Somogyi Néplap, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-02 / 284. szám
Ne GZ ember utazzék! Növeljék a munkaalkalmuk számát a falvakban Mégkülönböztetett társadalmi érdeklődés kíséri a falvak népességmegtartó képessége körül kibontakozott vitákat. Ezeknek az eszmecseréknek döntő többségét a népfrontmozgalom szervezte. S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, a HNF vezető testületének e kérdéssel kapcsolatos álláspontiáról az MTI munkatársának egyebek között elmondta: — Az emberi települések sohasem véletlenül jönnek létre, ennek a folyamatnak megvannak a nagyon is jól kitapintható okai, amelyek többnyire gazdasági eredetűek, és természetesen közrejátszanak egyéb szempontok is, kezdve a földrajzig fekvéstől egészen a termő-* föld minőségéig. Mindezzel azt kívánom jelezni, hogy egy-egy tanya, falu, község nem „véletlen képződmény”, hanem a társadalmi-történeti fejlődés terméke. Áz idő előrehaladtával ezekben a körülményekben, feltételekben számottevő változások következhetnek be, ám azt a mi korunkban semmi sem indokolja, hogy települések aránylag rövid idő alatt elnéptelenedjenek, elsorvadjanak. A visszafejlődés számos esetben szubjektív okokra, sablonosán és lélektelenül végrehajtott intézkedésekre vezethető vissza. Ezzel korántsem azt akarom állítani, hogy objektív tényezők nem járultak hozzá a települések némelyikének visszafejlődéséhez, az életfeltételek rom-, lásaihoz. A kedvezőtlen folyamatra, mely a közelmúltban hazánkban kibontakozni látszott, politikai és állami vezetésünk megfelelő határozatokkal reagált. Az intézkedések nyomán az esetek többségében sikerült megállítani, megfordítani a tendenciát: ismét megteremtődtek a megújulás feltételei. A hiányosságok kiküszöbölésére alkotják majd meg várhatóan jövőre a terület- és településfejlesztésről szóló kormányrendeletet. Ennek a dokumentumnak kialakításában fontos szerepet játszanak az állampolgárok, akik fórumok sokaságán fejthetik ká álláspontjukat ebben a kérdésben. Megjegyzem, sokan még ma is úgy vélekednek, hogy e témáh.an szükségtelen, kikérni a lakosság véleményét, mivel a terület- és településfejlesztési irányelvek kidolgozása elmélyült szaktudást követel. Ez igaz, de az is, hogy például a tervező munka csak jobb, színvonalasabb lehet, ha a terveket alávetik a lakosság bírálatának, az illetékesek megismerhetik a helyi viszonyokat, tapasztalatokat és javaslatokat Régi felismerés, hogy a részletek figyelmen kívül hagyása a későbbiekben megbosszulhatja magát Már csak azért is, mert bebizonyosodott hogy sokszor nem az okozza a legnagyobb kárt amit szakmai tévedésként szoktunk emlegetni, hanem az, hogy a döntéshozatalból kirekesztett állampolgárok elkedvetlenednek, nem hisznek többé abban, hogy nekik is lehet szavuk szűkebb pátriájuk jövőjének formálásában, A szocialista demokrácia megköveteli a vitákat, a nézetek ütközését. Ez nem visszalépés, vagy a hatalom tekintélyének csorbulása. Éppen ellenkezőleg! Bármily paradoxonként hangzik: a vita az egyetértés felé vezető út talán legfontosabb stációja. A Hazafias Népfront, korábbi gyakorlatának megfelelően, gondoskodik a fórumokról, s inkább eggyel többet szervez belőlük, semmint elsikkadjanak értékes megjegyzések, érvek. Politikai mozgalmunk álláspontja ebben a kérdésben közismert: Öt év után ismét ugyanarról Népi ellenőrök az építőiparban Előfordul, hogy az építőipari váll álatoknál nem veszik észre, hogy mi' és főképpen mennyi anyag hiányzik. Mikén* létezhet ez? Erre voltaik kíváncsiak a nagyatádi népi ellenőrök, amikor öt évvé) ezelőtt fölkeresték a SÁÉV, a DéSviép, valamint a Somogy megyei Ta* nácsá Magas- és Mélyépítő Vállalat helyi építésveaető- <ségét, valamint a Komfort ISZ-t és a Tövál-t. Lapozzuk föl az akkor készült, jegyzőkönyvekéit, mit tapasztaltak a népi ellenőrök például a Komfort ISZ bölcsödeépííésénéi. Éjjeliőrt nem találtak, a felhasználásra váró mozaikja pokat az út mellett tárolták, szinte kínálva: vágyé, akinek tetszik! A Tövál egyik építkezésénél olyan alacsony kerítést építettek, hogy azon csak az nem mászott át, aki nem akant. Fölfigyeltek a vizsgálódók arra, hogy egyes helyeken a bizonylatok utólag készültek. Akadt olyan ’vállalat, ahol hiába érveltek azzal, hogy volt náluk belső étién őrzés, ha azt brzonyíta- th nem tudták, hiszem nem készült egyetlen ellenőrző napló sein. Egy másik cégnél már csak azért sem tarthattak belső ellenőrzéseket, mert nem volt belső ellenőr. Illetve volt, de nyugdíjba ment, a helyét nem töltötték be. Á népi ellenőrök minderre felhívták az illJetékiesek figyelmét, akik aztán szánom-bánom leveleikben ígérték: azonnal ki javítják a hibákat, s köszönik a figyelmeztetést. öt év után a nagyatádi népi ellenőrök ismét útra keitek, hogy fölkeressék araffltol a helyeket, ahol akkor jártak, s megnézzék: mennyiben változott azóta a társadalmi tulajdon védelme. Most már csak két helyre juthattak el, mert vagy megszűntek az építésvezetőségek, vagy már nem dolgoznak Nagyatádon. Így tehát az ÉSZKV-tre változott Tövál-nál és a Komfortnál kopogtattak. Legfontosabb megállapításuk, hogy a fegyelem jelentősen megszilárdult, a vezetők a belső ellenőrök közreműködésével nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy ne legyenek szabályszegők és szabályszegések. Ám ennek ellenére az eltelt öt évben az' ÉSZKV-nál harminchárom dolgozót ''kellett huszonegyezer-mégyszázhar- miinc forint kártérítésre kötelezni, míg a Komfortnál tíz alkalmazottat 34 325 forint kár megfizetésére köteleztek. Ezeket az ügyeket a belső ellenőrök fedték föl, így megakadályozhattál? a nagyobb károkat. Nyugtalanító, hogy akadtak olyan szemet szúró hibák, melyeket ismét a népi ellenőröknek kellett meglátniuk. A Jókai lakótelep építésénél például senki sem ügyelt arra, hogy oda mit visznek be s mit hoznak ki. Ismét levelezés kezdődött a népi ellenőrök és az illetékesek között. „Örvendetes” válaszok érkeztek az az on*naii in téükedésekről. Nem lehetne a belső ellenőrzési rendszert még jobbá tenni, hogy végre megszűnjön a homály az építkezésekről eltűnt szerszámok, szerelvények és építőanyagok körül? N. J. a falvak népességmegtartó erejének növelése az eddiginél kiegyenlítettebb, arányosabb, összehangoltabb terület- és településfejlesztést igényel. Minden települést nem lehet kiemelten kezelni, ez nyilvánvaló, de az sem engedhető meg, hogy csupán néhány száz falut fejlesz- szünk, hiszen így óhatatlanul is újratermelődnének az indokolatlan különbségek. Alapvető fontosságú — bármely településről beszélünk is —, hogy az ott élőknek legyen hol dolgozniuk. Mozgalmunk már huzamosabb ideje hirdeti: ne az ember utazzék! Ezért javasoltuk, hogy a falvakban növeljék a munkaalkalmak számát; ezekben a körzetekben hozzák létre a nagyvállalatok, termelőszövetkezetek melléküzemágaikat, ide telepítsék az ipari kis- és középüzemeket. Az ésszerűség, de gazdasági gondjaink is azt sürgetik, hogy fokozottabban használjuk ki az ipari és szolgáltatási bedolgozásban rejlő népgazdasági, üzemi előnyöket. A vita során várhatóan felmerülnek olyan kérdések is: vajon szükségszerű-e, hogy a szolgáltatási hálózatot jobbára csak a nagyobb településeken fejlesztik, nem lehet- ne-e ezt is arányosabban, de szigorúan a valós igényekre alapozva végezni. Nem lehet-e kórház, iskola, nagyobb bervásárlóheJy a városom kívül is? Ennek a koncepciónak. érvényesítése egyébként annál is indokoltabb lenne, mert célunk az hogy a települések között ne legyen alá-, illetve fölérendeltségi viszony. Szakítanunk kell azzal a gondolkodásmóddal is, hogy dinamikusabb társadalmi, gazdasági fejlődés csak a városokat jellemezheti. Mozgalmunk a kiegyenlített településfejlesztést szorgalmazza, amelyben az élenjáró várost az együttműködő és virágzó falvak követik. A fejlesztés egyik legfőbb célja az, hogy csökkenjenek a falvak és a városok közötti indokolatlan különbségek; mindkét településformában legyenek meg a teljes emberi élethez nélkülözhetetlen feltételek. A közeljövőben kezdődő társadalmi vitákról, amelyeken mérlegre teszik a távlati terület- és településfejlesztés irányelveit, azt várjuk, hogy az ezekben elhangzó javaslatok, észrevételek hozzájáruljanak egy olyan dokumentum létrejöttéhez, amely társadalmi egyetértésen alapul. Kiosztották az iparjogvédelmi kiállítás díjait Eredményes tanácskozás volt Tegnap délután kiosztották az MSZMP megyei oktatási központjában megrendezett iparjogvédelmi kiállítás díjait, és lezárult az alkotóik kétnapos tanácskozása, (A kiállítás továbbra is megtekinthető.) Mint a résztvevők elmondták, eredményes volt a somogyi feltalálók %s újítók eszmecseréje, sok országosan is figyelemreméltó javaslat ötlet látott napvilágot. Több kiemelkedő, az alkotókedvet támogató cég képviselői voltak ott a rendezvénysorozaton. . Dr. Tamás Károly főrendező az iparjogvédelmi egyesület és a többi rendező szerv nevében adta át a‘zsűri által megátélt dijaikat. Elmondta: nehéz helyzetben voltak a bírálók, mert a kiállított alkotások annyiféléik voltak, hogy sorrendet •közöttük megállapítani szinte lehetetlen. Végül is az újdón - sóg és a népgazdasági jelentőség volt az a két legfontosabb mérce, amelynek alapján a díjiakát elosztották. Első dijat kapott Horváth János, Pusztai József és Munkácsi Gyula mikroprocesz- szoros mérőautomatája, melyet az FMV kaposvári gyárában. használnak; dr. Tamás Károly és dr. WSlier László íuzárium detoxdkáló eljárása, melyet a mezőgazdasági főiskolán dolgoztak ki; a DRW mobil víztisztító berendezése és a Kaposigép forgatás nélküli talajművelő rendszere. Három második és négy harmadik dijat osztottak ki, azonkívül főbb különdijait is adott néhány szervezet. A legértékesebb — tízezer forintos — fcülöndíját a mezőgazdasági főiskola alkotó kollektívája kapta eredményes termelésfejleszbő munkájáért. Az SZMT környezetvédelmi különdijait a Volán víz-olaj mentesítő berendezéséért adták át a tervezőknek. A díjazott alkotások és \ kiállított munkák között több aratott osztatlan közönségsikert. Ilyen volt, például az egyik harmadik díjas találmány, a füstölt broílecsirke, amelyből hét darabnak, még az első napon lába kélt, s bizonyára nem önszántából távozott a tollatlan jószág, valahova... Az ilyen apró derű is hozzá tartozott a kétnapos rendezvényhez, amely remélhetőleg tovább növéli a somogyi szakemberek alkotókedvét 420 család ivóvize — Csecsemők számúm az itteni magas nitráttartalmú ivóvíz közvetlen életveszélyt is jelenthet. A nitrát ugyanis forralással sem távolítható el. Ezét tiltjuk szigorúan, hogy a kicsiknek kútvizet adjanak. Szerencsére az anyák komolyan vették ezt, így eddig nem történt ilyen megbetegedés. Része van ebben annak is, hogy körzetünkben igen sok anya szoptat Az öt faluban évente 30- 35 gyerek születik —-'tájékoztatott dr. Anionján Katalin szennai körzeti orvos, akit kaposszerdabelyi rendelése során kerestünk meg. Mind az öt községben — Szennában, Kaposszerdaihe- lyen, Pálcán, Zselicikisfaludon, Szilvássaentimártonban — rossz a víz. Szennában a legegézségtelenebb. Ott azonban néhány, közvetlenül forrásból táplálkozó közterületi kút — legalábbis tavasától őszág — enyhül a gondot Nyoma sines viszont egészséges ivóvíznek Kapos- szerdahelyem, ahol pedig a legtöbb kisgyerek van. Rózsa Sándoroknál a Kossuth utca 61-ben a nagymama vigyázott az alig háromhetes apróságra és négyéves teái.verőre. — Kaposváron dolgozik a fiam, onnan, a munkahelyéről hordja naponta a vizet. Látja, még új a ház. Ajánlották, hogy szereltessünk fel hidrofort, de hát minek ehhez a rossz vízhez. Most már inkább megvárjuk a vízvezetéket. Régóta ígérik, jövőre talán elkészül. Molnár Sandámét, a szerdahelyi tanácskirendeltség hivatalsegédét faüusaerle csak úgy említik: a kisbíró. A vízhiány két unokája ré: vén őt is közelről érinti. — Hathónapos a kisebbik. Neki még nem merünk kútvizet adni, ezért ,a férjem biciklivel hordja kannában Szennából. Mi, ‘ felnőttek megisszuk a kútvizet, pedig nagyon köveis. A fazekakat hetenként kell kisüroku, mert vastagon rakódik rá a szürkés kéreg. — Jelent-e veszélyt ez a víz a felnőttek számára? — kérdeztpí az orvost. — A nitráttartalom közvetlenül nem, annál inkább az, hogy a kutak nagy része talajvizes és fertőzött. Ez forralással fogyasztásra alkalmassá tehető, így is előfordulnak . azonban hasmenései panaagtók. A november elején tartott falugyűlésen ugyancsak a vízgomd foglalkoztatta leginkább az embereket A legtöbben ismét, azt kérdezték, mikor vezetik be végre a vizet. Olyanok is voltak azonban, akik megkérdőjelezték a vízműtársulat megalakításának tervét. A házak jó részében már a korábbi évelőben hidrofort szerelteik föl. Ezek tulajdonosai — kivált, ha nincs kisgyerekük vagy ha idős emberekről van szó — nem érzik égetőnek a jó minőségű víz hiányát. Legalábbis nem annyira, hogy az előreláthatóan mintegy 20 ezer forintnyi alkásonkénti hozzájárulást megfizessék. — A községek lakódnak döntő többsége várja a vizet, s belátja, hogy ez a több mint 16 milliós beruházás csak összefogással valósítható meg — mondta Ka- rancz János, a közös tanács elnöke. — Húszezer farán! valóban nagy összeg, csakhogy erre az OTP tízéves hitelt ad. A tanácstagok ezekben a napokban házról házra járva szervezik, a társulatot. A tapasztalatok szerint egy-két kivétellel mán- óeaáa tesz akár tacsadaltti munkával is segíteni. a közös cél elérését. — Miért nem valósulhatott meg a t érv korábban, az eredeti Ígéreteknek és várakozásoknak megfelelően? — ötéves tervünkben csupán Szenna vízgondjának orvoslására volt mód. Csak később nyílt lehetőség terven felül a szerdahelyi vezeték építésére. A város te- lekgandjain is enyhít majd az itteni házhelyprogramunk. Az 58 közművesített telek értékesítésének előfeltétele a vízbevezetés. Szennában 38 közművesített telket nyerüjPlk, — Mikor kezdődik meg a vezeték építése? — A két kút fúrásával már végeztele, és a hálózati tervek is készen állnak. Ha a vízműtánsiulat a közeli napokban megalakul, talán már a következő félévben jó vízhez jut a két község-* ben élő 420 család. Az egészséges ivóvíz alapfeltétel. Biztosra vehető, hogy a víz bevezetése új lendületet síd mindkét község fejlődésének. B. F. SOMOGYI NÉPLAP
