Somogyi Néplap, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-24 / 277. szám
NEVELÉSRŐL A családi ajándékozások A családi élet szép élményei végigkísérik az embert egész életén át, alakító hatással vannak magatartására, egyéniségére. A családtagok iránti szeretet, figyelmesség egyik formája az ajándékozás. A különböző alkalmaknak — névnap, születésnap, nőnap, karácsony, házassági évforduló — természetes velejárója ez; a közvélemény szerint is. Miben áll az ajándékozás pe- v dagógiai jelentősége? Gyakran nem is gondolunk ama, hogy milyen erős a kisebb-nagyobb gyermekek szeretetigénye, a velük való törődés utáni vágya. Többnyire nem elégednek meg a szülők részéről megnyilvánuló mindennapos gondoskodással, mert úgy vélik, hogy az „jár nekik”. Valami többre is vágynak, a mindennapokon túlmutató figyelmességre. Ezért fordulnak fokozott érdeklődéssel a különféle családi események felé. Az ünnepi asztali, a gyertyával díszített születés- napi tortá, a kisebb-nagyobb ajándékok együtt nagy mértékben erősítik a családhoz való tartozás érzését. "Mind több iskolában, napközis csoportban próbálják szokássá tenni — pár kedves szóval, jelképes kis ajándéklcal — a tanulók névnapjainak, születésnapjainak közös megünneplését, kiegészítve ezzel a családi nevelést, olykor mintát adni nekik. A családon belüli ajándékozásoknak, meglepetésszer- zéseknek náihmk évszázados hagyományai vannak. Menynyire érzékletesen írja le Arany János szép költeményében az aprónép kutatását a madárlátta kenyérdarabkák után, s felujjangó örömét a kisnyúl láttán, melyet édesapjuk hozott nekik. Karunk gyermekei is keresik, lesik az apai, anyai „tarisznyát”, a benne rejtőzködő „madárlátta” holmit, meg a vásárfiát — ha erre az évek alatt rászoktatjuk őket. Lehet az az ajándék egészen kis értékű, jelképes dolog is, maga a figyelmesség a gyermekekre gondolás a lényeges benne, az általa is megmutatkozó anyai, apai szeretet az egészen kicsi vagy mór nagyocska gyermekek iránt. Pár forintos tárgy is nagy örömet okozhat, ha gyermekünk a vele való törődés jeleként fogja fel. Ha sikerül a „nagyoknak”, a feL nőiteknek ezt a szokást a családban kialakítani, cikkor könnyű elérni, hogy gyermekeink is ugyanígy tegyenek. Ök is küldjenek, hozzanak valamit szüleiknek, testvéreiknek, ha kiruccannak a szülői házból. Ugyanis az ajándékozás pedagógiájának fohtós elve: a kapni és az adni egységének érvényesítése. Ezt a kívánatos szemléletet kezdik kialakítani már az óvodában, többek között az anyák napjára, nőnapra készített kis ajándékokkal, meg a többi ünnepre való felkészítéssel. Ezt kell erősítenie a szülői háznak. Ma sokan csak a drága dolgot tartják „igazi ajándéknak”. Nem kívánatos versengés alakult ki egyes családok ajándékozásaiban is. A káros pedagógiai hatást aligha kell bizonyítanunk. Így kétféle mérce érvényesül a gyermekekkel szemben. Az egyik a túl bőkezű családi elismerés, bármilyen gyenge teljesítmény esetén is. A másik az iskolai mérték: az egész éven át végzett jó vagy kiváló munkáért, tanulásért, társadalmi tevékenységért egy könyvjutalom, esetleg elismerő emléklap. Az előbbiek devalválhatják az iskolai jutalma- ka*. A másik talán még jelentősebb gond: a tanulók későbbi életére kihat a fenti helytelen ajándékozási gyakorlat, az anyagias szemlélet. Minden családban helye van a különböző alkalmak, ünnepek során történő ajándékozásnak, az egymás iránti tisztelet, szeretet jeleként Helyes gyakorlata segíthet a családhoz való tartozás érzésének kialakításában. Ezek révén is nevelhetjük gyermekeinket airra, hogy majd a saját családi otthonukban, saját gyermekeik körében kialakíthassák a meghitt légkört, a derűs, boldog családi életet Dr. Szelénül Gábor Népművészeti kiállítás Á Rinyától a Dráváig Várják a színházak, amatőr együttesek jelentkezését A Pest megyei Tanács művelődési osztálya, Zsámbék nagyközségi tanácsa és a községi művelődési ház pályázatot hirdetett hivatásos színházak, állandó -és- alkalmi színházi társulások, amatőr színjátszó- és néptáncegyütteseik, ének- és zene- karók, bábjátékos csoportok föllépésére. 1984. június 23-itcü július 28-ig hat szombat délután és este a zenei és színházi programok előadásának színtere a zsámbéki romtemplom mellett kialakított szabadtéri színpad, a gyermek- előadásoké a Felszabadulási park. Pályázni leltet : körül - beiül egy óra időtartamú (6—14 éves korosztálynak szánt) gyermekműsorral, ugyanilyen időtartamú, felnőtt közönséghez szóló énekkari, zenekari hamgvenseny- nyel, egész estét betöltő (vagy annak minősíthető) színházi ■'előadással, táncmő- sarraJ, A gyemekelőadá6ok esetében tematikus megkötés nincs, előnyben részesülnek viszont azok a produkciók, amelyek egyaránt szólnak alsó- és félsőtagozatosolkhoz, s amelyek a zenei- és látvány elemek túlsúlya miatt a külföldi turistacsoportokkal érkező gyermekek számára is éflvezhetőek, szórakoztat óak. A pályázatok 1983. december 1-dg vihetők be, Községi Művelődési 'Ház, 2072 Zsámbék, Űj élet u. 45. címre, A pályázat elfogadásáról 1984. február 1-ig értesítik a pályázókat. A pályázatnak tartatonaznia kell : az előadásra szánt mű címét, szerzőjének nevét, műfaját, időtartamát. Űj, kevésbé ismert vagy konkrétan oda szárat produkció esetében a mű rövid leírását, több részből áHó koncert vagy táncműsor esetén valamennyi egység fenti adatait. A meghirdető szerveik adott esetekben bekérhetik a mű teájes forgatókönyvét, szövegét is. Pályázni természetesen nemcsak új műsorrad, színjátékkal lehet, hanem olyanokkal is, amelyek a tartalmi—stiíáris követelmény éknek megfelelnek és amelyeket már az ország Budapesttől távolabbi területein bemutattak, illetve amelyek sajátos, az addigiaktól eltérő hangvételt, atmoszférát kapnak a romatemplom környezetében. A legsikeresebb produkciók között kiosztják a Pest megyei Tanács művelődési osztályának tízezer forintos, a Zsáimtoék Nagyközségi Tanács nyolcezer, a bérletes közönség ötezer, a bérletes gyenmekközönség háromezer forintos különdíját is. A környezet ugyan nem kelt illúziót — sötét van, s csontig hatol a hideg, mert a vegyes tüzelésű kályhát a gyúlékony anyagok közelsége miatt nem használhatják, az olajkályhákat pedig egy rendelkezés nyomán ki kellett vonni a forgalomból —, mégsem csalódik aiz, aki megtekinti az i haras herényi művelődési házban nemrég nyitott népművészeti kiállítást. Nem csalódott nyilván az a több mint ötszáz kisdiák sem, aki — a pedagógusok vezetésével — szemügyre vette a napokban a Rinya és a Dráva közötti községekből — elsősorban Iharosberényból, lakéról és Fogán ysKentpéterről — ösz- szegyűjtött és ízlésesen elrendezett anyagot. Bámulatot kelt az ősi paraszti gyakorlatiasság és lelemény, amely a cserépedények formáinak változatosságában megnyilvánul, nem kevésbé a folyóparti fűzfák vesszőiből fonott csibevédők. Fejlett munkakultúráról vallanak az eszközök is: a rokkák, a boronák és a többiek. A faragott, festett bölcső azt bizonyítja: a gyermekkultusz nem csupán korunk erénye. A csöbör, a tóti ke azt: a szegényemberek sem vetették meg a mámorí- tó nedűt, a titkos zárral nyitható-csukható szépséges festett dobozok pedig arra engednek következtetni: már elédnknek' is volt mit rejtegetniük. Gondos, értékmentő tevékenységről tanúskodnak a népi hímzések is. Egy nagyszerű kezdeményezés eredménye ez a kiállítás: egy vetélkedősoroea- té, amelyet a nagyatádi járási pártbizottság, a járási hivatal, a KISZ-bizottság és a járási-városi művelődési központ hirdetett meg. Nyomán valóságos népmozgalommá vált a népművészeti értékek földerítése, gyűjtése Iharosberényben és a szomszéd falvakban. Gyermekek jártak házról házra, honismereti szakkörök felnőtt tagjai fáradoztak, hogy megmentsenek az enyészettől egy-egy, a láda mélyén rejtőző szép hímzett térítőt, a padlás sarkában szunnyadó boronát vagy sajtárt. A tárgyak vándorútja azonban nem ér véget ezzel a tárlattal. Hála egy fáradhatatlan népművelőnek, Halmos József-né ne k és egy, a folklór értékeinek mentésében her- | vadhatatlan érdemdere szert tevő, közművelődési díjjal is jutalmazott autóbuszvezetőnek, Pintér Istvánnak, januárban bemutatják őket a nagyatádi művelődési központban. Lehet, hogy a szép gyűjtemény idővel egy állandó ká- á 1 i ító teremben gyönyörködtetheti a látogatókat? Mert ismerünk somogyi tájháza- kat, amelyek gyűjteménye összehasonlíthatatlanul szegényesebb az Iharosberény- ben látottnál. L A. Gyorsvonat a Déli pályaudvarról Hamar megtelt a fülke. Még, mondja valaki, hogy kevesebben utaznak, mint azelőtt. A folyosón is álltak. A férfi korán elfoglalta a helyét; pénteken soImti utaznák haza a fővárosból: hetelő munkásokkal, vásárolni ruccanökkal lelik meg a félkettes gyors. A cémabajszú telepedett le utána, jó távol tóié. 0 az obiak mellett, a cémabajszú az ajtónál. Még valaki jött. A férfi később nem emlékezett rá. Talán lány vagy fiatalasszony lehetett. Szava sem volt Puszta- szatuAcsig, ahol leszállt. Aztán barna, barázdált arcú házaspár telepedett le, é-ppen a lérfwat szemleözt. A férj még • leszállt, hogy valamit vegyen. Szendvicseket hozott. A férfinak az a kollégája jutott eszébe, aki bélelt zsemlyének mondja a szendvicset. Még ketten jöttek: egy nő és egy fiú, A férfi utazása ■végéig nem jött tisztába azzal, mügén kapcsolat van köztük. A fiú végighamda- bandázta az utat; az a fajta gyerek volt, aki épp most lábal ki a kamaszkorból, de még szükségét érzi, hogy mindenkinek tudtára adja, tró*. JmUegzetes kamaszszokás. Dicsekedni, erőt fitogtatni, nehogy bárki is meghallja cincogni lelke mélyén a félszst. A férfi az út folyamán ilyen szózászlókat liaUott csattogni a kamasztól: kondi, edzés, edző, muszkli, izomfejlesztő, súlyzó, karaié... Vézna, sápadt fiú -volt. Az asszony szemben ült vele, időnként bólogatott, de ismerhette már a műsort. Ujjat villanó figurákat írták a kötőtűkkel. A fiú a ,^ok kondi, karate, testépítés” szó között valahogy sínt téveszthetett, mert az asszony gyerekeiről kérdezett. A fülke utam akkor tudták meg, hogy a nőnek három fia van, s nem sokkal lehetnek fiatalabbak a szófecsérlő kamasznál. A férfi nem nézte ki a mellette ülőből a korát. Ezután sokáig csak a kamasz fejhangját lehetett hallani újra. A férfi a tájat nézte. Meglepte, hogy a szalagnyi patakok már beálltak; Pest utcái ugyanis még tartalékoltak valamit az őszi enyheségből. A természet kezdett kopaszodni: csupasz ágak bökték a levegőt, a fű sárgásra halványodott. A férfi szeme téleleji és kora tavaszi útjain Utyacil legszorosabban a tájra, ilyenkor gyakran látott állatokat a mezőkön, csalitosok szélén. Most is egy töltésen nyolc fácánkakast számolt meg. A vele szemközt ülőkre igazán csak Sárbogárdnál figyelt föl. Az asszony akkor már befejezte a szendvicsevést, ketten kiitták azt az üveg sört is. Kicsit megille- tődöttem üldögéltek, álig szóltak egymáshoz. Sárbogárd után az asszony kezdett nyugtalankodni. Megkérdezte a kötögetőtól, Kaposvár kö- veikezik-e., A kamasz válaszolt neki fölényesen, de jóindulatvan. Akkor az asz- szony — kicsit felbátorodva — mondani kezdte, hogy a Nyírségből jönnek. Hajnalok hajnalán beutaztak Nyíregyházára, onnan vonattal tovább. Nagyon cudar világ volt hajnalban arrafelé, „zúzmarái” volt minden. A „lányunkhoz” utaznak Kaposvárra, ormon meg egy környékbeli faluba. A „jányunk” ugyanis a somogyi megye- székhelyen dolgozik, vállalatnál. Most kaptak szép lakást, azt jönnek megnézni a Nyírségből. A férfi képeké nésdegétt, de a füle ott volt • beszélgetésen. A kamasz elunta, hogy a közfigyelem iránya másfelé fordult, kilépett a folyosóra. A kötögetö asszony minden elsuhanó állomás után megnyugtatta a házaspárt, még nem kell készülniük. Elég, ha majd a húskombinát után kezdenek cihelődni. Közben elsuhantak a férfi szülőfaluja mellett is, a berek fölötti szürke párában atomszerű volt az a település. A férfit már nem kötötte hozzá erős szál, mégsem tudta hideg szemmel nézni az ismerős házakat. Nem tudta, miért, és nem is volt kedve nyomozni az asszociációk bakugrásainak miértje után: az jutott eszébe, hogy ő még otthon, abban az apró tömésházban született. A gyerekei világrajöttekor ugyanaz a bába segédkezett, de már mint szülőotthoni alkalmazott Az öregek arca merült fel előtte, és félni kezdett a téltől. A nyírségi pár már Taszár- nál öltözni kezdett, hiába volt minden szó. Az ember a csomagokat kezdte leemel- getnt A férfi most döbbent rá, egész úton a hangját sem haüotta, csak az asszonyét. Szépen elköszönték mindenkitől. Elsők akarnak lenni a leszállásnál, gondolta a férfi. Nagyon hiányozhat már nekik a „lányuk”. Hirtelen felpattant, vállára kapta a kabátját, besöpörte újságjait a táskájába. Azt a vállalatot, ahol a „jányuk” dolgozik, megmutatja nekik. Lesz Ver- giliusok az ismeretlen városban, hiszen úgyis arrafelé megy. Már hosszú volt a sor, nem is látta őket a folyosón. Tülekedett előre, de a szerelvény rándulással megállt Mire az ajtóhoz ért, nem voltak sehol. Lent, a hozzátartozókra várakozók közül valaki rámosolygott és megelőzte a köszönésben. A színésznő volt karján gyerekével. A férfi sokszor az 6 játékáért ült be harmadszor-negyed- szer is ugyanarra a darabra. Nem volt idő, csak a kezét- csókolomra. Félrelökdöste a várakozókat és a kijárat felé szaladt. A pályaudvarra vezető úton már a csúcsforgalom tömege áramlott szembe. A nyírségiek nem voltak sehol. Semmi, nem történt semmi, nyugtatta magát a férfi. Eltalálnak oda, ha kérdezősködnek kicsit. De maga sem értette miért, még este is érezte magában a Met Leská László Könyvet a vendégnek! Könyvet kaphat a vendég elalvás előtti olvasásra a szigetvári Oroszlán szállóban. A várbarátd kör saját gyűjteményéből letéti könyvtár* helyezett ed a szállóban, mégpedig’ elsősorban Szigetvárhoz kapcsolódó kiadványokat. A kezdeményezés célja ugyanis az, hogy az érdeklődő vendégek a könyvek révén megismerkedhessenek a történelmi múltú várossal, az 1566-os hősi várvédelemmed, a hadvezér és kodtö Zrínyi Miklós életéved, tétteiiyed. A háza könyvtárban a Szigeti veszedelem és A török áf®um_ ugyanúgy fölledhető, iránt a mai szerzők , Szigetvárral foglalkozó alkotásai, a várbaráti kör kiadványai. A várbaráti kör és a szálloda figyelmessége még arra is kiterjedt, hogy általában kisebb terjedelmű könyveket kúráinak, olyanokat, amelyeket egy vagy két este el is taid olvasná a vendég. A vendégek a szálloda portáján megtekinthetik az ajáraló jegyzéket és a szoba- kuáccsaű együtt átvehetik a kivákisztabt olvasnivalóit. Sokan épp a szállodai olvasmány hatására nézik meg a várat, a történelmi kiállítást és a város műemlékeit. Zsámbeki szombatok
