Somogyi Néplap, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-05 / 262. szám

fl lengyelországi látogatás itáw Baráiságank emlékmíve Szerencsém volt. Az a magas, imponáló megjeie- nésű, kemény arcvonásaiban is lágy tekintetet hordozó férfi, aiki mellé a Kádár János tiszteletére adott var­sói díszvacsorán üíltetteik, a Nowotko gépgyár vezérigaz­gatója volt. S a program szerint másnap oda vezetett párt- és kormányküldöttsé­günk útja. Így némiképpen előne is­merkedhettem ezzel a nagy­hírű gyárral, amelyet 1952- ben neveztek el Marcell No- wotkóról, a Lengyel Mun­káspárt egyik megalapítójá­ról. Ércbe formált hatalmas mellszobra — melyet a de­legáció megkoszorúzott — a gyár előtti térségen áll. Olyan gyár előtt áH, amely — mint a vezérigazgató, Andrzej Kajtaa mondotta — a munkásmozgalmi hagyo­mányok méltó hordozója fs jelenleg is Varsó társadal­mában kollektívájával ki­emelt helyet foglal d. Egyértelmű jelek Szavai igazát a viszony­lag kis időre korlátozott lá­togatásból is értekeim le­hetett A Kádár János ve­zette küldöttség fogadtatá­sának légiköréből volt érez­hető ez a széliem. Különös­képpen a jó néhány száz fos munkásaktíva-gy ülésen. Mert sokszor nincs beszéde­sebb a csöndnél. Mint ez­úttal is, amikor pártunk első titkára hazai tapaszta­latainkat ismertette, arnely- lyel annak idején mi is le­küzdöttük a válságot, aho­gyan párttagok és p árion - kívüliek összefogtak s aho­gyan a szakszervezetek he­lye, szerepe kialakult. Fe­szült figyelemmel hallgat­ták, megértve, hogy az ő sorskérdéseiket is érinti mindez, hiszen közös az utunk, közösek az elveink, a céljaink, ha boldogulni aka­runk. Aztán a kitörő tap­sok ... És a gyűlés végén lengyelül—magyarul éne­keltük együtt az Internacio- nalét... Ebben a gyárban ma már me újjászületett szakszerve­zet csaknem másfél esser ta­got számlál. Nem kis dolog ez, még akkor sem, ha a dolgozók összlétszáma négy és fiel ezerre tehető. A kon­szolidáció, a kibontakozás jele. Mint ahogy egyértel­műen azt jelzi: a gyár éle­tében meghatározó szerepet tölt be újból a Lengyel Egyesült Munkáspárt, amely­nek 26 pártalapszeirvezete tevékenykedik itt. Tagjaik közül helyet foglalnak a vá­rosi pártbizottságban és a Wola kerületi pártbizottság­ban; Tadeusz Wysocki gyá­ri munkás pedig a LEMP Központi Bizottságának a tagja. S mit csinálnak most ezek a pártalapszervezetek? Megtudtuk, hogy igen ha­tározottan összpontosítják erejüket a gazdasági reform bevezetésére, az inflációelle­nes és takarékossági kor­mányprogramok érvényesí­tésére és természetesen a termeléssel kapcsolatos szá­mos teendőre; mert a mun­ka nemhogy nem állhat le, hanem még Jobban kéül dol­gozniuk, ha boldogulni akar­nak. Ezt az anarchiából épp csak kilábaló embereknek napról napra megvilágítani, bizony, nem mindig könnyű dolog. A pártszervezetek «aért is ápolják, építik em­beri kapcsolataikat minden szférában. II sarkviiSéktől a Szaharáig Mivel is (oglálfeesák es a hatalmas gyárváUalat? Mi­közben a küldöttség jó fél­órás üzemlátogatást tett né­hány csarnokban, sikerült a főbb vonásokkal megismer­kedni. Talán egy hét is ke­vés lenne ugyanis ahhoz, hogy mindent megismerjünk, mm ebből m épftwpart. energiaipart, »»sutát,, hajó­építőket egyaránt kiszolgáló nagy termelési komplexum­ból kikerül. Főként külön - böző típusú motorok és haj­tóművek készüknek itt saját dokianentádók és külföldi lieencek alapján. Egyme in­kább specializálódnak azon­ban a geológiai kutatófúrá­sokra szolgáló 4—500 lóerős fúrógépekre és hajtóművek­re Ezek a fúró berendezések — értesülhettünk róla — bármilyen éghajlati viszo­nyok közepette, a sarkvidé­ken éppúgy, mint a Szaha­rában működnek, s hat ki­lométer mélységű fúrásra alkalmasak. Ugyancsak sza­kosodni kívánnak sorozat­ban gyártott 100 és 200 ló­erős generátorcsoportokra, valamint hajtóműegyütte­sekre a part menti tenger­járók és folyami hajók alap­ján. Ezeket a hajtóműveket már ismerhetjük a Balato­non és a folyóinkon közle­kedő hazai hajókról. S már nem is annyira terv, hanem a kidolgozás stádiu­mában vannak nagyobb tel­jesítményű hajtóművek, amelyeket hamarosan gyár­tásra készítenek elő. Nem kis termelési kapacitással. Hallottunk ugyanis érdekes összehasonlító adatot, amely érzékeltet ebből valamit. Ezek szerint, ha a gyárban egy esztendő alatt előállított valamennyi hajtóművet és berendezést összegyűjte- nénk, akkor üzembeállítá­sukhoz annyi villamosener­giára volna szükség, mint egy 2—6 millió kilowatt tel­jesítményű villanyerőmű által előállított árammeny- nyiség. Hajtóművek 40 országba Negyven ország ismeri a világon ezeket a terméke­ket, mert a Marcell Nowot­ko Gépgyár jelentős export­vállalat Gyártmányainak 65 százalékát viszik külföldre. A legnagyobb vásárló a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország, köztük ha­zánk is. Különleges látvány az óriásgyár szíve; a* öntöde, ahol évente 4109 tonm® ön­töttvas és 3300 tonna alumí­nium-ötvözet készül. Ebből a saját szükségleteiken túl még más hajtómügyártással foglalkozó üzemnek is tud­nak juttatni. S amikor az orsaág szá­mos pontján tisztelettel meg­állunk egy főhajtásra a szob­rok és emlékművek előtt, akikor — tudva vagy nem tudva — a Nowotko gyár munkásait is érinti a tiszte­letadás. Kezük munkáját, sízorgalmukat dicséri a szcze­cini „Voltunk, vagyunk, le­szünk” emlékmű, valamint a munkásmozgalom több ki­emelkedő harcosának, Rosa Luxemburgnak, Karol Swierczewskinek, Ludwik Warynskmek és másoknak a szobra. Most folynak az elő­készületek a több mint negy­ventonnás emlékmű elkészí­téséhez. Ez az 1943-ban a Szovjetunióban megalakult Tadeusz Kosciuszko lengyel hadosztály hősiességének adóz majd Varsóban, azon a helyen, ahol ütközetüket vívták a fasiszta haderővel szemben. Beszédes epizód Külföldön fölállított alko­tás is hirdeti már az e gyár­ban szívvel végzett munkát: a n orvégiai Narvikban ma­gasodik a Lengyel tengerész szobra. S a magyar párt- és kormányküldöttség látoga­tása után most már itthon is lesz a kezük munkájából. Igaz nem nagy, csupán az a kis fél méternyi, a béliét szimbolizáló, szép bronzszo­bor, amit az aktivagyúlésee Kádár Jánosnak nyújtott át a munkások nevében tömet Vojsterowicz — valamennyi- ük megbecsülésének és tisz­teletének a kifejezéséül. S nem kevésbé egyetértéséül, leiképessége ezért is növeli nagyra; a korunkban áj tar- talowssal telítődő magyar— lengve! barátság valódi em­lékművévé. Lakos Stella« Határozat a 40 órás munkahétről A' Magyar Közlöny 4Ä. számában megjetent a MV- rüsztiertanács határozata a heti 40 órás munkaadó kiter­jesztéséről az iparban és az építőiparban. A jogszabály szerint 1984. január 1-től bánmély ipari és építőipari vállalatnál áttérhetnek a heti 40 órás munkarendre, ahol a fettételek: megvan­nak. Korábban ezt a lehető­séget csak olyan mtmkafae- lyeken vehették igényijei, ahol több műszakban fog­lalkoztatták a dolgozókat. A Minisztertanács határo­zata szerint a munkaidő csökkentését a gazdálkodó szervezeteiknek saját erejük­ből keU megvalósítaniuk. Emiatt jövedelmezőségük nem romolhat; a kieső mun­kaidőt a gazdálkodás haté­konyságának növelésével, a munka jobb szervezésével, a technológia korszerűsítésé­vel, a veszteségforrások fel­tárásával és... mérséklésével kell ellensűlyomiijk, A jog­szabály kiaxKHidjai a röv+- debb heti munkaidő nesn akadályozhatja a gazdálko­dó szervezeteket feladataik ellátásában, a lakossági szükségletek folyamatos ki­elégítésében. A munkaidő csökkentésé­ről a helyi szakszervezetek­kel egyetértésben a mun­káltatók döntenek, s intéz­kedési tervet készítenek; ezt felügyeleti szerveik hagyják jóvá. A jogszabály arról is intézkedik, hogy a heti 40 órás munkaidő bevezetése előtt a gazdálkodó szerveze­tek partnereikkel egyeztes­sék termelési, szállítási kap­csolataikat; nem lehet fenn­akadás az áruk fogadásában, átvételében, a dolgozók munkahelyükre történő szál­lításában. A rövidebb mun­kaidőhöz nyitvatartási rend­jükkel a szolgáltató és a kereskedelmi vállalatoknak is igazodniuk kell — hogy a dolgozók napi munkájuk után intézhessék ügyeiket, bevásárlásaikat. A hőha jú öregember eb ­vad megtelte a megyei könyvtár olvasótermének csendjét: — A könyveket, folyóirato­kat, szemléket a könyvtárnak ajándékozóim. Ha jól tudom, ezekből csak kettő van még magúiknak; nem kincsek, de hátha valamikor szüksége lesz rájuk valaikinek. Köszönik, hogyne köszön­nék. A könyvtáros, hölgyko­szorún most inkább a szo­morúság látszik, mint a megajándékozottak öröme. A férfi tasakjába végleg beke­rül az olvasójegy. A földszin­ten levő ruhatáros előzéke­nyen föJseigíifci kabátját, s még az utolsó másodperc­ben is hitetlenségéből formál kérdést: — Hált tényleg elmegy, Dezső bácsi? Egy ládán ülök, körülöt­tem papírlapok, könyvek, fo­lyóiratok, kéziratok, dobozok hegyei Kezemben egy bőr­kötésű dosszié. A Büikk-hegy- ség vizeinek élővilága, Lu­kács Dezső irta. Rákok, ví- zápókok, parányi áltatok ti­tokzatos elete tárni! föl előt­tem, Mintha csak mikrosz­kópba néznek. Odébb egy el­árvult gyermekkönyv, egy poros gyertyaitairtó, két ko­pott huzatú szék. Szomorúan csendül föl fülembe a dal: „ Költözöm, autóra hordják mindenem . . ” Dezső bácsi leffi az egyik székre: — Az idén tízemmégy ki­sebb szívrohamom volt Min­den megerőltető fizikai mun­kától itiartóizfkodnoim kelL Örömmel vettük hírül a fe­leségemmel, hogy fölvettek bennünket a soproni nyugdí­jas ipedagógusottihoiniba. El­jött az utolsó hét... Dezső bácsi élete regény­be illő. Erdélyiben, Szásává - roslbam született líMK-ban; a kényszerű költözködés után — Algyógy, Gyergyóditró — Szarvadon kötött ki a jogász csiaiád. — Apám vasúti vagonból járt dolgozni a bíróságra; hetekig így éltünk. l!92BMben már Szentesen laktunk, s ké­sőbb reálgimnáziumba jár­taim; az érettségi után a sze­gedi Eötvös kollégiumnak lettem a lakója. 1933-ben szereztem meg a középisko­lai tanári oklevelet, termé­szetrajz-szakon, dicséretes eredménnyel; két év múlva leddktoráltam, a csillós vég­lények alkatát és életfolya­matát vizsgáltam. Időközben részt vettem a tihanyi ku­tatóintézet munkájában, a neves professzor, Ente Géza mellett Öt az utrechti egye­temről hívta haza az akkori kultuszminiszter. Hogy tudá­somat bővítsem, visszaértem Szegedre kémiát tanulni; ha­vi harminc pengőért tanárse­gédként és a múzeum mun­katársaként kerestem meg a mindennapi betevőt. Akkori­ban egy pengő tíz volt egy ebéd, ötveri egy nőd tavaszi kajbát De mit számított ne­kem a pénz? Tanulhattam, ez volt a legfontosabb. — Kikre emlékszik vissza szávesien? — Géléi Gábor professzor­ra; tudásával, óriási munka­bírásával a példaképem volt. Aztán Varga Lajosra, aki ta­laj-, hidro- és barlangba oló- giában alkotott újat. Sorsa a poklokat megjárt tudósoké. A friss diplomás Lukács tanár úr 1088-ban Kassán lett gimnáziumi tanár. Sok­rétű munkát végzett: tanított, rendszerezett, kutatott, isme­retterjesztő előadásokat tar­tott, többek között a kassai rádióban is. IMO-ben egyik tudományos Földben az ősziek magva! Befejezték a búza vetését Somogybán Az. emberi igyekezetét jól segítette ezen az őszön az időjárás. Eddig példa nélkül áll, hogy Somogy mezőgaz­dasági nagyüzemed ilyen jól álltak volna őszi feladataik végzésével. Befejeződött me­gyénkben a búza vetése. Így a repcével együtt mintegy százezer hektárra kerültek az őszi gabonák magvad. Eb­ből a búza területe megha­ladja a hetvenkét és fél ezer hektárt. Az első vetések már megyeszerte szépen zöldellnek. Közvetlenül befejezés előtt áll a kukorica betakarítása is. A csaknem hetvenhárom- ezer hektárból mindössze hétezer hektárnyi területen van még kinn a termés. A számítások szerint órák, na­pok kérdése csupán, de a hét végén bizonyosan innen is biztonságba kerül a fon­tos takarmány n övé n y. Le­szüretelték a gazdaságok a gyümölcsöt, mindössze egy szövetkezetben van még kinn egy kevéske alma, amelyek szedését ugyancsak a hét végén befejezik. Ezen­kívül összesen mintegy száz­hektárnyi cukorrépa van még a földben (a vetésterü­let húsz-huszonöt százaléka ez), s a gyár ütemezése sze­rint szedik. Kiürült a határ. Egyetlen tennivaló, az őszi mélyszán­tás elvégzése van hátra. Bő­ségesen van területük a szántótraktoroknak, ame­lyek nyújtott és kettős mű­szakban, nagy lendülettel dolgoznak. A hét végéig a száznegyvenegyezer hektár szántanivaló felén elvégez­ték a munkát. dolgozatával 3ÍW pengős pá3 lyadijat nyert. Szerkesztője volt a Kassán megjelenő Üj Magyar Múzeumnak. A há- ború beleszólt az életében behívták katonának, s csald 1947-ben tért haza. — Feleségemet, két fist"' mat három érig nem lát­tam. Hazakerülve az egri ta­nítóképző tanára lettem. Ott még a piíktorságba is bele­tanultam. Egyméterszeir-agy- hetvenes akvarell anatómiai szemléltető tábláikat festet­tem, hogy a leendő pedagó­gusok jobban megértsék elő­adásaimat. — 1959-ben a Somogy me­gyei Köjálhoz került. Érdek­lődése a parazitológia felé fordult. — Természettudományi, ál­laté iologiai ismereteimet at­tól kezdve orvosival kezd­tem bővíteni, és bakiéroté­glával. Itt nemcsak kuta­tást, hanem irányító gyakor­lati munkát is kellett végez­nem. A higiénés feladatok mellett környezet- és nö­vényvédelem, a rágcsálók ir­tása és a Balaton szúnyog- inváziójának megszüntetése tartozott hozzáfn, 1972-eg nyugté jaavan ulasonilg, —• Eddig több mint 18fl tudományos szakcikk, tan- könyvírás, lektorálás, ren­geteg ismeretterjesztő elő­adás, tudománytörténeti dol­gozat. pedagógiai írás fém-; jelzi munkásságát. Maradt-e ideje a magánéletre? Sorolja a sok túrát, uta­zást, amelyet feleségével, Ka­tó nénivel tett. Madách,' Arany, Vajda, Fekete Ist­ván neve is fölhangzik,, visz- szaíórő kedves olvasmányaiéi — Még negyven kéziratom félig, háromnegyedéig befeje­zetlen — mondja. — Egyik; könyvemet az Akadémia ki­adó a közeljövőben jelenteti meg. Sopronban sem marad időm a heveréseésre, A ter­mészet kifürkészhetetlen, ti- toksokasagával hatvan éve kötött barátságom, s remé­lem, sok kalandot rejt. Békés József KSH adatok Másfél millió háztáji és kisegítő gazdaság Az országban 1981-ben másfél millió háztáji és ki­segítő gazdaság tevékenyke­dett, 11 százalékkal keve­sebb, mint 1972-ben — ál­lapította _ meg a KSH-nak a háztáji és kisegítő gazdasá­gokkal rendelkező lakosság tevékenyégéről most közre­adott összesítője. Eszerint a mezőgazdasági kistermelés során előállított bruttó ter­melési érték 62 milliárd fo­rint, a mezőgazdaság brut­tó termelésének több mint 30 százaléka volt, de egyes ágazatokban — különösen ahol magas a kézimunka- igény — meghaladta az öt­ven százalékot. A burgonya­termelésben 59, a zöldség­termelésben 57, a szőlőter­melésben 55, a sertéste­nyésztésben pedig 57 száza­lékos arányban vették ki részüket a kistermelők. A kistermelés széles tár­sadalmid elterjedését mutat­ja, hogy a munkásosztály­hoz tartozó népességnek kö­zel negyven százaléka, a szövetkezeti parasztsághoz tartozók túlnyomó többsége, a nem* fizükaá dolgozóknak pedig 29 százaléka élt olyan háztartásiban, amelynek volt háztáji vagy kisegítő gazda­sága. A kistermelők tavaly — változatlan árun számítva — 15 százalékkal több ter­méket állítattak elő, mint 1972-ben. Az egy gazdaságra jutó termelés 29 százalékkal, a munkaidő-ráfordítás 14 százalékkal volt nagyobb, mint tíz évvel korábban. SOMOGYI néplap Kalandos életút

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents