Somogyi Néplap, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-02 / 259. szám

A Velencei-tó partján, Dinnyés község határában a Sárszcnlmihályi Állami Gazdaság korszerű gyártócsarnokot hozott létre a tó és a környező megyek nád vagyonának fel­dolgozására. A nádszövetekból több ezer négyzetméter készül a hazai és az exportigé­nyeknek megfelelően. Fáradt június, élénk október Szállodákról, vendéglőkről, vendéglátásról T elnéptelenedik a siófoki szállodasor. Ahol he­tekkel ezelőtt még a magyar idegenforgalom egyik legna­gyobb — konvertibilis valu­tát forgalmazó — központja működött, s rengetek ember nyüzsgött a platánokkal sze­gélyezett utcán és a parton, most már csak egy-egy ma­gányos sétáló lépte kopog. Bár az idén a szokásosnál hosszabbra nyúlt az utósze­zon, s szűrte egész október­ben fogadtak vendégeket a szállodák, immár „leépülő­ben” a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat Balatoni Igazgatósága, hogy az idény­jellegű üzletekben elvégzen­dő szokásos téli karbantartó munkálatok után ismét kor­szerű, esztétikus körülmé­nyek között fogadhassa a Balaton, vendégeit. Az idén némileg csökkent a hotelek­ben töltött vendégéjszakák száma, s a turisták szeré­nyebben költekeztek a szoká­sosnál. A vállalat ennek el­lenére — főként az új gaz­dálkodási fonnák, mótnszarek révén — a vártnál sokkal- jobb eredménnyel zárta az idényt: pontosan 12 millió forinttal többet tehet a nép­gazdaság asztalára a terve­zettnél. Korszerű Európa — A május, tehát az elő­szezon jelentős forgalmat hozott, a június a szokásos­nál „fáradtabbnak” bizonyult, tulajdonképpen július végén kezdődött az igazi főszezon, s ez eltartott augusztus vé­géig — mondta Dr. Vida Ko- csárrd, a vállalat igazgatója. — Az utószezon — hála a kellemes időjárásnak — meg­lepően népes volt, szeptem­berben 15 százalékkal na­gyobb forgalmat bonyolítot­tunk le, mint tavaly. A szál­lodasoron négy hotel tartott nyitva októberben, valamint a földvári Neptun. A kapaci­táskihasználtság szempontjá­ból az október jobb volt, mint a június. Az enyhe őszi időjáráson kívül természete­sen a csökkentett árak is hozzájárultak az utószezon ■ikea-éhez. Mint ismeretes, az kién nyárra készült el az Európa-szálló egy jelentős részének rekonstrukciója, mely 35 millió forintba ke­rült. A Siófoki Építőipari Szövetkezet, mondhatnánk rekordidő alatt — 1982. ok­tóberétől 1983. júinius elsejéig — vegezte el a munkát. Á Jövő ősztói a konyha, az ét­terem. valamint a 13. emelet újjáépítését végezzük el, mintegy 25 millió forintos költséggel. A siófoki korsze­rűsített hotelek mellett, egy­re népszerűbb a földvári tiaptun, s ez nem csoda, hi- •üeo lassan mindennel föisze­reljtlk, berendezzük, ' amire egy modem szállodának szüksége van. A többi között uszodát, szaunát, teniszpályá­kat vehetnék igényibe itt a vendégek... Egy fölösleges „láncszem” — A tervezettnél jóval na­gyobb eredmény azt bizonyít­ja, hogy az új gazdasági módszerek, formák, különös­képpen és nevezetesen az üz­letek szerződéses üzemelteté­se létjogosultságot nyert, s a kezdeti bizonytalanságok, konfliktusok után, úgy tet­szik, jó irányba fejlődik. — Valóiban. Az eredmény­ben jelentős részük vám a szerződéses üzleteknek. Az új üzemeltetési forrna jónak bi­zonyult, az üzletvezetők többségé a szerződésben fog­laltak szerint végzi munká­ját, a központ és a szerző­dött felek kapcsolata kor­rekt, kiegyensúlyozott. Per­sze, akárcsak másutt az őr- szagban, itt is akadtak, akadnak hibák, gondok. Mint ismeretes, most zárul az el­ső hároméves időszak, s úgy gondoljuk, hogy az üzletve­zetők többségével érdemes meghosszabbítanunk a szer­ződést. Ám éppen az új üzemeltetési formával kap­csolatban jegyzem meg, hogy megváltozott a központ. a központi üzemek és a háló­zat, tehat a vendéglátó he­lyek közti kapcsolattartás módszere is. A munka egy­szerűsítésére, a fölösleges ad­minisztráció kiiktatására tö­rekszünk. A központi raktá­rak például régebben a ki­sebb üzletek ellátását szol­gálták. A nagykereskedelem ide szállította áruját, amely innét került a hálózatba. Az új rendszer értelmében a szerződéses üzletek és a központ üzemeltetésében ma­radt egységek egyaránt a szállítóval tartják a kapcso­latot. Ezzel kiiktattunk egy idejétmúlt, fölösleges „lánc­szemet”, s az adminisztrációs tevékenység is csökkent. H gyenge is válogathat — Annak idején, amikor az új üzemeltetési lehetősé­gekről vitatkoztak a szakem­berek, a szerződéses üzletek­től egyebek között kulturál­tabb, ha úgy tetszik „em- berközporutubb” vendéglátást reméltok a gazdasági ered­ményen kiírni. A nagyobb érdekeltség, vélték, végül a szakma morális helyzetét is javítani fogja. Mi a vélemé­nye erről? — Most is vallom, hogy ez ?. vélekedés megalapozott, annak ellenére, hogy • ta­pasztalatok egyelőre még nem minden esetben bizo­nyítják. Tény: a , panaszok, reklamációk száma nem csökkent, mióta a szerződé­ses üzemeltetést bevezettük, s ennek különböző okai van­nak. Mindenekelőtt tudomá­sul kell vennünk, hogy a vendégiátóipari szakmának már jó ideje konjunktúrája van, következésképpen nem­csak a kvalitásos, rátermett, hanem a közepes, sőt a gyenge képességű vendéglátó szakmunkás is válogathat a munkahelyek között. Nem­csak szerződéses üzletek van­nak á vállalati kezelésben maradiakon kívül, hanem egyre több a magánvendég­lő is. Nos, a válogatás szem- ponja pedig a kereseti lehe­tőség. Ehhez hozzá kell ten­nem, bár azt hiszem közis­mert tény, hogy a három üzemeltetési forma közül e téren a legkevésbé „kecseg­tető” most még a hagyomá­nyos. Éppen ezért a vállalat kezelésében működő üzletek­ben is új, védelemérdekeltsé- gű gazdasági rendszerrel kí­sérletezőink. E szerint — akárcsak a szerződéses ven­déglőkben — az üzletveaetó maga választhatja meg mun­katársait, az árubeszerzést személyesen végzik, majd a meghatározott, illetve terve­zett eredményen felüli jöve­delmet feloszthatja a dolgo­zók között. Az idén öt üzle­tünk gazdálkodott ekképpen, s a kísérlet mindenütt be­vált. Jövőire valamennyi ét­termünkben ezt a rendszert vezetjük be. Nőtt a Dorottya forgalma — Ügy hírlik, hogy a ba­latoni igazgatósághoz tartozó kaposvári Dorottya szálloda is egyre nagyobb szerepet vál­lal Belsö-Somogy idegenfor­galmába^. — Régebben a szállodarész kihasználtsága nem volt tel­jes, hiszen főként csak a ki- kiküldetésben járó emberek foglaltak itt szobákat. Mosta­nában például az Inturiszt által szervezett csoportok ré­vén, megnőtt a hotel forgal­ma. Különösen sok szovjet vendégünk érkezik. Az országjáró kirándulások résztvevői számára immár Kaposvár és környéke is kedvelt úticél, így az egyéb­ként minden igényt kielégítő a megyeszékhelyhez méltó .szálloda a jövőben sem ma­rad vendég néfcüL Az étter­mi árak a Dorottyában jóval olcsóbbak, mirat például a Balaton-parti első osztályú vendéglőkben (ez is vonzó lehet), s véleményem szerint a szakmai gárda alkalmas arra, hegy a fejlődést jó öt­letekkel, új módszerekkel elősegítse. 8*. A. Vendégségben a jurtában Hatezer kisgazdaságban tapasztalták Öreg gépek segítik a háztájit A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola javaslatai A tejnek csalinem egyhar- mada a kistermelőktől szár­mazik, a tehenekkel foglal­kozó állattartók száma azon­ban évről évre csökken. A korábbi vizsgálatok szerint azért, mert a nehéz fizikai munka túlzott próbára teszi az általában idősebb korú emberelvet. Fehér István, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola tanszékvezető ta­nára a háztáji tejtermelés műszaki fejlesztésének le­hetőségeit mépte föl, kiin­dulva abból: a gépesítés fo­kozásával csökkenteni lehet a fizikai munkát. A vizsgálat hatezer kis­gazdaságra terjedt ki. Kidé rült, hogy a ház kerüli ter­melők 80 százalékban alkal­maznak takarmányozási gé­peket — répavágót, szecska­vágót, darálót stb. —, ezek azonban régi, korszerűtlen berendezések, újak gyártá­sára, forgalmazására lenne szükség. Fejőgepet a ház­táji gazdaságok 12 százalé­kában használnak, főként Htf-típusú készüléket, mely a gyakorlatban beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A gép teljesítménye azonban túlságosan alacsony ahhoz, hogy a több tehénnel fog­elterjed jen, ezért újabb tí­pust tervezték. Gyártására már megtették az előkészü­leteket. A berendezés min­denekelőtt ott tesz majd jó szolgálatot, ahol a mezőgaz­dasági nagyüzemekből ki­helyezett teheneket tarta­nak, egyszerre nem is egy- kettőt, hanem akár egy tu­catot vagy még ennél töb­bet is. Az istállók gépesíté­sének színvonala a kisüze­mekben alacsony; mindössze 4 százalékukban van önitató, és alig egy százalékot ér el a géppel szellőztetett állat­tartóhelyek aránya. A szakmai elemzés rámu­tat arra: átfogó szervezéssel a mezőgazdasági nagyüze­mek az eddiginél jobban se­gíthetnék a kistermelés gé­pesítését is. Javasolta azt is, hogy a tejtermelés hozamait csökkentő tőgygyulladás vizs­gálatait terjesszék ki a ház­táji állományokra, e téren a nagyüzemek már kellő jár­tasságot szereztek, és az el­lenintézkedések megtételére is képesek. A jurta — a birkapászto­rok farácsra épített, kerek nemezsátra — évszázaduk óta változatlan a szibériai Tuva Autonóm Köztársaság­ban. Megszabott Helyükön ■ állnak hagyományos beren­dezési tárgyai, s ajtaja is mindig délre nyílik. A jurta közelében azonban ma már a lovak mellett Volga vagy Niva gépkocsi áll, s a ko­rábban más életmódot vá­lasztó tuvaiak közül egyre többen térnek vissza a szép ! íövedelmet ígérő, ősi foglal­kozásnak számító birkapász­torkodáshoz. A csak terepjáróval meg­közelíthető jurtában nemze­ti ételekből álló lakoma várja a külföldi újságírókat s a helyi vezetőket. Van itt rendkívül jó ízű főtt birka­hús,. szárazon pirított, tarho­nyára emlékeztető tésztafé­le, szárított túró — ez a parmezánra hasonlít —, és birkavérrel megtöltött, s így kifőzött belekből készült han. Mellé ma már vodka is ke­rül, s a helyben termeit édes görögdinnye. A házigazda, Saalcsak Bo- Iflj-ool feladta brigádveze­tői állását a közeli állami gazdaságban s visszatért a birkapásztorkodáshoz. A 360 binka gondozása, a család öt tehene és disznai még a tuvai zord időjárás miatt kiegészített fizetésekhez ké­pest is szép jövedelmet biz­tosítanak, s ezért már ér­demes volt vállalni ezt az életmódot, évente többször lebontani-felépíteni a jurtát, s vándorolni az állatokkal. Télen azután ismét a gaz­daság építette taház várja a többszörösen kitüntetett, ki­váló munkát végző pásztort, feleségét s tíz gyermekét; a leglúsebb most kerül a Kaa- Hem járás központjában, Szarüg-Szepben levő bentla­kásos iskolába. A Kaa-Hem járás és a szomszédos Buren-Hem járás Tuva leggazdagabb mezőgaz­dasági területe: sok ezer hektáron terem itt gabona — jó években 30 mázsa kö­rül hektáronként —, s a nem egész 30 000 főnyi la­kosság vagy 70 000 birkát, I 20 000 marhát gondoz. t Van kenyérgyár, több óvoda és bentlakásos iskola is. A Kaa-Hem járás köz­pontjában mozi is működik, a tv-adást pedig közvetle­nül, szputnyikon át veszik Moszkvából. A köztársaság fővárosában, Kizilben állan­dó színház, hangversenyte­rem s több kitűnő népi együttes működik. A tuvaiak legnagyobb gondja — a jó utak és a vasút hiánya. Kizilbe is csak egy poros út vezet, vasút pedig az egész köztársiság- bar- nincsen: a legközelebbi allomáá Kiziltől csasnem négyszáz kilométerre van. A helyi vezetők elmondták, hogy amíg a| BAM föl- nem épül. népi is számítanak vasútra. így hát Tuva, ara­nyával és ezüstjével, sója. al és azbesztjével, kobaltjával és ónjával egyelőre „talon­ban” van. Szalesak Bulaj-ool pásztor búcsúzik a , vendégektől. Irány a szálloda Kizilben, amelytől száz méternyire, a Kis- és a Nagy-Jenyiszej ta­lálkozásánál obeliszk jelzi: ez Ázsia földrajzi középpont­ja. A két magyarországnyi te­rületű Tuva történelméről, népművészetéről -a főváros kis múzeumában tájékozód­hat a látogató. A vidéken mar a korai kökorszakban is éltek emberek, a mai ősho­nos, mongolos típusúak idő­számításunk kezdete után a második században.. jelentek meg. Itt éltek a-hunok is: 300 000 fős, kitünően takti­kázó lovashadseregükkel még Kínát is megtámadták, egy részét meg is hódították, s nem utolsósorban ellenük való védekezésül építették tovább a kínai falat — mondják a tuvai történészek. A hatalmas, erős hun állam azonban az első évezred má­sodik felében széthullott, s a hunok elindultak nyugat­nak — ez volt a nagy nép- vándorlás kezdete. Ezt követően Tuva fel­váltva kínai, mongol és kir­giz elnyomás alatt állt, bár a kicsiny nép kitartóan küz­dött szabadságáért. 1914-ben Tuva saját elhatározásából, a mongolok elől védelmet keresve orosz protektorátus­sá lett, s a forradalom után részben itt folytak Kolcsak seregei ellen a polgárháború legkeményebb harcai. 1921- ben kikiáltották a köztársa­ságot, s ettől kezdve Tuva önálló volt mindaddig, amíg 1944-ben, az 1922-ben meg­alakult Népi Forradalmi Párt vezetésével be nem lépett a Szovjetunió kötelékébe auto­nóm területként. Irodalma Tavának alig van, hiszen a tuvai abc-t 1930-ban dolgozta ki a latin betűk alapján egy szovjet tudóscsoport, s az iskolák megszervezéséig a nomad nép nem tanulta meg hasz­nálni a mongol abc-t. Annál gazdagabb viszont a népköltészet, amelyet gondo­san gyűjtenek, s folyama­tosan adnak ki. (Folytatjuk.) Horváth Júlia A Volán újra szervez Változások a közlekedésben Az Ipari Minisztériumhoz tartozó vállalatok 1984. ja­nuár elsejétől áttérhetnek a negyvenórás munkahétté, ha tegnapig benyújtották főha­tóságukhoz az ehhez szük­séges iratokat. A korábban kiadott irányelvek szerint az áttérést megpályázókmak az illetékes közlekedési válla­latokkal egyeztetniük kellett terveiket, hogy a megválto­zó munkakezdések, illetve -befejezések ne okozzanak tömegközlekedési gondokat. Kaposváron a textilmű­vek:, a Mezőgép, a Csepel, a Kögáz és a Kaposplast, vi­déken a Mezőgép-gyáraik, a barcsi Kemikál, az atádi cérnagyár és a marcali Me­chanikai Művek, valamint a Május 1. Ruhagyár akar át­térni az első adandó alka­lommal a heti negyvenórás munkaidőre. Ezek a cégek küldtek a minisztériumba pályázatot úgy, hogy a ka­posvári Volán vállálattal is tárgyaltaik a várható válto­zásról. A Volán tehát újra szer­vez. Ezúttal azonban nehe­zebb dolguk van a vállalati szakembereknek, • mint ko­rábban az ötnapos hu unka- hétre való áttéréskor, mert most hosszabb kksg lesznek olyan cégek, amelyek még a régi „időszámítást” használ­ják. Emiatt a vidéki busz­járatok menetrendjét egye­lőre nem lehet megváltoz­tatni, a többség még a je­lenleg érvényeset kívánja. Igazítás tehát csak a kapos­vári helyi közlekedésben várható január elsejétől. El­sősorban a munkaidő végé­nek időpontja változik majd, bár — ha már mindenkép­pen szervezni kell — itt az újabb alkalom a lépcsőzetes munkakezdés rendjének tó- 1 kéletesiitésére. Az áttéréssel kapcsolatos teendőkön kívül egyéb új­donságokkal is szolgáltak a tömegközlekedés szerveződ a kaposváriaknak, illetve a Volánt is meglepték a hely­beliek ezzel-azza 1. Gondot okoz például, hogy a Bartók iskola „menet közben” át­tért a nyolcórásról a há­romnegyed nyolcáé kezdés­re, így a dtákbuszak az ötös es a tfzencltös vonalon ke­vés utast visznek leggel, a régebben általában csak dolgozókat szolgálók viszont túlzsúfoltak — sokszor nem lehet rájuk fölférni —, mert a felnőttek é* a gyerekek együtt rohamoznak. A Vo­lán intézkedése szerint ezért megállnak a helyi megállók­ban a távolsági járatok is. Néhány apró változás: ja-_ nuár elsejétől két új csuklós busz lép be a forgalomba, így — a szervezők szerint'— néhány vonalon csökken a zsúfoltság. Minden buszon az eddigi kettő helyett három jegykiadó automata szol­gálja a közeljövőtől az uta­sokat, tehát könnyebb lesz a ’jegyváltás. Egyetlen kérés tolmácsolására kért föd ben­nünket a közlekedési válla­lat: ha lehet, kétforintost használjanak jegyváltáskor a tisztelt utasok, ne pedig lakatkulcsot, régi dinárt és mindenféle fémhulladékot Hír a 12-es járaton uta­zóknak: új buszmegáilóíáb- iát helyeztek ol a vonalon a Belioannisz utcában, a si- ketnéma intézet előtt, illetve az Április 4. utcában, a volt zárda előtt. Még nem állnak meg itt a buszok, de az állvanyerdo lebontása után ezek a helyek is hasz­nálhatók lesznek ler . és föl- szállásra.

Next

/
Thumbnails
Contents