Somogyi Néplap, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-15 / 269. szám

Egy hajóban ülünk A jelenlegi nehezen vnju- tío-aíalakulo válságos időket Händen ország megérzi, újabban még az árrobbanást kezdemen yező- haszonéi vező OPEC-tagállamok is szen­vednek kiszámíthatatlan ha­tásaitól. A kilábalást nehe­zíti, hogy a világ nem is­mer csalhatatlan receptet, összehangolt cselekvési prog­ramot. Az onszágok egymás rovására protekcionizmus­sal, gazdasági bezárkózással próbálják stabilizálni hely­zetüket. A szocialista orszá­gokat, köztük hazánkat két­szeresen sújtják a tőkés áru- és pénzpiacok manipulációi: a megkülönböztetett vámta­rifák és árukontimgensek. a kiviteli *tilaJmak, a hitel- bojkott. A magyar lakosságot ért­hető módon szintén sokfele negatív hatás éri. A külön­böző gazdasági gondok és következményeik gyakran áttételesen hatnak a szemé­lyes érdekre, a köznapi tu­datra, es társadalmi feszült­ségek forrásaivá válnak. A gyors gazdasági fejlődés» megszoktuk, s most nehezen elviselhető például az erő­sen mérsékelt termelésnöve­kedés, a velejáró fejlesztési és bérezési pénzhiány, az importkorlátozás, az értéke­sítés es a gazdálkodás meg­annyi új gondja. A gazdasági gondok káros következményei közt szólha­tunk azokról az erkölcsi és lelki hatásokról, amelyeket a jövő iránti aggodalom és nyugtalanság, a meglevő vi­szonyok féltése vált ki. A stagnáló, csökkenő reálbér példanl óhatatlanul korlá­tom» az anyagi ösztönzést, tompítja a munkakedvet. Az egyént a különböző ob­jektív és szubjektív hatások együttesen érik. A személyes helyzet; a beállítottság, az életideál és a környezet tom­píthatja is, dramatizálhatja is az egymást többnyire erő­sítő hatásokat. Emiatt az em­berek gondolkodása, cselek­vőképessége, reagálása tá­volról sem egységes. A kü­lönbségek igen nagyok. A társadalom egy része kész aktívan tevékenykedni a problémák megoldásán, s ezeri áldozatokat is vállal. Gondoljunk a társadalmi munkásokra, akik érthető es elérhető célokért önzetlenül, akár térítésmentesen is dol­gosnak. Ök a munkahelyü­kön is készek többletteljesí­tésre, teljes erőbevetésre változatlan vagy akár csök­kenő reálbér mellett is. Jól tudjuk persze, hogy nem mindenki ilyen öntuda­tos közösségi ember. De a társadalom túlnyomó több­sége a mostani nehéz hely­zetet nem csupán túléLni sze­retné, hanem — igaz, kü­lönböző fokú aktivitással és meggy óződéssel — segí t en i. cselekedni is akar. Végül persze találkozhatunk olyan honpolgárokkal is, akik sa­ját helyzetüket és az or­szágét kilátástalannak tart­ják. s elmennének a munka temetésére. Számuk, bár je­lenleg sem túl nagy, az utóbbi években észrevehető­en gyarapodott. A nehéz idők, a fagyob Világpolitikai szelek minden országban rontják a társa­dalmi közérzetet, mondhatni • rendszer ellen dolgoznak. Ezért gyakoriak a kormány- válságok és -bukások. Ná­lunk az MSZMP vállalja sa­ját tevékenységének kritiká­ját, politikája szüntelen kor­rekcióját, megújítását. Pél­da erre, hogy miközben az éves egyensúlyi és nemzet­közi fizetési feladatokból a gazdasági és a társadalmi élet megoldására mozgósítja az ország tartalékait kiala­kítja a kitörés hosszú távú ■tratégiáját. Az óvatoskodók az úgynevezett biztonsági Játékosok ellenében megha­tározta a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésé­nek fő irányait. (Igaz. eluta­sította a túllicitálóknak a reform reformjára vonat.'ko- Éá elképzeléseit is.) A vál­lalatok öntevékenységét fe­lelősségét a népgazdaság al­kalmazkodó képességét kí­vánja növelni: A politika megújításának másik példája a nemrégiben befejeződött választási tör­vény vitája. A tanácstag-, az országgyűlési képviselő- jelöltek közül szó szerint vá­laszthat majd az állampol­gár, s megszűnik az alterna­tívát mellőző szavazás. A társadalmi és munkahelyi demokrácia fejlesztése nem öncél. A két és több jelölt közüli választás, a gazdasá­gi vezetők pályázatai segí­tik, hogy minél rátermettebb emberek jussanak előbbre. Sorolhatnánk a központi intézkedéseket, kezdemé­nyezéseket, elképzeléseket, amelyek tanúsitjak, hogy a párt és a kormány ura a helyzetnek, jó érzékkel irá­nyítja az ország hajóját a viharos tengeren. Nem vonul védett kikötőbe, az eredeti célok irányába töretlenül ha­lad, persze manőverezve, kockázatot vállalva. A hajó személyzete és utasai nem élhetnek félelemben, kétsé­gek közt, hit kell a cél el­éréséhez, bizalom a kapi­tányban. Nehéz helyzetben még inkább szükséges a párt iránti bizalom, a szövetsé­gesekhez fűződő íratlan szer­ződések újrafogalmazása, az új kérdésekre új válaszok adása. Egy hajóban ülünk — szoktuk mondani. Ám a sokait emlegetett alkalmaz- kodókészséghez, a küzdőké­pességhez, az eltökéltséghez, a kitartáshoz nélkülözhetet­len jó közérzet nem teremt­hető meg kizárólag közpon­ti kezdeményezéssel. Múlha­tatlanul szükséges a helyi életrevalóság, öntevékeny­ség. Az emberek az ország vezetőivel ritkán találkoz­nak, annál gyakrabban a közvetlen főnőkkel, annak a feletteseivel, a bolti eladó­val, a tanácsi ügyintézővel. Egyre távolodunk attól az időtől, amikor még az em­berek elhitették, hogy a cél szentesíti az eszközt. Sok jó szaitnazhat átalakuló, vajúdó világunkból. Megtanulha­tunk felelős nemzet módjá­ra élni, dolgozni. A tenni­valók sokasága még előttünk van, bizonyításra mindenki­nek lesz alkalma. ^Érdemes hát személy szerint elgon­dolkodni azon: mi függ tő­lem, hogy az országgal együtt megerősödve kerül­jünk ki a viharból. Kovács József, so, MS ZMP KB mtmíicatársa Összeszerelték a második trzszmtes lakóházat is Kaposváron, a Toldi lakótelepen. A megyeszékhelyen a ha­todik ötéves terv hátralévő éveiben itt épül a legtöbb családi otthon. Gépek féláron Vesztőséggel számol a tszkot A különböző engedményes keréskedelmi akciókhoz szo­kott vásárlót is meghökken­ti a hír: a nagyatádi tszker- től húsz-, harminc-, sőt negyvenszázalékos enged­ménnyel vásárolhatnák a somogyi termelőszövetkeze­tek többek között lánctalpas traktort, műtrágyaszórót és csigás vagon kirakót. Össze­sen tizenegyféle szerkezetet. A területi központ napok - han tartott tanácsülésén Frank Gyula igazgató el­mondta: — Tevékenységünk leg­kritikusabb területe a gép- és anyagbeszerzés, illetve értékesítés. Kötbér — kártalanítás Énre az évre az igényeket ismerve mintegy százötven- hatmillió forint értékű gé­pet rendeltek meg az Agro- tek-től, illetve a Mezőgép vállalatoktól. Az első hat hónapban meg is érkezett nyolcvanötmillió forint ér­tékű, ám a termelőszövetke­zetek csupán negyvenhat- málliónydt vettek át. így az­tán, ha megkésve is, au­gusztusiban lemondták a még vásszalevő hetvenegy - milliós rendelést, amiért a gyártók kötbért és kártala­nítást követelnék. Ponto­sabbon csak néhányan, mert akad olyan vállalat is, amely lemondott erről. Ám pilla­natnyilag így is csaknem ötmillió forint kötbért kell majd kifizetniük a nagyatá­diaknak, s várható, hogy az év végéig még tovább emel­kedik ez az összeg. S akkor még nem beszéltünk azok­nak a gépeknek a tárolási költségéről, melyeket a gyá­rak leszállítottak, de a ter­„BEJÁRÓ” ÜGYINTÉZŐK Megerősítik a községi tanácsokat melőszövetkezetelk nem vet­tek át. Miként teremtődhetett ilyen helyzet? A gazdasá­gok ez évtől rum kapnak támogatást a gépvásárlás­hoz, ugyanakx.es a kedve­zőtlen időjárás következté­ben elestek számos fejlesz­tési lehetőségtől. Így nem tudnak és nem is akarnak terheket vállalni, ez pedig ■ érzékenyen érinti a kereske­delmi vállalatokat. Nemcsak az enő- és munkagépek, ha­nem a szerszámgépek érté­kesítése is gondot okoz. Megtiltották a gépvásárlást Ezért került sor egyes gé­pek leértékelésére. Ezzel a kényszermegoldással még mindig jobban járnak, mint­ha tovább tartanák őket. Lépett a tsziker országos központja is: megtiltotta a társközpantoknak, hogy más vállalatoktól vásároljanak olyan gépeket, melyek Dal- Somogyban várnak vevőre, ugyanekkor engedélyezte a nagyatádiaknak, hogy a mű­ködési területükön kívül is értékesíthessék cikkeiket Az országos központ a veszteséget öt évre szólóan egyenlíti, ám a hitelt vissza kamatmentes kölcsönnel ki­keli fizetni. Ezért határoz­ták el a nagyatádiak, hogy több átszervezést hajtanak végre. Az eddig mellőzött önköltségszámítás és ered­ményérdekeltség alkalma­zásával, a dolgozók anyagi ösztönzésének javításával, a veszteséges ágazatok felszá­molásával próbálják vissza­szerezni a gazdaságok meg­ingott bizalmát. Nagy Jenő Az ügyfelet elsősorban az érdekli, milyen gyorsan in­tézik öl az ügyét, udvaria­sak-e, készségesek-e vele a községi tanácsházán. Ez ter­mészetes is., hiszen nem köte­les ismerni az esetleges fe- j szító belső gondokat. Bár ezekről szó esik, egyrészt, a tanácstagok beszámolóin, másrészt a falugyűlésen---­S omogy aprófalvas telepü­lési szerkezete miatt különö­sen fontos, milyen a közsé­gi tanácsok és a lakosság kapcsolata. A Közalkalmazot­tak Szakszervezetének me­gyei bizottsága éppen emiatt tárgyalt a közelmúltban az ott dolgozók élet- és munka­körülményeiről, a technikai ellátottság színvonaláról. A pontos fölmérésre alapozott értékelés elsősorban ahhoz hasonlította a változásokat, amit négy évvel ezelőtt cé­lul tűztek ki. Most az is in­dokolta az eredmények és a hiányosságok összegzését, hogy a járósck megszűnése után még nagyobb feladatok várnak a községi tanácsok­ra. A szakszervezet sajátos mozgalmi eszközeivel szintén segíteni szeretne abban, hogy tovább javuljon* a tanácsok munkája. Az utóbbi években tovább korszerűsödött a tanácsok szervezete (ez most folytató­dik), nagyobb lett a hatás­ás feladatkörük. E helyeken intézik az államigazgatási ügyek döntő többségét. A szakszervezet hathatós támogatásával sokat elértek, öbbek között azt is, hogy a bérek csekély mértékben meghaladják az országos át­Munkánkat a gyárért végezzük Küldöttértekezletre készül­nek a Nagyatádi Cémagyár kommunistái — képviselői­ket már megválasztották az alapszervezetek —, s ezután tartják a beszámoló taggyű­léseket. öt alapszervezet 174 kommunistája készül, hogy mérlegre tegye évi munká­ját és meghatározza a fel­adatokat. — Tizennyolc pártcsoport tevékenykedik gyárunkban, most vannak az értekezle­tek ; a műszakban dolgozók­nál előfordul, hogy késő este vagy éjszaka tartják. Na­gyon fontos, hogy ezek a ta­nácskozások jól sikerüljenek, kommunistáink véleményt nyilvánítsanak, hiszen az itt elhangzottak segítséget nyújtanak az alapszerve­zeti vezetőségek beszámolói­nak elkészítéséhez. Pártcso- portbizalmijaink többsége érti a feladatát, így ezek az értekezletek egyre inkább el­érik azt, amit várunk tőlük — mondta Torják Vincénc i pártvezetőség titkára. Huszonegy éve került a cérnagyárba Szerjak Lajoa- ne. Előtte — nőiszabo a szakmája — több ma.ni két évig Kaposvárra járt dolgoz­ni a ruhagyárba; jelenleg tizenöt ember munkájáért, anyaggal való ellátásáért, a teljesítmény nyilvántartá­sáért felelős, s egy tizenhá­rom tagú kommunista közös­ség irányításáért a 3-as pártalapszervezetben. Itt, a gyárban lett kommunista tíz esztendeje, a pártcso­portban levőket jól ismeri, hiszen évek óta együtt dol­goznak. — Még hatvankettőben a pártcsoport élére kerültem, s attól kezdve látom el ezt a feladatot. Néhány napja tar­tottuk a pártcsoportértekezle- tet; előtte Vörös Jánosné pártvezetőségi taggal beszél­gettünk kommunistáinkkal, meghallgattuk véleményüket s mi is elmondtuk, hogyan ítéljük meg a párfcmunkát, a pártmegbizatás teljesítését, a gazdasági feladatok ellátá­sát Egyszóval szót váltot­tunk mindarról, ami az üze­münkben történik. S hogy mi az, amit tehetünk a gyárért, erről is tanácskoz­tunk. Az idén gyakran vt*K sür­gős exportmunka; át kellett szerelni a gépeket, a mun­kásokat más feladatra átirá­nyítani vagy a nagy nyári forróságban túlórázni. Szer- jáknénak nem egyszer hosz- sza-n kellett beszélgetnie né­hány