Somogyi Néplap, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-16 / 296. szám

f^\ _ tír $r~ VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! k'\ 3y, r.\‘ b-k l*irü óm Arai 1,40 Ft SOMOGYI NÉPLAP XXXIX. évfolyam, 296. szám 1983. december 16., péntek Tárgyalási tanulságok Amióta megszakadtak Gcnfbcn előbb az curoha- dászati, majd a Salart- tárgy adások, s eltűntek a sajtóból a szovjet—amerikai megbeszéléseket regisztráló egymondatos közlemények, egyre több eszmefuttatás ke­resi e fejlemények okát. Vannak-e kudarcra tervezett tárgyalások? Vannak-c tisz­tán katonai télok a leszere­lési tárgyalásokon? Ki le­gyen döntőbíró az egyen- suiykeplctck mérkőzésében? Washingtonban egy ideje teret nyer az a veszélyes hiedelem, hogy a fegyver­zetkorlátozás ugyanúgy lehet a nemzetközi katonai erővi­szonyok megváltoztatásának eszköze, mint a fegyverke­zés. Meg olcsóbb és látvá­nyosabb is ez a módszer, hiszen ha a másik fél min­denáron megegyezésre törek­szik, megtakarítható a fegy­verkezési verseny egy for­dulója. Ha viszont nem fo­gadja el az egyoldalú fö­lényszerzésre orientált ja­vaslatokat, hajthatatlansá- gára hivatkozva simábban keresztülvihető a soronkö- vetkező fegyverkezési prog­ram. Gcnfbcn a szovjet diplo­mácia keresztülhúzta azt az amerikai taktikát, hogy a tárgyalásokat a fegyverke­zés spanyolfalaként használ­ják. Nem kétséges, hogy a megbeszéléseket Washing­ton kárhoztatta kudarcra, amikor a rakétatclepítés megkezdésével lehetetlenné tcttcyfolylatásukat az egyen­lő és nem csökkenő bizton­ság jegyében. Bebizonyoso­dott, hogy a Pentagonnak eredmény leien tárgyalások kellenek, mert így Európába telepíthet olyan fegyvereket, amelyeknek Amerikában el­helyezve egyáltalán nincs értelmük. Kitűnt: a négy­éves tárgyalási határidő a NATO részéről egyértelmű amerikai telepítési eltökélt­séget takart. Washington bűvös kört te­remtett: a szovjet—amerikai tárgyalások „eredményessé­ge” esetén lemondott volna eurohadászati eszközeinek telepítéséről. Ám az „ered­ményesség” ismérve az volt, hogy a Szovjetunió akkora meglévő eurohadászati erő­ről mondjon le, mint amek­korával az Egyesült Álla­mok meg akarja haladni a meglévő egyensúlyt Egyol­dalú szovjet engedményt kö­veteltek: változatlan NATO- szint a jelenleginél alacso­nyabb szovjet szint mellett, vagy megemelt NATO-szint a jelenlegi szovjet szint mellett. Az eurohadászati tárgya­lásokon lett volna sürgősebb a kölcsönösen elfogadható megegyezés, aminek katali­zálnia kellett volna a Sa- lart tárgyalások eredmé­nyességét. Ehelyett Genf I. zsákutcája kiíratott Genf 11. re. Világos ugyanis, hogy az „eúrorakéták” telepítésével az Egyesült Államok ahhoz az előnyhöz akar hozzájutni, amelynek megszerzésében a SALiT-folyamat megakadá­lyozta. Az eurohadászati erőtnérleg nem értékelhető a hadászati crőmérlcgen kívül. A béesi tárgyalásokon a 31. forduló csütörtökön meg­tartott záróülése után nem tűztek ki új időpontot: erről később, diplomáciai csator­nákon lesz szó. Ugyanis Becsben, akárcsak Géniben, nelkülözhetetlen kiinduló* pont a katonai egyensúly. Az ennek megváltoztatására irányuló kísérlet tehát nem maradhatott halas nélkül e turgbesjelesekre sem. Becsben tegnap megtartot­ták a közép-európai fegyve­res erők és fegyverzetek csökkentéséről folyó tárgya­lások 31. fordulójának záró- ülését. Az ülésen az NDK, az Egyesült Államok és a Szov­jetunió küldöttségének - veze­tője szólalt fel. A szocialista országok . szó­vivőbe sajtóértekezleten is­mertette André Wieland nagykövetnek, az NDK-kúl- dötíség vezetőjének felszóla­lását, aki a szocialista orszá­gok nevében megvonta a tárgyalások mérlegét. Rámu­tatott, hogy az új amerikai nukleáris fegyverek európai telepítése további és minősé­gileg új fenyegetést jelent a Varsói Szerződés országaival szemben. A fegyverkezési verseny újabb, veszélyes for­dulója éppen Közép-Európá- ban bontakozik ki a legna­gyobb mértékben — abban a térségben, ahol a két ka­tonai szövetség óriási erő- összpontosításai miatt már tíz évvel ezelőtt tárgyaláso­kat kezdtek a haderők csök­kentéséről, A szocialista országok — ahogy idei javaslataik, is bi­zonyítják .— minden .tőlük telhetőt megtettek azért, hogy a tárgyalások kikerül­jenek a' zsákutcából és meg­állapodás jöjjön létre. A NATO-országok azonban ra­gaszkodtak irreális, obstruk- ciós álláspontjukhoz, eluta­sították a gyakorlati megol­dási javaslatokat. A tárgyalások folytatásá­nak időpontjáról diplomáciai csatornákon keresztül ké­sőbb fognak megegyezni. Tanácselnökök értekezlete Szellemi egység A járások január elsején bekövetkező megszünteté­sevei kapcsolatos tanácsigaz­gatási feladatokról országos munkaértekezletet rendez­tek csütörtökön az állam­igazgatási főiskolán. A Mi­nisztertanács Tanácsi Hiva­talának rendezvényén 139 város és városi jogú nagy­község tanácselnöke vett részt, s jelen voltak a me­gyei tanácsok vb-titkárai, a megyei pártbizottságok köz- igazgatási és adminisztratív osztályainak vezetői is. A tanácskozáson — amely­nek legtöbb célja a szemlé­leti egyseg kialakítása volt — Borbandi Janos, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se mondott bevezető elő­adást. Mindenekelőtt hang­súlyozta: bármilyen jelentős a járások megszűnésével já­ró szervezeti változás, nem feledkezhetünk meg arról, hogy a kialakulóban lévő körzeti struktúra csupán ke­retet ad a munka minőségi átalakításához, lehetőséget teremt, amelyet ezután lehet és keli tartalommal megtöl­teni. Elismerő szavakkal szólt a járások fontos szerepéről, amelyet a felszabadulást kö­vető időszakban betöltötték, és azok érdemeiről, akik a járási apparátusban végez­ték áldozatkész, lelkiismere­tes közigazgatási munkáju­kat. — A helyi irányítás éj rendszerére történő áttérés szerves része annak a több mint két évtizedes tervszerű fejlesztésnek — hangsúlyoz­ta —, amely politikai rend­szerünk tökéletesítésére, a párt-, az állami és a társa­dalmi szervek tevékenységé­inek javítására irányul. E törekvés jegyében születtek azok az intézkedések, ame­lyek egyebek között növel­ték a tanácsok jogkörét, és elősegítették, hogy ma már a lakossági ügyek több mint 00 százalékát a helyi taná­csok intézik. — A helyi tanácsok közül a nagyközségekben, a közös tanácsok többségében, s az önálló tanácsú községek je­lentős részében is kialakul­lak azok a feltételek, ame­lyek lehetővé teszik, hogy a helyi problémákat — a köz­ponti elvek és jogszabályok figyelembevételével — főként saját erejükből, maguk cld­• ják meg. I Minden tapasztalat arra utal, hogy a tanácsok a na­gyobb hatáskör és önállóság birtokában is csak akkor mozgósíthatják a közös cé­lok érdekében eredményesen a lakosságot, ha a szó igazi értelmében vett nyílt város- és községpolitikát folytatnak. Csak akkor várható, hogy a helyi lakosok azonosulnak a tanács céljaival és vállaiják a részvétéit azok megvaló­sításában, ha érvényesül a tanácsi munka társadalmi ellenőrzése, ha a tanácsta­gok, — a társadalmi szervek, a népfrontbizottságok közre­működésével — a helyi köz­élet fórumain rendszeresen tájékoztatják tevékenysé­gükről, a település fejlődé­séről az állampolgárokat. Végezetül Borbándi János hangsúlyozta: az ilyen jelen­tős változás lebonyolítása, az új szervezetek kialakítása sok gonddal jár, lényeges azonban, hogy emiatt még átmenetileg se legyen fenn­akadás a tanácsi gazdálko­dásban, a lakosság ellátásá­ban, ügyeinek intézésében. A KISZ KB ilése Pályakezdők esélyei Csütörtökön az ifjúsági szövetség székházában ülést tartott a KISZ Központi Bi­zottsága. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Ballal László, az MSZMP KB osz­tályvezetője, Hoós János, az Országos Tervhivatal állam­titkára és Rácz, Albert ál­lamtitkár, az ABMH elnöke. A testület tagjai meghall­gatták Fejt % Györgynek, a KISZ KB első titkárának tá­jékoztatóját, majd Szórádi Sándornak, a KISZ KB tit­kárának előterjesztésében megvitatták a pályakezdő J fiatalok élet- és munkakö­rülményeiről szóló jelentést A KISZ KB úgy értékelte, hogy az elmúlt időszakban összességében javultak a pá­lyakezdő fiatalok életkörül­ményei. Villamosítják a Budapest—Gyékényes közötti vasút­vonalak A MÁV villamos felsővezetők építési főnökség pusztaszabolcsi kirendeltségének szakemberei már a sárbo­gárdi állomás villamosításán dolgoznak. A felső vezetékek szerelését a szakemberek a forgalom mellett végzik, A mintegy 85 km-es szakaszon még az idén megindul a vil­lamosvontatás. (MTI-fotó — Féltéi' József) Hat megye tájértekezlete Kaposváron A cukorrépatermelés gondjai, feladatai Hat megye — Baranya, Csongrád, Somogy, Tolna, Vas és Zala — cukorrépa­termelő gazdaságai, a me- zőhegyesi, a sárvári és a kaposvári cukorgyár veze­tői gyűltek össze tegnap Ka­posváron a megyei tanács nagytermében, hogy elemez­zék a eukorrépatermelés helyzetét, gondjait és szót váltsanak a jövő évi felada­tokról. Tóth Károly, a megyei tanács elnökhelyettese mar megnyitójában utalt rá: nem véletlen, hogy ez ilyen szin­ten kerül napirendre. Hozzá kapcsolódott dr. Papóesi László mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes, amikor azzal kezdte mondanivalóját: „Haladék­tálamul szükségessé vált, hogy hazánk cukortermelésének biztonsága szempontjából szót váltsunk egymással...” A miértre választ adnak az adatok, az, hogy előző évhez képest aggasztóan csökkent a szerződött cu­korrépatermő terület. Bara­nyában például az előző évi­nek csak 38, Tolnában 46,: Somogybán 54 százalékára kötöttek eddig termelési megállapodást. A miniszter- helyettes hangsúlyozta: alap­vető érdekünk, sőt kötelessé­günk, hogy a hazai cukor­igényt kielégítsük. Azzal együtt, hogy több év távlatában értékelte hazánk répatermelésének tapaszta­latait, szólt az idei különle­gesen kedvezőtlen évről, amikor ennél a kultúránál hatványozottan okozott ká­rokat az aszály. Elmondta: a helyzetet sokoldalúan ér­tékelték a minisztériumban és több olyan elhatározás született, amely a termelési bizalom visszaállítását szol­Uj za/> és rmzgémvédo/mi rendetet Nyílt fórum Kaposváron Az MTESZ és a megyei tanács környezetvédelmi bi­zottsága ínyílt fórumon is­merteti^ tegnap Kaposváron az 1983. január 1-től életbe­lépő új zaj- és rezgésvédelmi rendeletet. Dr. Tarján Lász- lóné, a megyei környezetvé­delmi titkár a fórum egyik szervezője tájékoztatott a rendelet lényegéről. — Mi a rendelet célja? — Elsősorban az, hogy se­gítségével környezetünket és az emberek egészségét óv­juk. Ennek érdekében a ren­delet a zajos és káros rez­gések elleni védelem alapve­tő szabáüyait megállapítja. Az új rendelet egyértelműen a környezetre kisugárzott zajra vonatkozik, a munka­helyek zaj- és rezgésvédel­mét ugyanis külön jogsza­bály írja elő. — Milyen területeket érint az új rendelkezés? — Érvényre kell juttatni többek között a területi ren­dezési tervekben, A létesít­ményeket, ép [deleiket úgy keli tervezni és elhelyezni, hogy a zaj es a rezgés ne haladja meg a megengedett hatói érteket. Új tizem? léte­«Élményeket, technológiákat ugyancsak az előírások betartásával sza­bad tervezni, illetve üzem - behelyezni. — Eszerint a tervezőkre és a kivitelezőkre egyaránt kö­telező szabályokat vezetnek be. — Ige«. S még annyival kiegészíteném, hogy a terve­zőknek a felújítások és bő­vítések esetén is figyelembe kell venniük az új rendele­tet. A kivitelezőknek pedig a munkák megkezdése előtt zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérniük a környezetvédelmi hatóságok­tól. — Milyen jogkörük lesz a környezetvédelmi hatóságok­nak? — Az első foké környezet­védelmi hatósági jogkört az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hivatal területileg illetékes felügyc- lösege gyakorolja. Megyénk eseLeben a Del-dunántúlj Felűgyelőseg ; ennek Pécsen van a központja. — Sokszor panaszkodnak a szórakozóhelyek kornyéken lakok a hapgos zene«. — A kulturális — a szó­rakoztatóipari, üdülési, sport, és egyéb létesítmények üzem­ben tartásával kapcsolatos zaj- és rezgésvédelmi sza­bályok megállapítása az LKTH elnökével egyetértés­ben a helyi tanácsok és vég­rehajtó bizottságok: feladata lesz. Az általuk megállapított zajkibocsátási határértéket az üzemeltetőknek be kell tar­taniuk, ellenkező esetben az első fokú környezetvédelmi hatóság bírságot szab ki. — Milyen feladatai lesnek az MTESZ-nek és a megyei környezetvédelmi bizottság­nak e rendelettel kapcsolato­san? — A megyei környezetvé­delmi bizottság összehangol­ja és ellenőrzi e tevékenysé­get. Munkánkba szeretnénk bevonni a társadalmi szer­veket, elsősorban az MTESZ érdekelt tagegyesületeit, de minél szélesebb körű segítsé­get kapunk, annál inkább biztos, hogy érvényesüljenek a valamennyiünk érdekét szolgáló új rendelkezés előí­rásai. gálja. Ezek sorábaa «te» többek között arra, hogy a mostani széles körű vizsgáló­dás és elemzés alapján a jö­vő év tavaszán a gazdasági bizottság megvitatja az ága­zat helyzetét, s dönt a te­endőkről Emellett megkü­lönböztetett figyelmet fordí­tanak a már most szükséges feltételek megteremtésére; rendelkezésükre áS a vető­mag (a terület hatvan-hat­vanöt százalékára külföldi fajta), s intézkedtek a szük­séges gyomirtó- és növény­védő szerek beszerzéséről. Á legtöbb feszültséget « tech­nikai ellátottság hiánya okozza, a minisztérium több­oldalú intézkedéseket tett a gondok enyhítésére; igény- felmérés alapján rendelke­zésre állnak a Raa vetőgé­pek, gondoskodtak a tőkés gépekhez szükséges alkatré­szekről, a hazai betakarító gépsorok negyven százalékos ártámogatásban részesül­nek, s várható, hogy a szűk devizakeret ellenére betaka­rítóadapterek vásárlására is sor kerül. Mindezek ismere­tében, az ország ellátásáért érzett felelősségre hivatkoz­va, javasolta dr. Papóesi László, hogy a termelőüze­mek még egyszer tekintsék át helyzetüket és kövessenek el mindent a termőterület csökkenésének megakadá­lyozására. Az őszinte helyzetfelmérést őszinte vita követte. összefoglalójában a mí- ntezterbeiyettes mätanyoätea gondokat, és hangsúlyozta: ma minden szinten az a leg­fontosabb teendő — ennek az eszmecserének is az a fő célja —, hogy sikerüljön megteremtem az ösztönző ér­dekeltséget. A lehetőségek ma sok tekintetben be vsai­nak határolva és szűkösek, de ebben a helyzetben kell megtalálni a legjobb megol­dást a termelési szint fenn­tartásához. A termelők — az eddiginél jobb kapcsolatban a feldolgozókkal — már bi­zonyítottak nem egyszeí, hogy képesek kiutat találni a nehéz helyzetből. A ta­nácskozást záró újévi jókí­vánság ezúttal kiegészült . zal: „Több eukrot, jövőr» eredményesebb repaterme- léstr. Zaroules Becsben is

Next

/
Thumbnails
Contents