Somogyi Néplap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-04 / 234. szám

fiz Hfovast időzök veresége Fejpárbaj a Szőnyl SE (fehérben)—Vasas mérkőzésen Tab—Marcali Irt <•*) Tab, 300 oézA. V.: Szereea. Tab: Kiss F. — Reichen Z, Vendl, Kovács (Vlnkler), Mol­nár, Szönyi. Kiss Gyürke, Berki I- (Németh), Reichert J-, Berki I. Edzß: Puha József. Marcali: Dombóvári — Hajdú II., Hcder, Hajdú I., B-abina, Fia, Czuczka, Guricza, Kisdör- nyei (Béres), Juhász (Izsák), Laka. Edző: Kisborsó Imre. Góüövő: Németh. Jók:Kis« F„ Molnár, Reiahert Z„ Vendl, illetve Héder, Iha, Hajdú IL Marcali ifl—Tab ifi 2.D Farkas István Barcs—Kiss J. SE 1* (1:0) Barcs, 300 néző. V.: Juftai. Barcs: Komái — Egyed, Erűé­ihez, Kovács, Edesár, Hegedűs, Horváth, Burka (Sütő), Cservöl­gyi, Holdas*, Gulyás (Sebes­tyén). Edző: Gíbizer József. Kis-s J. SE: SzaSai (Czeibert) — Vészi, Murányi, Hujbert, Hop- pár, Paizs, Németh, Bencze, Tóth, Kénes (Balogh), Balázs. Edző: Kétszeri Ferenc. Góílövő: Gulyás KlálMtva: Cservölgyí és Murányi a 60. percben kakaskodásért. Sütő a 80. perében, sportszerűt­lenségért Jók: Egyed, Hor- váth, Édesén, Gulyás, illetve Vészi, Hujbert Pandúr Ferenc Csurgó—Somogy tornáca 3:1 (0:1) Csurgó, 0» néző. V.: Hot­ter. C.nrgO: Malar — C. Kovára, Kováé, A.. JKtm, Bó<Bs, Mád (Novak, Czirkl, Krémisz, De- me. Takács, Msrfcck, Efekt Ed­zó : Készéi Ferenc. Somory tar- ráca: Otártte, I. — Sánta, R6n>pf, KeJc (Otártles n.). Gar­da. Fábián, Kiss, Kovács V, Bátort (Kovács 7_), Deák, Csa­ló,. Ed zó: Hosfai László. Gófflóvők: Eléírt, Done, Bő- dis (13-ériből), flletwe Bátort, Labdarúgó RB I Mm VM—VOLÁN SC 13 fl« Fáy «tea, 6006 néző. Ve­zette: Kőrös. a Oóllövők: Boráé, Handel, Illetve Kajdi, Morgóé. VASAS—ZALAEGERSZEG 0:0 Fáy rrten. *600 néző. Ve­zette : Szilágyi S. A bajnokság állásai L Bjv. Honvéd t S 2 1 «H 12 2. Tatabánya s 8 2 1 14-8 12 3. Videoton s 8 1 2 15-5 11 4- P. Dóma 8 4 3 1 18-12 11 5. Bába ETO 8 2 8 — 14-11 10 *. tmw 8 3 3 2 10-8 9 7. Csepel 8 3 1 4 12-11 ■f JL Fér.* 8 3 1 4 11-11 7 9. Diósgyúr 7 2 3 2 5-8 7 ló. MTK-VM 8 3 1 4 11-15 7 1L Volán 8 2 3 3 11-1« 7 12, Haladás* 7 3 — 4 7-9 6 13. Záiaegcrsa. 8 2 2 4 4-10 6 14. SZEOL-AK 8 1 3 4 10-17 5 15. Nyíregyb. 8 1 2 5 7-13 4 iá. Ferencv.* S 1 1 4 3-15 3 * A M-n állásnál («(beszakadt Ferencváros—Haladás mérkőzés eredményét nem Rrámoltuk brtc. Jók: Kiss, Bódis, Krémisss, Dane, Markek, Eleki, illetve Kömpf, Bátori. Csurgó ifi—Somogytaruóca ifi 1:1 Kovács Antal Latinra SE—Fonyód 4« (1:6) Marcali, ISO néző. V.: Kreimer. Latinca: Gajdán — Bőgődéi, Farkas, Molnár, Fazekas, Páli, Horváth, Gém esi, pechán (Bán), Bálint, Mikó. Edző: Sándor Im­re. Fonyód: Gelencsér — Be­reuet, Kiss, Gyökeres, Pintér, Lepcaye, Pánics, Zsirai, Ko­szi cs, Fenyvesi, Fodor. Mb, ed­ző : Horváth József. GóDövők: Mikó fD, Páll, Horváth. Jók: Páli, Molnár, Illetve Pintér, Lepeeye, Ko- czáca. MHsa Lávrfó VBKM Vasas—Szőnyl S* 5.*0 (3:0) Taszár, 100 néaő. V.: Lacz- kovics. Vasas: Horváth — Pável Bs, Czimm ermann (Papp), Ma) or, Laczkovics, Pável T„ Rétsági, Boros, FáibáJi, Rózsavölgyi, Vár­nai (Oláh). Edző: Szentgróti Já­nos. Szőnyl SE: Kora — Mesz- lényi, Zeflizi, Szemán, Bányai, Korsós, Kereső, Szilágyi, Albert- kovics Tolnai, Pans ka. Edző: Balogh László. GóHővők: Várnai (3), Ró­zsavölgyi, Pável Za, Botok. Jók: Pável Zs., Rózsavölgyi, Boros, illetve Szemán. Balogh László Kadarkát—Somogy sárd 3:2 (2:2) Kadarkút, DM néző V.: Haxacíc. Kadarkrtt: Tmam — Ml.­vecz, Matán, Kujbus, Németh (Bakonyi), Szigeti, Tóth, Jakab (Kiss), Nagy, Pintér, Kraíft. Edző: Mecsák Tamás. Somogy- sárd: Baranyai — Sági I.. Sturm (Belovics), Sági II. Czltra, Páli, Serei, Kurucz, Szukics. Vancsu- ra, Máli. Edző: Petz János. GóiLlövők.: Jakab, Matán, Pintér, illetve Szukics (2.) Jók: Nagy, Pintér, Knafitt, il­letve Szukics. Kadarkúti ifi—Somogysárd ifi 0:0 Nagy Lajos Kaposgép VL—Karód 3:2 (2:0) Karád, 100 mézó. V.: Csa­pó dr. Kaposgép: Fekete — Béna, Gulyás, Horváth, Nagy Z.. Fa­zekas, Bagladi, Tapaszti, Ágos­ton, Nagy J., Orsós (Márton). Edző: Duschák István. Karád: Szincsák — óberhuber, Károlyi, Komáromi I., Komáromi n., Buzsáki (Lázár), Verkulács (Sos- tai), Horváth, Lesz, Lepenye, Takács. Edző: Papp Lajos. Góllövők: Ágoston (2), Nagy J., illetve Lesz, Hor­váth. Jók: Horváth, Nagy J„ Ágoston, illetve Lesz. Kaposgép VL ifi—Korád ifi S.-O V*njodl I Aszta K. Gazdász—Zimány 4:3 (4:3) Ziúmány, IB6 néaő. V.: Nyertei. K. Gazdász: Scrsli — Burrs a, Jezeri Z., Jezeri L„ Varga, Hor­váth, Kersák, Bácsié», Baráturi (Benczik), Fenyvesi, Térjék. Edző: Zsirai Kálmán. Zimány: Horváth — Kovács, Varga Z. (Hideg I-), Barna, Szépics, Szita, Treszíer, Kenyér, Varga F„ Csa­pó (Doboz), Hideg S. Edző: Brunczvig Ferenc. GóJJövők: Kersák (3). Ben­ézik, Jezeri Z„ illetve Varga F. (2), Hideg S. Jók: Ker- sálk, Báosics, Jezeri Z. K. Gazdász ifi—Zimány ifi 3:2 Gulyás Lajos A forduló válogatottja: Kiss F. (Tab) — Pével Zst (Vasas), Héder (Marcali), Molnár (Tab), Kiss (Csurgó), Kersák (K. Gazdász), Páli (Latinca SE), Nagy (Kadar­kút), Pintér (Kadarkút), Ágoston (Kaposgép VL), Ele­ki (Csurgó). 1. Csurgó 8 1 — 1 25-8 14 2. VBKM V. 8 5 2 1 28-10 12 3. Kiss J« SE 8 4 — 2 16-4 12 4. Tab 8 4 4 — 21-12 12 5. Ma-rcall 8 5 1 2 31-11 11 6. Latinca SE 8 4 2 2 12-7 10 7. Kaposg. VL 8 4 1 3 16-13 9 8. Barcs 8 2 4 2 7-8 8 9. Som.-sárd 8 3 1 4 12-10 7 10. S.-tarnóca 8 1 5 2 9-11 7 11. Kadarkút 8 2 2 4 10-1« 6 12. Zimány 8 2 2 4 14-22 6 13. K. Gazdási 8 1 3 4 10-1C 5 14. Fonyód 8 1 2 5 5-32 4 15. Szónyi SB 8 1 1 € 8-26 3 1«. Karád 8 — 2 6 10-28 2 N°-°r A VESZTES Végre megzörrenrt a zacs­kó. Mohón kitépte a fö kiből Ujjaival tisztán érezte a kar­kötők ívét, a gyűrűk bordáit; hallotta a láncok zizaenését, s úgy tette az egészet a mel­lénye alá, mintha reges rég ölelni vágyott szeretőjét szo­rította volna keblére. Egy­szerre érzett íelszabadultsá- got és izgalmat Azok érez­hetnek valami hasonlót, akik kikerülnek a föld vonzerejé­ből, megszabadulva minden kölönctől, tehertől, a lebeg­ni kezdenek. Elsimította a szétkapart földet és határozott mozdu­lattal felállt Előre meredt, majd megdörzsölte a szemét, mert úgy látta, hogy Szomo­rúék kriptájának oszlopa mögé libbent valaki. A távolság nem lehetett több harminc méternél. Fe­jét csóválta'.,. Csak nem az öreg Szomorú kelt fel a sír­jából, hogy megtorolja a lo­pást? Nem tudta tán elvi­selni odalent hogy sirrablás- ra adta a fejét, éppen ó, akin mint tanácselnök annak idején annyit, segített! De hát ha ilyen jól tud még most is mindent akkor tud­hatja, milyen szeretettel gon­dolt rá mindig. Még köny- nyet is ejtett érte, amikor ide kísérték, pedig hát neki nem egyhamar nedvesedik meg a szeme. Csak nem tárriad rá, éppen őrá ... ? Megtapogatta tórkését, amelyet majdnem mindig magával hordott A helyén volt Keményen feszült a tokban, s nyelének érintése mindjárt biztonság­félét adott... De hol lehet megszúrni egy bosszúálló szellemet? Sehol, meyt nincsen teste: szellem. Emlékszik, ezt gondolta gye­rekfejjel is, amikor egyszer egy nyári este a pdtarban nagymama a szellemekről meg a lidércekről mesélt ne­kik. Emlékszik, az volt az érzése: az ember teljesen ki van szolgáltatva az ilyen lé­nyeknek. Ha vannak. Talán barátkozni kellene vele. Szó­lítani: hatha... a régi ba­rátság. — Pista ... Pista bácsi! — kiáltotta! Hangja tompán puffant a sötétben, és süket csend volt rá a válasz. Elhatározta, elhagyja a te­metőt, amilyen gyorsan csak lehet. A kijárat felé indult. Egy­re1 gyorsabban sízed te a lába­it, s mire észbekapott már futott Semmi pénzért se lassítana újra. És akkor a régi temető fe­lől közeledett valaki. A kissé felerősödött hold­fényben szemével igyekezett letapogatni az árnyat de semmi biztosat se tudott meg róla Az fenyegetően közeledett Nem szólt, nem intett, csak közeledett... — KB maga? — ordított Gábor, s választ se várva megfordult és visszafele ro­hant. Szája kezdett kiszárad­ni, és már megszámolni se tudta volna a pulzusát. A legsűrűbb bozót felé ira­modott ... Ügy gondolta, át­vág a sűrűn, és keresztül veti magát a kerítésen, aztán ro-. Dél-dunántúli népművészeti napok Manapság sem fényűzés Regionális tudományos ta­nácskozásokat szervezni, egyik megye florkolisztikus értékeit a másikban bemu­tatni a gazdaság hét szűk esztendejében sem fényűzés, sőt, mások ötleteinek fel- használása manapság — ép­pen a nehezebb körülmé­nyek miatt — jóval fonto­sabb, mint a napsütéses években. Ezt bizonyította — tizenkettedszer is — a dél­dunántúli népművészeti na­pok rendezvénysorozata, melyre péntektől vasárna­pig került sor Szekszárdon és Bonyhádiul, Baranya, Za­la, Somogy és természetesen Tolna megye folklúregyütte- seinek, szólistáinak, népi al­kotóművészeinek és nép­rajzi szakembereinek töme­ges részvételével. Kiemelkedően fontos ren­dezvénye volt a népművé­szeti napoknak a tájházak­ról és más népművészeti gyűjteményekről rendezett tudományos konferencia. Andrásfalvy Bertalan kan­didátus, a pécsi Janus Pan­nonius Múzeum igazgatóhe­lyettese vitaindítójában han­goztatta: az elmúlt századok tárgyi néprajzának, népköl­tészetének és népzenéjének megőrzése nélkül az egykori életmód tényétnek szellemi rekonstrukciója éppoly le­hetetlen, mint az antropoló­giai kutatások vagy a régé­szeti vizsgálódások a sírok­ban talált leletek híján. Több felszólaló említette: sok településen értékes nép­rajzi anyag kallódik padláso­kon és raktárakban, olykor a tájházak fenntartói sem tartanak Igényt a múzeumi szakemberek véleményére, az állományt nem rendsze­reztetik, a tárgyak rekonst­ruálása sem mindig felel meg a közízlés és a szakmai hozzáértés alapvető követel­ményeinek. A résztvevők tetszéssel fogadták Jáger Mártának, a Somogy megyei Tanács művelődési osztálya főelőadójának korreferátu­mát szűkebb pátriánk nép- művészeti gyűjteményeinek helyzetéről, és Sási János muzeológus beszámolóját a népi építészet somogyi ér- tékeniek helyreállításáról. Különleges elismeréssel vet­ték tudomásul a három társ­megye szakemberei a somo­gyi kiadványokról adott tá­jékoztatást is. A népzenészek és -tánco­sok pénteken este a bony­hádi művelődési házban, szombaton a még inpozán- sabb szekszárdi Babits Mi­hály Művelődési Központban adtak műsort. A krónikás az előbbi programról szá­molhat be, nem csekély elé­gedettséggel. A jórészt bu­kovinai székelyek, illetve ham, ahogy csak tud. Ttt hagyja a szellemek birodal­mát. Szellemek? De hát hány­szor mondta ő már, hogy ilyenek nincsenek, ezek csak a nép képzeletében élnek ,., Vagy mégsem? — nyilait belié a gondolat — mert ab­ban az irányban amerre me­nekülni próbált ketten ólál- kodtaík. Lecovekélt. Ügy lihegett, mint az űzött vad, amikor a puskások bekerítik. A Szo­morú-kripta felé pillantott. Ott most minden mozdulat­lannak látszott... — Nem szabad föladni! Nem szabad föd'ad ni — ismé­telgette. Oldalt pillantott, s — inkább csak az ösztönére hallgatva — isimét más irányba, újra futni kezdett. De mi ez? Mintha nem is a saját lábán szaladna, hanem merev botokon, valami ingo­ványos talajon. Elzuhant. Keze az egyik sírra vágódott, s mindent lesöpört róla, ami rajta volt. A bádogdobozok, amelyek­ben időnként virágot szokták tenni messze röpültek, s csö­römpölve gurultak a nagy faker észt felé. Föltápásako- dott De szinte egyszerre emelkedtek föl vele az isme­retlen alakok; öten is lehet­tek, s teljesen bekerítették... (folytatjuk) német ajkúak által lakott városka közönsége szokatlan érzékenységgel és tetszéssel fogadta a Baranya és Tolna megyei csoportok „csak tisz­ta forrásból” merített, szí­nes produkcióit, >s hasonlóan nagy tapssal a zalaiak és a somogyiak műsorát. A po- gányszentpéteri, szennai, bu­zsáki, törökkoppányi, ber- zencei, somogyudvarhelyi, karádi és tótújfalui népmű­vészek szereplése, az öt ka­posvári fiatalember példás zenekari kísérete és a tö­rökkoppányi Sümegi Gyulá- né szellemes konferálása egyaránt emlékezetes él­ményt adott A nap másik fontos so­mogyi aktualitása megyénk faragóművészeinek kiállítá­sa volt a szekszárdi tanító­képző főiskola aulájában. Kapoli Antalnak, Kálmán Istvánnak, Nagy Ferencnek és másaknak a népélet je­lenségeit gyönyörű metafo­rákká általánosító alkotásai nemcsak a megnyitóra von­zottak tömeget, órákkal ké­sőbb Is számos látogató volt a tárlaton. A szekszárdi művelődési központban Németh János kerámiái késztették több­szörös körbejárásra a ven­déget. A Zalaegerszegen élő, Munkácsy-díjas érde­mes művész növény- és ál­latfigurái, szakrális ihletésű darabjai, stílusának robusz­tusággal elegy költőiségét a szakírók nem véletlenül ve­tik össze rendszeresen a néhai Kovács Margit mun­káinak vagy Juhász Ferenc poézisának sötét izzásával. Másféle, jóval harmoniku­sabb világba vezettek el bennünket a négy megye népművészeti gyermekszak­Reprezen tatív kiállítás mutatja be Budapesten — a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házában — a szovjet Baltikum iparművészetét. A balti köztársaságokban köz­ismerten magas szintet kép­viselnek az egyedi és a szé­riában gyártott iparművé­szeti alkotások; őrzik a ha­gyományt, s napjaik köve­telményeinek megfelelően megújulnak. A textilek: fa­liszőnyegek, kendők, térítők, függönyök a legnagyobb változatosságban, mérték­űi vidéken vasárnap ünnep­ségen emlékeztek meg a vajdasági székváros magyar színháza megalakulásának tizedik évfordulójáról. A színház egy évtizedes tevé­kenységéről Németh P. Ist­ván igazgató mondott beszé­det. A jelenleg nyolctagú tár­sulat az elmúlt tíz év alatt 44 bemutatót és 722 elő­adást tartott. Az utóbbi öt esztendőben évente átlag öt új darabot mutatott be. A színház első. nyitó előadá­sán Örkény István Macska­játék című darabját adtak eió. köreinek kis remekei a tol­nai megyeszékhely úttöröhá- zában rendezett kiállításon. Helyszűke miatt hadd em­lítsem itt csupán a decsi és a sióagárdi iskolások piros- fehér-fekete színkombiná­ciókkal készített, figurális szempontból is hallatlanul ígéretes hímzéseit: lakodal­mi öltözékeket, asztalterítő­ket, konyhai viseleteket. Ugyancsak külön méltatást érdemelne a tizedik szőttes- pályázatra érkezett száz­harminc munkát bemutató tárlat a szekszárdi Béri Ba­logh Ádám Múzeumban. Dr. Kormos Sándornak, a Mű­velődési Minisztérium főosz­tályvezetőjének a megnyi­tón elmondott szaval a szőtteshagyományok újjá­éledéséről — amint a pályá­zat eredményei is bizonyí­tották — egyelőre kevéssé vonatkozhattak a másfele tradíciókkal rendelkező So- mogyra, ám a „begyűrűzés” talán itt sem lehetetlen, el­sősorban az ilyesféle hagyo­mányokkal bőségesen meg­áldott Baranyából és Tolna megyéből. Az említett rendezvénye­ken kívül kirándulások, skanzen- és tájházlátogatá- sok, népzenei találkozók ad­tak lehetőséget a résztvevők­nek ötletek ellesésére, ta­pasztalatok cseréjére. A szellemi értékek eme fel­halmozása, s általában az egész rendezvényso­rozat olyan eszményi kö­rülmények között s a szí»: vés vendéglátásnak olyan le­nyűgöző légkörében ment végbe, melyért a szekszárdi és a bonyhádi vendéglátókat csak köszönet és hála illet­heti. tártó színvilágukkal, a ter­mészetes szálak fölhasználá­sával a tengerpart dünéit, a kékbe, zöldbe hajló tengert, az erdőt idézik. Különleges bőrmunkák — dísztárgyait, dobozok, könyvborítók — is sorakoznak a kiállítási te­remben. Árnyalt kidolgozás jellemzi a fémmunkákat, szellemes megoldásúak a fém- és ezüstékszerek. Népi hagyományokat követnek a keramikusok és a fafaragók. (MTl-fotó — Tóth István Csaba felv. — KS) A jubileumon beszámoltak arról, hogy a társulat rövi­desen saját épületébe köl­tözik. A jövőben fokozott gondot fordítanak a közön­ségszervezésre. Alapos köz­vélemény-kutatással választ keresnek arra a kérdésre, hogy előadásaik iránt miért nem mutatkozik megfedelő érdeklődés. SOMOGYI NÉPLAP L. A. Szovjet Baltikum iparművészete Az újvidéki színház jubileuma

Next

/
Thumbnails
Contents