Somogyi Néplap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-12 / 241. szám
népesség és teljesítmény Az első nyolc hónapban az ipar sein a termelési tervét, sem pedig exportvállalásait nem tudta teljesíteni. Gondolkodóba ejtő ez a •megállapítás. S a figyelem még inkább az itteni teljesítményekre szegeződik. Vajon mire képesek a vállalatok? Képesek-e egyáltalán olyan produktumokra, amilyeneket a gazdaság elvár tőlük? A válasz csak december utolsó napjaiban fogalmazódhat meg. S akkor sem lehetünk bizonyosak abban, hogy amit kapunk, amit a számok bizonyítanak, az egyúttal az ipar képességeinek is hű-tökre lesz. A tel- jesstaaényt. az elvégzett murikét minősíteni fogják az adatok — ám a képesség egészen más. Az iskolában gyakran elhangzik ez a mondat: kár érbe, többre képes, csak hát... És itt a tanárok számtalan okot sorodnak fel a szülőknek, amelyek mind mind a képességeinek megfelelő teljesítményt gátolják. És kérdeznek. A miértekre keresik a választ A szülő elismeri, hogy a gyermekkel most tényleg azért van baj, mert otthon zavarosak a családi viszonyok; vagy mert senkinek sincs ideje törődni vele; esetleg rossz társaságba keveredett A vártnál, a va- lószánűsíthetőnél gyengébb eredménynek oka van. Ha ezt fel- és elismerik —; és sokszor ea a nehezebb —, akkor már csak egy lépés az akadályok elhárítása. A gazdaságban sincs « másként A terv — tételezzük fel, hogy így van — megalapozott, reális számokat közöl. Valószínűsíti, hogy az eddigi produktumok alapján mi várható el az egyes népgazdasági ágaktól. S amikor valamelyik elmarad ettől, akkor azonnal •"vizsgálódni kell. Valahol, J? valami nem stimmelhet ha a teljesítmény rendre gyengébb a lehetségesnél. Pedig az egész gazdaság, s főleg az ipar sokkal többre képes, csak hát... Évek óta. s az utóbbi időben rrund sűrűbben hangzik el a figyelmeztetés: a szabályozók nem ösztönének, nem kényszerítenek a lehető legnagyobb teljesítményre. Sőt, mostanában már kifejezetten teijesítmény-visz- szatartást emlegetnek ezzel kapcsolatban. Juhász Ádám ipari államtitkár egy helyütt így fogalmazott: „Nem elsősorban, de az árrendszerrel is összefügg az egyes területeken fokozódó mértékű teljesítmény-visszatartás.” Amikor egy Vállalat úgy juthat számára előnyösebb árképzéshez, ha a tőkés exportját 5 százalék alatt tartja, amikor egy-egy területet monopolcégek uralnak és diktálják az árakat: i Híjkor gyengébb minőséggel, a fejlesztés korszerűsítése nélkül meg lehet élni — ott a manipulációk, az ügyeskedések gyarapítják a hasznot, nem pedig a nagy teljesítmény. A jelenlegi árrendszer — hangoztaljak sokan — több célnak megfelel, csak éppen a reális teljesítmény mérésének nem. S ha torz a mérce, akkor hogyan várható el, hogy jó irányba ösztönözzön, sőt, kényszeresen? Másik, többek által kritizált akadályozó tényező a bérrendszer. Amikor az egyik bér aránytalanul drágább a vállalatnak mint az ugyanolyan munkáért kiadott másik, akkor adódik megoldás: jó néhány cégnél megfigyelhető például, ha már nem bírják egyik bérrel a versenyt, azaz nem tudnak eleget fizetni a saját dolgozónak, aifckor ezt a munkát — például a takarítást — külső cégnek bérbe kiadják. S bár ez háromsznr-négyszer annyiba keriil, ez a drágább a vállalatnak mégiscsak olcsóbb. Paradoxon, nem? Csak azért, mert az első esetben a bérkeret terhére kell fizetni, míg a bérmunkánál a költség terhére. Igaz; a bérekkel foglalkozó szakembereknek is megvan az ellenérvük: így legalább biztosítható, hogy több bér csak több teljesítményért áramoljon ki. A helyzet mégis furcsa. Az alapcél megvalósul, csak ködjén olyan mellékhatások lépnek fel, amelyektől a beteg még betegebb lesz. Így fordulhat elő, hogy a fő munkaidőben meglehetősen mérsékelt teljesítményt nyújtó dolgozó munkaidő után megtáltosodik, élmunkás6á válik néhány órára. Hogy azután másnap a tő munkaidőben ismét csak kényelmes tempóban dolgozzon. Mondják, ha a vállalatvezetők nagyobb szabadságot kapnának a bérképzésben, olyan bérkiáramlás indulna meg, aminek nem lenne meg az árufedezete, s megindulnának az árak felfelé. Vagyis — leegyszerűsítve a képletet — pénzünk lenne, csak éppen nem tudnánk mire költeni... Ez bizonyára így van. Am a kialakult helyzet, a következmény gondolkodóba ejtő. S felmerül a kérdés — nem okoz-e az így kialakított bérszabályozás több kánt a népgazdaságnak, mint amennyi hasznot hoz a bérek szigorú szabályozásával? Mert ha a kiemelkedő teljesítmény csak a fő munka időn túl fizethető meg, akkor adódik a következtetés: csak ott van értelme hajtani, a nyolc órát pedig valahogy ki kell húzni. Márpedig ilyen hozzállás a munkához, ilyen szemlélet nemigen ösztönöz. Amikor tehát teljesítménykényszert követelünk, vagyis azt igényeljük, hogy a képesség és a teljesítmény összhangban legyen egymással, akkor egyúttal a nagy teijesítmeny lehetőségét is szeretnénk. Vagyis olyan változást a szabályozókban, amely egyszerre lehetővé teszi, de ki is kényszeríti a kiemelkedő produktumokat. Hogy érdemes, sőt kötelesség legyen a fő munkaidőben is maszek módjára dolgozni. W. L A tizenegyek egyike Ezer forint Halkan berregnek a nyírógépek, a hófehér tapsifülesek percek alatt levetik hatalmas pihe-puna bundájukat. A szennai Zselici Táj Termelőszövetkezet ügyes kezű nyíró asszonyainak munkája nyomán zacskókba hullik szálhosszúságanként osztályozva a valutát érő angoraszőr. Nincs olyan nap, hogy Zomborszky Zoltán, a ' szövetkezet állatorvosa ne töltene több-kevesebb időt ezen a telepen. — A kezdeti gondokon már túl vagyunk, ma ott tartunk, hogy tenyészanya- got is nevelünk — mondja. — Nem mondanám, hogy kényes állat az angóranyúl, hanem inkább azt, hogy kellő gondosságot igényel. Az épület eredetileg te- hénistállónak készült, t Miután a szövetkezet húsmar- hatenyésztésre szakosodott, akkor született a gondolat: a kihasználatlan létesítményt e célra kellene hasznosítani. — Kedvezőtlen adottságaink között — mondta Keresztes Jenő elnök — olyan tevékenységet kellett keresni, amely egyrészt foglalkoztatást jelent a nőknek, másrészt szerkezetileg ülik a viszonyainkhoz. A múlt évben lett az épületből hatezer férőhelyes nyúlszállás. Az első év az indulásé, az állományfejlesztésié volt, no és természetesen a tapasztalatszerzésé — Az országban összesem tizenegy angóranyúl-tenyésztő szövetkezet van — jegyezte meg - az elnök. — A kifejezetten exportérde- keket szolgáló tevékenység eredményessége érdekében az idén Hungangóra néven közös vállalatod alakítottunk. Technológiával, szaktanácsadással sok segítséget ad ez számunkra. Egy nyúl évi ötszöri nyírással egy kilő angórát termel. A minőségtől függően, ez nyufen - ként több aairrt ezer forintot jelent. Könnyű kiszámítani, hogy hatezres állománynál — mert ma már benépesedett a nyúlszállás — évi hatmilliós árbevételt hoz a Következeinek. — Már a továbblépésre is gondoltunk — mondta Trincz László föállatte- nyésztő, és nyomban hozzáfűzte: — nem a nagyüzemben, hanem a háztájiban. Más állatfajoknál már jól bevált gyakorlat a kihelyezés a háztájiba, miért ne tehetnénk ezt a nyállal is? — Van már jelentkező? — Most érdeklődünk és gyűjtjük az igényeket Van már vállalkozó, jómagam is közéjük tartozom. Takarmányt, szaktanácsot adunk, ahogy ez más ágazatban is szokás, mi fogjuk össze az egész tevékenységet. Jó minőségű tenyészanyagunk van. Ügy ítéljük meg, ezzel az integrációval egyaránt jól szolgáljuk a dolgozóink és a nagyüzemünk érdekét. Az új ágazatban ez az év lesz az első, amelytől már mérhető eredményt várnak. Háromnegyed ev után úgy mutatkozik; megalapozott a remény. V. M. Árhivatali vezetők értekezlete Vadító Fainak, az Országos Anyag- és Árhivatal első elnökhelyettesének vezetésével kedden magyar delegáció utazott Ulánbátorba1, a KGST-országok árhivatali elnökeinek értekezletére. A magyar delegáció beszámol a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének tapasztalatairól is. Olcsóbb falszigetelési módszer Új, a korábbi eljárásoknál olcsóbb falszigetelési módszert alkalmaz a csepregi Győzelem Termelőszövetkezet. Az Alkotó Ifjúság Egyesüléstől vásárolt új magyar szabadalom lényege: a vizes falat a talaj fölött befűrészelik, s a résbe tíz milliméter vastagságú műanyag kazettákat helyeznek, amelyeket aztán szigetelő masz- szával töltenek meg. A termelőszövetkezet egy használaton kívüli, öreg épületben rendezte be a szükséges eszközöket gyártó műhelyt, így a vállalkozás költsége nem sokkal több, mint a szabadalomért fizetett 1,2 millió forint, mely a számítások szerint egy évnél rövidebb idő alatt visszatérül. KIS PÉNZBŐL SOKAT Jó vizet kapnak a társközségek Ahogy bekanyarodik a gépkocsi Mesztegnyö centrumába, azonnal a szemünkbe ötlik a megszépült és megnagyobbodott iskola. A tanácsháztól pedig odalátunk a művelődési ház átalakítását jelző „felfordulásra”. Tehát a sokkal nehezebb gazdasági körülmények között is jut pénz- a legfon tosablbra, amit a lakosság kért, javasolt Be w. kés László, a községi latnára elnöke elmondta, hogy sokkal jobbam meg kell gondolni, mire költik a pénzt Azelőtt tsz-elnök volt, most hasznára van a gazdasági gyakorlata éfi tapasztalata. Megtakarított forintok —■ Menny* pénzzel gazdálkodik a' tanacs az idén? • — Hét és m, m*&k> torsul az állandó költségvetésünk, Ebből az óvodát, az iskolát, az egészségügyet tartjuk fenn. Másfél millió áll rendelkezésünkre a íejiesztésrfife hajításra, a korszerűsítésre. Ezt elsősorban az iskolára, a művelődési házira fordítjuk. Több vágósertést értékesítenek Országosan is, megyerikben te tov ább fejlődött az állal- tenyésztés és az állati termékek termelése az év első felében. Hazánkban jelenleg 752 ezer tehén, 750 ezer koca, 1,5 millió anyajuh és szaporulata termel. Hat hónap alatt 7 millió liter tejet, 2fi ezer tonna vágósertést értékesítettek a gazdaságok. Sajnálatos viszont, hogy a vágómarha-értékesítés csaknem 5000 tonnával csökkent. A kocaállomány kivételével az anyalétsxám országos átlagban csökken, Megyénkben viszont az anyaállomány kedvezően alakult. A tehénlétszám 3000-rel, a kocaállomány szintén 3000-rel nőtt, ezzel egyidejűleg az «nyajub- létszám mérsékel*« kent, Emlftesne és figyelemre méltó, hogy a* állami szektorban 9,3 százalékkal gyarapodott a tehénállomány. A háztáji és kisegítő gazdaságokban — a nagymérvű állami támogatás ellenére — 800-zal csökkent a tehénlétszám. A tejipari vállalatok trösztjének közleménye szerint a tejipar és • termelőszövetkezeti tejfeldolgozók as első félévből 59,2 millió lit«’ tejet vásároltak fel, ez 3,5 százalékos növekedést jelent, örvendetes, hogy a kistermelők tejértékesítésének csaknem 11 százalékos csökkenését a nagyüzemekben ellensúlyozni tudták Ennek tulajdonítható, hogy a tejtermelés és -értékesítés üteme 1,7 üzáB&kkkal meghaladta az országos átlagot, A vágósertés-értékesítés 1069 tonnával (5 százalékkal) nőtt A vágómarha éá a vágóbaromfi felvásárlása mérsékelten csökkent. A vágómarha-termelés visszaesése abból ered, hogy lényegesen mérséklődött az átadott hízott marhák súlya. 1982 hasonló időszakában 14 ezer vágómarha összes súly« 7366 tonna volt, es érben pedig a csaknem azonos számú hízott marha súlya 7258 tonnára csökkent. A termelési eredmények szinten tartása, illetve gazdaságos növekedése megköveteli a biológiai alapok céltudatos fejlesztését, ezzel párhuzamosan a takarmanyozas mennyiség! es minőségi alapjainak megtermelését. Valamennyi állattenyésztéssel és állatiterméik- termeléssel foglalkozó termelő-, szolgáltató vállalat, intézmény közös érdeke, hogy a takarmánygazdálkodás fejlesztése terén elért eredményeket megtartsuk. E célból untodén tartalékot mozgósítaná kell. Elsődlegesen a melléktermek- felhasználást keil növel™, másfelől a termett takarmányt az eddigieknél is körüketóntóbben kell betakarítani, tárolni és minimális veszteséggel felhasználni.. ■ JkeáenteS AJSattenvteHA Vállalat Állomása, Kaposvár — Mennyi a bevételük? — A lakosságtól egymillió- négyfeáaezer forint adó folyik be. A községfej lesztési hozzájárulás és egyéb pedig négyszázezerre rúg. — Gondolom, hogy szükség van az ésszerű takarékosságra? — így van. Éppen ezért rangsoroljuk a feladatokat, Azzal is segítünk magunkon, hogy kihasználjuk a saját kivitelezésiben, a szervezésben, a társadalmi munkában rejlő lehetőségeket. Nekünk kis pénzből kell sok feladatot megoldanunk. Töibb elképzelés közüli választjuk ki a legjobbat. Mindennel takarékoskodunk. így például az iskolaigazgató tíz százalékot „csípett le” a költségekből azzal, hogy nagykereskedelmi áron szerzi be az élelmiszert! Három évvel ezelőtt kezdték az iskola bővítését, felújítását a megyei és a marcali tanács támogatásával. Ma ott tartanaik, hogy a volt kolostor átalakítva szintén oktatási célok?!.t sízolgál. Nagy eredmény, hogy megszűnt a kétműszakos tanítás. Eddig tizenkétmilliót fordítottak az iskoláira Az idén egymilliót költöttek rá. Nem estek kétségbe, amikor látták, hogy nem futja a pénzből az udvari szociális blokkra összefogtak a szülőik, s szinte pénz nélkül, társadalmi munkában a tanévkezdetre pontosan elkészült. * Épül a bisztró Júniusiban kezdték el a művelődési ház felújítását. A befejezést jövő szeptemberre tervezik saját kivitelezésben, valamint kisiparosokkal. Gázfűtésre tertek át az oiajról. Még az idén szeretnék elkészíteni a nyotevan négyzet- méteres toldaléképület alapozását. Ez less a könyvtár. — Egymilliót az Országos Közművelődési Tanácstól kaptunk egy pályázat révén. Negyedmilliót vállalt a tsz és a marcali áfész a költségekből. A két és fél milliós beruházási összegből egymilliót használunk fel az idén — mondta az elnök. A mesztegjnyőiek harminc éve minden gyűlésen körték, hogy legyen valamilyen korszerű vendéglátóhelyük. Végre ez is meglesz, a kis ABC- áruház mellett bisztró épül. November 7-én -szeretnék felavatni. Ez. ugyancsak saját ■ kivitelezésű beruházás, Az áfész egymillió-kétszázezer forintot fektet be, ezt a tanács megtoldotta százezerrel. ‘ A kicsit is megbecsülik Mesztegnyőn. Így mindenki örül annak, hogy felújították az utat háremszázezer forintért a Petőfi utcában. Sikeres a szervezés A két és fél ezer lakosú körzetben sok társadalmi munkát végeznek. Tavaly hárommillió forint vetít az értéke, egy lakosra ezertizen- két farkit jutott belőle. Erre az évre két és fél milliót terveztek, de bizonyos, hogy sokkal több lesz, hála a népfrontbizottságok: jó szervező munkájának. Sajnos nem futja mindenre a pénzből. Ezért húzódik át az iskola felúji- tásáfoól íjiintegy félmilliós munka jövőre. A tanács jó gazdája a társ-- községeknek is. Mindent megtesznek azért, hogy megvalósítsák a gadányiak, a ke- levizíeik, a hosszúvíz! ek kérését — Most nagy fába vágjuk á fejszénket — magyarázza az elnök. — A DRW támogatásával kaptunk egy bővizű kutat. Elkészíttetjük a tervet, hogy legyen jó ivóvíz két tá rsközség önkiben és Marcali bizei városrészében. Jövőre megalakítjuk a víaműtár- sulatot Szeretnénk a vízellátást kél. év alatt megoldani. Reméljük, hogy sákeríiL Lajos Géza
