Somogyi Néplap, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-25 / 278. szám

Nem könnyít beszélgetést szervezni az 503-as Szakmun­kásképző Intézet / kollégiu­mának lakóival. A diákok ideje alaposan be van oezt- va, hol az iskolában van­nak, hol a munkahelyen, avagy szervezett progra­mokban vesznek részt. A délutáni tanulási időből csí­pünk el néhány percet, hogy bepillantsunk, hogyan élnek itt. A lányok épületrészében Magyar Judit kalauzol el egy lakószobába. — Első éves keramikusta­nuló vagyok — mondja — Érettségi után, Siklósról jöt­tem. Ezen a szakon. többen is vagyunk Baranya megyei­ek A szobában összegyűlt Iá-' nyok elfogódottak. Orsós Er­zsébet — egyike a három másodikos esztergályos­lánynak — könnyebben fel­oldódik — Elég könnyű a beillesz­kedés, mert az idősebbek, az érettségizettek segítenek a tanulásban is, másban is. Én különösen szeretem az itteni életet Kézilabdázóm, ját­szom az intézet irodalmi színpadában... — Mennyi a kimenő? — A kisebbek nyolcig, a nagyobbak tízig maradhat­nak a városban, de ez függ a tanulmányi eredménytől is. — Ezek szerint hatig ta­nulószoba, aztán vacsora, es­te nyolcra pedig vissza kell érni. Hogy tudnak így mozi­ba, rendezvényekre elmenni? — merül fel bennem a kér­dés. / — Moziba legtöbbször cso­portosan megyünk; jszázhat­van kollégistának van bérle­te a Mozimúzeumba, szín­házbérlete pedig majdnem mindenkinek. Esténként itt­hon is ki tudunk kapcsolód­ni ; tévézünk, zenét hallga­tunk, kézimunkázunk. Szép könyvtára is van a kollégi­umnak. — Végre lesz idő, hogy ol­vassak — szól közbe Judit. — Ha valamit kívánhatná­nak, mi lenne az? — Az étkezési norma eme­lését — néznek össze kun­cogva. A szobát a lánykezek ott- -.honossá tették. A falakon »látni Itt mindent az indiai miniatúráktól a kedvencek fotójáig, az ágyakon kabala­állatkák. Egy fiúhálóban a dekorá­ció egészen más: „mese­autók” vagy hegyi tájak vi­rítanak a posztereken. Eb­ben a szobában szakközépis­kolások laknak. Néhány éve szükség esetén őket is eb­ben a kollégiumban helyezik el. A bogiári Kauer Miklós­sal beszélgetünk, akinek ked­venc időtöltése a sakkozás. — Hetente jön össze a di­ákotthoni sakk-kör, ott ját­szunk, házi bajnokságokat rendezünk Az iskolában is van sakk-körünk, ott elmé­leti előadásokat hallgatunk, játszmákat elemzünk. Nem zavarunk tovább, hadd tanuljanak a fiúk. — Soha nincs fegyelmezé­si gond? — kérdezem Both Népművészeti pályázat A folklór a mai. életben — a népművészeti együttesek mint művelődési közösségek címmel pályázatot hirdetett a Bács-Kiskun megyei Ta­nács művelődési osztálya. A Duna menti folklórfesztivál­hoz kapcsolódó pályázat ajánlott témái között szere­pel valamely népművészeti együttes mélyrehatóan visz- szatekintő története, gyűjtő- és feldolgozó tevékenysége; népművészek életpályájá­nak, munkásságának, reper­toárjának ismertetése, táj­egységi népszokások alaku­lása, továbbélése. A pályá­zóknak a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központ­ban kell bejelenteni részvé­teli szándékukat (6001 Kecs-/ kémét Pf. 79.), megjelölve választott témájukat, s kö­zölve foglalkozásukat, élet­korukat Ugyanott adnak részletes tájékoztatást a feldolgozás módjáról is. A pályamunkákat 1984. május 2-m kei! beküldeni. «1« Kollégisták Az iskolai átlagnál magasabb szinten Ernő igazgatótól, amikor ma­gukra hagyjuk a korukat meghazudtoló csendben dol­gozó fiúkat — Természetesen vannak gondjaink. A súlyosabb rend­bontásért kollégiumvezetői