Somogyi Néplap, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-19 / 273. szám
LEVÉLTÁRI NAPOK AgrártörténetünSf tárgyi emlékei Tegnap befejeződött a somogyi levéltári napok eseménysorozata. A második napi program a Móricz Zsig- mond Mezőgazdasági Szakközépiskolában kezdődött; Király Szabolcs István, a megyei tanács művelődési osztályának személyzeti vezetője Agrártörténeti emlékeink nyomában címmel tartott előadásit Az előadás szünetében Beregszászi Ilona, a Móricz Zsdgmond Mezőgazdasági Szakközépiskola igazgatója megnyitotta az aulában a Cselédsors az uradalmas Somogybán című kiállítást. A tárlókban látható korabeli oklevelek, képek és egyéb dokumentumok megismertetik a diákokkal az egykori mezőgazdasági dolgozók sorsát, életkörülményeit. Olvashatnak itt 1829-ből származó pamaszlevelet, amelyben egy öreg cseléd kegydíjért folyamodik a kormányzóhoz, de itt láthatók az 1919-ben alakult első termelőszövetkezetek írásos emlékei is. Király Szabolcs István rövid áttekintést adott a mezőgazdasági gépészet fejlődéséről a XVIII—XIX. század fondu lójától a XX. század első évtizedéig. Elmondta: hazánk a fejlett nyugat-európai társadalmakhoz viszonyítva jelentős lemaradásban volt a mezőgazdasági munkák gépesítését illétöen; nagyobb föllendülés a múlt század hatvanas, hetvenes éveitől volt tapasztalható. Felhívta a figyelmet a fejlődés ellentmondásaira ; a modem gépi művelés sokszor még egy birtokon belül is összefonódott a fejletlenebb kézi, illetve állati erőre támaszkodó munkával. Hangsúlyozta, hogy Somogy, ahol nagy volt a nagybirtok aránya, a hazai fejlődésnek mindig az első harmadában, volt. Előadásában a hazai gépgyártás történetét ismertetve méltatta az 1606-ban Mosonmagyaróváron alapított Kühne gépgyárat, amelynek néhány termékét még napjainkban is használják egyes háztáji gazdaságokban, valamint a Hofherr—Schrantz— Clayton—Shuttlewenth műveiket, az akkori Közép-Európa legmodernebb gépgyárát, melynek Kaposváron is volt fióktelepe. Megemlékezett az 1860-ban alapított Somogy Vármegyei Gazdasági Egyesületről. amely szervezeti keretet biztosított a megyében a szakemberek képzéséhez; szántóversenyt rendeztek, új gépeket tanulmányoztak. Előadásában beszámolt azokról a munkákról is. amelyeket az adándi mezőgazdasági szakmunkásképző tanárainak közreműködésével egy majdani kiállítóhely érdekében végeznek. Az országiban tizenkét helyen működik ag- rártörténeti múzeum — Somogybán, ebben az erősen agrárjellegű megyében még nincs. — Közbe kell lépni — hangsúlyozta —, hogy a pó- tol hatatlan kultúrtörténeti emlékek ne pusztuljanak tovább a korrózió és a gyerekek vasgyűjtési akcióinak következtében. Képeken mutatta be az eddig begyűjtött, helyreállított eszközöket, valamint a csákányi bognárműhelyt, ahol egyebek között 1741 -bői származó gyalut találtak. Az előadást követő hozzászólásában Andrássy Antal, a levéltár igazgatóhelyettese felhívta a figyelmet arra, hogy több gondot kell fordítani a forrásmentésre: a téeszek megalakulásának időszakában ugyanis igen sok dokumentum ment veszendőbe. Király István történész, a mezőgazdasági szakközépiskola tanára arról számolt be, hogy néhány diákja régi cselédekkel készített interjút, életkörülményeiket kutatják. Marek János, a Táncsics gimnázium tanára azt javasolta, hogy a történelmet oktató pedagógusok építsék be jobban óráikon a tananyagba a helytörténeti anyagokai Ez lehetővé teszi a nagyobb élményszerűséget, az érzelmi kötődés erősítéséi Szili Ferenc főlevéltáros korreferátumában javasolta: az itt megrendezett kiállítás anyagát mutassák