Somogyi Néplap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-01 / 232. szám

DÜbÓrQÖ kombájnok. A kukorica betakarításán dolgoznak két hét éta * mernyci Március 15. Termelőszövetkezet kombájnjai. A szövetkezetben több mint hatszál hektárról kell a termést betakarítani. Bár a kombájnok nagyobb teljesítményre képesek, a betakarítás ütemét fékezi a tárolóhely hiánya, október elején végeznek a munkával. Sokba kerül a szabálysértés ffetl kESityi liiyiiadrii Exportra dolgoznak Beköszöntött az ósz, s vele együtt a családi nagybevá­sárlások. időszaka. Megtaka­rított forintjainkból új béli - kabátot, sálat, sapkát kell venni. No és kesztyűt, mert a tavalyit elhagytuk. De mi­lyen kesztyűt vegyünk? A 'célnak leginkább az olcsó és divatos felel meg, csakhogy a divatos ugyanolyan, mint öt éve volt, s olcsót nem­igen találni, mert három­négyszáz forintnál kezdőd­nek az árak. Vigasztaljon bennünket az a tény, hogy külföldön még drágább a hazai kesztyű. Mindezt Kis- csinál Györgynetől, a pécsi Hunor kesztyűgyár nagyatá­di telepvezetőjétől hallottam. Az apró nagyatádi üzemet 1964-ben hozták létre. A te­lepvezető, aki egyben alapí­tó w, nemi nosztalgiával mondja: — Nagyatádon akkoriban nem nagyon találtunk mun­kalehetőséget, így szerfelett örültünk a pécsiek kezde- menyeaeeenek. Szépen ke­restünk; azok sem panasz­kodhatnak, akik most ke­rülnek hozzánk. A betanítási idő három hőnap; ez alatt ezerötszáz forintot fizetünk, utána jön a teljesítménybér szigorú minőségi követelmé­nyekkel. Pécsről kapjuk a kiszabott kesztyűt, s azt kéz­zel kell összevarrni. A férfi- kesztyűnél 10 centiméteren nem lehet több vagy keve­sebb öltés, mint húsz. a női­nél pedig huszonkettő. Fi­gyelni kell... — Hány pár pécsi kesz­tyű készül Nagyatádon? — Inkább a közreműkö­désünkkel, mert itt az üzem­ben csak tizenöt dolgozónk van, ugyanakkor száz-száz- táz bedolgozót is foglalkoz­ta temje. Van közöttük barcsi éppúgy, mént iharosberényi vagy kutast. Ok innen viszik el a bőrt, s ide hozzák a kesztyűt, amelyet Pécsen géppel fejeznek be. Az idén azaziiúsaezer pár elkészítése a feladatunk. Munkánk zö­me exportra megy. , Szállí­tunk Kanadába, az Egyesült Államokba, Dániába, Svéd­országba és Franciaország­ba. A belkereskedelem igé­nye mimmáhs, mennyiség­ben és minőségben is. Debet, hogy ezért állunk töprengve a kesztyűspultok előtt. Pedig vannak szép és meleg kesztyűk. Mutatóba jó néhányat láttunk a nagyatá­di üzemben; szívesen lát­nánk aa üzletekben is. N. J. A megyében elkövetett szabálysértések több mint húsz százalékával, évente 950—1000 üggyel a Kapos­vári Városi Tanácsén fog­lalkoznak. Dr. Réczey Zoltán városi főtanácsossal arról beszélgettünk, milyen fel­adatok állnak előttük most, hogy módosították a sza­bálysértési törvényt, figye­lembe véve a társadalmi és gazdasági élet változásait. — Közismert, hogy ez a módosítás növeli a szabály­sértési felelősségre vonás ha­tékonyságát, lehetővé téve a határozottabb elbírálást. Az eddiginél nagyobb bírságot léKet például kiróni. — Ez így van. Változás, hogy a tulajdon elleni sza­bálysértés — lopás, csalás, jogtalan elsajátítás, sikkasz­tás stb. — kétezer forint ér­tékhatárig számit szabály­sértésnek az eddigi ezer he­lyett. A bírság húszezer fo­rint is lehet, eddig tízezer volt a felső'határ. Megjegy­zem, hogy a kiszabható bír­ság alsó határa száz forint a szabálysértési ügyekben. A helyszíni bírság száz-ötszáz forint lehet. Most már az állami tűzoltók, a termé­szetvédelmi őrök, a Köjál, az agrokémiai, az állat­egészségügyi állomás, a mi­nőségellenőrző intézet szin­tén jogosult a helyszíni bír­ságolásra. Ezek az úgyneve­zett felügyeletek háromezer forintig büntethetnek. — Nagy meglepetést oko­zott, hogy milyen magas összegűek a bírságok a köz­lekedési szabálysértésekért. — Valóban, például tíz­ezer forintot fizet az, akit azért jelentenek föl, mert piros jelzésnél hajtott át a vasúti átjáróban. Ennek fele a bírság, ha figyelmen kívül hagyja a tilos jelzést a közúton. A fényszóró tom­pítását elmulasztó, a sebes­ségkorlátozást jelentősen túl­lépő személy ugyancsak öt­ötezer forintra bírságolható. A közlekedési szabálysérté­sekben továbbra is a rend­őrség illetékes. — Mi van akkor, ha va­laki súlyos szabálysértést követett el, erre azonban ké­sőbb derül fény? — Az általánostól eltérő­en szabályozták most ai elévülést. A módosítás egy­részt szigorított, másrészt terjesztette a kört a nép- gazdasági szervek megté­vesztésére, a beruházási és pénzügyi fegyelem megsér­tésére, a jövedékkel való visszaélésre, az árdrágításra, az árak ellenőrzésének aka­dályozására, a honvédelmi, földmérési, statisztikai, épí­tésügyi-igazgatási szabály- sértésekre is. Indokolt volt, hogy itt hosszabb idő, két év legyen az elévülés a sza­bálysértés földerítésétől visszamenőleg számítva. Így senki sem hivatkozhat arra, hogy a hamis statisztikát nyolc hónapja terjesztette föl. Nagy segítséget jelent a gazdasági jellegű szabálysér­téseknél, hogy a vezetőt ezentúl meg lehet idézni, a módosítás ugyanis megfo­galmazza a vezetők objek­tív felelősségét A magánke­reskedő, a kisiparos ellen ugyancsak lefolytatható a szabálysértési eljárás. — Gyakori panasz, hogy a gyerekek tömek-zúznak, a szülők pedig nem vállalják a felelősséget, nem térítik meg a kárt. Sok esetben ál­datlan viták keletkeznek emiatt. — Ez most megváltozik. Teljesen új a módosításban, hogy a gyermekkorúak által elkövetett szabálysértéseket is vizsgáljuk. Nekünk első­sorban a szülő, a gondozó felelősségét kell megállapí­tanunk, mivel nem kizárt, hogy felelnie kell, ha leg­alább gondatlanság terheli. — Fölkészült-e a hatóság arra, hogy a módosítás szel­lemében intézze az ügyeket? — Igen, s ehhez nagy se­gítséget adott a megyei ta­nácson tartott előkészítő ér­tekezlet. Ez egységes értel­mezést és elbírálást eredmé­nye®. Az idén eddig több mint nyolcszázötven szabály­sértési följelentés érkezett. A hatóság munkája több lesz, ugyanis sok ügy átke­rül a bíróságokról az új ér­tékhatár miatt. Az eddigi tapasztalatunk szerint is a tulajdon elleni szabálysértés a legtöbb. Tavaly 951 sza­bálysértésből 337 volt ilyen, az elkövetők pedig több mint negyedmillió forint bírságot fizettek. Most az ügyek száma, a bírság ősz- szege is megnő majd — fe­jezte be nyilatkozatát dr. Réczey Zoltán városi főta­nácsos. L. G. Szegedi Nándor A VESZTES Andbor a koráné ha lépett, azetpcvel a barátját kereste. Hiába. Kérdezősködni nem akar*. Kért egy féldecit és MBt az egyetlen szabad asz­talhoz. Bár már késő« járt, senki se akart hazamduLfii. Még az a lóarcú pasas is a puttót támasztatta, áld né­hány napja érkezett a falu­ba, s azért házal, hogy ügy­feleket szerezzen a biztosító- aafc. KetOfcs tekintetét, mert attól tartott, őt k próbálja megnyerni az ügynek. Várt és beiehetigatott a már meg­lehetősen darabos beszélge­tésbe. Az együk asztalnál ép­pen a minap lezajlott szántó- vemanyről vütatkorztak, mert állítólag a bíráskodás nem nőét valami tiszta. Ez a té­ma késsé mellbe vágta. 