Somogyi Néplap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-04 / 234. szám

Változatlan célok — napi feladatok A társadalmi, gazdaság és közéletiben nagy látványossá­goktól mentes, munka folyik — a Központi Bizoittság ápri­lisi határozata nyomán — a kitűzött feladatok eredmé­nyes megvalósításáért Ehhez a napi és megszokottnak tű­nd tevékenységhez azonban nagyon fegyelmezett és konk­rét tenni akarásra van szük­ség. Ennék elengedhetetlen feltétele, hogy a pártszerve­zetek vezetőcégei munkájuk középpontjába a XIL párt- kongresszus határozatainak egységes értelmezését állít­sák. Akikor íesz ez igazán si­keres, ha a pánt minden tag­ja ismételten és folyamato­san, alaposan tanulmányoz­za a kongresszus anyagát, sőt maga is »ésait vesz a kon#ieMK*Mi határozatok vég- reba-Béeáért folyó politikai szervező és feäiväägositö munkáiban. Nem űj határoza­tok kellenek, ezért szükségte­len is, bogy a páirtszervek újább határozatok hozatalára vagy vizsgálatokra ér.reked­jenek. A XII. konganesszns és az azt enegerósató áprilisi KB-hatáseeat világos«!» meg­jelölte » vaJtozatlam r.étó ee a közvetlen feladatokat is. Csak ez állhat helyi szinten is a munka középpontjában. Ilyen fontos rókánk a szocialista nemzeti egy­ség Erős alapokon áll, de arra kell törekednünk, hogy «s az. egyseg to­vább «alárduljon a hétköz­napok munkájában. Ezért fontos teendőjük a pártszer­vezeteknek, hogy a tömeg- szerweHeteSflkel közösen moz­gósítsanak az idei népgazda­sági terv eredményes megva- ioKríására. A hátralevő bénapofc sn­kájátót függ, hogy ötödik öt­éves tervünk harmadik évét mily«» eredményességgel tudjuk befejezni. Az irányí­tó pártBzervek és alapszerve­zetek egyik iegfomtosabb fel­adata most, hogy a XIL kongresszus határozatainak “megfelelően elősegfteék a ' népgazdaság egyensúlyát Ja­vító kttéetodések aLkemét, és velük összhangban áltó cse­lekvésié mozgósítsanak. Eh­hez továbbra is a párt veze­tő szerepének erősítése szük­séges. A helyi pártszerveze­tektől aafc követeli ez, hogy szilárdítsak meg törnegksp- csoiafeufcaít, a fő figyelmeit az embert tényezőiére fordítva. Vagyáért még többet foglal - kortanaik az embereik gond- jawaL tajastnal, s legyenek megértóek. a problémák megoldására lépjenek föl kezdeményeden, elvi alapo­kon az illetékes gazdasági, állami vezetőiknél, szervek­nél. Kívánatos nagyobb te­ret, lehetőséget adni az ed­digi éknél is arra, hogy mind­azok, «küknek sorsáról dön­tenek, akiktől az áj hely­zetben a feladatok megoldá­sát várják, beleszólhassanak ebibe, » kifejthessék vélemé­nyüket. A demokratikus cent­ralizmusé is erősíti, ha jóé átgondoltan ismertetik a központi vagy helyi határo­zatokat azökikal, akiknek végre ke® hajtaniuk. Csak így lehetséges, hogy a párt­szervek megalapozottabban szerezzenek érvényt a hatá­rozatok végrehajtásának. A munka tervezésénél arra kell törekedni, hogy az tükrözze az alapsaerveaet párttagsá­gának véleményéit is. Nap­jainkban mind több olyan téma, kérdés kerül felszínre helyileg, amelyben a párt- ' tagság vélemény* vár, vitat­kozik. Módot keli adni arra, hogy ez az alapazervezet leg­magasabb fórumán, a tag­gyűlésem hangozhassék el Helyes, ha már a munka ter­vezésénél az alapszervezef vezetősége a párttagságot ériintő napirendeket javasol. Olyanokat, amelyekben a tagságnak véleménye és dön­tési joga van. Tartalmilag javul a párt- alapezervezeti munka, ha a XXI. kongresszus határozatait figyelembe véve, az eddigi­nél kritikusabban értékeljük a tevékenységet, hiszen a párt vezető saerepe erösité- *émek is feltétele az önkont- roS fejtósráéce. Az visz előre, ha a pártalapezerveaeíek bát­rabban jelzik, illetve keresik a végrehajtást akadályozó problémákat. így az okok fel­tárásával és kellő lépésekkel el Sebet hárítani azokat Pártunk politikájára jeftem- zó, hogy — e politika kidol- goráéó.tól az abból adódó fel­adatok gyakorlati végrehaj - fásáig — együtt gondolkodik és cselekszik a tömegekkel. Ennek a felfogásnak az alap­ján állandóan gazdagodnak a kapcsolattartás formái, mind közvetlenül, mind közvetet­ten. Az MSZMIP immkastiiasé- «ak, munkamódszerének ré­sze, hogy segítse a párt tö- megkapcsolatának fejleszté­sét. Ezt segíti elő, ha a pártszervezetdk és a kommu­nisták az eddiginél is érzé­kenyebben reagálnak az em­berek. véleményére, hangula­tára és javaslataira. Az élet diktálja, hogy bátrabban, rendszeresebben és nyíltam váltsanak szóit a párttagok és • pértónkivülieík a jelentő­sebb tenaúvaWkról, terve mk- rői, gortójainkrólL, célkitűzé- sedrtkrő!. Ennek egyik formá­ja az ilyen céllal rendezett aktavaiEés, iréltegtaSálkoBÓ, csoportos beszélgeté*, egy- egy témában nyfft fó­rum. Nem helyes, ha a párttagság csak a nagy akciók (dejen (beszá­moló taggyűlés, tanácsválesz- tás, szakszervezeti vagy KTÉK-választások, éves gaz­dasági terv indítása) mondja el véleményét a vezetőknek. Az a célravezető, ha a napi munka során, a hozott ha­tározatok helyes, konkrét, a helyi viszonyok közötti kö­vetkezetes alkalmazása folya­mán is kifejtik véleményü­ket, utána pedig megvitatják a realitását dolgozótársaikkal, szakszervezeti, KlSZ-aktá- visstákjfcal és a párton kívüli kollégáikkal A megye komnrmntetáától azt igényli a párt tömeg- kapcsolatainak további széle­sítése, hogy a napi apró­munkában, a személyes esz­mecserében juttassák kifeje­zésre politikánkat, melyet a szociaíislfca épílómunika bo­nyolult körülményei között folytatónk. A párt élveinek, határozatainak és politikájá­nak: ismertetése ugyanis nemcsak a politikai oktatás, a tömegoktatás feladata, ha­nem mindenekelőtt a napi gazdasági és társadalmi kap­csolatiban megnyivánuló teve­Buzsáki ing exportra Pályázat a dolgozóknak kenység. Dr. A. A. A lioíoki Del-baJata» Háziipari Szövetkezet né­hány termékét a látogatók ezekben a napokban Buda­pesten a Népművészeti Mú­zeum kiállításán is láthat­ják. A karádi és a buzsáki hímzett, bl ózok on kívül hím­zett gyermeknrhákat is vit­tek az országos tárlatra. — Közös célunk: az, hogy a hazai és külföldi látoga­tók, főként a partneri kap­csolattal még nem rendelke­ző kereskedelmi vállalatok képviselői megismerjék népi mintákkal készülő termé­keinket, s rendeljenek be­lőlük — mondja Széli Ist­ván, a szövetkezet elnöke S arról is tájékoztatott, ho­gyan kívánnak lépést tarta­ni a gyorsan változó igé­nyeikkel. A Népi Iparművészeti Ta­náccsal együtt áprilisban háti pályázatot hirdettek dolgozóiknak — a somogyi népművészeti értékek ápo­lása, gazdagítása, a szövet­kezet termékválasztékának bővítése érdekéből. Lakás­textil, hímzett