Somogyi Néplap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-29 / 256. szám
Tégla vagy idegnyugtató Balázs Dezső október 23- án, vasárnap este az ég felé tárta karját: — Legalább november közepéig jó idő legyen: ne essen havas eső, hó, ne köszöntsön be a hideg idő. Balázsék kálváriájának igen egyszerű oka van. A fiatalember tavasszal a rokonok segítségével elbontotta régi, már szűkösnek bizonyult házát, és egy új, tágasabb családi otthon építésébe kezdett A maga szerény anyagi erejével és OTP-kölcsönnel — 280 ezer forintot kapott — kezdett Szegerdőn a nagy munkához. Az építkezés és az anyagbeszerzés jól haladt, április közepén a falazáshoz kezdtek volna Ekkor Balázs Dezső nyakába véve a megyét tégla után nézett — Először a Baktton-parton vittem végig a pénzemet Fonyód, Boglárlelle, BaOafonmária, Keresztúr, Ba- latonszentgyörgy. Ezeket a tüzépeket kerestem föl, s mindenhonnan csak elutasító válasszal térhettem haza: nincs diszpozíció. Hogy tégla van-e, azt nem mondták, csak a bűvös diszpozíció szót emlegették mindenütt: nincs és nincs. Azután Nagyatádra, Kanizsára, Kaposvárra, Zalaegerszegre mentünk. Semmi! — Lehetetlennek hangzik, hogy Magyarországon a nyár elején egy darab téglát ne kapott volna! — Elképzelhető, hogy Debrecenben vagy Mátészalkán kaptam volna tízezer forint szállítási költségért, de én a megyében vagy a közeli Zalában akartam megvásárolni, érthető okok miatt. — Mikor jutott téglához? — Október közepén. De az ügy bonyolultabb egy kissé. Július 26-án és augusztus Síén befizethettem a balaton- máriai áfész-nál háromezernyolcszáz B 30-as téglára. A feleségem és a két gyerek közben hol a rokonoknál, hol a felvonulási épületben aludt Innen jártak iskolába és dolgozni. A július végén befizetett tégla c&r.knem három hónap múlva érkezett meg. Nincs diszpozíció! Ahogy megérkezett a tégla, Balázsék ú.ira összehívták a mesterembereket, a rokonságot és a következő hát végén, október huszonharma- dikán már álltak a falak. Ottj ártunk kor is ezt láttuk. Balázs Dezső 1981-ben a mezőgazdasági minisztertől Kiváló Munkáért kitüntetést kapott. Pénztárcájából, ahonnan a kitüntetést igazoló igazolványt előveszi, Eleműm esik az asztalra. —* A feleségem meg én is ezen élünk. Alig látom a gyerekeket, keveset találkozunk. Közben az is rettentően idegesített, ha valahol láttam, hogy teherautón téglát szállítanak. Hogyan van az. hogy én nem kapok, másoknak pedig mégis jut? Milyen úton szereztek be ők? Vagy éppen ők is három hónapot vártaik rá? Hány év alatt kell egy házat megépíteni? Balázsoknál most minden perc fontos. Ahogy lehet, a tetőt kezdik ácsolni, felrakni a friss falakra. Hogy miért kellett ennyit várniuk, arról a bala-tcmmáriái élesztői kértem véleményt. Boda József, az áfész elnöke: — Valóban nálunk fizetett be téglára Balázs Dezső júliusban és augusztusban, de az a téglagyártól függ, hogy mennyit gyárt, mikor szállít Mi csak szorgalmazni tudjuk a minél előbbi szállítást Németh Rezső, a téglagyár igazgatója már tényeket mond: — Balázs Dezső esete nem egyedi. Az ő befizetését csak negyedik negyedévi szállításra — október 1-től az év végéig — tudtuk elfogadni. Jelenleg a magyar téglaipar kétmilliárd téglát gyárt, és a belkereskedelemnek fél- milliárddal többre van igénye. Mindenki téglát keres: én több tucat olyan vásárlóról tudok, aki a jövő évben építkezne, de már most megvásárolta a téglát. Mi szombat-vasárnap is dolgozunk, kapacitásunk végleges, a tüzépnek megadott tégladiszpozíciónk, amely egy-egy negyedévre szód, két nap alatt elfogy. Balázsék éppen ezért — mert kedvezőtlen helyzetbe kerültek — már a negyedévi szállítás megkezdése után két héttel megkapták a téglájukat. Mi nem tudunk utána nyomozni annak, hogy vajon ki a tényleges építkező, és ki az, aki üzérkedik a téglával. Ez pedig mérhetetlen