megrovás jár, de tavaly pél­dául két diákot ki is kellett zárni italozás miatt, ötna­pos a munkahét, így a gye­rekek kevés kivétellel min­den hétvégén hazamennek, így lazult a kollégiumhoz való kötődés. — Hogyan működik a di­ákönkormányzat! rendszer? ■ — A tizenkilenc főből ál­ló diáktanács tagjainak a feladatuk, hogy aktivizálják a tanulókat, rendezvénye­ket, vetélkedőket szervez­zenek. Ez sok energiát kö­vetel: a túlzottan zsúfolt idő­beosztás és a sok hazauta­zás miatt nehéz összehozni. Az is probléma, hogy a csoportok összetétele ve­gyes, szinte mindenki más is­kolában tanul, más munka­helyen dolgozik. Emiatt kö- • zös rendezvényeket csak es­te hét óra után tudunk tar­tani. Ilyenkor vannak a ta­nulóakadémia ' ismeretter­jesztő előadásai. Mi, tanárok igyekszünk segíteni a diák­tanács munkáját, buzdítjuk őket, hiszen csak így tudjuk őket közéletiségre nevelni. — Van-e megfelelő számú nevelőtanáruk ? — Bizony, néha gondban vagyunk. Megköveteljük a felsőfokú végzettséget, és a diplomás fiatalok nem szí­vesen jönnek hozzánk. Pe­dig lehetőségük van rá, hogy szakjuknak megfelelő tár­gyakból órákat adjanak az iskolában, ezzel plusz jöve­delemhez juthatnak és a ta­nári gyakorlatból sem zök­kennek ki. — Ne titkoljuk el, hogy az intézmény a rangosabbak közül való ... — Igen, a szakmunkáskép­ző diákjainak körülbelül egy­negyede lakik nálunk, s az ő tanulmányi eredményük általában néhány tizeddel meghaladja az iskola átla­gát. A múlt tanévben pedig, a kollégiumok országos ver­senyében arany oklevelet nyertünk. T. K. „Békesség földön az embernek" Néhány napja csupán, hogy a Hungárig-szállóban lakom. A 205-ös szobában, amelyet Romihányi barátom útján szereztem. Kifogásta­lan modorú, és eleganciájú emberek közt élek. Ha aka­rom, I a szobába hozzák föl a reggelit. ■ Igazolványa tulajdonkép­pen mindenkinek van itt, a legtöbb azonban hamis. Na­ponta kapom egyik kollé­gámtól a XIV/2 Kiska-alaku- lattól a nyílt parancsokat, de érzem, hogy ez csak ideig­lenesen jelent biztonságot. Ismerősöm nincs itt, csupa idegen arc. Közeledik a karácsony. A közeledő ünnephez egyelőre csak a repülők zöld, kék és vörös irányjelző fényei vilá­gítanak. 1E belvárosa sziget, a Hotel Hungária négyszáz la­kója azonban karácsonyra, készül. Pontosabban: már aki. Egy napom kissé csatako­san, borostásan, megviselt eleganciával belép a szo­bámba Tamás. Ledobja ma­gát az egyik fotelba, kinyújt­ja lábát, és nagyot fúj. — Elnézést, komám, hogy napokig egyedül hagytalak, de egy kis üzleti ügyem volt. Nézém a gyíkbőr bilgeris, magabiztos embert. Bilgerije csupa sár, de a szemei vi­dáman csillognak. — Dolgom volt — mondja. Valakiket ki kellett emelnem a menetből. Hogy milyen me­netből? Na, ne légy gyerek! Ott hajtják az embereket az országutakon Németország felé. Közülük. Persze nem szerelemiből zavartam el a fe­nébe azt a néhány nyilas su- hancot; a krisztus koporsó­ját sem őrizték ingyen. Ennyi cinizmus láttán csak nézek, mint egy hülye. — Komám, ón most me­gyek — mondja. — Nekem is van itt egy fenntartott szobám. És Bessy vár, a ba­rátnőm. Majd megismered. Természetesen együtt kará- csonyozunk nálam, a 1210-as- ban. Szervusz! Ezzel eltűnik, mint egy fantom. Aztán itt a karácsony es­te. Ahogyan végigmegyek a vörös szőnyeggel borított fo­lyosókon, néhány szobából muzsikát hallani. A távoliból erősödő morgással a tüzérség ágyúi adják a kíséretet. Be­kopogok a 120-as szoba aj­taján. Ez aztán lakosztály! A csillár ragyog, mint békeidő­ben; a sarokban hangú lat- lámpa. Tamás, a házigazda már megborotválkozott, arca kölnivizesu A fürdőszobából előjön Bessy — a Nagymező utcai mulató volt dizőze. Törve be­széd magyarul, angolosan nyújtja a szavakat. — Angol vagy amerikai ? — kérdem. — Nem, csak sokáig éltem külföldön — feleli kedvesen mosolyogva. Tamás elneveti magát. — Csillagom, most nyu­godtan beszélhetsz — mond­ja. — Ez itt a régi barátom. Megmondhatod nyugodtan, hogy lengyel vagy és a né­metek által alsóbbrendűnek tartott fajihoz tartozol. El­végre van lengyel—magyar barátság! Bessy elmosolyodik. A szomszéd szobából áthallat- szák a rádió hangja, valami gyermekkórus: „Békesség földön az embernek ...” A szerény vacsora után harminc év körüli, sovány, elegáns férfi érkezik. Meg­hajlik Bessy előtt, bemutat­kozik, aztán bedobja magát az egyik fotelba. — Mi újság, Jenő? — kér­dezi tőle Tamás. — Semmi különös — fe­leli. Aztán hozzáteszi, hogy Budapestet körülzárták a szovjet csapatok. —. Nem vagy te egy kicsit hazudós, Jenő? — kérdi Ta­más. Radocsai Schwartz Je­nő, a mindenütt bennfentes Radocsai mosolyog: — öregem, most jöttem Winckelmantól. Egy tétel árut vittem neki; a rádiósai E heti prograimaján,latun­kat a Csiky Gergely Színház és a Mozimúzeuim műsorával kezdjük. A színházban ma délután fél 3-kor A kisfiú és az oroszlánok, este 7-kor a Filmcsillagot játsszák. Szom­baton este is a Filmcsillag megy. A magyarnóta kedve­lőinek a színházban vasár­nap 3 és 5 órai kezdettel Nem jön levél címmel mu­tatnak be műsort a fővárosi művészek. A Mozimúzeum­ban ma filmklub van. Hob nap és vasárnap a Donald kacsa és a többiek című Walt Disney-filmet vetítik. Délután fél 4-kor Huckle- berryvel és barátaival talál-' kozhatnak a gyerekek. Barcson a művelődési ház-, ban ma 2-kor és • fél 5-kor Márkus mester ezermester című műsorával lép föl a Népszínház. Szombaton este 7 órától Katalin-bált rendez­nek a Ba-Rook együttes közreműködésével, vasárnap este a Ráday video diszkó­zenéjére táncolhatnak a fia­talok. A Dráva múzeumban meghosszabbították Szlávik Lajos festőművész tárlatának nyitvaitartását — a hónap végéig látogatható. Szomba­ton Kadarkúton is bálon kö­szöntik a Katalinokat, az is­kola és a szülői munkakö­zösség szervezésében. A ae- gesdi művelődési ház szin­tén akkor rendez Katalin- bált; a nagyatádi Stella együttes szolgáltatja a „talp- alávalót”. A kaposméröi Ho­rizont ifjúsági klubban szom­baton 16 órától lesz diszkó. A nagyatádi Gábor Andor Művelődési Központban hol­nap délután 2 órakor röp­pentyűkészítésre várják a gyerekeket. Ugyanott decem­ber 4-ig tart nyitva Gácsi Mihály Munkácsy-díjas fes­tőművész grafikai kiállítása. Marcaliban a képtárban a hónap végéig látható a Ber- náth Aurél tanítványai című kiállítású Szennában szombaton dél­után fél 6-kor táncház kez­dődik a művelődési házban. Katalin- és András-napi táncház lesz ez, melynek szüneteiben andrásoló és sze­relemvarázsló népszokások­kal ismerkedhetnek meg a résztvevők. A karédi tájház­ban, az újvár falvi Noszlopy­úgy szaladgáltak, mint a patkányok. Az orosz, tankok elvágták az összes, utat Nyu­gat felé Hát ez van.... Radocsai Schwartzmafc azonban nehéz hinni. Kint ismét szólnak az ágyúk. A váratlan híren Ta­más elgondolkodik. Még nem biztos bernié, hogy igaz. De néhány perccel később az ér­tesülést megerősíti az újabb vendég: katonaruhában, hadnagyi rangjelzéssel és halálsápadtan robban be a jóképű, láthatóan Tószeg férfi. . — Vége gyerekek, vége — lihegi. — Már nem tudtam átjutni ... — Itt döglünk meg mind­nyájan! Értitek?! — mondja aztán szó nélkül kimegy a szobából. — Ki ez? — kérdezem Tamást. — Báró Petnéházy Lexi. Ha ez mondja, hogy bezárult a gyűrű, elhiszem. Ez nem be­szél a levegőbe. — Most mi lesz, Tomi? — kérdezi riadtan Bessy. — Ugyan, szívem, mi len­ne? Talán egyebet vártál? Ez előre látható volt fis így van jól. Tamás cigarettára gyújt, de előbb megkínál engem Is. — Köszönöm a vendéglá­tást — búcsúzom, és megyek vissza a szobámba. Nem tar­tóztatnak. Csák még kellemes ünnepet kívánnak. Bizarr kívánság ez. 1!944. december 24-e van; az utol­só felvonás következik, amit minden józanul gondolkodó ember előre látott (Folytatjuk.) kúriában, a vörsi tűzoltómú- zeumtoan és a zamárdi táj­házban februárig előzetes be­jelentésire fogadják csak a látogatókat. Kaposváron a Killián György ifjúsági művelődési központ e hét végén is várja tagjait a társastánck 1 ub, az éremgyüjtők klubja, a sza­bás-varrás tanfolyam. S hogy a megyeszékhely se marad­jon ki a sorból: pénteken este 7-kor az ifjúsági házban is rendeznek Katalin-bált Most mutatkozik be a szek­szárdi Űj Ságnál együttes. A műsorban föllép Vikidül Gyula és Cserháti István, va­lamint a művelődési központ társastánc klubjának formá­cióé csoportja. Szombaton délután 4 órakor tinidiszkót rendeznek. S ahogy mostan­ság divat, diszkétáincbernuta- tó is szórakoztatja a fiatalo­kat A színházbarátok klub­jának rendezésében vasárnap 5 órakor Etűdök címmel mu­tatja be — ugyanitt — pa;n- torniínműsorát Gőz István, a Csilky Gergely Színház mű­vésze. (Zongorán Fusch László kíséri.) / A megyeszékhelyen több rangos kiállítást is érdemes lesz megtekinteni a hét vé­gén. A Somogyi Képtárban a XII. Barátság Hídja nem­zetközi fotókiállítás tart nyitva; Győri Vilmos barcsi fotós önarckép című tárlata a Damjanich utcai kollégi­umban látható. A héten két újabb kiállítás is nyílt: a Munkácsy Mihály gimnázi­umban, Svenda István fest­ményeit láthatják, a Finom- mechanikai Vállalat kapos­vári gyárában Ruisz György festőművész képeit állították ki. Két hétig lesz nyitva mindegyik. Új bemutatókra készül a néphadsereg művészegyüttese Két egyfelvonásos vígope-' ra — Donizetti „Rita” és Mozart „A színigazgató” — előadására kerül sor novem­ber 29-én a Magyar Néphad­sereg Művelődési Házában. A vígoperákban rangos elő­adóművészek — Decsi Ágnes, Fekete Veronika, Gerdesics Ferenc és Lukács László, az Operaház magánénekesei, valamint Beszterczei Pál színművész működnek köz­re. A művészegyüttes szim­fonikus zenekarát Sugár László vezényli. Az előadást — amelyet az ország több művelődési házában láthat majd a közönség — Kerényi Imre rendezte. A művészegyüttes népi ze­nekara, színészek, valamint táncosok közreműködésével készült A haza fényre derül című műsor, amely a magyar nemzeti történelem egyik fé­nyes korszakát, a reformkort idézi. Az előadáson Rózsa­völgyi, Lavotta, Bihari is­mert zeneművei, Széchenyi István, Bajza József, Vörös­marty Mihály, Arany János írásai, Déryné naplójának: részletei hangzanak el. Ä műsor vidéki bemutatója de­cember 14-én a székesfehér­vári Vörösmarty Színházban lesz. Az idén még egy bemuta­tóra készül a társulat, Ke­rényi Miklós Gábor rendezé­sében Mészöly Gábor Egy férfi meg egy nő című művét mutatja be december 19-én Veszprémben, a helyőrségi művelődési otthonban. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents