Somogyi Néplap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-08 / 238. szám
VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! ■v * "O A/a: 1,S0 Fi SOMOGYI NÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGANA K LAPJA XXXIX, árfolyam, 23§. szám * 1963. aírtáber 8,, siembat Terv a minőségi fejlesztésre Siófokon tartotta ülését a Balatoni Intéző Bizottság Siófokon tartotta ülését tegnap délelőtt a Balatoni Intéző Bizottság. A tanácskozást — melyen részt vett Klenovies Imre, a megyei pártbizottság első titkára, valamint Sugár Imre, a megyei tanács elnöke is — dr. Abraham Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, a BIB elnöke nyitotta meg. Dr. Dala- nyi I.ászló főosztályvezető tájékoztatóját vitatták meg, amely a balatoni üdülőkörzet fejlesztési programjáról szólt az ezredfordulóig. A tájékoztató azokra a legfontosabb feladatokra tért ki. melyek az üdülőkörzet jövőjét illetően döntő jelen- tösegúek, vagy szerepük növekvő. A fejlesztés legfontosabb célja az ökológiai egyensúly biztpsítása, következésképpen a tennivalókat a környezetvédelmi, s főként a vízvédelmi szempontoknak rendelik alá. A vízminőségvédelem feladatait a balatoni vízgazdálkodási fejlesztési program határozza meg. A többi között elvégzik a csatornahálózati szennyvizek teljes tisztítását, fertőtlenítését és kémiai foszfor- talanítását, a tavat tápláló vízfolyások torkolatának tisztítását és a belterületi vízrendezést. Megszűnik a koncentrált állattartó telepek szennyezése, folyámatos- sá Válik a meder kotrása, csökkentik a mezőgazdaságból származó eróziós és a légköri eredetű terhelést, térségi meliorációs terv valósul meg. A racionális föld- használat, a földvédelem és a tó vízminőségének megóvása érdekeben tízezer hektáron erdősítést határoztak el az ezredfordulóig. A tó vízminőségének javítása, továbbá a parti területek — az adott infrastrukturális feltételek mellett kialakult — zsúfoltságának fellazítása hosszú távon szükségszerűvé teszi a népszerű üdülőkörzet iránti igények kielégítésének szabályozását. korlátozását. A Balaton- vidék védelme tulajdonképpen , a konvertibilis valuta- bevételt hozó és a hazai üdülési igényeket kielégítő adottságok megőrzését jelenti. Ezért a terv nem meny- nyiségi, hanem minőségi fejlesztésről szól. Ez vonatkozik a tó vízminőségének fenntartására éppen úgy mint a közterületekre, a szálláshelyekre, az ellátásra és a szolgáltatásra. A táguló közterületek, főként a Energiagazdálkodási tapasztalatok A SZOT elnökségének ülés® A SZOT elnöksége pénteki ülésén meghallgatta a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium tájékoztatóját a magyar mezőgazdaság helyzetéről és a további tennivalókról. Ezután az elnökség az anyag- és energiatakarékosság eredményeit és az ezzel kapcsolatos további szak- szervezeti feladatokat vitatta meg. Általános tapasztalatként állapította meg, hogy az eddigi erőfeszítések az energiagazdálkodásban már számottevő, az anyaggazdálkodásban azonban még csak kezdeti eredményeket hoztak. 1978 és 1982 között a nemzeti jövedelem egységére jutó energiafelhasználás mintegy 4 százalékkal csökkent, és ez a folyamat az idén is folytatódik. Lényegében megszűnt az energia- pazarlás, a gazdálkodás javítására azonban még bőségesen kínálkozik lehetőség. Az anyaggazdálkodás javításának kezdeti eredményeként az idei első félévben a termelés anyaghányada 0,7 százalékkal csökkent. Az energia- és anyaggazdálkodás további javítását a szak- szervezetek sokféle módon segítik. Több tényező, köztük a szabályozórendszer egyes elemei azonban még ma is nehezítik az ésszerűbb ^Tiyag- és energiagazdálkodást. Az árképzési szabályok á vállalatokat még mindig gbban teszek érdekeltté, hogy az anyagi jellegű költségeket emeljék, sokhelyütt • dolgozók sem eléggé érdekeitek abban, hogy takaré- kosk&coaaak. A szabványoknak "CT része in elavult. ezek fékezik a takarékossági kezdeményezések hasznosítását Ezért a szakszervezetek szorgalmazzák, hogy a termelői árrendszer, a vállalati jövedelemszabályozás, a bér- és keresetszabályozás, valamint a vezetői érdekeltségi rendszer fejlesztése' során a takarékosságot fokozottan segítő változtatásokat hajtsanak végre. A szak- szervezeti mozgalom továbbra is számít a szoctahsta brigádok kezdeményezéseire, az újítók törekvéseire és a bizalmiak hatékony közreműködésére az anyag- éá energiagazdálkodás további javításában. Ezután a munkavédelmi kutatások helyzetét és tennivalóit vitatta meg az elnökség. Végül a SZOT elnöksége állásfoglalásban üdvözölte a Nemzeti Színház építésére meghirdetett társadalmi akciót, kifejezve, hogy ebben a szakszervezetek is részt vállalnak. Az elnökség fontosnak tartja, hogy a szak- szervezeti tagok, az alapszervezetek, valamint a területi és az országos szakszervezeti szervek szocialista munkakollektívák erejükhöz, lehetőségükhöz mérten hozzájáruljanak a Nemzeti Színház határidőre történő felépítéséhez. A társadalmi védnökség 20 forintos címletű bélyegeket a szakszervezetek bizalmiak útján juttatják eá azok számára, akik ezek megvásárlásával akarnak részt venni a Nemzeti Színház építésének anyagi támogatásában. parti sár kialakítása és fenntartása megnöveli a parkfenntartási, köztisztasági, közterület-gondozási és kertészeti feladatokat is. A balatoni szennyvíztisztító telepeken történő fosz- fortalanításról és fertőtlenítésről, valamint az üzemelési tapasztalatokról Top- acháll József, a DRW igazgatója számolt be. A már korábban megvalósított kísérleti és félüzemi berendezések (Balatonfüred 1977, Balatonakarattya 1982) tapasztalatai alapján az OVH elnöki kollégiuma ez év februárjában úgy döntött, hogy a szennyvíztisztító telepeken a foszfor eltávolítását 1985-ig kell elvégezni. A döntéskor figyelembe vették a BIB megrendelésére készített alapozó tanulmányt, melyet a Vituki készített. Az ágazat vezetőinek döntése szerint 1983-ban Balatongyörök, Tapolca, Hévíz és Balatonmária, 1984-re Keszthely, Bal a tan bérén y; Balatonfüred és Tihany. 1985-re pedig Révfülöp szenny víztisztító telepén kell íoszforeltávolító berendezést létesíteni. A tervezési munkát a Víziterv végzi, az építési és a szerelési tevékenység a Vízgépészeti Vállalat és a DRW feladata. Az 1983-ra tervezett munkálatokat 11,89 millió forint költséggel határidőre befejezték. A fertőtlenítést korszerűsítését, hatásosságának növelését a már említett Vi- tuki-tanulmányban megállapítottak szerint végzik. Az idén 7,67 millió forint községgel korszerű klórgázada- goló berendezéseket helyeztek üzembe. Ezután az idei idegenforgalmi szezon eredményeiről, gondjairól Rosta. Sándor főtitkár tájékoztatta az files résztvevőit, dr. Gáti István, Siófok tanácselnöke pedig a helyi tapasztalatokról beszélt Végül az intéző bizottság célkitűzéséért legeredményesebben munkálkodóknak a Balatonért-emJék plakettet adta át dr. Ábrahám Kálmán, * m* SS* 8SE »a. A. Az NDK-ban tartják a KGST következő ülésszakát Október 18-án Berlinben kezdődik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXVII. ülésszaka. Az előzetes aiegállapodásnak megfelelően a tanácskozáson részt vevő delegációkat a tagállamok kormányfői vezetik. A magyar küldöttség vezetője Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Porzik a föld az ekevasak nyomában, nehéz dolguk van a szántó traktorosoknak. A feladat nagy: a tél beálltáig az őszi és a tavaszi vetések alá mintegy ketszáznegy- venháromezer hektárt kell felszántani Százéves a KERMI Marjai József beszéde az emlékülésen A KERMI százéves jutoile**- , ma alkalmából emlékülést rendeztek tegnap Budapesten a MTESZ székházban. Az ünnepségen részt vett Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Ballal László, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, ott voltak több miniszteriül», szakszervezet, minőségellenőrző intézet képviselői. Csemy Ferenc, az intézet igazgatója az ünnepi megemlékezés megnyitóján elmondta, hogy a KERMI s száz évvel ezeiditt Létrehozott anyagvizsgáló intézet — évszázados fennállása alatt a társadalom és a népgazdaság számára egyaránt nagyon fontos munkát végzett. Ezután Marjai József méltatta a jubiláló intézmény munkájának jelentőségét. Megái lapította, hogy korunkban a minőség, illetve annak javítása társadalmi életünk valamennyi területén előtérbe került, s különösen így van ez a gazdaságban. Kiemelkedő és meghatározó jelentőségű, hogy meglévő adottságainkat jobban hasznosítsuk. s mind magasabb minőségű és nemzetközileg is versenyképes termékeket állítsunk elő. Kormányzatunk éppen ezért nagy figyelmet fordít a minőségre, a minőségszabályozásra s annak intézmési y rendszerére. Ebben az intézményrendszerben fontos szerep hárul a kereskedelmi minőségellenőrző intézetre. Ezt értékelte kormányzatunk akkor, amikor az intézet részére a Munka Vörös Csillag Érdemrendje kitüntetést, és a Minisztertanács jubileumi oklevelét adományozta. A miniszterelnök-helyettes a továbbiakban emlékeztetett arra, hogy a Központi Bizottság ez év áprilisi ülésén megállapította: népgazdaságunk és társadalmi életünk a XII. kongresszus határozataiban megfogalmazott irányvonalnak megfelelően, fejlődött, a legfőbb gazdaságpolitikai célok alapvetően teljesültek. A Központi Bizottság értékelése ugyanakkor feltárta azokat a gondokat, amelyek nehezítették, hogy valamennyi megfogalmazott célkitűzés megvalósuljon. Ezek egy része belső gyengeségeinkből fakad, a minőség javításában reális Lehetőségeinknél szerényebb eredményeket értünk éL Nőtt ugyan a társadalmi munka hatékonysága, korszerűsödött a termékszerkezet, a változások mérteke és üteme azonban még mindig nem kielégítő. Az exportképesség fokozásában, a kiviteli gazdaságosságában, • a gazdaságos ámporthelyettesírwiartetphiíban nagyszabású tüntetés volt i entekre virradóra a nyngat enrépal rakéta- Iclépítés ellen. (Telefotó: AP—MTI—KS) tésben elért eredményeink még mindig nem kielégítő. Az exportképesség fokozásában, a kivitel gaadaeágos- ságáham, s a gazdaságos importhelyettesítésben etért eredményeink még nem elegendőek ahhoz, hogy jelentősen csökken .jenek gondjaink az ország fizetőképességének megőrzéséé, gazdasági egyensúlyunk megszilárdításai illetően, A nem megfeóetf h—fltti értékű, gyenge minőségű termékek gyártásban a tar-1 melékenység fokozása pazarlás az anyaggal, energiával, termelőkapacitással és az emberi munkával. A minis zteretoökhelyettes rámutatott: termékeink piac- képességének javítása csak á minőség javításával érhető eL Emellett a fogyasztók is jogosan követelhetik, hogy tisztességgel megdolgozott pénzükért az annak megfelelő minőségű árut kapják. Nem hangsulyozható eléggé, hogy ma már mindhárom nagy piacunk, a szocialista, a konvertibilis elszámol ásó és a belső piac egyaránt fokozott követelményeket támaszt a minőséggel szemben. A termékek megbízhatóságának csökkenése, az elvárhatónál gyengébb minőségű áruk kínálata, a minőségrowtáesal elkövetett árdrágítás rontja * társadalmi közérzetet, étert ez alapvetően politikai kérdés is. Marjai József kiemelte: az állam gazdaságszervező, gazdaságirányító tevékenységében mind jelentősebb szerepet tölt be a mánőségszabá- lyoeás. A szabályozás módja igazodik a vállalatok gazdasági önállóságának, anyagi felelősségének és érdekeltségének elvéhez. Ugyanakkor érvényes® a szocialista állam felelőssége azért, hogy a termékek minőségének «fakulása, a minőségi színvonal a központi céloknak megfelelően, hatékonyan mozdítsa elő a gazdasági, a társadalmi fejBódés*. Vég® ax MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány nevében elismeréssel SZŐR a KERMI doi- garóönak munkájáról, szakértelméről és sikereket kívánt megnövekedett feladataik ellátásához. Marjai József ezután átadta a KERMI-nek a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét, valamint a Minisztertanács jubileumi oklevelét, amelyeket a* tetézmény nevedért Csenny Ferenc- Igazgató watt át.
