Somogyi Néplap, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-15 / 269. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. E G Y E S U L J E T I K I ARA; 1,40 Fi XXXIX. évfolyam, 269. szóm 1983. november 15., kedd I Tanácskozásai építőiparról Az idei munka tapasztala­tait és a jövő évi tennivaló­kat tárgyalták meg hétfőn az építőipari kivitelező vál­lalatok és szövetkezetek, va­lamint az épílőanyagipari üzemek gazdasági, párt- és tömegszervezeti vezetői az építők székházában. Ábra­hám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter ér­tékelte az idei munkát, s összegezte a legfontosabb jövő évi feladatokat. Növekedik a magánerős építés aránya, es tovább mérséklődik az állami la­kásépítés. A kivitelező szer­vezet vállalkozói készségé­nek javítása szükséges ah­hoz, hogy több megbízást nyerjenek el a növekvő fel­újítási, fenntartási és kor­szerűsítési munkákból és nagyobb mértékben segítsék a lakosság magánerős lakás- építkezését. Különösen fon­tos, nagy, nagy figyelmet fordítsanak a minőségre A tanácskozáson Szűcs Endre építésügyi és város- fejlesztési miniszterhelyet­tes ismertette a gazdasági szabályozórendszer egyes elemeinek jövő évi változá­sait Felszólalt a tanácskozá­son Gyöngyös István, az Építők Szakszervezete főtit­kára is, aki az 1984. évi ter­vek körültekintő előkészítése kapcsán ,az üzemi demokra­tikus fórumok fejlesztésére hívta fel a szakszervezeti testületek és aktivisták fi­gyelmét. Szólt a felszabadu­lási verseny kibontakoztatá­sának tennivalóiról és arról a felelősségteljes munkáról, amellyel jövőre széleskörűvé teszik a gazdasági vezetők munkájának velemenyeaé6et. AZ MS2M P SOMOG Y MÉKG Y E I B I Z p T T S A G ÁN A A jg'j A1 OGYI NÉPLAP Veszélyes újitéfs Ronald Reagan első ameri­kai elnökként látogatott ei a Déi-Koreát és a KNDK-t ét- választó demilitarizált öve­zetbe. Elvileg nem kifogásol­ható az akció, hisz » világ­nak ezt a tartós, hideghábo­rús gócpontját évről-évre so­kan keresi.'' fel. Szokásához híven azeeban Reagan ezt az útját is aráit;ommnnista ki- rohanásekra. fenyegetőzésre hasznait« f-1. Regi szabály: robbanás ve­méire« helyen nem szabad a «ízzel játszani. S különösen nem, ha a politikus azt a ha- ■nhnat képviseli, amely fél- wázezer katonájával, kitűnő- «*« felszerelt támaszpontja5 - •ál a legk Szvetlenebb része- vc a hidegháborús szemben- «iTlasnak. Reagan egyebek «kellett elmondta: Washing­ton kész szélesíteni katonai Jelenlétét, fokozni segítség- nyújtását Dél-Koreának, mert — szavai szerint — az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett a Csoo Tu Hvan- rendszeruek. Ebben senki sem kételke­dett eddig sem. Elődje, Car­ter még arról beszélt, hogy m Egyesült Államoknak csökkentenie kellene, s vé­gűi fel kellene számolnia je­lenlétét a Koreai-fclszigeten. Aztán ő is megfeledkezett sa­ját tervéi 61, az utód pedig már az amerikai haderő lét­számának bővítését, a fegy­verarzenál korszerűsítését •ürgetí. Mindennek igazolá­sára a Reagan szöuli tárgya­lásairól ktsdott közlemény Dél Korea biztonságát cmlc- tetBkjJiint amely elválaszt­hatatlan Északkelet-Ázsia békéjétől és stabilitásától, s természetesen az Egyesült Államok biztonságától. Ahogy az amerikai elnök kelet­ázsiai látogatása során több­ször is kifejtette, Washington nem engedi meg, hogy leg­fontosabb ázsiai szövetsége­seit elszigeteljék. Ha azonban az elnök dél­koreai útjának eseményét egybevetjük megelőző japáni látogatásával, a megfigyelő ben óhatatlanul is felmerül a kérdés: végüiis ki fenyeget kit, ki akarja bekeríteni a másikat. A tokiói látogatás kapcsán létrejött megállapo­dás az amerikai—japán stra­tégiai kapcsolatok, a katonai együttműködés erősítéséről, a Washington—Tokió—Szöul- tengely megszilárdításáról hozott intézkedések éppen­séggel azt sugallják, hogy az Egyesült Államok próbálja meg elszigetelni a térség mindazon államait, amelyek nem fogadják el csendes- óceáni katonapolitikai dokt­rínáját, uralmi törekvéseit. Konferencia Budapesten a világgazdaságról Tímár Mátyás felszólalása Á nyolcvanas évek világ- gazdasági és pénzügyi hely­zetéről kezdődött nemzetkö­zt konferencia 15 ország mintegy 150 szakembere részvételével hétfőn Buda­pesten. A kétnapos tanács­kozást a Duna-Európa in­tézet (Donaueuropäisches Institut) szervezte, a buda­pesti székhelyű Közép-euró­pai Nemzetközi Barde RT közreműködésével. A tanácskozást — melyen megjelent Arthur Agstner, Ausztria, és Peter William Vnwin, Nagy-Britannia bu­dapesti nagykövete — Fritz Dock, a Duna-Európa Inté­zet elnöke nyitotta meg. El­mondotta : a tanácskozás cél­ja, hogy felmérjék a világ­gazdaság jelenlegi helyzetét, és részletes elemzéssel elő­segítsék azoknak a tenniva­lóknak a meghatározását, amelyek segíthetik a nem­zetgazdaságok irányítóit, az üzleti élet képviselőit a je­lenlegi gazdasági, pénzügyi nehézségek megoldásában. Hangsúlyozta, hogy a világ- gazdasággal kapcsolatos kér- lések egyre sokrétűbbé, ösz- szetettebbé váltak, s ezért hasznos a konferencia, ame­lyen a különböző országok­ból jött pénzügyi és gazda­sági szakemberek fejthetik ki véleményüket. Tímár Mátyás államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank el­nöke a magyar gazdaság 1968-tól napjainkig terjedő időszakát jellemezte. Elmon­dotta, hogy a hetvenes évek­ben hátrányosain érintette a magyar gazdaságot a nem­zetközi munkamegosztás fel­tételeinek megváltozása. 1973-tól 1980-ig terjedő idő­szakban a konvertibilis kül­kereskedelemben mintegy 20 százalékos eserearány-vesz- teseg érte az országot. Ugyanakkor az is igaz, hogy a magyar gazdaságirányítás a szükségesnél Lassabban reagált a megváltozott vi­szonyokra. Mindezek követ­keztében 1974 és 1978 között az ország konvertibilis fize­tési mérlege mind nagyobb mértékben deficitessé vált 1979-et követően a gazdasági növekedés biztosításával, a belföldi fogyasztás és a be­ruházások csökkentésével és a termelési szerkezet korsze­rűsítésének meggyorsításával sikerült megállítani a ked­vezőtlen folyamatokat. Ezt követő időszakban számotte­vő eredményeket ért el a népgazdaság, javult az or­szág energiafelhasználásá­nak struktúrája, meggyor­sult a versenyképes vállala­tok fejlődése. Az 1978-at kö­vető három év alatt az or­szág nem-rubel elszámolású exportja mintegy 20 száza­lékkal bővült, s 1978 óta a konvertibilis külkereskedel­mi mérleg összesen kétmil­liárd dollárral javult. Az el­múlt években a magyar gaz­daságnak jelentős gondot ekozott a nemzetközi fe­szültség erősödése, a világ- gazdasági válság elmélyülé­se, s a nemzetközi pénzügyi és hitel rendszerben fellépő zavarok. Mindezek újabb nehéz helyzet elé állították a gazdaságot. Annak ellené­re, hogy a népgazdaság tel­jesítő képessége javult, a nemzetközi pénzügyi helyzet kedvezőtlen változásai miatt a tartalékok fokozatosan csökkentek. A szovjet szénkitermelés évente átlag 100 millió ton­nával növekedett, és tavaly már elérte az évi 718 millió tonnát. A tudósok számításai szerint a Szovjetunió jelenle­gi potenciális széntartalékai 4350 milliárd tonnái tesznek ki, amelyből ma már 195 milliárdnyi a feltárt lelőhelyekhez tartozik. Éppen ezért hosszú távon a szén — a földgázzal együtt — a szovjet fűtőanyagbázis legfontosabb alkotóele­mei közé tartozik. Képünkön: Jakutföld! szénlelőhely kor­szerű külszíni fejtéssel. POLITIKAI KÖNYVNAPOK ’83 Megjelenése előtt elkelt Ünnepség a VBKM kaposvári gyárában Egyre többe® ismerik föl, hogy napi életünk alakulása elválaszthatatlan a világpo­litika változásaitól, hogy je­lenünk megértése és jövőbeli lehétőségelnk fölismerése el­képzelhetetlen a múlt és je­lén politikai harcainak, vál­tozásainak ismerete nélkül Emberek tízezreiben ébredt föl az igény arra. hogy ké­pessé váljanak eligazodni az egyre bonyolultabbá váló vi­lágban. Ezzel együtt megnőtt az érdeklődés az útmutatást adó, ismereteket gazdagító politikád könyvek iránt Ma a politikai műveket közzéte­vő Kossuth Könyvkiadónak már nem elsősorban az okoz gondot, hogyan szélesítse ol­vasóinak táborát, inkább az hogy képes legyen kielégíte­ni a megmövekedett igénye­ket Ez az érdeklődés tükröző­dött az őszi politikai könyv- napok kiemelt megyei ren­dezvényén is, melyet tegnap tartottak a VBKM Kaposvá­ri ViiHamossági Gyárában. A vendégeket — köztük ér. Horváth Sándort, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetőjét — Be ne László, az üzemi pártbizottság titkára köszöntötte, majd Nyíró Jó­zsef, a Kossuth Könyvkiadó igazgatóhelyettese méltatta a politikai kömyvmapok jelentő­ségét. Mint elmondta, az idén 22. alkalommal sorra kerülő ese­ménysorozat időpontja kap­csolódik az októberi forrada­lom évfordulójához, ily mó­don is hangsúlyozva a hat évtized előtt kitűzött célok és maá munkánk összefüggé­seit. Szólt arról, hogy a marxizmus—Leninismus klasszikusait mintegy kétmil- lióan tanulmán y ozzá k ma Magyarországon. Csupán a partok tatasok keretében több mint 700 ezren olvassák eze­ket az alapvető politikai munkáikat. A kiadó ezért te­kinti kiemelt feladatának a klasszikusok életművét köz­readó sorozatok folyamatos pótlását, új kiadását. Az ünnepség helyszínén rendezett vásárlással egybe­kötött könyvkiáll ításon az ol­vasók először találkozhattak az idei könyvnapakra megje­lent 216 újdonsággal. Még megjelenése előtt, elő­jegyzésben mind egy szálig elkelt Shvoy Kálmán titkos naplója. Az egykori horthys­ta politikus, a rendszer ké­sőbbi kemény bírálója visz- szaemiJékezéseiben új össze­függéseket viüamt Ki a két világháború közti Magyaror­szágról. Változatlanul nagy sáfeer John Reed Tíz nap, amely megrengette a világot című műve, amelyik most negye­dik kiadásában szerez újabb olvasókat. Harmadik, bővített kiadásban az uzsgorodd Kár­páti Könyvkiadóval közösen jelentette meg a Kossuth Lenin életrajzi marét. A tab-, tét az életút bemutatása úle­lett Lenin munkásságát is *Z olvasó elé tárja. .■ ú Mit jelent a ma emberé­nek a történetem múlt ? Me­lyek a társadalmi haladás vélt és valóságos kribértn- maá ? Megérthetik-e különbö­ző kultúrák egymás monda­nivalójáig összemérhetők-« egymással. Egyebek közt e heves vitákat kiváltó kérdé­seket járja körül Eszmék és választások című könyvében Lukács József. Az őszi politikai kőmyvna- pokra megjelent művek tar­talmi és forrnád sokféleségé­nek szemléltetésére álljon itt még néhány érdeklődést kel­tő cím. A Népszerű történe­lem sorozat új könyve; A nagy lokátorháború. A ked­velt Szivárvány-könyvek új­donsága : A hódító Róma. Nyitnai Ferencné, a KSH el­nök» A népgazdasági haté­konyság tartalékai etemnél iet iránymutató művet.

Next

/
Thumbnails
Contents