Somogyi Néplap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-09 / 239. szám

FOTÓKIÁLLÍTÁS Szinnazavatás a Tragédiával Egy eredményes pályázat képei Az ember tragédiája dísz­bemutatójával avatják föl október U -én, kedden Thá- lia legújabb otthonát, a za­laegerszegi Hevesi Sándor Színházat. Az intézmény az 1962-ben épült — eredetileg is színháznak szánt — volt megyei művelődési központ­ban kapott helyet. A belvá­rosban található kétemeletes, könnyen megközelíthető épü­let jelentős átalakítása és korszerűsítése 1981 február­jában kezdődött. A nagysza­bású munka tizenkilenc vál­lalkozó közreműködésével — harminckét hónap alatt — fejeződött be. A fő színpad 212 négyzet- méteres, a lejtős, lépcsős, Ismerősöm úgy menekül a képernyőn ismét megjelent Kandókén elől, mintha igazi tigrissel hozta volna össze balsorsa a malájfiöJdi őserdő­ben. Olykor szemrehányások­kal illeti gyermekét „a csa­lád terrorizálása" okán, azaz a rettenthetetlen szabadság­harcos kalandjainak másod­szori megtekintése miatt. Magam — finoman, nehogy ismerősön* atyai tekintélyén csorba essék — a gyermek oldalán állok sorompóba. Korosztályom finnyásabb és kevésbé gyermeteg lelkű kép­viselőivel ellentétben ugyan­is kedvelem ezt a filmsoro­zatot, kedvetem változatos, izgalmas cseiekményezövésé- ért, remek ízléssel adagolt egzotikumáért és a történel­mi háttér ábrázolásának vi­tathatatlan hitelességéért. Nem Jut eszembe persze a Távol-Keletről szerzett és szeraenriő ismereteimet erre alapozni, • a legbusásafob ho­noráriumért sem Írnék esszét a film ürügyén a iélekábrá- zolás árnyaltságáról. De mert a krémes ízét sem a tűzdelt őzgerine normatívái szerint mérjük, kezeljük hát afféle bizonyításra nem szoruló té­telként azt á gyakorlatban sokszor bebizonyosodott meg­állapítást, mely szerint a ha­zafias nevelés egyik Leghatá­sosabb esrikoze az izgalmas, ízléses és az elmúlt századok eseményeit korszerű szemlé­lettel újrateremtő történelmi kalandfilro. Serdületlen fiam is várat­karzat nélküli nézőtéren 486- an férnek el. A közönség az árkádos bejáraton belépve a térplasztikákkal díszített elő­csarnokba jut, ahol a ruha­tár és a pénztár is találha­tó, innen nyűik az úgyneve­zett egész napos klub is. A földszintről kétoldali széles lépcső vezet fel az első eme­leti nézőtéri bejáratokhoz, il­letve a képzőművészeti kiál­lításokra alkalmas paraván- rendszerrel ellátott dohány­zóba. Ugyanezen a szinten van a büfé, patkó alakú bár­pulttal és ülőhelyekkel. A második emeleten több célú, 154 négyzetméteres kamara-, illetve próbatermet alakítot­tak ki, előtérrel. gyár nábob és folytatása, a Kárpáthy Zoltán, valamint Sára Sándor munkája, a Nyolcvan huszár. Az oázis, után ismét siva­tag következik: a Bach-kor­szak éppúgy »tarra incognita" a magyar filmesek számára, mint a dualizmus négy és fél évtizede, Elszomorító a szám­vetés .., Elszomorító, hogy L István és IV. Béla, Hunyadi János és Hunyadi Mátyás, Zrínyi Miklós, Zrínyi Hona és XI. Rákóczi Ferenc, Mar­tinovics Ignác, Kossuth I-a- jos és Széchenyi István ka­landos, gazdag élete egyetlen rendezőt sem serkentett for­gatásra, holott a forgató­könyv-alapanyagként felhasz­nálható ifjúsági regényeknek, elbeszéléseknek *e szeri, se Igaz, filmgyártásunk lehe­tőségei nem hasonlíthatók össze az angolokéival és a lengyelekéivel. Am az, hogy az utóbbi évtizedben készített kétemzhúez-kétezázharrninc hazai nagyjátékfilm közül mmdóssz* ke+tőnek-három­nak volt témája a magyar história — enyhén szólva ke­vés. Lehet persze érvelni azzal: a film nemcsak az ismeretek terjesztésének, az esztétikai szépségek megkedveitetéeé­nek eszköze, hanem árucikk is. Az „exportképesség” hasz­na azonban rövidébb távra érvényes, a történelmi filmek hiánya viszont a fiatal lel­kekben éa fejekben okosfiat kárt. Nem aggaszt a somogyi lo tó sorsa a megyei könyvtári kiállítás megtekintése óta; mert bár nincs kép minden­kitől a falon, akitől lehetne — újait akarástól mar nem ve­zérelt alkotók helyéhe te­hetséges fiatalok léptek. A Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár igazi otthona az első megyei fotópályázat ki­állításának, melyet a So­mogy megyei Művelődési Központ kebelében működő Compur fotóklub rendezett. Erőt, tehetséget, alkotóked­vet érzékeltető bemutatko­zás ez. Markáns fotós arc­élek, izgalmas szellemiségű alkotók találkoznak képeik­kel itt. Hogyne kapna meg Szűts Miklós Jó napot, Bar- csay úr! című munkája, ami­kor az öreg mester jelleme, derűje, vitalitása sugárzik a képről, az ember szinte azt várja, az agg megpörgeti kampósbotját... Ijjú Soós György néprajai értékű Sün- disznósütés-sorozata is föl­kelti a figyelmet. Meglepe­tést szereztek nekem Amb­rus Tibor munkái: a fiatal fotós MeseJjázg valószínűtlen látvány — szinte abszurd — fénypöttyök ragyogásában, önfeledt suhanúst idéz Kör, hintája, míg Menekülése ép­pen az ellenkező érzetet kel­ti a nézőben: itt a mozgás pánikos, és megindítja a fantáziát, miért is kell ter­hével világgá lódulnia an­nak az asszonynak. Azt hi­szem, sok önálló kiállításon találkozunk még munkáival. Péter János fotói viszont az idősebb generáció alko­tókedvét tükrözik; az állan­dóban a változót mutatják fel Emlékezés eímű fotójá­nak különlegesen szép arcú nője egyszer volt szerelmén mereng. Karakterisztikus portiéi is felfedezőkészségé­nek töretlenségéről vallanak. Élet a vízparton című felvé­tele pedig olyap idillt ad, melyet e században ritkaság lencsevégre kapni. Odakapja a tekintetet Ba­logh László szellemes önarc­képe: a fényképezőgép ke­rete, mint trapéz, kupoláig lendítheti a fotós, de a zu­hanás sincs kizárva . . . Élet és öröm című képét díjaz­ta is a zsűri. Határidő fotó­Hol vagy, magyar Szandokán? Kevés a történelmi film lengyel András Beree* Gábor: Metamorfózis Harmati Sándor MUNKáSEMLÉKEK Gyűlöletem születése lanul nekem szögezi a kér­dést: miért oly kevés a gyer­mekeknek, fiataloknak (isi készített magyar történelmi film, miért nincs magyar Szarotok an ? Hevenyészett leltárra kény- SEerít a kérdés. Íme, az ered­mény, kronologikus sorrend­ben, amint a témához illik! A honfoglalásról egyetlen nagyjátékfilmünk sincs, az Arpári-házi királyok uralko­dása — így a honfoglalás — ugyancsak fehér folt kinema­tográfiánkban, akár az Anjou­dé a Luxemburgi-ház idősza­ka. Kimaradtak a „szórásból” a Hunyadiak, kimaradt Mo­hács, a török időket csupán Várkonyi Zoltán annak ide­jén élesen bírált Egri esi Ma­gok-adaptáció ja eleveníti fel az ifjúság számára, valamint Zsurzs Éva illúziót keltőén szép alkotása Fekete István regénye, A koppá nyi aga tes­tamentuma nyomán. A tizen­hatodik század ismét fehér folt, a Habsburgok elleni el­ső nagy szabadságharcosunk­ról jó három évtizede készült utoljára nagyjátékfilm — a Rákóczi hadnagya —, 1848— 49-ről ugyanakkor forgatták a Föltámadott a teng er-t, mely az azóta végzett kuta­tások alapján könnyűnek és elavultnak találta tik: tudjuk, hogy Petőfi nem mondta el a Nemzeti dalt a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, hogy a pákozdi csatában nem ka­szás-kapás pa ra&ztok győztek, amint a kor „balos” tan­könyvei állították, a Görgey nem volt aljas áruló, sőt . Az őrt itt Várkonyi Zoltán három Jókai-átdolgozása pó­tolja még úgy-ahogy: A kő­szívű ember fiai, az Egy ma­Gyöngyösön értem meg 1919. március 21-ét, a Ta­nácsköztársaság megszületé­sét. A város egykori arai pol­gármesteredtől eltűntek a színről és a vezetést a di­rektórium vette át, amelynek élén, mint elnök, Endrasz György bádogosmunkás ál­lott. Az egykori frontkato­nákból — főleg az oroszor­szági arcvonalról hazaérke­zettekből — megalakult a városi Vörös őrség, amely­nek parancsnokául a vil­lanyszerelő Nemecz Lajost nevezték ki. Az események természete­sen iskolánk életére is ha­tással voltak. A tanári kar néhány tagja eltűnt, bizo­nyára nem voltak hajlandók az új követelményeknek meg­felelően oktatni tanítványai­kat. A többség azonban Er­I dős Tivadar ^igazgatóval az élen, a helyén maradt, noha a város társadalmi é# politi­kai életétől ők is visszahú­zódtak. A diák sereg örömére je­lentősen megváltozott a tan­terv is. Néhány tantárgyat fakultatívvá nyilvánítottak. Nem volt többé kötelező hit­tanra és a vasárnapi temp­lomi szertartásokra járni. Fakultatívvá tették a latin és görög nyelvtanulást is. Osztatlan helyeslésünkkel ta­lálkozott az a rendelkezés is, amely szerint a tanulók előmenetelét nem a vizsgá­kon való szereplés, hanem az egész évi munka alapján kell megítélni. A proletárhatalom városi szervei keveset tudtak a vá­ros ifjúságával, köztük a gimnázium hatszáz tanuló­jával foglalkozni. Ezért is­kolánk tanulói nem voltak megfelelően tájékoztatva a Tanácsköztársaság céljairól, helyzetéről, Szovjet-Orosz- országhoz fűződő kapcsolatai jelentőségéről, nem is be­szélve a szocialista rendszer ideológiai, politikai kérdé­seiről. Egy gyönyörű és lelkes május elsejei ünnepséget kö­vetően nyugtalanító hírek érkeztek Gyöngyösre. A francia intervenciósok által megszállt Szegeden létrejött az ellenforradalmi kormány. A cseh és román interven­ciós csapatok támadásáról szóló értesülések, az ország egyes részein támadt ellen­forradalmi lázadások előcsa­logatták rejtekhelyeikről a város reakciósait. Az egy ideig láthatatlan ellenség ké­szülődött. Amikor ténnyé vájt, hogy a cseh intervenciósok beha­toltak a szomszéd megye székhelyére, Miskolcra, a románok pedig elérték a Ti­sza vonalát, Gyöngyös el­lenforradalmárai is elérke­zettnek vélték idejüket és színre léptek. Egy Csipkai yAlbert neve­zetű, egykori közös hadse­regbeli huszárkapitány veze­tésével a helyi huszáralaku­lat tisztjei és altisztjei a mit sem sejtő Vörös Őrség egységeit orvul megtámadták és lefegyverezték. Ezután a direktórium és a pártszerve­zet vezetőit lakásukról elhur­colták és börtönbe csukták, mondván, hogy rögtönítélő bíróság dönt majd sorsukról. A középületekről eltávolítot­ták a Tanácsköztársaság vö­mé lobogóit és helyettük fe­hér és nemzetiszínű zászlókat Ifjú Soós György; Generációk javai pedig itt a ritka ter­melés-témakörhöz tesz hoz­zá valamit, valami egészen egyénit. Látványvers Sugár László Ablgkokja, melyhez az ütemet a püspöklila füg­gönyök adják. Szieszta cí­mű színes felvétele rokon Baksa Ferenc Közönyével, mindkét kép ugyanarra a je­lenségre hívja fel a figyel­met : a fiatalok egy rétegé­nek céltalanságára. Csók Gyula zalai tája bársonypu­hával simogató vidék, ahova elutazni volna jó. Valami­képpen rokon vele Tóth Fe­renc nyugtató téli tája, pa­rasztházzal. Kedvelem a gondolkodó fotósokat. Azokat, akik e mostohán kezelt képzőművé­szeti ágban valamit el akar­nak mondani, egy általuk (is) fölfedezett jelenségre szeretnék a közfigyelmet te­relni. Ilyen Berecz Gábor több munkája is, köztük a díjazott Metamorfózis, mely még talányosságával is szel­lemi izgalmat kelt az ember­ben. Be ilyen ifjú Soós György ugyancsak díjazott Generációk-ja: szinte fotós hármasoltér, melynek ten­gelyében egy idős asszony Ül „többet vártam”-kifejezéssel, a két oldalán tükörben az utána kövétkező nemzedé­kek, melyek talán a csaló­dást okozták. Szeretem a szép fotókat is- Szentiványi Árpád díjazott Esernyő« akt­ja gyönyörű, akárcsak „an­tik idézete” mai megfogal­mazásban. Ilyen Balogh Jó­zsef méltán díjra értékelt, harmóniáé, színes Csendéle­te; valóságos esztétikai él­mény. Semmiképpen sem vélet­len, hogy olyan nagyra tar­totta a zsűri Baksa Ferenc alkotásait- Eisöduas képei: a Zsuzsa portréja, vagy a má­sik Portré nem egyszerűen csak technikai trükkjeivel nyűgöz le, hanem sikeresen élteti az arcra, szemre ki az emberi karaktert is. De leg­jobban a Kapcsolatért ra­jongok, ez a kiállítás leg­szebb, legiiraibb képe; össze­mosódó zöldjével, két légie­sen áttetsző alakjával az ér­zelmet képes kifejezni. Az ismert nevek közül Györy Vilmos sordísz-jellegű Mozaikja és önarcképe ka­pott meg Qyertyás László a szerelemről mesél nekünk Kettesben a gitárral című fotóján Az Egy album ké­ei sorozat egyik fotójával a oldogságról vall. Eszter ma­gyaráz eímű munkájával ké­pes a színésznő szabálytalan, meder nélküli egyéniségét megsejtetni. A Volt egyszer egy család című sorozattal gyászol a fotós: eltemetett hiteket, a fészek romlását, a szétszóródott családot. Bizonyára nem teljes ez az összegzés, arra azonban ta­lán alkalmas, hogy kíváncsi­ságot ébresszen egy remé­nyeket ébresztő kiállítás raktak ki- A város élére az eUenforradalmi lázadás egyik aktív vezetője, Welt Ignác üvegnagykereskedő került. A lázadók ostromállapotot hirdettek, rögtönítélő bírósá­got szerveztek és nyomban megkezdték a városi forra­dalmi vezetők elleni vádirat összeállítását- Kimondták, hogy a bíróság csak felmen­tő vagy halálos ítéleteket hozhat. A lakosság megfélemlítése céljából hivatalosan kihir­dették, hogy az antant inter­venciós csapatai mindenütt gyorsan előrenyomulóban vannak és a „vörös rém­uralmat” az egész ország te­rületén szétzúzták. A gyöngyösi ellenforradal­mi lázadás vezetői rosszul számítottak. A Tanácsköz­társaság hadserege a munká­sok tömeges mozgósítása ré­vén megszilárdult, Miskolcot is visszafoglalta és Eperjesig űzte az intervenciósokat. A betolakodók elleni győzelmek a gyöngyösi ellenforradalmá­rok sorsát is megpecsételték. A lázadás harmadik nap­ján, amikor elkezdték a bi­tófák felállítását, egy Vá- nioisgyörk felől érkező kü- lönvonaton befutott a Lenin- fiúk egy százada. A belső forradalmi rend védői a reakejó kezdődő rémuralmát rövid órák alatt felszámol­ták. A kivégzésüket váró kommunista vezetők és a di­rektórium tagjai kiszabadul­tak a fehérek börtöneiből. A városban ezután a forradal­mi rend helyreállt. Csipkai Albert egykori huszárkapi­tányt és Welt Ignác üveg­nagykereskedőt a Forradal­mi Bíróság ellenforradalmi lázadás szervezése ée kirob­bantása, a hivatalos vezető szervek orvul való megtáma­dása és a forradalmi vezetők halálra ítéltetése vádja alap­ján halálra ítélte. A Tanácsköztársaság meg­születése, a dolgozó emberek érdekében tett intézkedései, majd a létért folytatott hősi küzdelem — amely úmuló- városomban bővelkedett drá­mái fordulatokban — feled­hetetlenül ,méiy nyomokat hagyott bennem. Megtanul­tam gyűlölni. Elgondolkod­tatott az a tény, hogy a vá­ros tobzódó jólétben élő pol­gárai és a fajtájukból szár­mazó katonatisztek, az első, számukra kedvező alkalmat megragadták és megpróbál­ták felszámolni az új ren­det. Mindez számomra — aki szegény, a háborúban halá­losan megbetegedett vincel­lér fia voltam és gimnáziu­mi tanulmányaimat csak egész esaládom nélkülözé­sé árán folytathattam — gyűlölt tó tette a forradalom ellenségeit és rokonszenves­sé a proletárhatalmat. (Folytatjuk.) SOMOGYI NÉPLAP I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents