Somogyi Néplap, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-11 / 266. szám

A naptári év végéhez közeledve, az MSZMP szervezeti szabályza­tának megfelelően sor ke­rül a pártalaps tervezetek éves beszámoló taggyűlései­re. Az oktatási intézménye­ket kivéve a beszámoló tag­gyűlést valamennyi alap­szervezetben november 15-e és december 15-e között kell megtartani. A feladat most is az, hogy a pártalapszer- vezet tagsága elmélyült vitá­ban tárgyalja meg a veze­tőség beszámolóját és meg­határozza a következő idő­szak pártalapszervezeti te- ■ -dóit. Már hagyományuk van a beszámoló taggyűléseknek pártunkban. Ez az időszak mindig együtt jár a párttag­ság aktivitásának növeke­désével, az alapszervezeti élet gazdagodásával. A je­lenlegi taggyűlések a koráb­bi éveknél feszültebb nem­zetközi légkörben ülnek ösz- sze, de ez nem térítheti el feladatuk betöltésétől. A beszámolókban nem az a legfontosabb, hogy a nem­zetközi élet eseményeit tag­lalják, mert erről a párttag­ság más alkalommal — pártnapon, a nemzetközi élettel foglalkozó fórum- gyűléseken — is hallhat; most inkább annak van ki­emelkedő jelentősége, hogy lehetőség legyen a párttag­ság véleményének elmé­lyültebb megismerésére. Kiváló alkalom nyilik e taggyűléseken, hogy a köz­ponti határozatoknak meg­felelően előtérbe kerüljenek a pártdemokrácia elvei a gyakorlatban. Mindenek­előtt abban, hogy az alap­szervezet vezetősége kriti­kusan és önkritikusan szá­mot ad munkájáról. Ezt kö­veti a vitában a párttagság őszinte véleménynyilvání­tása, esetleg bírálata, illetve javaslatai. A vezetőségek a XII. kongresszus határoza­tainak helyi végrehajtásá­ról adnak számot, természe­tesen az egy évvel ezelőtti beszámoló taggyűlések ha­tározata alapján. Ugyanígy feladatuk, hogy számot ad­janak az idei januári-feb­ruári taggyűléseken elfo­gadott alapszervezeti mun­ka tervek végrehajtásáról is. A gazdaságpolitikai, a pártéletre vonatkozó tenni­valók egyaránt az alapszer­vezeti rmm katerv efc ben kapnak helyet. Joggal el­várható, hogy az évközi tag­gyűléseken elhatározott fel­adatok végrehajtásáról és tájékoztatást kapjon a párt­tagság. Az alapszervezeti beszámolók középpontjában pedig — a jellegtől függően — a párt gazdaságpolitikai céljainak, a helyi gazdasági feladatok megvalósításának eredményei, gondja* állnak. Ezzel egyenrangúan vitatják meg a munkahelyi közössé­gek tevékenységeit, össze- forrottságát, a kommunisták helytállását a népgazdasági feladatok helyi megvalósí­tásában. Nagyon fontos, hogy az alapszervezet veze­tősége — a párttagság és a tömegszerveaetek vezetősé­geinek véleményét ismerve — a működési terület gond­jait is feltáró őszinte beszá­molót terjesszen a párttag­ság elé. A nehezebb gazdálkodási körülményeinket is figyelem­be véve kell föltárni azokat a lehetőségeket, a termelési, a gazdálkodási szférákban, az emberi tényezőkben hasz­nosítható tartalékokat, ame­lyek hatékonyabba teszik a munkánkat a gazdaságban és a közéletben. Még számos pártszervezetben nem hasz­nálják ki azokat a lehetősé­geket, eszközöket — bele­értve a káderkiválasztásbán rejlő igényességet is —, amelyek elősegíthetik a ter­melékenyebb, gazdaságosabb munkát, amelyek minden területen erősíthetik a nép­gazdasági és a helyi érdekek összhangját. Általánossá kell tenni — s nemcsak a párt­tagok körében — azt a szem­léletet, hogy a gazdasági fej­lődést a hatékonyság javu­lásával mérjék- Vagyis: a gazdálkodás értékelésének alapja — e* d vonatkozik e yyakorlaV munkára is —, hocy miként szolgálja a nép­gazdaság egyensúlyának javítását. Ennea az élvnek érvényesülnie kell minden munkaterületen, az anyag; és erkölcsi elismerés tekin­tetében is. Az ideológiai, politikai neveléssel összefüggő fel­adatok megbeszélése való­színűleg nagyobb hangsúlyt kap a korábbi éveknél a most sorra kerülő beszámo­ló taggyűléseken. Az elv­szerű viták, a tömegek kö­zötti meggyőző munka, a párt és a tömegek közötti kapcsolat erősítése, a párt­tagságnak a párt politikája melletti fokozott kiállása ugyanis olyan jellegű alap­szervezeti feladat, amelynek megvitatása még tartalma­sabbá teheti ezeket a tag­gyűléseket. Az alapsaervezet műkö­dési területén dolgozó szak- szervezeti, KISZ, a népfront- szervek munkáját is értékeli a taggyűlés. Az alapelv min­denütt az, hogy az ott dol­gozó kommunisták milyen eredményességgel teljesítik pártmegbízatásukat. Az a cél, hogy legyen még előbb az együttműködés a tömeg­szervezetek vezetői, az ott dolgozó kommunisták és pártála pszervezetek veze­tőségei között. A munka színvonalát eme­li az is, ha erdemben visz- szatémek a beszámolók a pártmegbizatások értékelé­sére, folyamatos segítésére. Pártmegbizatást egyébként magán a beszámoló taggyű­lésen is lehet adni, de min­denképpen kívánatos, hogy jobban kapcsolódjék az alapsaerveaet taggyűlésén hozott határozatokhoz. Hangsulyoeandó, hogy a párt politikájának végrehajtásá­ban elsődleges szerepet tu­lajdonítunk az alapszerveze- teknek, amelyek a politika helyi irányítói, szervezői és gyakorlati végrehajtók Az alapezerveaetek szerepe ab­ban is fontos, hogy részt ve­gyenek a politika alakításá­ban. Az irányító pártbizott­ságoknak pedig az a felada­ta, hogy az alapszervezetek munkájában is fokozódjék a jó értelemben vett operati­vitás. ami természetesen ne jelentsen beavatkozást es mások feladatának átválla­lását. Mindenekelőtt kész­ségét jelentsen a megérett problémák megismerésére és eredményes megoldására. Nagyobb eredményre szá­míthatunk, ha az alapszer­vezetek munkájában is álta­lánossá válik, hogy becsüle­te van az élő szónak, a meg­győzésnek, a helyszíni segítő munkának, az emberi prob­lémák meghallgatásának és megértésének. A politikai munkában a közérthető ér­velés, a tényszerű következ­tetések ezt segíthetik elő. Minden szintre vonatkozik ez, de az alapszervezeteknél — ahol a legközvetlenebb és a leggyakoribb az embe­rekkel való együttlét, talál­kozás — ezt különösen ér­demes szem ©lőtt tartani. A z irányitó felsőbb pártszervek képvi­selői is részt vesznek a beszámoló taggyűléseken. Ez alkalmat ad az alapszer­vezetek számára, hogy az irányító pártszervek munká­járól is mondjanak véle­ményt, * ahol indokolt, bí­rái janak is, de tárják elő, milyen segítséget kívánnak. A korábbi évek gyakorlatá­nak megfelelően az irányító párisaervek a taggyűlésen minősítik, értékelik az alap- szervezeti munkát, méghoz­zá az idén megnövekedett követelmények alapján, összhangban a magasabb igényekkel. Jelentős esemény tehát nemcsak az alapszervezet­ben, hanem az egész párt­életben a beszámoló taggyű­lés. Akkor éri él célját, ha nemcsak a vezetőség, hanem minden kommunista, tehát a párttagság egésze elmé­lyült felelősséggel készül e fontos, évente ismétlődő ren­dezvényre. *r. Ara* Maqnéziumos mésziszsp — talajjavításhoz. A Debreceni Agrártudományi Egyetem karcagi kutatóintézete, a tiszavárkonyi Magnezitipari Müvek és a bábolnai IKR kísérletet foly­tat a magnezittartaJmii mésziszap mezőgazdasági hasznosítására. Az eddigi eredmények ugyanis ezzel a mésziszappal kezelt földeken jelentős termesnövekedést jeleztek. A labo­ratóriumi kísérletekkel egy Időben most már a nagyüzemi kísérleteket is megkezdték a mésaszap hasznosítására. Képünkön: a hatásfok laboratóriumi ellenőrzése. (MTI-fotó — Csíkos Ferenc felv. — KS) Tárgyilagosan a gmk-tó! Helyes volt a létrehozás, a fejlesztés Napjainkban sok ®ő esik a kisvailalkozaaokjol, a gaz­dasági munkaközösségekről. Vannak, akik vitatják létü­kéi, s vannak, akik irigy lik a résztvevők jövedelmét, túl­zottnak tartják. Mások he­lyeslik működésüket — Végrehajtó bizottságunk, majd a pártbizottság ezért tűzte napirendre a gazdasá­gi munkaközösségek tevé­kenységét Vállalatunknál a múlt éviben kezdődő előké- seítö munka után az év ele­jén tizennégy gazdasági mun­kaközösség alakult Eziekröl nagyon sokféle vélemény ju­tott el hozzánk. Szükségessé vált elemezni, értékelni az elmúlt hónapok során vég­zett munkájukat s meghatá­rozni a velük kapcsolatos tevékenységünket — mondot­ta dr. Halmos László, a sió­foki Kőolajvezeték -építő Vál­lalat pártbizottságának tit­kára. — Alapos vita után ha­tároztunk. kijelöltük kom­munistáink és az alapszerve ­A legjobban gazdálkodó termelőszövetkezet is kerül­het olyan helyzetbe, hogy saját erőforrásai kevésnek bizonyulnak tervei megvaló­sításához vagy éppen átme­neti nehézségeik miatt anya­gi támogatásra szorul. Ilyen esetben a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek So­mogy megyei Szövetsége mellett működő Kölcsönös Támogatási Alaptól, a KTA- tól kérhet segítséget. Fóbri Béla, a tsz-szövetség főmun­katársa foglalkozik a kérel­mekkel. — Kik és milyen célból kémek támogatást? — A területi alapnak — négy kivételtől eltekintve — valamennyi Somogy megyei termelőszövetkezet tagja, szám szerint hetvennégy. Kö­zülük bármelyik kérhet — kellő indokkal — rövüdebb vagy hosszabb lejáratú köl­csönt, hiszen évente befize­tett, kötelező tartalékalapjuk 25 százaléka képezi a KTA saját pénzalapját. Ez az idén 74,4 millió forint. A fenti összegei 1981-töl — az Or­szágos Kölcsönös Támogatási Alap megalakulása óta — még az országos alaptól föl­vett kölcsönnel is ki tudjuk egészítem, ha szükséges. Az idén 26 millió forintot kap­tunk. vagyis több mint száz­millió forinttal gazdálkod­tunk. — Ez már tekintélyes ösz- szeg. Eütsk-e a segítségnyúj­tás lehetősegével a gazdasa­gok? Zeitek feladatait Kommunis­táink nem kerülhetik el a választást, ha a gazdasági munkaközösségek tevékeny­sége valamilyen fórumon szó­ba kerül. Főként azért volt fontos, hogy foglalkozzunk vele, mert több kommunista részt vesz ezekben. Olyan módszereket kellett javasolni, hogy a politikai munka, az alapszervezetek tevékenysé­ge, a rendszeres pártélet a gazdasági munkaközösségek miatt ne szenvedje» hát­rány*. Az eltelt néhány hónap természetesen, nem bizonyít­ja még valamennyi közösség életképességét, illetve azt, hogy tevékenységük mennyi­re segítette a vállalat ered­ményes működését. Az azon­ban, sóikat mond, hogy az év kilenc hónapjára nyolcmillió foránt értékű munka elvég­zésére kötöttek szerződést, ezt a munkát a vállalat más módon nem tudta volm el­végeztetni. —* Az elmúlt tíz hónap adatra alapján elmondha­tom: a tavalyinál többen kértek kölcsönt. Gyorssegélyt elsősorban a melléküzemág­gal rendelkező tsz-eknek ad­tunk, vásárlóik fizetési ha­táridejének csúszása miatt vagy mert a munka folya­matosságának biztosítása ér­dekében módosították kész­leteiket. Ilyen jellegű köl­csönt 17 termelőszövetkezet kapott, összesen 26,3 millió forintot. Hosszú lejáratú kölcsönt — 44,9 millió fo­rintot — 30 tagnak utaltunk át, fejlesztésre. Ezt részben új gépek vásárlására, rész­ben építkezésekre, illetve melléküzemágak bővítésére vagy újabbak létesítésére fordították. Eddig hét tsz kérte, hogy az ez évben ese­dékes kölcsön visszafizeté­sét ütemezzük át 1984-re. Somogy megyében 1875-ben alakult meg a KTA. Hogy szükség van rá, azt bizo­nyítja nagy számú tagsá­gunk. — Mii yen terveik vannak? — Tulajdonképpen nem több, mint eddig: tagságunk igényű a segítséget, és szá­mít is rá Főleg a mellék- | üzemággal rendelkezők és a kedvezőtlen adottságúak. Igyekszünk minden hozzánk forduló tsz-nek pénzügyi lehetőségeink szerint a le­hető legnagyobb hasznara lenni, N. Zs A tizennégy gmk többsége Siófokon tevékenykedik, s mintegy ISO embert érint. Csőidomgy óriásra, csőveze­téki műtárgyak és szerelvé­nyek tervezésére, kivitelezé­sére, valamint üzemanyag- bemérésére, szabályozására, gépek gyártására, felújításá­ra és javítására vállalkoztak, hogy csak néhányait említ­sünk. A vb és a pártbizott­ság meg a ’lapította, hogy a gmk-k létrehozása, fejlesz­tése helyes volt Még akkor is, ha az ezekben résztvevők a vállalati átlagbérnél maga­sabb órabérben dolgoznak. Működésük ugyanis kedvező­en hat a vállalati eredmény alakulására. Tavaly még csak a válla­laton belüli munkavégzést engedélyeztek, az idén hozzá­járultak, hogy előzetes egyet­értést követően jogúk legyen külső megrendelővel is meg­állapodást kötni. A csöidomgyáirtő gmk: ál­tal a mült év utolsó negye­deben exportra gyártott csö- készítmények anyag nélküli számla értéke egymildió-öt- venhateaer forint A gmk- nak 3Ű2 ezer forintot fizet­tek ki, az igénybe vett esz­közök üzemelési költsége mintegy 350 ezer forintra te­hető. Egyébként ezt a mun­kát a vállalat létszámhiány miatt nem tudta volna elvé­gezni. Meg kell teremteni a kis­vállalkozások és a további gmik-k létrehozásának lehető­ségét. Persze az új gazdasági fonnák új politikai módsze­reket is igényelnek. Az alap­szervezetek, a kommunisták feladata, hogy segítsék a kö­zösségek munkájának javítá­sát. nyújtsanak tevékenysé­gükhöz politikai segítséget. A szakszervezet és a KISZ segítségével olyan szemléletet akarnak a vállalatnál kiala­kítani, hogy tárgyilagosan ítéljék meg a kisvállalkozá­sok, a gazdasági munkakö­zösségek tevékenységét — Azt javasoltuk az alap- szervezitteknek, kísérjék fi­gyelemmel e munkát, s biz­tosítsanak mindenkinek egyenlő esélyt a kisvaillallfco- zás, a gmk létrehozására, alapítására. Bár működésük vállalati érdek, növeK a vállalat eredményét; segít a tartalékok feltárásába», a teljesítőképesség jobb lo- használásában — mondotta dr. Halmos László. — IBM, főként este, szombaton éa vasárnap dolgoznak, de nem engedhetjük meg art sem, hogy háttérbe szoruljanak hízom yos rendezvények, szer­vezett párt-, KISZ-, szak- szervezeti oktatás. Szalai László Százmilliós segítség Támogatás kölcsönös alapból I k<^ynentárimk Meghívó a jelölésre Sok ajtón bekopogtatnak a kővetkező napokban a nép- frontaklívák, a tanácsok dol­gozói, ma kezdődik ugyanis a jelölő gyűlések sorozata megyénkben. Kaposváron és máshol is ..ki pinkától tá k*1 már hol és mikor várják a választópolgárokat, meghívó­kat is küldenek, a legered­ményesebb módszer azonban a személyes meghívás. Évek tcpaszta’atai alapján meg- gv&zödtek erről mindazok, akik hivatalból vagy társa­dalmi munkában segítenek, a különféle gyűlések megszer­vezésében. Volt egy időszak, amikor nem fordítottak akkora fi­gyelmet az úgynevezett idő­közi választásokra.. Ez azon­ban már a múlté, hiszen a megfelelő tanácstag jelölése és megvalasztasa ugyanolyan fontos a lakosság szempont­jából az általános vagy az időközi választások idején. Most különösen nagy gond­dal készítették elő a jelölő gyűléseket Somogybán is. Ez természetes is, hiszen ötven­egy tanácstagi hely üresedett meg különböző okok miatt. A közélet fejlettségét mutatja, hogy több településen szóvá tették egy-egy körzet képvi­seletének hiányát. Egyre jobban érdekelve van minden lakos, hogy mi­lyen döntéseket hoz a tanács, előtte miként gyűjti össze a véleményeket. A jelenlegi gazdasági körülmények kö­zött nem egyszer a lakosság anyagi hozzájárulását kérik a fejlesztésekhez, éppen ezért különösen fontos a ta­nácstagok és a lakosság szo­ros kapcsolata. A mérce azért is magasabb most, mert a választójogi törvénytervezettel kapcsola­tos társadalmi vita somogyi résztvevői mindenhol kié mel­lék milyen fontos, hogy ne a vtatisztiliai szemlélet. érvé­nyesüljön. Elsősorban a köz­életben tapasztalt, a saját vagy a környezet véleményét ha.tarozottwn képviselni tudó férfiak és nők legyenek a je­löltek. Ha nem is mindenki, a hozzászólók többsége tá­mogatta a majd bevezetendő kötelező kettős jelölést. Most már érezhető lesz ennek a hatása ugyanis több jelölő gyűlésen két tanácstagjelöltet ajánlanak az egybegyűltek­nek. Persze az is lehet, hogy a választópolgárok ott is két jelöltet támogatnak, ahol csak egyről van szó. Ennek eldöntése ugyanis a jelölő gyűlés tiszte. Szinte elemi erővel tört fel az az igény a társadal­mi vita napjaiban, hogy mi­nél szélesebb körben ismer­hessék meg a tanácstagságra jelöltet vagy jelölteket. Tu­lajdonképpen a november 11-e és 16-a közötti jelölő gyűléseken először van rá mód és lehetőség, hogy min­denki éljen a lehetőséggel a saját körzetében. Nemcsak a szervezéstől, hanem az embe­rek igényétől is függ, meny­nyien vesznek részt egy-egy gyűlésen, mennyire élnek a véleményalkotás, a jelölés jogával. Ezek a fórumok al­kalmasak arra is, hogy min­denki véleményt formáljon a tanács munkájáról, szóvá te­gye a hiányosságokat. Ez egyébként űtravaló is a le­endő tanácstag tevékenységé­hez. Ma hét helyen tartanak je­lölő gyúlási a megyében. Re­méljük, hogy népes közönség előtt, hiszen a meghívó mén- dertkmek tzaL u a AaArés Beszámoló laiyálések

Next

/
Thumbnails
Contents