konfekció- ára, fonott és hagyományos bútorok, szabadi-ló- és gyer­mekruházati cikkek hímzés­sel díszítve — ezek szere­pelnék a pályázati kiírás­ban, Az érdeklődésre jellemző: * háziipari szövetkezet ki­lencven dolgozója jelezte, hogy részt vesz ezen vala­milyen munkájával. Az ér­tékelést még e hónap ele­jén megtartják. A Népi Iparművészeti Tanács szak­embereiből álló bizottság ál­tal hegjobbnak minősített el­ső három helyezett — vala­mennyi kategóriában — ju­talomban részesük Kiállítá­son is bemutatják ezeket. A szövetkezet már a jövő év első negyedéből gazdagítja velük termékválasztékát, kí­nálatát. Pályázatot most hir­dettek először, s azt terve­zik: ezentúl gyakrabban él­nek majd ilyen lehetőség- geL — Szükség is va* rá — folytatta az élni*. — Éves termelési értékünk az idén 55—57 millió forint lesz, a tervidőszak végére pedig szeretnénk elérni a 65 mii­Kisiparosok a szolgáltatásban hfdMtőn A lengyel­tóti közös ta­nácshoz nyolc község és öt település tar­tozik, ezeken 1:1 500 lakos él. A szolgáltatások javítása érdekeben a tanács — külö­nösen az utóbbi években — egyre több iparengedélyt adott Ití. összesen 153-an dolgoznak iparigazolvánnyal; közülük főállásban kilenc­vennégyen, másodállásban ötvenegyen és nyugdíj után nyolcán folytatják a mester­séget A legtöbben az építkezése­ket segítik munkájukkal. Szükségszerű ez, hiszen mint a megyében mindenütt, ezen a vidéken is megnőtt azok száma, akik új otthont építe­nek vagy a régit bővítik, korszerűsítik. A szakipanosok közül jó néhányon- gépla­katos. Egyre többen jeles­kednek portálok készítésében is. Három férfiszabó dolgozik e területen, a nők divatos • öltözködésiét pedig kilenc szabó segíti. Mindkét nemet szolgálja a kilenc fodrászüz­let. Tizennégyen kaptak en­gedélyt fafűrésizelésre, gépko­csival és szekérrel kilencen fuvaroznak. Órás mindössze egy van. Sokért nem adnák a tanács vezetői, hogy olyan régi, részben falvakhoz kö­tődő szakmák mesterei, vol­nának a lengyeltóti körzet­ben, minit például cipész, ká­dár, kovács, bognár. Még fényképész sem akad. Pedig nagy szükség volna rá. Kevés az utánpótlás is. Csak mestervizsgával rendel­kező iparos tarthat tanulót, s talán ennek is része van abban, hogy mindössze két tanulóval kötöttek szerződést. A tanács területén az áru­ellátás és vendéglátás felada­tait döntően a lengyeltóti és boglár tel lei áfész végzi, de emellett kilenc magánüzlet is működik. Érdemes megje­gyezni, hogy Csisztapusztán — ahol nyáridőbem 80t)—10.00 fürdövendég is megfordul — négy magánüzlet látja el a vendégeket. Sót, égy, hogy tennékeaik- nek legalább tíz százaléka exportra kerüljön. Tárgyal­tunk több tőkésország kép­viselőjével is a jövő évi szállításokról. Az idén ex­portunk 4—4,5 millió forin­tot ér ei. Egy nyugatnémet eégnek például tízezer darab karátfi és buzsáki hímzéssel díszí­tett blúzt készítettek. Fonott gyermekbútoraik, a fotelok, asztalok olasz, angol, fran­cia, nyugatnémet lakásokba jutottak el. Ugyancsak több nyugati országban kedvelik a szövetkezetben készített hímzett gyermekruhát. Eb­ből korábban nem szállítot­tak tőkés piacra. A belkereskedelemnek is jelentős mennyiségű gyer­mekruhát adna a siófokiak. Az idén ötvenezer darabot gyártanak hazni megrende­lésre, s 70 százalékát hímzés­sel díszítik. j Minőség, takarékosság Év közben módosítják a tervet A somogyi foglalkoztatot­tak több mint huszonöt szá­zaléka dolgozik az élelmi­szeripari üzemekben. Ez a fontos iparág a megye ipari termelési értekének mintegy harmincnyolc százalékát ál­lítja elő. Tóth Zoltánnal, az Édosz megyei bizottságának titkárával arról beszélget­tünk, hogy a több mint nyolcezer tagot számláló szakszervezet miként segíti a termelést a mai nehezebb körülmények között. — A bizalmi testületek, a szakszervezeti bizottságok jó döntéseikkel alapozhatják meg, hogy a vállalatok élje­nek az önállóságukkal, ered­ményesen, rugalmasan gaz­dálkodjanak. Mennyire élnek «ért a lehetőséggel? — Nyugodt lelkiismerettel nyugtázhatjuk, hogy a vál­lalati szakszervezeti szervek valóban részesei a vállalati gazdálkodásnak, mégpedig a tervezéstől a megvalósí­tásig. Eredménynek tartom, hogy a somogyi élelmiszer­ipari vállalatok gondoskod­nak a lakosság zavartalan, kiegyensúlyozott ellátásáról. Eleget tesznek exportkötéles- ségeiknek is, amik«: — sze­retném kiemelni ezt — tő­lük függ a teljesítése. Saj­nos, az idén tovább romlik a vállalatok helyzete, többek között az exportárak csök­kenése miatt. Megemlítem, hogy a Kaposvári Cukorgyár — sok összetevő miatt — veszteséges lesz az idén. Számítani lehet eredmény- romlásra több vállalatnál. Ezért fontos: a szakszerve­zeti szervek ma már nem­csak abban vesznek részt, hogy véleményezik az éves, az ötéves tervet, hanem ab­ban is, hogy részt vállalnak a terveik kialakításában. Ha pedig szükség van rá, akkor év közben módosítják. Ezt általában az alapanyagheJy- zet, a piaci igények teszik szükségessé. Olyan is előfor­dult: a sütőipari vállalat bi­zalmi testületé például nem fogadta el az igazgató elő­terjesztését a bérfejlesztés­ről, csak a következő ülésen döntöttek a megyei bizottság vizsgálata alapja* tett ja­vaslat szerint. A Nagyatádi Konzervgyárban ennek az el­lenkezője történt: az igazga­tó előterjesztése alapján le­szavazták a szakszervezeti bizottság állásfoglalását a munkarend-változtatásról. Ez bizonyítja, hogy e testü­letek a tagság egyetértése, javaslata alapján döntenek, így tehat , a szakszervezet nemcsak véleményezője, bí­rálója a gazdálkodásnak, hanem részt vállal a meg­valósításban is a sajátos esz­közeivel. — Nagy tartalékok rejte­nek a szocialista munkaver­senyben, a brigádmozgalom- ban. Van-e előrelépés az Édosz megyei bizottságának tapasztalata szerint? — A szakszervezet terme­lést segítő tevékenységében fontos helyet foglal el mind­ez, hiszen háromszáz brigád négyezer tagot tömörít a vállalatoknál, s ez meghatá­rozó erő a termelési felada­tok megoldásában A szocia­lista brigád vezetők országos tanácskozására készülve szinte valamennyi vállalatnál szóvá tették, hogy gondos­kodjanak a verseny feltéte­leiről, akkor a brigádok tel­jesítik a feladatukat. Ügy ítéljük meg, hogy napjaink­ban különösen nagy szükség van a közösségek, a brigádok alkotó tevékenységére, kez- demenyezéseire. A szocia­lista brigádok, beleértve az élelmiszeripar előtt álló fon­tos feladatokat, vállalták a minőség, a hatékonyság ja­vítását, a takarékosságot, az exportfeladatok teljesítését. Előrelépés, hogy a középve­zetők többsége támogatja a kezdeményezésekét — Sok gondot okoz az élelmiszeripar szakmai után­pótlása. Együttműködik-e a szakszervezet a megoldás­ban? — Természetese* A6nas­gam az Édosz kongresszusán épp e témában szólaltam fel a somogyi küldöttértekezlet megbízásából Most, hogy a megyei bizottság mérlegre tette a küldöttértekezlet óta végzett munkát azt állapí­tottak meg: a három évvel cadőkh Magyar—japán kooperációs ülés Magyar—japán tudomá­nyos és műszaki kooperációs ülés kezdődött Budapesten hétfőn az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság székha­zában. A háromnapos tanácskozá­son elsősorban azt vizsgálják meg a szakemberek, hogy milyen módon lehetne a Ma­gyarországon keletkező mű­anyag, illetve pvc-hulladéko- kat hasznosítani, hogyan oldható meg a magyarorszá­gi petrolkémiai gyártás so­rán kelet kező alapanyag fél­kész-, illetve késztermékké történő feldolgozása. A ja­pán szakemberek többek között beszámolnak olyan módszerekről, amelyek ered­ményeként a kohászatban je­lentősen csökkentették az energiaigényességet, a szek­cióüléseken szó lesz ezek. magyarországi .alkalmazá­sáról is A japán üzletembe­rek szívesen vásárolnának magyar szellemi termékeket is — hangoztatták az ülés hétfői megnyitóján —, mi­nek lehetőségeit részletesen megvizsgálják a hasai es a külföldi partnerek. Az OMFB 1977-ben mer kötött együttműködési szer­ződést a japán Mitsui mul­tinacionális konszernnel, a magyar ipar számára hasz­nosítható külföldi technoló­giák honosítására. Az elmúlt időszakban elsősorban ma­gyar kohászati, illetve acél­ipari vállalatok vezettettek be japán szabadalmakat, el­járásokat, és segítséget kap­tak az automatizáláshoz is. megoldódott, Például meg­kezdődött a húsipari és tej­ipari középfokú képzés nap­pali tagozaton Kaposváron; a Nagyatádi Konzervgyár­ban ismét van a nagykőrösi szakmunkásképző intézet­nek kihelyezett tagozata. Nem sikerült viszont előre­lépni a malomiparban, A hús- és a sütő szakmában megvan a létszám, a fiata­lok többsége továbbra w azok közül való, akiknek gyengébb a tanulmányi eredménye. Többen „lemor­zsolódnak’’ közülük, mert nem tudnak megfelelni a követelményeknek. A szak­munkásvizsga után sokan elmennek a szakmából, más területre. A sütőiparból pél­dául az éjszakai és vasár­napi műszak miatt. Sajnos, továbbra sincs megoldva az élelmiszeripari felsőfokú képzés. Nagyon költséges és fáradságos, hogy Szegedre járjanak, így kevesen vál­lalják a tanulást, s inkább a mezőgazdasági főiskolán sze­reznek diplomát. Ez azon­ban csak részben ad élelmi­szeripari ismereteket. — Nincs valamilyen meg­oldás? — Elhangzott olyan javas­lat, hogy a főiskola és a szak- középiskola tanárainak se­gítségével oldjuk meg hely­ben a felsőfokú képzést. Ennék érdekében lépéseket kívánunk tenni. Tetézi a vál­lalatok gondjait, hogy ta­valy csökkent az eielmdszer- ipan dolgozók-száma. Nagy a mamkásvandorlás: a sütő­iparban 40,1, a húskombinát­ban 23,2, a tejiparban több mint 20 százalék. A vállala­tok a szakszervezeti bizott­ságok közreműködésével mindent megtesznek az után­pótlás, a dolgozók megtartá­sa érdekében, mert tudják, hogy az élelmiszeripar előtt egyre nagyobb feladatok áll­nak — mondta Tóth Zoltán befejezésük l a SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents