Somogyi Néplap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-11 / 240. szám
Több helyet kérnek a Balatonnál jövőre Egy nagyvárosnyi vendége volt szeptember végéig az IBUSZ-nak Az IBUSZ Balatoni Igazgatósága mintegy 500 millió forint forgalmat tervezett az idén, s ezt. szeptember végéig 5 százalékkal túlteljesítette. Bevételének 60 százaléka konvertibilis valutába! származik, s tevékenysége révén az idén is nagyon sok külföldi vendég ismerte meg hazánkat, népünk gazdasági eredményeit és kulturális hagyományait. A Balaton partján csaknem 18 ezer fí- zetővendeg -szobaival, több min* 3800 szállodai hellyel la Pannónia, a Htmgarhotefe, a Danubius vállalatok révén) gazdálkodik. A déli parton példáid a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalattól 1730 szállodai helyet bérelnek. — A* IBUSZ-nak hárem fontos üzletága van; a szálláshely, a hankszol gálát és az úgynevezett programérte- kesxtés — mondta VMango József igazgatóhelyettes. — A fiaetövendég-szojgálatban az idén nagyobb, a valutabeváltásban kisebb forgalmat értünk el, mint tavaly. Az utóbbi elmaradás csupán 3,6 százalék. Augusztusig mrijt- egy 16 százalékkal érkezett kevesebb vendég, mint 19 nyarán, az utószezon azonban a szokásosnál jobb voll: 20 százalékkal több turistát fogadhattunk, mint tavaly. Januártól szeptember vegéig 110 ezer vendége — egy magyar nagyváros lakossága — volt az IBUSZ Baiatóm Igazgatóságának. Az átlagos tartózkodási idő a fiaetőven- dég-szoigálatban 7,8, a hotelekben 4,7 nap volt. 100 millió forint értékű valutát váltottunk be, s számos színes ^programot szerveztünk az üdülőknek. Az idén az olcsóbb, rövidebb rendezvények vonzották a szórakozni vágyókat Különösen népszerűek voltak a siófoki művelődési központtal közösen rendezett folklórestek. Az Állami Népi Együttes, a KISZ Központi Népi Együttes, a siói obi Balaton & a kaposvári Somogy táncegyüttes előadásaiban gyönyörködhettek vendégeink. Kedvelik a hagyományos esti csárdaprogramokat, a különböző kirándulásokat, a lovasrendezvényeket. Hetente átlag 20 programot szerveztünk különböző nemzetiségű csoportoknak. Az idei szezonban 35 idegenvezető állt a turisták rendelkezésére (különböző külföldi utazási irodák megbízottai), akik nemcsak tolmácsként tevékenykedtek, hanem a vendégek ügyes-bajos dolgaival is foglalkoznak. Ezenkívül a hotelekben 15 szállodai szolgálatos is gondoskodott kényelmükről, s arról, hogy szabadságukat tartaímasm tölthessék el. Az idén először két helyen, Tihanyban és Siófokon szél lovaskölcsönzőt is nyitottunk. Az eredmény: 200 ezer forint bevétek — Az utószezon meg tart, ée hamarosan megérkezik a tél. Mivel foglalkoznak a következő hetekben, hónapokban? — Télen bel- és külföldi utazásokat szervezünk. (Jelenleg éppen egy kubai útitervet készítünk.) Harom-tíz napos túrákra hívjuk a közönséget a környező országokba, s hazai kirándulásokra a Mátrába, a Bükkbe, Sopronba. Télen végezzük el azokat az adminisztrációs tennivalókait is, amelyekre nyáron nem futja az időnkből, no meg továbbképző tanfolyamokat tartunk és készülünk a jövő évi szezonra. Az előjegyzések szerint változatlanul nagy az érdeklődés külföldön Magyarország és főként a Balaton iránt, számos utazási iroda az eddigieknél több helyet kér jövő nyárra, akad olyan is, amelyik 50 százalékkal kér többet. A vendégeket elhelyezendő újabb szálláshe• lyek után kell néznünk. Ezért kötöttünk megállapodást például a 43. számú Állami Építőipari Vállalat üdülőszállodájának vezetőségével, melynek eredményeképpen 25—30 szobát kaphat az IBUSZ az Aranyparton. Az Express utazási iroda földvári Fesztivál szállodájában pedig 40 szobát bérelhetünk vendegetok. részére Se. A. Másfél milliárd tabletta évenként Az EGYT körmendi LacU Tápszergyárának új gyógyszerüzemében évente másfél milliárd tablettát, illetve drazsét gyártanak. A mintegy százféle gyógyszerből itt készülnek azok, amelyekből nagyobb mennyiségre van szükség. Az 5 ezer négyzetméter alapterületű üzemben az automatizálás miatt a dolgozóknak csak mindössze 10 százaléka foglalkozik a különféle készítmények gyártásával, a többiek feladata a csomagolás. Pályázat somogyi szakembereknek Gazdasági Gátjaink teijssftéséért A Műszaki és Természettudományi Egyesületek megyei szövetsége a megyei tanáccsal, a közgazdasági társasággal és a megyei KISZ- bizotts ággal közösen ismét pályázatot írt ki műszaki, közgazdasági és mezőgazda- sági szakemberek számára. A megyében élő, dolgozó szakembereknek ezzel nemcsak arra nyílik ismét módjuk, hogy bizonyságot adjanak szakmai felkészültségükről, hanem arra is, hogy hozzájáruljanak a megye gaz- I daságában levő tartalékok feltárásához, a jó tapasztalatok elterjesztéséhez, hasznosításához, végső soron gazdaságpolitikai céljaink ütemes teljesítéséhez. A pályázaton egyénileg és csoportosan lehet részt venni, fontos szempont, hogy a pályázó a megyében dolgozzon, és a témája konkrétan kapcsolódjon Somogy gazdaságához. A feltételek között az is szerepel, hogy nyilvánosan meg nem jelent, tudományos munkaként el bírálásra be nem adott olyan módszerekkel lehet nevezni, amelyek egy évnél nem régebben valósultak meg vállalatoknál, intézményeknél. 19S4. február IS-e a pályázat beadásának határideje (MTESZ, Kaposvár, Németh István fasor 2J, az eredményhirdetésre pedig 1984 májusában lesz a műszaki és közgazdasági hónap megnyitóján. A pályázatot kiírók tíz témakört jelöltek meg, amelyekben ötleteket, javaslatokat, jő módszereket varnak a szakemberektől, A teljesség igénye nélkül utalunk közülük néhányra: az energiaracionalizálás gazdaságos és gyakorlatai megoldásai, új energiaforrások feltárása és hasznosítása; az ésszerű anyagtakarékosságot, mellékterméket és hulladékhasznosítást szolgáló megoldások, eljárások; a háttéripari tevékenység fejlesztésének elméleti és gyakorlata módjai; korszerű anyagi ösztönzési rendszerek, új bér- és jövedelemszabályozási formák alkalmazása; a környezetvédelem konkrét és gyakorlati megoldásai különös tekintettel a Balaton vízminőségének védelmére, az e körzethez tartozó mezőgazdasági üzemek gazdálkodási feladataira, a hasznosított termálvíz ártalommentes elhelyezésére. A felsorolás érzékelteti, hogy napjaink legfontosabb gazdasagpolitikae céljainak teljesítéséhez várják és kérik a megyében élő szakemberek segítségét a pályázatot kiírók. A pályamunkákat két hatezer, két négyezer és három háromezer forintos pályadijjal jutalmazzák. Mindig a közösségért Kyenfcor, amíg termény van a határiban, ritkám található az erdészéi szomszédságában levő szerény csa- lách házában Bútor József saenitai nyugdíjas, a községi pártalapszervezet titkára. Különböző idöpontokiban, kora hanjalban vagy késő este, vasárnap, ünnepnap vállára akasztja puskáját, kerékpárra ül, s járja a határt, őrzi a termést. — A Zráiyi Temtteióeeö- vwtkezeé toeaőóne vagyok, «mióta nyugdíjba mentem. Mindig nagyon szerettem a természetet, a jó levegőt, no meg kerékpározni is, ezért vállaltam eá ezt a másodállást. PetrsBe a kereset is jól lön. És így, ha visszavonultam is, hasznos, a közösség érdekét szolgák) munkát végezhetek. A hozzá hasonló szegény emberekkel együtt 1946 elején állt a kommunisták közé, ott volt akkor is, amikor ■zervezni kezdték, ma jd létrehozták a tanácsokat. Aa első pillanattól — most már S3 esztendeje — 6 képviseli a szentai József Attila, a Vörös Hadsereg és a Petőfi Sándor utca egy részének érdekeit a tanácsban. Amikor a csurgói nagyközségi tanács megalakult, mint a testület legrégebbi tagja, ö tölthette be a korelnöki tisztséget. A végrehajtó bizottságnak több éveir keresztül tagja volt. ma már azonban csak tanácstagként tevékenykedik. — Lányom, Magdi — Németh Tamás né — elvégezve a tanácsakadémiát, a végrehajtó bizottság titkára lett, egy családból kettem nem maradhattunk a testületben. Csaknem harminc esztendeje még tanácselnökként ismertem meg. Akkor Szentára Csurgó-Alsókról egy erdei úton lehetett száraz időben eljutni. Ma kövesút vezet oda. Tanácselnöki tisztségét másfél évtizedig látta el. Utána az Aranykalász Tsz elnöke lett, s amikor öt falu szövetkezete a csurgói Zrínyi Termelőszövetkezettel egyesült, ellenőrző bizottsági elnök. ezt követően kerületvezetői tisztséget töltött be. Innen ment négy esztendeje nyugdíjba. Találkoztam vele jó néhány alkalommal, amikor a munkásőrök egyenruháját ©Rőtté magám Alakuláskor a csurgói járás, majd annak megszűnte után a nagyatádi járás egységében szolgált negyedszázadon át. Ö a népfrontbizottság elnöke is. Korábba» hat évig már volt párttitkár, a most negyedik éve ismét est a pártmunkát látja el. — PáríJtitkár elődöm elköltözött a községből, s az alap- szervezet komammásitái engem választottak meg a helyére. Mindössze tezenkettea vagyunk: termelőszövetkezeti nyugdíjasok, erdészeti és tanácsi dolgozók. Nemrég taggyűlésen tárgyaltunk a népfront munkájáról, az új választójogi törvényről, s készülünk a pártoktatásna. Vitakört szervezünk. Küzdelmes, a közösséget szolgáló életút van mögötte. A hatvanikét esztendős Bútor József szeretettel beszélt szülőfaluja gazdagodásáról, a Csurgóhoz tartozó többi községben lakók megváltozott életéről, ö is nagyon sokat tett ezért, hiszen tanács- és vb-tagként gyakran hallatta szavát. — Aki ismeri a szentaiak közül — s nincs olyan ember, aki ne ismerné — az tiszteli, becsüli munkásságáért, ugyanígy a társközségekben is. Tavaly gazdasági és társadalmi tevékenysége elismeréséül tíznapos jutalomúl- ra küldték a Szovjetunióba. Több kitüntetés is fémjelzi munkásságát — Elégedett ember vagyok, Három lányom kíegy ertsűty azért t családi életet él. Ketten Csurgón laknak, egyikük Budapesten. Gyermekeikkel együtt gyakran meglátogatnak bennünket. Azt tervezzük: eladjuk a •szentai házunkat és Csurgóra költözünk. A párttitkári tisztséget egy fiatal kommunistának kívánom átadni, most végzi az öfchónapos pártif&oiát, jó kezekben lesz az alapszervezet irányítása. A mezőőri munkától azonban még néhány évig nem válók meg; járom a határt, őrzöm a termést, 8mM Láersi« Kint a T az üzemeken Bejáratá fórumok El°elmarad a tájékoztatás Akkor lehet legjobban megismerni az új gépkocsit, kiismerni a jó és rossz oldalait, esetleges hibáit, ha nem sajnáljuk az időt a bejáratásra. Illik ez a hasonlat a munkahelyi demokrácia új fórumrendszerére is. Háromnegyed év telt ed azóta, hogy megszületett a Minisztertanács és a SZOT együttes határozata a munkahelyi demokrácia továbbfejlesztéséről. Az Építők Szakszervezetének megyei bizottsága már most megtárgyalta, miként érvényesül a határozat az építőipari vállalatoknál. Mindenhol határidőre elkészítették, illetve, módosították a szervezeti és működési szabályzatokat, körültekintően figyelembe véve a vállalati sajátosságokat a különféle demokratikus fórumok meghatározásakor. Ennek alapján módosították a szakszervezeti működési szabályzatokat is. E fórumok célja, hogy bevonják a dolgozóikat a vállalat ügyeinek intézésébe. Ennek a színvonala, mértéke, hatása nagyon eltérő. Jó az, hogy a bizalmi testületek ülése sokat fejlődött az utóbbi időben. Különösen a vállalati tervek elfogadásakor, a kollektív szerződések módosításakor élénk a vita, sok a jó javaslat. Ez annak is köszönhető, hogy a szóban elmondottak, az írásos anyagok rövidebbek lettek, közérthetőbbek, esetenként választási lehetőséget is kínálnak a tervezett megoldásokban. Elsősorban a termelési tanácskozás került a vita középpontjába a megyebizottság ülésén. Ugyanis nem vált be az a gyakorlat Somogy-* ban, hogy a művezetők tartsák kis csoportokban. Ennek a szervezés, a képzettségük, jogkörük elégtelensége az oka. Ehelyett jobbnak látszott, hogy az építésvezetők, fő-építésvezetők tartsák meg a termelési tanácskozási, mivel ők fölkészültek, pontos ismereteik vannak a vállalat gazdálkodásáról, feladatairól, helyzetéről. Persze más gyakorlat is előfordul, így a téglagyárakban, a SÁEV telepén, stb. Két álláspont ütközött asz- sze a vitában: az egyik, hogy ez a gyakorlat jó, a másik, hogy fontos a kis csoport, így inkább a művezetők tartsa a tanácskozást. A felhozott példák bizonyították: a művezetők többségé nem tájékozott annyira, hogy választ tudna adni a dolgozóknak. Olyan nagyvállalatnál, mint a SÁÉV, ahol hetven művezető van, egy évig tartana egy tanácskozássorozat! Azok voltak többségben akik szerint nem lehet központilag előírni, hegy ki tartsa a termelési tanácskozást. Ezt döntsék el vállalati szinten. Egy a fontos, hogy érje el a célját, döntsön, amiben illetékes, így például a kíválódolgoző-cí- mek odaítélésében. Sajnos, még ma is előfordul, hogy nincs választási lehetőség. A bekért három név közül kettőt kihúznak a központban, s csak egy megy a fórum élé! A munkahelyi demokrácia leggyengébb Láncszeme a tagság tájékoztatása és, bevonása. Pedig a legtöbben igénylik a meghallgatást, a tájékoztatást. Legnagyobb a gond a most bevezetett uj fórummal, a szakszervezeti csoportgyűléssel, pedig éppen ez adhatna lehetőséget az érdekek, a vélemények, a javaslatok elmondására, egyeztetésére. A bizalminak az ott kialakított többségi álláspontot kell továbbítania, képviselnie. Sajnos, akad olyan tisztségviselő, aki nem tart megbeszélést, sőt olyan is, aki még a bizalmi testületi üiesre sem megy eL, es a helyettesét sem küldi el. Tetézi a gondokat, hogy a bizalmiak egy része a testület ülése után meg azt a fáradságot sem veszi, hogy elmondja, mit határoztak, elfogadták-e a csoport álláspontját vagy se^n. Pedig a gazdasági vezetők, a dolgozók is várják, hogy továbbadják az értesüléseiket. Azt is meg kell mondani, ha valamit nem lehet megoldani, mert nincs rá lehetőség, pénz. Ezt sokszor elhallgatják, pedig rögtön tovább kellene adniuk. Elhangzott, hogy némelyik bizalmi nem felel meg a követelménynek, s ezt a környezete is tudja. Ennek ellenére kivételes az az eset (a Közúti Építő Vállalatnál történt), amikor visszahívjak egy bizalmit. Jobban kellene élni ezzel a lehetőséggel. A másik, ami segíthet, az a bizalmiak gondos fölkészítése. Egyik-másik bizalmit elriasztja, mennyi mindent kellene tudnia, ugyanis túlzó követelményeket is megfogalmaznak, Így nem szívesen vállalják a nagy elfoglaltsággal és felelősséggel jaró tisztséget Az emberek nagyobb kedvvel teljesítik feladatukat ha előzetesen bevonták őket a döntésekbe. Ezért nem szabad sajnálni az időt és a fáradságot a demokratikus fórumok tartalmasabbá tételére. Most még mindenki türelmesen várja ezt Hiszen kint van a T az üzemeken, jelezve a betanulást. Lajos Gésa SOMOGYI NÉPLAP \
