Somogyi Néplap, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-12 / 267. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, E G Y ÍT 5 L/1 J1T t KI TjL< % WÜV" Kra: 1,80 H A barátság vívmánya Jellemző epizódok nem ritkán tarkítják magas rangú államférfiak külországokban tett látogatásait. Ezek minden szónál ékesebben beszélnek a kapcsolatok szelleméről. ilyen értelemben Kádár János mostari prágai utazása során már a különvonat útvonala :s szimbolikusnak tekinthető, hiszen a vonat a magyar—csehszlovák cgyütliTH.KÖJés sok jeles állomásai érintette. Vezetőink a két szomszéd ország kapcsolatainak erősítése végett gyakran találkoznak. Meggyőződésük ugyanis — amit a mostani látogatásról kiadott; közlemény is kifejezett —, hogy az MSZMP és a CSKP, országaink a marxizmus—Icni- nizmus és a proletár internacionalizmuson alapuló barátsága és sokoldalú együttműködése min Ükét nép javát szolgálja, egyben Hozzájárulva a szocialista közösség erősítéséhez is. Nem kétséges, hogy ma, a szocialista építés nehezebb belső és külső feltételei miatt ennek az együttműködésnek számos kínálkozó haszna lehet. Egyrészt gondjaink enyhítését szolgálja a két vezető által is eredményesnek ítélt gazdasági együttműködés, amely — amint azt a közlemény is leszögezte — különösen azokban az ágazatokban szélesedik, amelyek elősegítik a gyorsabb ütemű tudományos-műszaki fejlesztést, a termelés hatékonyságának növel ését. A\csütörtöki magyar— csehszlovák csúcstalálkozó jeles esemény a mai megromlott nemzetközi helyzetet tekinti c is. Kádár János es Gustav Husák kifejezhették aggodalmukat amiatt, hogy tovább növekedett a feszültség a világban, mivel az amerikai imperializmus ismételt kísérletet tesz az erőfölény megszerzésére. A két politikus elítélte az új amerikai nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésének tervét és síkra szálltak amellett, hogy Genfben megállapodás szülessék az európai közép-hatótávolságú atomfegyverek korlátozásáról. Kádár János és Gustáv Husák ezzel országaink, az egyszerű emberek megnövekedett békevágyának adott hangot a prágai várban, amely — és ez is szimbó- liumszámba mehet — a második világháború utolsó napján szabadult csak fel. A mai helyzetben tehát fontosnak érezhetjük a tárgyalásokról kiadott közleményből azt a mondatot: „A két párt képviselői hangsúlyozták a Magyar Népköztársaságnak és a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak a Szovjetunióhoz fűződő szoros internacionalista együttműködésének, a szocialista közösség országai összefogásának és összehangolt fellépésének rendkívüli jelentőségét”. Kádár János a csehszlovák köztársasági elnök kitüntetésekor azt mondotta: „A szocializmus útján járó magyar, cseh és szlovák nép közötti barátság közös, nagy, felbecsülhetetlen értékű vívmányunk”. Nem kétséges, hogy ez a mostani, a munkakapcsolatok sorába jól illeszkedő, mondhatni hétköznapi látogatás ennek a történelmi vívmánynak a megőrzését és további gazdagítását szolgálta. Kádár János hazaérkező!! Csehszlovákiából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, aki Gustav Husiknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének meghívására november 10-én baráti, munkalátc- gatást tett Prágában, pénteken hazaérkezett Budapestre. Kíséretében volt Szűrös Mátyás, az MSZMP Kózpon: i Kádár János, az MSZMP KB első titkára pénteken hazaérkezett Csehszlovákiából. Képünkön: az MSZMP KB első titkárát Aczé! György üdvözli a Keleti pályaudvaron. 1984. január 1-töl Változások a bértarifa-rendszerben Emelkedik a bérkategóriák. alsó és felső halára, egyes területeken megváltozik a dolgozók besorolási rendszere 1984. január 1-től. — jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján Káez Albert államtitkár, az Állami Bér. és Munkaügyi Hivatal elnöke. A bérkategóriák felső határa átlagosan mintegy 25 százalékkal, alsó határa pedig csaknem 10 százalékkal emelkedik, ez azonban nem jelent általános bérpolitikai intézkedést, hanem a munka szerinti differenciáltabb bérezésre használható fel. A bérkategóriák alsó és felső határainak emelése is differenciáltan történik. A pályakezdő diplomások bértarifájának felső határa például a mostaninak másfélszerese lesz. Lényeges változás, hogy a fizikai dolgozók besorolásánál az eddigieknél jobban figyelembe veszik a munkakörülményeket, a feladatok nehézségi fokát. Minderre 1984 januárjától van lehetőségük a vállalatoknak, a gyakorlatban azonban csak akkor tudnak bért emelni, ha erre anyagi fedezetük is van. Az új besorolásokat azonban 1984. december 31-ig mindenképpen el kell készíteniük, 1986. december 31-ig pedig biztosítaniuk kell, hogy dolgozóik alapbére legalább kategóriájuk új alsó határát elérje. Jövőre nem változik lényegesen a vállalatok bér- és keresetszabályozási rendszere. 1984-ben az idén bevezetett bér. és keresetszabályozási rendszer változatlan szerkezetben és változatlan mértékkel működik tovább. Eszerint az A-, illetve a B-kategóriás vállalatoknál jövőre 2,2 százalék, illetve 2,7 százalékos bérfejlesztést valósítanak meg adómentesen. Mindössze néhány al- ágazat kerül át az ideitől eltérő bérszabályozási formába. így például a szénbányászat, az egyéb ércek és ásványok bányászata, valamint a viUamosenargiaipar az általános mértéktől eltérően 3,5 százalékos bérnövelés i lehetőséggel számolhat. Jövőre a már működő kétféle vállalati kísérleti jövedelemszabályozás mellett egy harmadik kísérleti formát is bevezetnek. Ebben a formában a vállalati költségként jelentkező személyi jövedelmek növeléséhez kapcsolódó adóterhek jelentősen mérséklődnek, a vállalatok kiegyensúly ozottabban gazdálkodhatnak a termelési tényezőkkel. Jövőre a dolgozók jelenlegi 290, illetve a mezőgazdaságii szövetkezeti tagok 200 forintos bérkiegészítését a nyugdíj járulék átlagos mértékével 310, illetve 210 forintra emelik, s azt pótlékként beépítik a bérekbe. Ezzel egyidejűleg az átlagkereset után fizetett nyugdíjjárulék határait 300 forinttal megemelik. A bérkiegészítés után a vállalatok eddig nem fizettek társadalombiztosítási hozzájárulást, mentesültek a munkabéreket terhelő levonásoktól, s ez torzította a gazdálkodás bér- és költségszerkezetét. Ezért vált szükségessé a bérkiegészítés beépítése a bérekbe pótlékként A különféle térítések — mint például az óvodai hozzájárulás — megállapításánál ezeket a pótlékokat a jövőben sem veszik figyelembe. (MTI) Bizottságának titkára és Kó- tai Géza, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Kádár Jánost és kíséretét a Keleti pályaudvaron Aczél György, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Németh Károly, Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagjai, a KB titkárai, Horváth István belügyin: - ntiszter, Várkonyi Péter külügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai, Horn Gyula, a KB külügyi osztályának vezetője és Orbán Lajos közlekedési miniszteri ami á! • laroiitkár fogadta. Jelen voü-t Ondrej Durej, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete (MTI) Megkezdődött a Tejipari Vállalat kaposvári gyárában a tejszínhabgyártást. Hetente 15 ezer dobozzal gyártanak. A célok szervezettebb munkával elérhetők Miniszteri tá/értekeziet Kaposváron Négy megye. Baranya, Fejér, Somogy, Tolna párt- és allamí vezetői, agrárágazatának üzemi irányítói vettek részt tegnap Kaposváron a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által szervezett tájértekezleten. Six' gar Imre, a megyei tanács elnöke köszöntötte a megjelenteket, az elnökségben ülő Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, Kovács P.élát, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Dobi Ferencet, a Medosz főtitkárát, dr. Szabó Ferencet, a MÉM közgazda- sági főosztályvezetőjét. Váncsa Jenő az agrárágazatok 1984. évi feladatairól s az ehhez szorosan kapcsolódó közgazdasági szabályozók változásairól tartott tájékoztatót. Elöljáróban a népgazdaság helyzetéről szólt, hangsúlyozva: az év legjelentősebb eredménye, hogy hazánk nagy erőfeszítésekkel fenn tudta tartani fizetőképességét, az ország ellátása minden tekintetben biztosítva van, társadalmi és politikai helyzetünk stabil. Mindezt egy sor ellentmondással birkózva, tovább nehezedő külgazdasági körülmények között sikerül elérni. Emlékeztette a résztvevőket a külpiacon elszenvedett veszteségekre, a cserearányok romlására, és arra is, hogy a gazdasági gondok ellenére a belföldi fogyasztás is nagyobb a tervezettnél. Gazdaságpolitikai céljaink 1984-ben is változatlanok — hangsúlyozta —; úgy kell növelnünk nettó termelésünket, hogy közben tovább mérséklődjenek az energiaráfordítások. Az agrártermelés helyzetét és feladatait részletezve a miniszter úgy értékelt, hogy mind időjárási okok miatt, mind pedig a nemzetközi piacokon elszenvedett jelentős árveszteségek miatt ez az év a mezőgazdaság számára bonyolultabb és nehezebb volt a korábbiaknál. Kj. aszály főleg a kukox-icá- na'l, ä napraforgónál, a bufr gon yánál, a cukorrépánál, a tömegtakarmányoknál, de a zöldség- és gyümölcsféléknél is nyolc—huszonöt százalékos terméskiesést okozott. Ugyanakkor az állattenyésztés és a kiegészítő tevékenység termelése nőtt, így ösz- szességében országosan pótolhatja a kieséseket. Más a helyzet az üzemi nyereséggel: ebben legalább 15 százalékos kiesés mutatkozik. Azzal együtt, hogy Váncsa Jenő a végzett munkáért, az erőfeszítésekért köszönetét mondott az ágazatban dolgozóknak, felhívta a figyelmet arra is, hogy az aszály nemcsak károkat okozott, hanem jó néhány hibát is felszínre hozott. Feltétlenül fontos, hogy a tanulságokat területi, üzemi szinten elemezzék, és megszüntetésükről intézkedjenek. A jövő évi tennivalókról szólva hangsúlyozta, kiemelten fontos, hogy alaptevékeny ségben az 1982. évi magas szintet 0,2—1 százalékkal szárnyalja■ túl a mezőgazdaság, a kiegészítő tevékenység dinamikus fejlődésével együtt 4—5 százalékos termelésnövekedést érjen eL Az ágazat exportfelada- taa nemcsak mennyiségben nőnek: igen lényeges az egyenletes, folyamatos kiszállítás is. S legalább ilyen fontos az export minőségének további javítása. A beruházáspolitikában az a cél, hogy az ágazat az ez évi tervezett szintet 1984- ben teljesítette. Ezen beiül is a fejlesztéseknek az intenzív gabonaprogramot, az energiatakarékosságot kell szolgálniuk, az importot helyettesítő, a veszteségeket csökkentő beruházásokra kell fordítani a fő figyelmet. Szólt a miniszter a feladatok megoldásához szükséges anyagi, műszaki feltétetekről, és arról is, hpgy."$$í idei őszön a korábbinál ftár rom ' százalékkal több büzá* vetéssel, idejében elvégzett munkával a gazdaságok megfelel óén megalapozták' a jövő évet Paales ez, meid az ágazatnak jövőre minden korábbinál többet, 15 rrUTf&ó tonna gabonát kell termelnie. Ehhez a hozamok növelésén túl az is szükséges, hogy lehetőség szerint tavasszal nőjön a kukorica vetésterülete is. Külön felhívta a figyelmet arra is: érdekünk, hogy ne csökkenjen tovább egy hektárral sem is cukorrépa termőterülete, s növelni kell a horgonya területét rs. A közgazdasági szabályozórendszerről szólva elmondta, hogy az elmúlt, időszakban hatékonyan segítette a termelés növekedését, a belföldi ellátást és az export bővülését. Elsősorban a világgazdasági hatások azonban fokozódó követelményeket támasztanak. A január elsejével életbe lépő változások azt a célt szolgálják, hogy a külpiaci és a belföldi igényeknek jobban megfelelő termelési szerkezet alakuljon ki, tovább nőjön a kedvezőbben értékesíthető, magasabb minőségű termékek részaránya, javuljon ' a költséggazdálkodás, a termelés hatékonysága, a nemzgit- ' közi versenyképesség. Mipt mondotta: ezek a célok jő - néhány üzemben az eddigi módszerekkel, szervezettséggel nem érhetők el, ezért külön gondot kell fordítani a termelésszervezésre, a tervező-elemző munkára, az együttműködésre, az érdekeltség fejlesztésére., A tanácskozáson Szabd Ferenc részletesen ismertette a szabályozók változásait. Zárszót Sugár Imre mondott Az agrárágazat helyzete, feladatai
