Somogyi Néplap, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-20 / 274. szám

Váíialati érdekeltség ■ rr r ■ 0 . . ... . . A népgazdasági ágak kö­zötti munkaerő átcsoportosí- ■ tás az elmúlt 20—25 évben jelentős volt a megyében. A mezőgazdaság átszervezése, a dolgozók műszaki-technikai fejlődés hatására fokozato­san csökkent a mezőgazda­ságban dolgozók száma. Az 1960-as népszámlálás idején még több mint 110 ezer ember dolgozott a me­zőgazdaságban; jelenleg 44 ezer. Ez alatt az idő alatt több mint kétszeresére emel­kedett az iparban foglalkoz­tatottak száma és jelentősen nőtt az építőiparban, a ke­reskedelemben, a közleke­désben dolgozóké. A mezőgazdaság munka­erő-szükségletének * csökken­tésén kívül a többi népgaz­dasági ág létszámszükségle­tének forrása a tartalék munkaerő volt. Húsz évvel ezelőtt 50 ezer volt a mun­kaképes korú nem dolgozók száma; ma már csak elvétve lehet találni — főként ház­tartásban tevékenykedő — olyan munkaerőt, amely vál­lalkozik különösen előnyös, főként otthoni foglalkozásra. A népgazdasági ágak közötti munkaerőmozgás - jelenleg csak a termelőszövetkezeti segéd- és melléküzemágak irányában nevezhető élénk­nek. A gazdasági jelentősége ennek nagy, számszerűségé­ben azonban nem jelentős. A hetvenes évek elején az . iparvállalatoknál bekövetke­zett szervezeti és struktuális változások idéztek vállalatok közötti munkaerő-átcsopor­tosítást. (A Somogy megyei Finommechanikai Vállalat megszűnése, a Csepel Művek kaposvári egyedi gépgyárá­nak létesítése, a Mezőgép termelési’ , profiljának kiala­kulása a szolgáltató tevé­kenység decentralizálása stb.) Ez a mozgás aüg több mint 50« emberit érintett. Ha a megyében a vállalatok kö­zötti munkaerőmozgást a 'íkiXtuác iö adatai alapján : vizsgáljuk, megállapítható, hogy viszonylag magas az iparban, az építőiparban és a kereskedelemiben a felvé­telek és a kilépésék száma. Az arány az iparban mint­egy 19 százalékot tesz ki, az építőipariban eléri a 17 szá­zalékot és a kereskedelem ben pedig megközelíti a 30 százalékot. Vagyis az iparban évente mintegy hatezer, az építőiparban majdnem két­ezer, a kereskedelemben, több mint négyezer ember változ­tat munkahelyet. Á megyében az elmúlt idő­szakban a vállalatok közötti munkaerő-átcsoportosítás — az említett kivételtől elte­kintve — nem volt gyakor­lat, az üzemen, belül azon­ban a termelési profi! vál­tozásával összefüggően igen. A vállalatok az üzemen be­lüli átcsoportosítást (a profil­változás, a rendelésállomány és több esetben az anyagel­látás átmeneti zavarai miatt hajtottak végre. Ez azonban nem jóirt mindig együtt a foglalkozás, a munkakör vál­tozásával, de esetenként előfordul az is, hogy a vál­lalatok rákényszerültek az átképzésre. A piaci körülmények ma már egyre inkább arra ösz­tönzik a vállalatokat, hogy termelésüket rugalmasan alakítsák a változó igények­hez. Ez vállalati érdek, ösz- szefügg a népgazdasági ér­dekkel. A gyors és rugalmas munkaerő-átcsoportosításnak a vállalatok között és üze­men belül is egyik legfőbb akadálya az egyén nem meg­felelő érdekeltsége. A gazda­sági szabályozók eddig nem tettek lényeges különbséget a népgazdasági szempontból ki­emelkedően fontos, a tőkés- exportban jelentős szerepet betöltő termelővállalatok ja­vára. Ezeknek a vállalatok­nak a munkaerőt megtartó és munkaerőt fogadó képessége sok esetben nem jobb az át­lagosnál. A munkaerő-átcsoportosítás élénkítésében a 3/L983. sz. mi nisztertanács-elnökhelyet- tesi rendelkezés sem hozott jelentős eredményt, pedig le­hetőséget teremtett arra, hogy a munkaerőt fogadó vállalat­nak az állam megtérítse az átképzés költségeit, A mun­kaerőnek az üzemek között és az üzemen belül történő átcsoportosítását a megyei *u- nács munkaügyi osztálya — a többi érintett szakigazga­tási szervvel együtt — több­ször elemezte, és azt álla­pította meg: nem történt an­nak érdekében előrelépés, hogy a munkaerő a népgaz­daság érdekében a hatéko­nyabb területekre áramoljon. E helyzet megváltoztatásá­ra ösztönözni kellene a vál­lalatokat — hogy tárják Eöl a belső tartalékaikat, a mun­kában érdekeltté téve a köz­vetlen termelésirányítólat is. Szükség van a munkakörül­ményekben tapasztalható hi­ányosságok felszámolására, indokolt esetben ehhez köz­ponti forrást is biztosítani kellene. Megfontolandó pél­dául az utazási költségtérítés teljes elengedése. A népgaz­daság bérfejlesztési lehető­ségének differenciáltabb ki­használása is jól szolgálná ezt a célt. * A vállalat vezetőinek fel­adata, hogy megkülönbözte­tett figyelmet fordítsanak a munkaerő megtartására. A fiatal szakmunkásoknak, a középfokú végzettségű szak­embereknek a beilleszkedését segítem kéll, s a kezdőbére- ket úgy kell megállapítani, hogy fél év múlva ne kez­dődjön erőteljes mozgás a vállalatok között. Ez a leg­több esetben ugyanis nem a hatékony területekre való áramlást szolgálja. A munkaerő kölcsönadásá­nak érdekeltségi rendszerét a vállalatok között javítani szükséges, mindkét felet anyagilag is ösztönözni kel-1 erre. Van javítanivaló a vállalatok munkaerő-gazdál­kodásának színvonalában is; • a munkaügyi ne csak for­málisan legyen a vállalat ve­zetésének szerves része, ha­nem ténylegesen is. A munkaerő-átcsoporto­sításban jelentős lesz a sze­repe a megye munlkaerő- szolgálati irodájának is. Ez megfelelő információ birto­kában eredményesen segíthe­ti a vállalatok kozott az ész­szerű munkaerő-áramlás gyors megvalósítását. Ennek azonban feltétele, hogy a vállalatok — ha szükség van rá — igényeljék, s ha feles­legük van, ajánlják a mun­kaerőt. Balogh László munkaügyi osztályvezető Fenyőfa olasz exportra (Tudósítónktól.) A csurgói áfész a múlt év­ben a Generálimpex közre­működésével tizenhétezer darab, csaknem egymillió I forint értékű gyökeres kará­csonyfát szállított, adott el olasz magánkereskedőknek. A vevők az idén ismét meg­keresték a szövetkezetét és újabb üzletet ajánlottak. A gyökeres karácsonyfa szállítása november 21-én kezdődik, és a megállapodás szerint egy hét alatt lebo­nyolódik. Hasonlóan az el­múlt évhez az idén is igen nagy gondot fordítanak a minőségre. Az olasz cégek képviselői október végén , és november elején személye­sen jelölték ki és saját cím­kéjükkel látták el azokat a fákat, amelyek szállítására igényt tartottak. A kará­csonyfák nagy többségét a somogyudvarhelyi, berzen- cei és csurgói körzetből vá­lasztották ki. A szerződések alapján 19 ezer gyökeres fe­nyőfát szállítanak Olaszor­szágba. A kisgazdaságok, a megrendelők előírása szerint a szállításra előkészített gyö­keres karácsonyfákat no­vember 20-án szállítják be az áfész központi udvarába, s ott kamionokba rakják. Csomagolják a kocsonyának valót Megkezdődött a kocsonya - szezon, hozzáláttak a ked­velt téli csemege főzéséhez szükséges alapanyagok, fel­dolgozásához, mélyhűtésé­hez a székesfehérvári hűtő- házban. Eddig négyszáz ton­nányit készítettek, az év ve­géig pedig 1200 tonnát kül­denek az üzletekbe. A bür­két, körmöt, csülköt konyha­kész állapotban, egykilo- gramimos tasakokba csoma­golják,,, és mélyhűtik. A há­ziasszonyok igen kedvelik a gyár e termékét, a mélyhű­tött kocsonyahúsból ugyanis gyorsan ízletes, kocsonya főz­hető. A napokban hűsleveszoíd- ség-csomagok készítését is megkezdik Székesfehérvá­ron. Sárgarépát, petrezsely­met, kelbimbót, karfiolt, pap­rikát, paradicsomot és zellert csomagolnak megtisztítva, hasábokra aprítva. A mély­hűtött termék a jövő hé­ten kerül a hűtőpultokra. Oktatástechnikai berendezést készítettek a Budapesti Finommechanikai Válla­lat kaposvári gyárában a másodéves szakmunkástanulók Dunai György tanár tervei szerint. E berendezés egyidejűleg tíz műveletet végez el, egyenkénti használat esetén 1024-et. Mérési foglalkozás automatizálására, írásvetítők és diavetítők működtetésére, teszt- rendszerű feladatok értékelésére lehet használni. A készülék ott látható a megye iparfej­lesztését reprezentáló kiállításon. Nemzetközi műszaki-tudományos együttműködés Napjainkban egyre inkább reflektorfénybe kerülnek a nemzetközi műszaki-tudo­mányos együttműködésnek a kérdései. A meglehetősen összetett témakörrel kapcso­latban felkerestük a Magyar Tudományos Akadémia Mű­szaki Tudományok Osztályá­nak tudományos titkárát, Czeglédi Gyulát, aki nagy vonalakban ismertette a nemzetközi együttműködés lehetőségeit, formait és a szakterületeken elért ered­ményeket. Elmondta, hogy minden nemzetközi együtt­működés keretét államközi kulturális és tudományos együttműködési szerződések alapozzák meg, a további együttműködési formák pe­dig a főhatóságok és az egyes intézmények között alakulnak ki. A nemzetközi együttműkö­dés az elektronika és a szá­mítástechnika területén na­gyon széles. Magyarországon a fő bázis-intézetek közé tartozik: az MTA Számítás- technikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI), az MTA Matematikai Kutatóin­tézet, a budapesti Műszaki Egyetem, valamint a Villa­mosenergiaipari Kutatóinté­zet. A közösen kutatott terüle­tek közé tartoznak a számi­tógépes hálózatok. A ha­zánkban telepített számító­gépek természetesen külön- külön véges kapacitással rendelkeznek, és kihasznált­ságuk mértéke különböző. Éppen ezért célszerű a gé­peket egy közös rendszerré szervezni, a gépek közötti jobb munkamegosztás érde­keben. Lehetőség van arra, hogy a maximális igény he­lyett optimális igény kielé­gítésére törekedjünk. Maxi­mális igény esetén pedig a koordináció segít. A nem­zetközi hálózatokon keresz­tül lehet külföldi adatban­kokhoz fordulni bizonyos in­formáció beszerzése céljá­ból. Ilyen élő vonal van a Szovjetunióval, és Ausztrián keresztül a nyugati adatban­kokkal. Napjaink egyik divatos té­mája a személyi számítógép. E gépek kutatása, tervezé­se és gyártása területén is jelentős előrelépés mutatko­zik az együttműködésben. Tulajdonképpen miért van szükség ezekre? A személyi számítógép a kutató aszta­lán van, és közvetlenül ki­sebb vagy nagyobb volume­nű számításoknak az adat­előkészítési, programszerve­zési szükségleteit elégíti ki. Közvetlen kapcsolatban le­het egy nagykapacitású gép­SOMOGYI KRÓNIKÁJA Az idén szokatlanul korán küldte előre névjegyét a tél. A hét elején a megye egyes részein reggel már mínusz 10 fok alá süllyedt a hőmérő higanyszála, s ez sok helyen okozott gondokat. A távol­sági buszok például 20—50 percet késtek, sőt néhány járat ki is maradt, mert megdermedt az üzemanyag. Ugyancsak lelassult a munka az építkezéseken. A Kinizsi-lakótelepi' gázveze­ték építőit is kényszerpihenő hátráltatta, a hidegben ugyanis nem lehetett elvé­gezni a lefektetett műanyag csövek hegesztését. A mező- gazdasági üzemekben sze­rencsére már befejeződött a betakarítás, aggodalomra igy elsősorban a szárazság és a fagy sanyargatta őszi veté­sek állapota adott okot. A hideg beköszöutével is­mét megszaporodtak a lakó­telepekről erkező és fűtéssel kapcsolatos panaszok. Okkal békétlenkedtek például a Bé­ke utca 53. vagy a Szántó Imre utca 11, számú ház di­dergő lakói a hideg radiáto­rok miatt. Az illetékesek magyarázattal minden eset­ben szolgáltak, de meleggel nem. A megye hússal és húské­szítményekkel . való ellátásá­ról, valamint az exportról tájékoztatták kedden a Ka­posvári Húskombinát vezetői a fogyasztók megyei taná­csának tagjai. Elmondták egyebek közt, hogy az ez évre tervezettnél 50 ezerrel többet, összesen 490 ezer sertést vágnak le és dolgoz­nak föl. Ennek érdekében az üzemben szomhatanké>-+ u folyik a munka. Jelentős eredmény, hogy az év végéig három­ezer tonna dobozolt sonkát, ugyanennyi darabolt és friss húst, valamint ötezer tonna félsertést szállítanak tőkés piacokra, Bővelkedett a hét jelen­tős kulturális, eseményekben. A politikai kön.yvnapok ki­emelt megyei rendezvényére hétfőn délután került sor a VBKM kaposvári gyárában. Ez az esemény jól példázza a politikai művek iránt meg­nyilvánuló megnövekedett érdeklődést. A könyvnapokra huszonhat újdonságot jelentetett meg a Kossuth Könyvkiadó, s köztük olyan is volt, amely már a boltok­ba kerülés előtt — előjegy­zésben — elkelt. Kiemekedő zenei esemény Volt a világszerte rangot szerzett Benkó dixieland két koncertje hét elején, Kapos­váron. A világfesztiválokon is otthonosan mozgó együt­tes egyetlen pillanatig sem engedett a kísértésnek, hogy „vidéki” előadásán tudása legjavánál kevesebbet nyújt­son. Lemezre kívánkozó, ma­gas színvonalú muzsikálásuk méltán aratott példátlan si­kert. Csütörtökön kezdődtek meg Kaposváron a somogyi levél­tári napok. A szakemberek egyebekközt arról mondták el véleményüket, miként le­hetne eredményesen haszno­sítani az iskolai történelem- tanításban az idei levéltári évkönyv helytörténeti anya­gait. Nem az előadóteremben elhangzottakból, csupán az eseményt követő folyosói be­szélgetésekből derült ki: en­nek mindenekelőtt az a fel­tétele, hogy maguk a törté­nelemtanárok is szélesebb körben ismerjék a levéltári évkönyvet. A megyei levéltár volt a helyszíne annak az irodalmi estnek is, amelyet Babits Mihály születésének száza­dik évfordulója alkalmából rendeztek. A műsor kereszt­metszetet adott a költőegész munkásságáról. Már a héten megkezdő­dött a kaposvári Május 1. utcában holnaptól életbe lépő nj forgalmi rendnek megfelelő táblák fölállítása. A változások széles körben keltettek vitát, a szabály azonban mégis csak szabály. Holnaptól a sétálóutca mind­két oldalán tilos behajtani. Ewi Ferenc pel, a számitóprogramot közvetíti és betáplálja a nagy számítógépbe, amely a feladatot elvégzi, s az ered­mények ugyancsak a szemé­lyi számi tógépen keresztül jönnek vissza. A kutatók személyes szükségleteit elé­gíti tehát ki. A mikroszámí­tógépek kutatáséban éjs ' ter­vezésében is bővültek az együttműködési lehetőségek. Az alaptudományok terüle­tén elsősorban a műszáki mechanikai kutatásokban különböző az együttműkö­dés. Információ- és publiká­ció-cserékre kerül sör. A mechanika eredményei című rangos, nefnzetközi szakfo­lyóirat közzéteszi a kutatási eredményeket, és beszámol a KGST országok együttműkö­déséről. Az anyagszerkezettani ku- ■tatások területén á Szovjet­unió különböző intézményei­vel közös kutatásokat vég­zünk azzal a céllal, hogy az anya gtakarékos tervezés és gyártás érdekében a fel­használt szerkezeti anyagok minőségét és megbízhatósá­gát javítsuk. Ebben részt vesz a budapesti Műszaki Egyetem Mechanikai Tech­nológiai Intézete, mint pro­filgazda és az ELTE általá­nos fizikai tanszéke. Olyan kis ország, mint hazánk, nemzetközi együttműködés nélkül nem volna képes a ráháruló összes műszála ku­tatási, fejlesztési feladattal megbirkózni. Nemzetközi koordinációra és munka­megosztásra feltétlenül szük­ség van. A következő időszakban természetesen gondosan mér­legelni kell a nemzetközi tudományos együttműködés lehetséges konkrét formáit, s hogy a különböző szintű kapcsolatok milyen előnyö­ket és lehetőségeket jelente­nek számunkra. Az elképze­léseket alapvetően meghatá­rozza az együttműködésbe bevonható hazai kutatóhe­lyek szellemi és anyagiszín- vonala. A nemzetközi együtt­működésben azokat a témá­kat kell előnyben részesíte­ni, amelyek a hazai kutatási tervekben is szerepelnek. Egyes kutatási területeken a külföldi eredményék adaptá­cióját sem nélkülözhetjük. Ezért erre a jövőben a mai­nál pagyobb figyelmet kelj fordítani, és javítani kell az információszervezés mai helyzetét. Elengedhetetlenül szükség van a hazai tudo­mányos információáramlás és adaptáció korszerűsítésére és megerősítésére is. Dr. M. E. SOMOGYI NÉPLAP m

Next

/
Thumbnails
Contents