társával — főként a pártonkívüliekkel —, hogy megértesse, mi a gyár érde­ke. Sikerült is a vonalkódo­kat jobb belátásra bírni. Szóba került a pártcso- portértefc ezleten a munka-, verseny, a brigádok munká­ja; ezt is jól ismeri, hiszen évek óta vezetője az arony- koszorűs, a szocialista címet tizenkétszer elnyerő Béke brigádnak. Elmondhatta, hogy valamennyi brigád eredményesen dolgozik; ezt jelzi a kommunista műszak is, amelyben elsősorban a párttagok és a brigádok mu­tattak példát 95 ezer forint gyűlt össze így, ezt majd gyári szociális célokra hasz­nálják föl. Van egy olyan javaslat is, hogy építsenek ebből a közeli Csokonyavj- sontán hétvégi üdülőházakat; erről hamarosan döntenek. Jóleső érzéssel adtak szá­mat a pártmegbáza tások tel­jesítéséről. Van olyan kom­munista a pártcsoportban, aki más felelős megbízatá­soknak is eleget tesz. — Ügy érzem, hogy nyu­godt lelkiismerettel készül­hetünk a hónap végén sorra kerüiő beszámoló taggyűlés­re — mondta Szerják La- josné. — Pártcsoportom kommunistáitól azt kértem, hogy gazdaság’, politikai fel­adataik példás végzésével járuljanak hozzá gyárunk eredményes munkájához, s a beszámoló taggyűlésen se maradjanak szótlanok, mondják el majd véleményü­ket, javaslataikat Munkájukkal érték el a pártcsoportok és vezetőik, nogy egyre nagyobb tekinté­lyük van a gyárban. A gaz­dasági vezetők alapoznak a véleményükre, ha jutalma­zásról vagy feladatokról van szó. Jól látják, hogy abban a tizennyolc pártcsoportban, amely a Nagyatádi Cérna- gyárban tevékenykedik, olyan erő van, atpire bátrán lehet alapozni. Szalai László tagot. Négy évvel ezelőtt még elmaradt attól. A szó­ródás természetesen igen ragy, húsé és ötven száza­lék fccaóts van. Ez törvény- szerű, hiszen ebben tükröző­dik az éleikre, a szakmai, az iskolái végzettség, a képesí­tés. A j-árási hivatalok meg­szűnése után további lehető­ség nyílik arra, hogy emel­jék azoknak a bérét, akik jobban és többet dolgoznak. A községi tanácsok vezetői­nek és ügyintézőinek egy ré­sze nem a tanács székhelyén lakik. A marcali járásiban i5, a nagyatádiban 27, a kapos­váriban 213, a siófokiban 16 százalékot tesz ki a számúk. Ezen nem nagyon, lehet vál­toztatni, bár a jelenség a közéleti tevékenység szem­pontjából egyáltalán nem kedvező. A föüsnérés azt is kimutatta, hogy a községi tanácsok létszáma kilencven- héttel csökkent 1977 óta. Ép­pen ezért az apparátusok a teljesítőképességük határán vannak. Hiába bírálják őket, ha nincs elegendő, s tegyük hozzá, megfelelően fölkészült alkalmazott. Sajnos, éppen akkor csökkent a létszám, amikor a hatáskör nagyobb lett A mostani átszervezés során várható a községek bi­zonyos fokú megerősítése. Erre nagy szükség van. Javult az iskolai végzett­ség a községekben. Az 599 községi tanácsi vezető és ügyintéző közül ft! főiskolai, 1126 tanácsakadémiai végzett­ségű, a többi érettségizett, mindössze harminckilencnek van általános iskolai bizo­nyítványa. Most azt szeretné a szakszervezet megtudni, van-e olyan ösztönző erő, mély az embereket továbbta­nulásra, önképzésre készteti. Az sem érdektelen, ott ma- radnak-e a községben, ha be­fejezik tanulmányaikat.. A tanácsok elhelyezess, technikai fölszereltsége álta­lában megfelelő. Az iroda-, író-, számoló-, sokszorosító­gépek egy része a legkorsze­rűbb. A régiek pótlására, cseréjére azonban nincs ele­gendő pénz. Sajnos, így a gépek sokat állnak, ugyanis megoldatlan a karbantartá­suk. A dolgozókat meg kel­lene tanítani a gépeli helyes használatára, másrészt létre kellene hozni társulást a ja­vításra. Megoldást jelentene, ha központi szervizhálózat alakulna. Most, amikor az egész köz­igazgatás szerkezete változik, hasznos a szakszervezeti föl­mérés és értékelés, mert a tartalmi változás fő irányai­ra összpontosítja a figyelmet. Ugyanakikor a mozgalom is többet vállal magára a kö­vetkező időben. Lajos Géza SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents