Somogyi Néplap, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-14 / 294. szám

A menyekre is ki au vir zik KÉM HIÁBAVALÍ A KÜZDELEM f Beszélgetés az alkoholizmus elleni társadalmi feladatokról Húszéves fennállása után a nyáron megszűnt a társadal­mi szervként működé Alko­holizmus Elleni Országos Bi­zottság. Átadta nelyét és szerepét a Minisztertanács 1016 1983. (VI. 1.) számú ha­tározatával létrehozott Alko­holizmus Elleni Állami Bi­zottságnak; ez létrehozóinak szándéka szerbit a kormány tanácsadó és ellenőrző szer­ve, s egyúttal elv: irányító­ja, összehangolója a különfé­le országos hatáskörű szer­vek, intézmények alkoholiz­mus elleni feladatainak. Tör­tént-e lényeges változás az intézkedéssel? Kérdéseinkkel az új bizottság titkárságán Fekete Jánost kerestük föl, aki számos tudományos dol­gozat után a legutóbb a Tár­sadalmi Szemle hasábjain szólt az alkoholizmus elle­ni küzdelem buktatóiról és lehetőségeiről. — Mennyit iszik az ember, ha magyar? — Megengedhetetlenül so­kat: személyenként — a cse­csemőket is beleértve — a fogyasztás 11 és tél liter évente, százszázalékos alko­holra átszámítva. Nem csoda, tehát, hogy a következme- nyes egészségügyi károk —- többek között az alkohol::# elmebetegség és » mójasugor- halélozás — mind nagyobb számban fordulnak: elő. Húsz év alatt megkétszereződött hazánkban az alkoholfo­gyasztás, s azóta a következ­ményes megbetegedések szá­ma hatványozottan emelke­dett S hogy mondjak még néhány ide vonatkozó adatot: az alkoholtól súlyosan veszé­lyeztetett ivók száma jócskán meghaladja a féknilüiót, az alkoholbetegeké a negyedmil­liót S mind több nő iszik. Válási statisztikánk a világ- ranglista kétes értékű élme­zőnyében található, s had tegyem hozzá: minden má­sodik válásban az alkohol az ok. A rokkanttá nyilvánítá­sok ötödében játszik döntő szerepet az ital. — Pusztító hatású egész­ségre, családra .,. Hol és kik isznak a legtöbbet az or­szágban? —■ Ismereteink szerint az alkoholisták legtöbbje a 30— 50 éves férfiak sarából kerül ki. S miközben ez tekinthe­tő a legmunkaképesebbnek, az alkotó korosztálynak, vagyis a legtöbb érték meg­teremtőjének, halálozási ará­nya vészesen romlik, mégpe­dig a növekvő itafogyasztás hatására. Ok és okozati ösz- szeíüggést segít belátni, hö részletesebben megvizsgáljuk a rendelkezésünkre álló ada­tokat. Mondjuk földrajzi megoszlásuk szerint. Tudjuk, hogy Bács-Kiskun megyében isznak a legtöbbet; ott ter­melik a hazai borok negyven százalékát, S az is köztudo­mású, hogy rengetegen főz­nek az országnak azon a ré­szén zugban pálinkát. Az al­koholizmus hatásai is abban a megyében a legsúlyosab­bak. Az ellenkező végletet, a példát Vas megye képviseli. A különbség számottevő: » szakemberek számítása sze­rint ha az egész országban általánossá válna a Bács- Kiskun megyei italozás a* évente hatezerrel több mun. kaképes korú férfi életét kö­vetelné meg. — Nem mindegy tehát, hogy Bács vagy Vas megye példáját követi az ország ... — Valóban nem. Az alko­holnak egészségkárosodásban kifejtett hatásáról már szól­tam. Sok a miatta bekövet­kező öngyilkosság és közle­kedési baleset is. Azt kell tehát mondani: mind az egyénre, mind a családra, mind a társadalomra és a gazdaságra roppant terheket ró. Hogy egyetlen példát mondjak: nem lehet a világ­piacra hatásosan dolgozni al­kohol lazította munkafegye­lemmel. — Bizottság eddig is volt, de mintha a valóság sem­mibe vette volna a szándé­kot. Az Állami Bizottság létrejötte hoz-e Lényeges változást? — Az bizonyos, hogy csak szabályokkal, rendeletekkel nem lehet az alkoholizmust visszaszorítani, mert az ne­hezen megváltoztatható be­idegződésekkel függ össze. Pa azért azt sem mondanám, hogy a rendeleteknek — ha megvalósításukat szigorúan ellenőrzik — ne volna szabá­lyozó hatása. Például mióta rendelet tiltja a közterülete­ken a szeszes ital fogyasztó­Illyés, Cseres, Pázmány Klasszikus és mai próza, líra a téli könyvvásáron A Szépirodalmi kiadó a teli könyvvásárra méltó vá­lasztékkal jelentkezett: klasz- szikus és kortárs írók, köl­tők alkotásai egyaránt meg­találhatók újdonságlistáján. Az Illyés Gyula művei soro­zat huszadik köteteként, Csak az igazat címmel adja közre a közelmúltban el­hunyt alkotó újabb színmű­veit; a kötet címadó mono­drámáját, amely Nagy Lajos és Szabó Lőrinc emlékét idé­zi, a Homokzsák című víg­játékot, valamint a nagy si­kerrel bemutatott Sorsválasz­tókat. A magyar lírát Juhász Fe­renc: Remény a halálig cí­mű kötete is méltón repre­zentálja a téli könyvsereg­szemlén. E kötetben a szer­ző 3ö művét közük, s a könyv előhangjaként a madridi költő-világkongresszuson el­mondott Költészet gyászban, reményben című versprózája is olvasható. Cseres Tibor életműsoro- zalaban — a harmadik kö­tetként —- jelent meg három háborús regénye, a Hideg napok, Búesú nélkül és a Bizonytalan század. Ugyan­csak az életműsorozatban lát napvilágot Gáli István film­vászonról is jól ismert alko­tása, A ménesgazda. A magyar remekírók soro­zatban hagyja el a nyomdát a Pázmány Páter művei cí­mű kötet, Tarnócz Márton összeállításában, A könyv első részébe kerültek Páz­mánynak ellenfeleihez írt vitairatai, s lenyűgöző olvas­mány a kötet második része is, amely a XVII. századi prózairodalom legnagyobb alakjának hatalmas anyagá­ból válogat ( sát és a vendéglők kilenc éra előtt nem árusíthatnak alko­holtartalmú italt, egyszeriben megtorpant az alkoholfo­gyasztás húsz esztendeje tar­tó folyamatos növekedése. Visszatérve azonban a régi és az új bizottság közti kü­lönbségre: a réginek nem volt elegendő jogköre. Jól érzékelteti ezt, hogy a társa­dalmi bizottság nem volt ké­pes elérni, hogy bezárjanak egy kocsmát Budapesten ez egyik kórházunk közvetlen közelében, pedig a kórház detoxikálójából józanul ki­engedett emberek rendre oda tértek be... Az új bizottság­nak minisztériumok, főható­ságok vezetői magas beosztá­sú képviselői a tagjai, elnöke pedig Sarlós István minisz­terelnök-helyettes. Jogköre is, lehetősége is van; megyei bizottságai révén pedig ha­tásé kisugárzik mindenüvé. — Szakmai körökben tok diesirá szót lehet hallani az alkoholellenes klubmozga­lomról. — Az első ilyen klubokat a Vöröskereszt szervezte, az utóbbi néhány évben pedig már a tanácsok védőszárnyai alá kerültek, és számuk meg­haladta a hetvenet. Szék a klubok a bozsájuk csatlako­zó orvosok, pszichológusok, gondozónők, pedagógusék jó­voltából megteremtették az atkohaliamus ejteni harc széles társadalmi bázisát. A klubok ezreket és ezreket ál­lítanak meg a lejtőn, segíte­nek vissza a rendezett élet­be, i szerepük nagy a meg­előzésben is. — Véleménye szerint me­lyek az alkoholizmus főbb okai? — A* alkoholizmusnak két oka van: egy általános és egy speciális. Az elsőhöz tar­tozik a rossz alkalmazkodó­képesség, amelynek persze lehetnek társadalmi okai is, mint a családból való kita­szítottság, a sokféle hátrány, a lumpenkörnyezet; a speciá­lis veszélyeztetők közt tart­juk számon az árukínálatot vagy hogy úton-útfélen ott sorakoznak a boros- és pá­linkáspalackok. Az árukíná­lat mellett ide tartozik a szokáskínálat is. A meg nem eléggé feltárt italozás: „ha­gyomány túltengésnek” a visz- szaszorításában valóban nagy a nevelés szerepe. De nem elég, ha a nevelés ismerete­ket közvetít, arra van szük­ség, hogy ótsugározzanak az élettapasztalatok, és hassa­nak. Ez kampányokkal nem érhető ei, csak kitartó, céltudatos munkával, az is­kola és a munkahelyek be­vonásával. Ennek lehetőségét teremti meg a nyáron létre­hozott Állami Bizottság. V. J. Bemutató pénteken Megkérdeztük a rendezőt, milyen lesz a Hamlet Laertes böl a párbajjele­netben kilép a színész, s két mondatának hiteléért vív ön­magával és a társakkal. Majd az ügyelő int, a halot­tak elmehetnek. Zajos hul­lák. A rendező eljátssza az ajtót, hogyan nyíljon. Élénk derültség, írnám, ha parla­menti tudósító lennék. Az­tán még rádolgoznak egy kicsit; az „ajtó" most Szi- nészkirállyé lényegül, pátosz­tól éles hangjával fát lehet­ne hasogatni. Arannyal: „Gondolta a fene”, hogy a rendező ilyen jó színész! Arannyal, aki kicsit kima­rad az új kaposvári Hamlet­ból... — Miért? — ez a kérdé­sünk Ascher Tamáshoz, a pénteki bemutató rendezőjé­hez. — Arany János nagyszerű fordítása ma sok pontón kö­rülmények nehezebbe: ért­hető, mint saját koréban A nyelv természetéből követke­zően még körülményesebb, mint Shakespeare. Pontat­lanságok is akadnak benne, és 100 sorra) hosszabb, mint az eredeti mű. a miénk tö­mörebb változat, sorszáma egyezik Shakespeare Ham­letiével. Húztunk a szöveg­ből amikor próbálni kezd­tük, hiszen korunk viszonyai között egy hatórás előadás elviselhetetlen vo'na. így kö­rülbelül a két szünettel nem több, mint három Ós fél órés előadás lesz. De inkább en­né! kevesebb .. . Fijrn István korszerűsítette Arany fordí­tását. — Milyen lesz a kaposvá­ri Hamlet? — Shakespeare drámájá­nak cselekményét távoli ko­rokba helyezte, de ezekbe a legtöbb jebemző vonást sa­ját korából épített be- Az­óta is alapkérdése minden rendezőnek egy-egy művé­nél, milyen közeget válasz- szón. Azt gondolom, Hogy a mi Hamietünk olyan korban játszódik, amelyben az em­berek jól akarnak élni és van is lehetőségük erre. Kar­rierről álmodnak, ez be is teljesülhet az adminisztrá­cióban vagy a közéletben Az állemvezetés számáré is az a hasznos, hogy minden­ki megbókélten éljen és elé­gedett legyen. Hamlet visz- szautasítja e lehetőségeket, mert úgy érzi, hogy az igaz­sággal kerülne szembe. Az emberi, társadalmi, filozófiai igazsággal. Hamlet története egy tönkremenés története. Valaki azzal provokálja az et egedettek at, hegy hazug­ságban élnek, s ezzel nem­esek saját magát teszi tönk­re, hanem minden mást is Mór rád tört a vég Mindig kényes témához nyúl, aki bibliai történetet dolgoz fel napjainkban. A jól ismert témák újszerű értelmezésére többen tettek már kísérletet. A lengyel Jerzy Andrzejewski közel­múltban megjelent kis köte­te formájában és tartalmá­ban hasonlatos Ördög Szil­veszter Koponyák hegye cí­mű munkájához, mely an­nak idején méltán hívta föl magára a figyelmet. A ma­gyar szerző Jézus szenvedé­seiben villantotta fel korunk emberét, Andrzejewski pedig még előbbre kutat az idő­ben. Ádám és Éva, valamint két fiúgyermekük, Káin és Ábel története ez » könyv. Ütköznek benne a regi hit és a ma is érvényesnek ható valóságszerű elemek. A szü­lők közül Ádám a hagyomá­nyos vallási felfogást, míg Éva ennek ellenkezőjét, a realitást, a földközeliséget képviseli. Gyermekeik eltá­volodnak tőlük, mégis közel vannak hozzájuk, éppúgy, mint napjainkban is a fel­nőtté vált ifjak. A kötetben az első ember­pár érzelmi kötődése meg­gyengült. Látják egymás hi­báit, zsörtölődnek, kibékül­nek, s ettől vájnak még em- tsersaca-űbbpaké. Abél, a ki­sebbik fiú, a kedvenc. Sze­retik szülei, szereti testvére, A szerző merészen nyúl a bibliai történethez. A testvé­Könyvespolc rek szeretetét felfokozza, egymás iránti ragaszkodását eltúlozza. De csak azért, hogy a végén még nyilván­valóbbá váljék a bekövetke­zett tragédia szükségessége, Káin, aki oroszlán karmai közül menti meg Ábelt, rö­viddel ezután rádöbben, hogy nincs más választása, ha örökre meg akarja tartani magának öccsét: „És elen­gedte öccse karját Káin, s ugyanazzal a kezével, mely­ikei az imént kedvesének csuklóját szorította, előhúzta kését a párducbór mögül.. És lón, hogy Káin Ábel mel­lébe dói te kését.” Szokatlan és érdekes könyv a Már rád tör* a vég. Még akkor is, ha szövegszerkeze­te itt-ott akadozó ívajgn csak a fordítás, vagy máraz eredeti szöveg ;s ilyen?) Szokatlan és érdekes könyv Zoltán Mária Fiára hozzá il­lő illusztrációival. Gy. L. Máté Gábor és Gyurlcza István próbál maga körül. Mert képtelen felejteni. A szellem két dol­got mond neki. Állj értem bosszút, és eszedbe jussak! Hamlet konfliktusát az okoz­za, hogy az „eszedbe jussak” igájában él, s bár a bosszú­állás gondolata sem hagyja, ahhoz nincs elég ereje.. A parancsot teljesíteni csak saját tönkremenése által si­kerül. Ha Claudius nem kez­dene nyomozni utána, talán meg sem történne a tragédia. A legendás 1961-es elő­adás óta most kerül először ismét színre a kaposvári Csiky Gergely Színházban Shakespeare Hamletje. So­mogyvéri Pál egykori szere­pé* Máié Gábor alakítja. Claudiusra — hajdan Rutt- kay Ottó formálta meg — Jordán Tamás készül. Gert­rud egykor Jancsó Adrienn volt, most Lázár Kati lesz. Opheliát 1-oránd Hanna ala­kította, pénteken Básti Julit látjuk a szerepben. S a töb­biek: Kottái Róbert, Gyv- ricza István, Bezerédi Zol­tán, Lukáts Andor, Csákányi Eszter, Spmdler Béla, Dunai Károly, Kátay Endre. Majd­nem az egész társulat Hamlettal: szüljetek!” „Menjetek, ké­L. U FILMJEGYZET Nesze semmi.. Egy angyal nem csinál nyarat, azaz édes hazánkon már csak egész sereg szár­nyas segíthetne. Körülbelül ez a tanulsága Kardos Fe­renc új filmjének, a Meny- nyei seregeknek. Szó, ami szó, tanulságnak nem sok Látványnak viszont untig Mert a Budapesti Filmstúdió új filmje valamiféle lát- ványfilm. Képi burjánzás, barokk káprázat- Hideg ba­rokk! A szándékkal mór az is perel, hogy nem széles vásznú a film. Zrínyi, a szigetvári hős unokája már csak a meny- nyeiekben reménykedhet. Égy szárnyas le is hull. ösz- szesereglenek az országna- gyok, angyallátni, de csak a rögeszméiket hajtogatják, mint mindig. Aztán eléggé váratlanul misztériumjátékba csöppenünk, de olyan gradió- zusba, hogy no. s mindezt nagytotálban. Ez az egész ta­lán azért, hogy Zrínyinkre valaki fegyvert süssön: ily módon eleget téve a be nem igazolódó suttogásnak, hogy vele nem is a vadken vég­zett, hanem... De ezt a verziót nem vál­lalja fel Kardos István for­gatókönyve. A merény nem sikerül, A vadkan viszont pontosan érkezik. Már a film elején. De csak a végén teljesíti be hivatását. Majd­nem világosan kiderül, bog’ ami közben történik — illet­ve nem történik — az Zrínyi 'haláltusája, végső víziója te­hetetlenségükről, a közmeg­egyezés hiányáról, koncköz­pontúságunkról stb. Ez ugyan a filmművészetben már is­mert fogás, sőt a kaposvári Liliom — színházi előadás­ban is él a trükkel —, még­sem ez a baj. Hanem, hogy közben film nélkül marad a néző. Mert a végig szem- roogáló sötétségben játszódó műben azonkívül, hogy meg­próbálják a kor zűrzavaros ideológiai, politikai, vallási, társadalmi jellemzőit felvo­nultatni, az égvilágon nem történik semmi. Látványos leckefelmondás Csáktornyán. Mégsem tudunk meg semmit a Tábori kis tractát író Zrí­nyi Miklósról, a kitűnő stra­tégáról ... Ehelyett görögtűz, bőség­asztal, misztériumjáték, ti­vornya. Egy markáns arey balettművész, Fülöp Viktor: játszania nem kell, Rajhona Ádám teszi helyette hang­gal, ám a nézők elől elkons- pirálják ezt a tényt, s vgn itt még félszáz színész, sze­rep nélkül- Olyan pénzeket emészthetett fel pz a Nagy Barakk Semmi, hogy abból futott volna három—mégy filmre is. L. fc

Next

/
Thumbnails
Contents