feszültségeket okoz. Lassan tarthatatlanná kezd válni ez a helyzet, s ebbe az ördögi körbe kerültek bele Balázsék is. Balázséknak tehát már van téglájuk, s ha az időjárás kegyes lesz, ő talán már az idén eldobhatja az idegnyugtató tablettákat. Békés József Emléklap a kórusnak Sékenagygyűlés Siófokon Matatok; felnőttek gyűltek össze tegnap délután Siófokon, a városi tanács nagytermében, hogy kifejezzék; béke- akaratukat és szolidaritásukat mindazokkal, akik széles e világban a háború réme ellen harcolnak. A nagygyűlés résztvevőit a rendezők — három siófoki nagyvállalat a DRW, a GOV és a KW ifjúsága — nevében Juhász Attila, a Köolajvezeték-épitó Vállalat KISZ-bizottságának titkára köszöntötte. Hangsúlyozta: békében alkotni, barátságiban élni: ez minden haladó gondolkodású, tisztességes emiber óhaja, törekvése itthon és mindenütt a világban. A béke és barátság védelmének és erősítésének feltétele a szocialista építőmunlka, mely által só a szocialista . világpolitika vonzereje, befolyása, tekintélye. Giay László, a városi pártbizottság politikai munkatársa rövid, de tényekben gazdag tájékoztatót tartott a nemzetközi helyzetről, az enyhülést, a népek közötti megértést veszélyeztető mesterkedésekről, rámutatott a világ tűzfészkeire, az imperializmus emberellenes, gátlástalan, erófitogtató magatartására. A gyűlésen részt vevők tiltakoztak az új rakéták Európába telepítése ellen. Az Országos Béketa- nácsnak küldött táviratukban is kifejezték seolidaritáTárolókban a zöldség és a gyümölcs Lesz-e elegendő burgonya, gyümölcs és zöldség télire? Bah Gyulának, a megyei Zöldért igazgatójának szavai megnyugtatóak: a nagyatádi, a barcsi és a kaposvári tárolókban már ott van a megye 2500 tonnás igényét is meghaladó készlet, tehát lesz burgonya télire. Ám míg tavaly öt forintot kértek kilójáért, most hathúszért mérik. A központilag meghatározott ötnegyvenes ártól ugyanis a kereskedők tizenöt százalékkal eltérhetnek, A hathúszas maximált ár a kiskereskedőkre is kötelező érvényű, ettől egyedül az ős lennel ők térhetnek el a szabadpiacon. Petrezselyemgyökérből sajnos gyér a kínálat, sárgarépa viszont bőven van. Káposztából és vöröshagymából sem lesz hiány. Az alma ugyancsak elegendő, ám a minőséggel baj van. A télire szükséges halszázötven vagonnyi tárolt alma még ehető lesz februárban is, de a most beszállított termést a lehető leggyorsabban értékesíteni kell. Korábban még karácsonykor is vásárolhattunk szőlőt, must ne számítsunk rá. A hútöházba ugyan beraktak nyolc-tíz vagonnyit, ám a minőség olyan gyorsan romlott, hogy el kellett adni a készletet. Az eddig felvásárolt körtéről sem lehet sok jót elmondani. A Zöldértnél végezetül elmondták, hogy semmiből sem lesz hiány, de ne számítsunk olcsóságra. Ez hát a helyzet a vállalatnál, de milyen a kép máshol? — kérdeztük Baloghné Molnár Idát, a megyei tanács kereskedelmi osztályának munkatársát — A megyei összkép hasonló ehhez. Márcsak azért is, mert a megye téli szükségletének nyolcvan százalékát a Zöldért tárolja. A fennmaradó húsz százalékon a boglárlellei, a csurgói, a barcsi, a marcali és a lengyeltóti áfész, illetve a ceglédi Tszker siófoki tárháza osztozik. Gondjaik megegyeznek. Mi a tárolást folyamatosan ellenőrizzük, így megerősíthetjük, hogy Somogybán valóban lesz elegendő zöldség és gyümölcs a téli és a kora tavaszi hónapokban. | N. J. | sufcat • békéért küzdő emberiséggel. A nagygyűlés második részében a siófoki Bányász női kar adott az alkalomhoz illő műsort. Előtte Suhajda Imréivé, a Hazafias Népfront városi tátikára átadta a kórusnak az Országos Béketanács em lékplakettjá t, amelyet az együttes nívós produkcióiért és a békeniozga- I ómban végzett áldozatos munkájáért kapott. A Bányász női kar rendszeresen fellép a GOV és a KW ünnepségein, Siófokon és az ország más részeiben, a fo- épótésvezetőség munkásszállásain. Részt vesznek a különböző doiosfalálkozókon, nagy sikert éltek el a Vándor Sándor munkáskórusok fesztiválján, Nagyatádon és Budapesten. A Magyar Rádió többször készített előadásukra! hangfelvételt Természetvédő természetátalakitók Kétszázötven kilométer alagcső Amikor a közelmúltban hazalátogatott egy, a községből elszármazott idősebb néni a szorosadi szövetkezetbe, kezét összecsapva állította meg az elnököt, Matesz Pált. — Mi történt itt; mit csináltatok? Ez a határ nem az a határ, amit én itthagytam! Olyan földben van kukorica, ahol emlékezetem szerint csak sás, meg nád, meg béka „termett” csak. — Bizony, ez a határ nem az a hatái-. Igen nagy munkát fejeztünk be; átalakítottuk a természetet. A néni hitetlenkedve csóválta fejét Ha úgy meséli valaki, bizony, kétkedik igazmondásában. A Nagy-Koppány völgye eddig nem ismert, új arcát mutatja. Egy több mint fél évtizedes, nagyszabású munka ért véget Az elnökkel meg Mészáros József gyep- gazdálkodási és meliorációs ágazatvezetővél, a kezdetet idézzük. Vaskos dossziéban lapozunk, levelek, dokumentációk, megállapodások között — Lépnünk kellett, mert a meredek dombokon nem lehetett biztonsággal termelni. A lezúduló víz lehordta a völgyekbe a termőréteget, a völgyek elzsombékosod- tak, a domboldalon pedig kínlódott a kultúrnövény. — Kisebb, sajáterős próbálkozásaink voltak — lapozza az iratokat Mészáros József — ,de valójában támogatással, komplett módon 1978-ban kezdődött a munka. Vízrendezés, tó b! ásítás, alagcsövezés, altalajlazítás. Lépésről lépésre hódították vissza a természettől a területet, változott a völgy képe. Adatokat jegyzek: az első évben huszonhárom, aztán újabb harminchárom hektár vált termővé — vég- sősöron összesen csaknem tizenkilenc és fél milliót költöttek meliorációra. öt év alatt — kimondani is sok — több mint kétszázötven kilométer alagcsövet fektettek le, megépítettek vagy harminc kilométer hosszú övárkot, az áldásos, de zabo- látlanságában mégis pusztító vizet az emberi akaratnak megfelelő utakra terelték. — Nemcsak a természettel, az elvadult bozótokkal, eleinte az emberekkel is birkózni kellett — idézi Matesz Pál. — Mert mi tagadás, sok volt az ellenző: „miért kell nekünk beavatkozni a természet rendjébe?!” Aztán mikor a zsombék helyén kilencven mázsa kukorica termett vagy mint az idén, az egykori halastó helyén, ötvenkét mázsa búza, változtak a vélemények. Most inkább olyanokat hallok, a mi Közelebb a külpiachoz Beváltak a vegyes vállalatok az állami gazdaságoknál Eredményese* működnek a mezőgazdasági nagyüzemek és a külföldi cégek által alapított vegyes vállalatok. Az Állami Gazdaságok Központjának értékelése szerint az ilyen együttműködéssel a szűkös beruházási lehetőségek között is — részben külföldi tőkével — megvalósulnak olyan fejlesztések, amelyekkel bővíthetik az exports lapokat, s növelhetik a kivitelt. Eddig három külföldi érdekeltségű vegyes vállalat alakult már a mezőgazdaságban, s szó van újabbak életre hívásáról is. Hazai szakemberek dolgoztak ki eljárást a sitózásra szánt széna, kukoricaszálázs tartósítására, ám a vegyszer nagyüzemi gyártásához hiányoztak a pénzügyi feltételek. A Monori Állami Gazdaság és a Medimpex, svéd vállalattal fogott össze, s megalapították a Monoíarm Kft. közös vállalatot. A tartósítószer gyártására üzemet rendeztek be, amelyhez a svédek .szállították a gépeket. * a beruházási költségek egy részét is fedezték. Nemcsak a gyártást indíthattak meg. hanem könnyebbé vált a külföldi értékesítés is; a svéd táncpartner ugyanis érdekelt a mind nagyobb ex- portfocgalmazásban. Hasonló megfontolásból hozta létre a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát egyesült államokbeli partnerével a DCR-mű- vet különféle takarmányada- lékok, premixek gyártására. E nyomelemek az állat biológiai adottságainak figyelembevételével a termelés fokozását és a gazdaságosabb állattartást segítik elő. Az adalékokhoz azonban importálni kellett az alapanyagot. A vegyes vállalat amerikai tagja a közös gyártáshoz biztosítja az alapanyagot, és a külföldi értékesítésben is részt vállal. A közelmúltban alakú It meg a Kecskemét—szikrai Állami Gazdaság, az Ágker Kft., további három magyar és a görög Arvanitis S. A. cég közreműködésével az Olympos Kft. nevű közös vállalat. A tagok közős anyagi ráfordításijai bővítik a kecskeméti gyümölcssűritmény-gyartó üzemet, ezáltal fokozhatják a termelést. E készítményeket a, görög cég közfitl-keleti országokba exportálja, ami évente 4-5 millió dollár többletbevételt jelent a magyar félnek. Agyü- mölcsmennyiség fejében a görög vállalat fokozza a citrom- és a nara ncssű rí tm én y szállításait Magyarországra, amelynek nyomán javul a hazai ellátás e készítményekből. A közös vállalatok előnye az is, hogy a külföldi partnerek révén felgyorsul a pácai információ. Rugalmasabban alkalmazkodhatnak a pillanatnyi kereslet-kínálat változásiadhoz s a külföldön leginkább eladható termékek előállítására rendezkedhetnek be. Az előnyök kiaknázására újabb megállapodásokhoz keresnek partnereket az állami gazdaságok. Egyebek között osztrák céggel tárgyainak arról, hogy Zalaegerszeg környékén vegyes vállalati formában almasű- ri tmény-gyártó Üzemet létesítenek. gazdaságunknak ez a munka a megmentője volt. Mondják ezt kivált az idén, amikor mindenünnen aszály okozta kiesésekről hallani. Itt pedig — ahogy az elnök mondta — minden növény a tervezett fölött fizetett. — Persze ezzel nemcsak a termelés biztonsága érdekében tettünk nagy lépést — jegyzi meg Mészáros József —, hanem több mint négyszáz hektárral nőtt is a szántóterületünk. Ebben benne van csaknem kilenchektáros rekultiváció is. Eltűnt a valóságban és a térképről az elvadult Jutom- puszta. Mär csak néhány öreg emlékezetében él, hogy a szépen művelt szántó helyén valamikor mi is volt. A meredek dombokon, ahol annyi kárt, veszteséget okozott a lerohanó víz, az őszies szürkeségben üde zöld gyep díszlik. — Ott termeljük meg a szarvasmarha-állomány szálas takarmányát. —■ Sőt az idén — tette hozzá Mészáros József — legalább hatszázezer forint bevételt is hozott az a terület. Fűmagokat fogtunk, és ér tékesítettü nk. Szépen elvetett táblák, zörgő levelű kukoricaföldek között kanyarog az út. Az elnök és az ágazatvezető letör egy csövet — az idén terem először ez a völgy. Eles határvonal, a kukorica szomszédságában ott van a régi kép: fűzfák, nád, sás. — Azért nagyon vigyáztunk, hogy ne csak átalakítsunk, hanem óvjuk is a természetet. Vannak olyan kisebb részek, ahol nem lett volna gazdaságos elvégezni a meliorációt. No, meg azért a lészkelő madarakra, az élővilág egyensúlyára is gondolni kell. Egy nagy munka befejeződött S hogy augusztus utolsó napján egy bizottság minősítette: példásan oldották meg a feladatokat Sokaknak van része benne, de kiemelkedő érdeme van a Dél-balatoni Vízgazdálkodási és Talajvédő Társulatnak. A Koppány völgye Tsz történeteben hosszú időt meghatározó szakasz zárult le. — Mi lesz tovább? — Ezt az állapotot meg kell őrizni — mindja Mészáros József. — Négy főállású meliorációs őrt foglalkoztatunk, ők a karbantar- tásókra ügyelnek. A karbantartás legalább annyira fontos, mint maga a természet- átalakítás. — Aztán van egy távlati terv is — fűzi tovább a szót Matesz Pál. — Jó volna, ha a Koppány vize nem folyna el. Tizenöt kilométer hosz- szan lehetne itt öntözni. Az újabb nagy terv — egyelőre még a beszélgetés szintjén — egy korszerű öntözőrendszer. Ezek a völgyek akkor még nagyobb biztonsággal teremhetnének. A csatornákban halkan csobog a víz. Üj térkép készül a szorosadi tsz határáról. Vörös Márta