0 is rémese voét ugyanis a ver­senynek, ám még a jobb he­lyezések közelébe se jutott SOMOGYI NÉPLAP Megírt elcsúszott a banán­héjon ; néhány aprósággal nem törődött s ez elég volt ahhoz, hogy jócskám lema­radjon. Nem jelentett ez ke­vesebb fizetést a korábbinál, de kudarcot igen. Horváth' Gabi megint akart valamit, s pem sikerült ö már amy- nyiszor akart jobban dolgoz­ná, sikerember lenni, jobban élni, de valahogy egyik se ment, mert a jé ötletekhez a kitartás sohase párosult Lassan megmosol yogtják, ha előhozakodik valamivel. Leg­utóbb a Ferbák Jancsi le­gyintett rá, aki néhány éve még a falu szegénye volt, ma meg új ház, kocsi meg hét- végütelek tulajdonosa — pe­dig három gyerek is csüng a nyakán —, mert kétszer any- , nyit keres, minit 6. Folyton vele példálóznak a szövetke­zetben, s a legutóbbi újításá­ért nem' átallották 80 ezer forintot a markába nyomni, mondván: a tsz-aaek csinos bevételt hozott... No, de ennek a különbség­nek mától vége — gondolta, s az ajtóra pillantott Jókor! Mintha megérezte volna, hogy a barátja nyom­ta le a kilincset Intett neki, hogy véletle­nül se tévessze szem élól, s már ugrott is egy újabb ko­nyakért, mert tudta, a haver alább nem adja. Egyszerre értek az asztal­hoz. Baraitja kissé fáradtán dobta le magát a kemény, vásott székre, s mindjárt föl is kapta a féldecit. Néze­gette, újra letette: — No, akkor jössz — kér­dezte Gábor. Az újra fölemelte a poha­rait, egy kácsirt oldalra fordí­totta, aztán lassan csóválni kezdte a fejét. — Tegnap még azt mood tad ... •— Az tegnap volt Gondol­kodtam én ezen öregem. És nem hiszek benne. — Hát mondom, hogy ma­gam láttam, ezzel a két sze­memmel — mutatott az áb­rázatára —, hogy az öreg a sírba rejtett egy teljes zacs­kó ékszert. Nyomhat taa ki­lót is. — Rosszul láttád.Ií m — Ide figyelj! Kizárva a tévedés. bakáig ácsorgott, né­zelődött nincs-e a közelben valaki; aztán gödröt vájt a síron, beletette a zacskót, rá- kaparta a földet, aztán a nájonszatyőrből előhúzta a virágot, és ráültette. — fis mi a biztosíték ar­ra. hogy zacskóban arany volt. — Hülye vagy! — ugrott föl Gabi, majd újra leült. — Te is tudod, mindenki tudja a faluban, hogy az öreg Ka- lec a háború alatt az ország másik felén össezlopta az el­hurcolt zsidók ékszereit... Suttogták róla, hogy a gye­rekei egyszer meg akarták szabadítani a kincsektől, de rajtakapta őket Nyilván va­lami megint fenyegeti a lo­pott vagyont... Azért eldug­ta olyan helyre, ahol senki se keresd ... Értsd meg már végre, mi a helyzet! No, idd ki, aztán menjünk ... Le­gyünk végre jómódúak, és röhögjünk a szemébe az ilyen megitollasodott Ferbák Jan­csiiknak. Letette a poharat; — Nem megyek sehová !'. Maradj te » — ka itta a ko­nyakot és letette a poharat — Pista hozzál még egy fe­lest! — szólt oda a behemot pultosnak. (Folytattuk) Szigorú rendelőt A jó bor védelmében Az időjárásra ritkán pa­naszkodtak annyit az agrár- szakemberek; mint az idén. A szárazság, a nagy meleg nyáron megviselte a szántó­földi növényeket, megcsap­pantak a mezőgazdasági nagyüzemek bevételei. Ta­lán csak a szőlőtermelő gaz­daságokban halkabb a pa­nasz. A napsütéses nyár ugyanis kedvezett a szőlők­ben a cukorképződésnek. A tavalyi rekordtermésnél va­lamivel kevesebb, de jobb minőségű termést takaríthat­nak be a nagyüzemek és a kistermelők. Várhatóan hat­millió hektoliter bor terem az idén hazánkban. Minőségromlás nélkül Most a kevesebb termés és a jobb minőség egyaránt ka­póra jön. A múlt esztendő­ben ugyanis nagy termést takarítóiunk be, borban ma sincs hiány. Szűkös a táro­lókapacitás is. Az országban T,5 millió hektoliter bort lehet tárolni. Nagyobb termés esetén — mint például tavaly — a bor egy része szükségtáro­lókba kerül, s érthető, ha a gazdaságokban nem ezzel kínálják a vendegeket. Az idén valamelyest javult a Helyzet, várhatóan kevesebb lesz a bor, s 520 ezer hek­toliter tárolótér is épült A szakemberek azt mondják, hogy az idei termést a mi­nőség romlása nélkül lehet tárolni. Szükség is van a minőség megóvására, hiszen a ma­gyar bor nagy része a külső piacon talál gazdára, s a ha­zai vevők is egyre igénye­sebbek. Ez utóbbinak bi­zonysága, hogy a borfogyasz­tás évről évre csökkent. Ezeket a változásokat az árak nem tükrözték. Míg 1971-ben 22 forint 60 fillér volt a bor fogyasztói átlag­ára literenként, tavaly már 42 forint. Eltűnt az üzletek polcairól az olcsó, de meg­felelő minőségű bor. A bel­kereskedelmi forgalomban 1976-ban még 42 százalék volt az olcsó borok aránya, tavaly már csak 12 százalék. A boripari vállalatoknak nem is érdeke az olcsó bo­rok előállítása. A legutóbbi években emelkedtek a felvá­sárlási árak, a feldolgozási költségek, nagy a forgalmi adó, • ezeket együttesen nem bírja el az alacsony ár. Ezért vagy veszteséges lesz a tennék, vagy az alapborok följavítása után magasabb minőségi osztályba tartozó, drágább bort hoznak forga­lomba a vállalatok. Csak jó szőlőből! A fogyasztók egyetlen mó­don tudnak védekezni; keve­sebb bort vásárolnak. Am ez csak számukra megoldás, hiszen a szőlőtermelő gazda­ságoknak, a feldolgozó vál­lalatoknak — és a népgaz­daságnak is — egyaránt szükségük van az értékesí­tésből származó bevételre. Egyes vidékeken a szőlő- és bortermelés hasznából élnek az emberek, másfelől a több mint hárommillió hektolite­res borexport bevétele sem közömbös az országnak. Nincs más választás, mint a magyar bor jó hírét meg­őrizni a világpiacon és a ha­zai fogyasztókat is az eddi­ginél jobban csalogatni a boroskupák mellé (S ez még nem táptalaja az alkoholiz­mus terjedésének sem.) Ho­gyan növelhető a borexport és a hazai fogyasztás? A re­ceptet ismerjük; a minőség javításával. A közelmúltban tárgyal­ták a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumban a szüreti előkészületekkel kapcsolatos tennivalókat, s több új és szigorú intézke­dést is hoztak a szőlő és a bor minőségének védelmére. Ezek lényege az, hogy jó bor csak jó szőlőből készíthető, tehát a termelőket és a fel­dolgozókat egyaránt ösztö­nözni kell a minőség javítá­sára. Eddig ez gyakorta elma­radt. A felvásárlási árak ugyanis elszakadtak a piac­tól, a a minőségnél jobban elismerték a mennyiséget. Nagyobb súlyú szőlőt pedig csak úgy tudtak értékesíteni a gazdaságok, ha nem késle­kedtek a szürettel. A korai szüret viszont egyik fő for­rása a minőség romlásának. Az idén valamennyi borvi­déken a helyi sajátosságok­hoz igazodva határozzák meg a szüret időpontját. Aki ennél korábban kezdi meg a szüretet, szabálysértési el­járást kezdeményeznek elle­ne. A minőség javulását ered­ményezi az is, hogy felvá­sárláskor a korábbinál job­ban érvényesül a piac sze­repe, s az átvételi árak * tényleges minőséget ismerik el. A bor szabadáras ter­mék, központi beavatkozás nem lesz a felvásárlási ár megállapítása során. Gyenge minőség: ipari bor Változást jelent, hogy 14 százaléknál kevesebb termé­szetes cukrot nem tartal­mazhat az asztali bor mustja sem. Eddig ez az érték 13 százalék volt A 14 százalék­nál alacsonyabb természetes cukortartalmú termést ipa­ri bornak minősítik, s ebből csak sűrítmény, borpárlat készíthető. Most már a kistermelők eladásra felkínált mustját, borát is ellenőrzik. Akinél gyanítják a cukrozast, az Országos Borminősítő Inté­zettel vizsgáltatják meg a termést. S ha ez bizonyság­gá válik, aligha kerülhető el a szabálysértési bírság. Kérlelhetetlenül szigorú­ak tehát az új intézkedések. Ám a borok minőségének javulását, közvetve vala­mennyiünk érdekét szolgál­ják. F. J. A SIÓFOKI DßL-BALATONI KULTURÁLIS KÖZPONT értesíti látogatóit, hogy 1983. október S—8-ig as intézmény valamennyi övezet* KARBANTARTASI MUNKÁK MIATT zárva tart Színházbérlet árusítása az előcsarnokban zavartalanul folyik (október 3-tól de 9—12 óráig, du. 13—16 óráig). 1234919) A szentbalAzsi bukjak völgyr MG. TERMELŐSZÖVETKEZET felvételre keres mélyépítésb*n jártas művezetőt, kubikosokat, segédmunkásokat, ács szakmunkást, tetőfedőt kaposvári munkahelyre Szállítás és étkeztetés megoldott. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a központi irodában: Szentbalázs. Fó u. 9«. (81706)

Next

/
Thumbnails
Contents