be több helyen is, és közben minden község tegye hozzá a maga tárgyi emlékeit, dokumentumai! A hozzászólások után Kanyar József, a történettudo- mányök doktora, a Somogy megyei Levéltár igazgatója összefoglalójában elmondta: a kétnapos rendezvény célja az volt, hogy a levéltárat közelebb hozza az emberekhez, igényt keltsen a diákokban ahhoz, hogy múltjuk, forrásműveit megismerjék. Így segítheti a tudomány a közműd vetődést. T. K. \ljkértf Csata Egy festmény színeváltozásai — Méltóságos uram, megtisztelne a város, ha elfogadna szerény ajándékként tőlem egy odaillő képet. — Ne beszélj, neked van olyan? — Gönczy Mózes tapsolt párat, és kisvártatva két londiner behozta a letakart hatalmas képet. A szikrázó csillár alá állították, ahogy nekik azt délután Gönczy úr betanította. Gönczy Mózes felállt, a képhez lépett, és az amuló társaság szeme láttára lerántotta róla a leplet Az urak tapsolni kezdtek. Ott állt a tengerésztisz- iá díszegvenruháhan napóleoni tartásé vitéz nagybányai Horthy Miklós, és leereszkedően tekintett a tap- solókra. Csak úgy csillogott rajta a lakk. SOMOGYI NÉPLAP * — Bravó, barátom, bravó! veregette meg Gönczy Mózes vállát a polgármester. — Ez igen, ez nemes cselekedet volt Természetesen ezek után nem kétséges a vámsi tanács döntése sem az ' új szeszfőzde ügyében; máris úgy tekintheted, hogy a jogosultságot te kaptad meg — A kártyaparti abbamaradt, szaporán durrantak a pezsgősüvegek, és a kormányzó úr ófóméltóságának megértő tekintete alatt ünnepelték Gönczy Mózes újabb gyózelmél és nos magát a kormányzó urat. A városka főterének sarkain álló megafonok har- songva zengték a „Sződd a selymet elvtárs!” című indulót A tér egyébként üres volt csupán az ácsok kopá- csoltak az ünnepi emelvény lépcsőjén. Az emelvény vörös drapériával volt borítva, és a háttérben a frissen felaggatott zöld lombú agak közül három portré szemlélte az ácsok munkáját A stúdióban új lemezt tettek föl, és máris a „Sej a mi lobogónkat fényes szellők fújják” szárnyalta be a ’.erei Közben megjelent a holnapi ünnepség föfelelŐ6e. Robozy Eugen, akit nagyon demokratikusam csak Jenőnek szólított a mellette lépkedő pártbizottsági munkatárs. — Robozy Eugen, azaz Jenő, amióta népnevelőnek csapott föl, mintha megfiatalodott volna. A palettát es az ecsetet sutbavágta, és a tanacs művelődésügyi osztályán kulturális ügyekkel’ foglalkozott. Falujárásokat szervezeti csasztuskát írt és tanított be, szóval társadalmilag fontos tevékenységeket fejtett ki a művelődés fronján. Elhagyta nagy kalapnál helyette svájcisapkát hordott, és maradék haját tarkóján jól fölstruccoltatta. a kor divatja szerint Miközben Kovács elvtárssal bejárták az emelvényt és pontosították, hogy melyik üzem es intézmény dolgozói a tér melyik részén fognak megállni, pár utcával arébb, egy szikár, hajlott hátú, idősebb ferü köhögve zarta be AUTÓPIAC Már egymillió kétszázezer személyautó van a lakosság tulajdonában, és sikerült mintegy 30 000-re csökkenteni — közismert takarékossági okokból — a közületek autóállományát. Ám mind a magánszemélyek, mind a közületek továbbra is nehezen, hosszas várakozással jutnak új kocsihoz. Az okokról dr. Oroszi Jánost, a Merkur kereskedelmi igazgatóját kérdeztük. Elmondta, hogy a szocialista piacon az autó mind keményebb cikké válik, s ez nehezíti a behozatalt. Míg 1980-ban 112.500 autót tudtak importálni, tavaly már csak 96 000-et, s az idén még kevesebbet, várhatóan 87 000-et szállítanak a külföldi partnerek. A Merkúr által korábban megjelölt átadási időpontok is emfatt csúsznak. 1980-ban ugyanis, amikor új sorszámokat adtak ki, az átadási időpontokat az akkori beszerzési kilátások szerint jelölték meg. Az új sorszámok kiadásakor arra számítottak, hogy például Xsigulíbó' évente 45 000 érkezik, de már az év végére kiderült, hogy a szovjet partner csak 25 000-nek a szállítására vállalkozik. Sokan, akik korábban Zsigulira' fizettek be, Skodára módosították megrendelésüket, egyrészt azért, mert rövidebb várakozási időre számítottak, másrészt pedig mert a Skoda minősége jav-ült. Ám közben Csehszlovákia szállítóképessége is mérséklődött. Hasonló a helyzet a Trabanttal: a várt 24 000 helyett csak 20 000-et tud a Mogürt — a külkereskedelmi vállalat — beszerezni. A lengyel autógyár szállításai is mérséklődnek. A 650-es kis Polski Fiathoz kooperácó keretében jutunk hozzá. Az idén kevesebb alkatrészt szállítottunk a népszerű kiskocsihoz — a lengyel fél sem igényelt többet — így -6000 helyett csak 5000 darabot kapunk. A nagy Polski, a 125-ös idei szállítását csak szeptemberben kezdte meg a lengyel partner, s ahogy késnek a szállítások, úgy csúsznak a Merkur által vállalt határidők. Dr. Oroszi János a sok lehangoló hír mellett egy jóval is szolgált: az őszi BNV-n aláírtak egy szerződést a szovjet külkereskedelmi vállalattal, s ennek értelmében meg az idén kapunk meg 300 Volgát es 1100 Moszkvicsot. Ez azt jelenti, hogy a Moszkvics sorszámai előbbre jönnek. Sőt, aki most fizet be Moszkvicsra, annak előreláthatólag csak egy évet kell várni. Szintén a BNV-n írták alá a jövő évi szerződést is; eszerint 1984-ben Zsiguliból változatlanul 25 000, Volgából 800, Moszkvicsból pedig mindössze 400 darab szállítására számíthatunk. A sorbanállók méltánytalannak- tartják, hogy a kocsira befizetett előleg után csak 2 százalékos kamatot kapnak. Miután a kocsik átlagára az utóbbi időben nőtt, az előlegként befizetendő összeg a vételár 50 százalékára emelkedett, ugyanakkor más fogyasztási cikkek árszínvonala közismerten gyorsabban növekszik, mint a hetvenes években, azéh a 2 százalékos kamat valóban alacsony. Dr. Oroszi János elmondta, hogy az előleget nem a Merkur, hanem az OTP kezeli,' a bank viszont ezt a pénzt nem előlegnek, hanem letétnek minősíti, s ezen a jogcímen tart ki a 2 százalékos kamat melleti Vetítés előtti vetítés Magyar József filmje, A mi iskolánk Jogosan büszkélkedünk filmjeinkkel. „Zsinórban" jönnek a nagydíjak Magyar Józsefnek Moszkvából, Rigából, Mannheimböl, Oberhau- aenböl. Miskolciról. 14 filmfesztiválról hat födi). Magyar József dokumentarista alkotásai a dijakon túl heves vitákat is kavarnak. Zajos ellenvéleményeket nyalábolt össze velük és valóságunk hHeles metszetét dicsérő állásfoglalásokat váltottak ki. A Frankfurter Rudnschau riportere nem veiei lenül kérdezte tőle: aki ilyen merészen nyúl társadalmi problémákhoz ma Magyarországon, bizonyára kevés elismerésben részesül. — Hát hogyne — adott csattanói válását a rendező —: SZOT-díj, Balázs Béla-díj ... — És sorolta a megdöbbent» újságírónak a további elismeréseket. Tavaly, amikor A mi iskolánk elkészítésébe kezdett, rá irányult a figyelem- Most Kaposváron is láttuk filmjét; jövő év januárjától a hálózatban is vetítik. Kétszer is megnéztem az egy- és negyedórás alkotást, részt vettem a két parázs ankéton, de a film okozta döbbenet trafikjának ajtaját. Bizony, kevesen ismertek volna rá Gönczy Mózesre. Már a nyilasokkal meggyűlt a baja, mert az egyik este a Stru- mannban két vörös fröccs között olyan kijelentést tett a szomszéd asztalnál ülő körzetvezető füle hallatára, hogy 5 már csak eztán isz- sza, mert neki ez a rokonszenves szín. Aztán a nevével kezdték macerálni, és volt, aki a kereszuleveiének sem akart hinni, csak annak, amit a saját szemével Iái Okos ember volt Gönczy Mózes, ezért ő maga összecsomagolt egy nagy kézitáskába, s egy megbízottat hátrahagyva magával vitte, ami papírban, fémben érdemes. Tehát odébbáll! Ám a háború forgószele gyorsabb volt nála: utolérte, s megtáncoltatta tisztességesen; végül örül, hogy a puszta léte megmarad! azzal a pár napóleonnal egyetemben, melyet az alsóneműjébe varrt. Mondta is a nehéz pillanatokban, hogy mit sem ér, bár az ember segge arannyal van is kiverve, ha közben a fejére pályáznak. És itt senki sem gondolt többre, mint amaz érre. melyet a legkódisabb ember is aranynak nevez. (Folytatjuk.) népi múlott el. A mi iskolánk ugyanis nem egyszerűen téma. .Magyar filmje .mindenképpen publicisztikai véleménynyilvánításra sarkall A mai magyar iskoláikban — különböző intézményekben — igaz-e a film nyújtotta tragikus kép? Az általános iskolás tanulók többségének olvasási, írási jártassága alacsony' színvonalú, a tankönyvek rosz- szak. Csak egy példát ragadjunk ki! A harmadikosok olvasókönyve annyira érthetetlen, hogy egy* leckében például tíz idegen szót sorolt fel a filmbeli kisdiák. A nemzettudat, a hazaszeretet mindössze ..kétszer negyvenöt perces” tantervi követelmény békaperspektíva szintjén csikorog. A pedagógus a társadalmi és anyagi megbecsülésből — statisztikai tények igazolják — morzsákat kap. Reggeltől napestig dolgozik „a nemzet napszámosa”. (Bár lenne valójában az! — hallottuk. — Akikor ugyanis napi 500 forintért tanítana .. .) A szakmunkásképző intézményekből tanulók megdöbbentő földrajzi és politikai ismerethiánnyal, kegyelem kettes érdem(telenség)jeggyel kerülnek ki és válnak munkásakká. A leendő pedagógusok 70 százalékának nincs hivatás- tudata. Az ELTE megszólaltatott tanárjelöltjei iszonyodnak a vidékre kerülés gondol latától (vajon mennyit tudnak a vidékről?), s mindösz- sue egyötödük akar tanárként elhelyezkedni. A filmben szereplő tisztségviselő, dr. Me- ~cy Gyula, a Fővárosi Tanács főosztályvezetője — a neveléstudományok kandidátusa, egy szuperkönyvtárban hatalmas ismeretekre szert tevő teoretikus elmélyültségé- vel magyarázta a magyaráz- hatót és a magyarázhatatlan^ Magyar József alkotásában. — A magyari kép nem egyedi, de a valóságos helyzet jobb ennél — mondja. A vetítést követő heves vitában azonban a filmbelinél sokkal súlyosabb példák is elhangzottak az iskolai fölszereltség hiányáról a pedagógusokat terhelő töméntelen papírmunkáról. Segít-e vajon ez a film a pedagógia és az, iskolák helyzetén? Magyar József harangozásra ítélte magát. Nem szalad el egy vödör vízért — mert akkor nem érkeznek meg a tűzoltókocsik. A mii családunk — ez lesz a címe Magyar József tavasszal készülő új filmjének, s valószínűleg újabb adalék lesz a pedagógiai problémák megértéséhez. Addig azonban nagyon sokunknak kell újra megnézni e filmet, és nem szégyenkezve, hanem jobbító szándékkal beülni az iskolapadiba. _ , ,. . Békés József Katalin-bál a kaposvári ifjúsági házban, 1983. november 25-én, 19 órai kezdettel A műsorban fellép: VIKIDÁL GYULA, CSERHÁTI ISTVÁN, kísér az ŰJ SIGNAL zenekar. Tombola, szépségverseny, táncbemutató. Asztalfoglalás, jegyelővétel a rendezvényirodában. (81994) A BALATONGYÖNGYE MG. TSZ felvételt hirdet központi gépműhelyébe aató-, motorszerelő, mezőgazdasági gépszerelő szakmunkások részére. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a műszaki ágazatvezetónel a tsz Boglárlelle, Várszói úti gépműhelynél. (235040)
