Ezért átgondoltabb terveket kell készíteni, példát kell mutatni, A kisdobosmunka föllendítéséhez szükség van a párttagok, a KISZ és a megyei tanács segítségére is. A megyei úttörőelnökség feladata, hogy vizsgái ja meg a Kis Somogy vándortábor létrehozásának, valamint a törökkoppányi csapattábor kialakításának lehetőségeit; rendezzen olyan tapasztalatcseréket, amelyek hozzájárulnak a tartalmi munka javulásához; készítse el a megye úttörőmozgalmának történetét, s ehhez kapcsolódva alakítson ki múzeumot. A fő feladat továbbra' is a nevelői hivatást vállaló úttörőveze- tők segítése, munkájuk megbecsülése. Ä. Mi SOMOGYI NÉPLAP HÉTVÉGI
