Somogyi Néplap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-25 / 252. szám
Színház/ esték, koncertek, előadások Megnyitották a XXII. 'ornász vb-t 41 nemzet képviselői Budapesten Hazán:v mar rnásouiio alkalommal ad otthont a világ legjobb tornászainak. 1934-ben rendezték az első vb-t Magyarországon. A mostani XXII. találkozó ünnepélyes megnyitója vasárnap délelőtt került sor a Budapest Sportcsarnokban. 41 nemzet küldte el sportolóit. A nőknél 28, a férfiaknál 26 csapat lép majd a szerekhez, összesen 407 versenyző képviseli az említett országokat. A mintegy két órán keresztül tartó színpompás megnyitó sokáig emlékezetes marad a résztvevők számára. A Budapesti Honvéd Helyőnség . Zenekar pattogós dallamaira 28 férfi és női tornász kék zászlókkal foglalt helyet a porondon, majd felvonultak a nemzetek küldöttségei a Rákóczi induló dallamára. Dr. Mezei Gyula, a Magyar Torna Szövetség elnökének rövid bevezetője után Juri; Tyitov, a Nemzetközi Tornaszövetség (FIG) elnöke kapott szót, majd Buda István, az OTSH elnöke hivatalosan is megnyitotta a vb-t. Az államtitkár kiemelte, hogy színvonalas versenyek várhatók, miután mind a férfi, mind a női csapatverseny legjobb 12 együttese itt szerez jogot a jövő évi olimpiai játékok«! való indulásra. Zászlóparádé a vasárnapi ünnepélyes megnyitón. A tegnap délutáni első csoportban Magyarország is bemutatkozott; tagjainak a lólengésben kellett először bizonyítaniuk. Guczoghy 9,90 pontot kapott, amit joggal kévéséit a magyar szakvezetés. Ezért óvtak, és sikerrel, mert később 9.95 pontra javították eredményét. Rossz volt nézni, hogy a győriek válogatottját, Borkait a kilengésben mennyire nem kedvelik a bírók, mert tökéletes, magas ollói ellenére is csak 9,8 pontot kapott. Ugrásban sem túlzottan fogadták kegyükbe a bírók a magyarokat, majd nyújtón is alig volt érthető, miért kapnak olyan alacsony értéket a magyarok. Talajon volt a leghalványabb a csapat, három alkalommal is 9,4 pontot érdemeltek ki tagjai. Ami még a magyar teljesítményét illeti: a várt formát árulták el az iskolagyakorlatokban, Guczoghy csak nyújtón és talajon vólt halványabb, úgy tűnt, ereje elfogyott a végére. A veterán Donáthot korláton lepontozták (9.60), a fiatal reménység Borkai viszont hozita magát, elegáns volt, igazolta a válogatók bizalmát. Mindössze talajon (9,40) okozott csalódást, egyébként 9,80-nál magasabb pontokat kapott. Területi labdarúgó-bajnokság (Folytatás a 4. oldalról) érződött a hazaiak nagy nyomása, de csatáraik nem álltak a helyzet magaslatán, vagy pedig a jó napot kifogó Szabó hárított. A második játékrészben is folytatódott az eredménytelen játék, Baumholczer egy lesgyanús helyzet után ugyan 11-est harcolt "ki, (Savanyó buktatta), a büntetőt a sértett azonban gyengén helyezte és Szabónak sikerült kivédenie. Ezután keményebbé vált a játék, a 80. percben Nagy L. már csak a kapussal állt szemben, de a helyzet kimaradt. Lövése a kapust találta el, a kipattanó labdára Nagy I. rajtolt, de az ő lövését a kapufa hárította, összességében a helyzetek alapján az atádi csapat mindkét pontot megszerezhette volna. Küzdelmes mérkőzésen közepes színvonalú játékot láthatott a közönség. Jók: Szabó, Utasi, illetve \ ig, F itt. Dezse Béla PVSK.—Táncsics SE 2K> (1:0) Pécs, 400 néző. V.: Máy. PVSK: Bank — Tóth, Kaszás, Skáfár, Kerner — Merkler, Horváth (Erdős), Hámori — Fábián (Balogh), Stájer, Radios. Edző: Megy- gyes Lajos. Táncsics: Füredi— Balogh, Öbert, Martin, Mim — Jurin, Szajkó, Varga — Ratting (Balaton), Pazaurek, Bohner. Edző: Lé bér János. Már az első percben vezetést szereztek a hazaiak: Horváth jobb oldali középre ívelése után Martin röviden szabadított fel, Skáfár, bár kissé szabálytalanul, de megszerezte a labdát, kilépett a védők között, és 10 méterről a kapu hal oldalába lőtt. 1:0. A 65. percben újabb góllt ért el a PVSK: Radies a jobb oldalon átcselezte a Honvéd védelmét, középre adott, s a később mozduló Füredi mellett Balogh a kapu bal oldalába fejelt. 2 .ö. Közepes iramú, és színvonalú találkozón a mezőnyben a Táncsics nem játszott alárendelt szerepet, s ha támadói a kapu előtt határozottabbak. bizonyára megszerzik az egyik pontot. . Jurák József További eredmények: Bonyhád—Siklós 1.0, Nagy- mányok—Mohács 0:7, Komló —PBTC 4 ü, Sellye—Maza- szászvér l.ü. A bajnokság állása: 1. Mohács z. K. Rákóczi 3. Siklós 4. Bonyhád 5. Nagyatád 6. Sellye 7. PVSK 8. Szigetvár 9. Komló 10. Boly 11. Kisdorog 12. Táncsics SE 11 13. Boglárlelle 11 14. Mázaszászv. 11 15. PBTC 11 16. Nagy- , mányok 11 ll ll ll ll 11 11 11 ll ll ll ll 5 — 26- < 17 1 3 2ü- 9 15 2 17- 7 15 2 16-11 15 2 14- 9 14 2 12- 8 14 2 17-12 13 4 13-14 11 4 15-12 10 4 16-16 10 6 17-16 9 6 14-23 9 6 15-18 8 5 8-13 8 7 12-24 7 — 1M 2-36 1 Országos ifjúsági bajnokság Siófoki Bányász—ZTE 3:4 Országos serdülő bajnokság Siófoki Bányász—ZTE 1:10 Területi ifjúsági bajnokság Rákóczi I.—Kisdorog 5:0 PVSK—Rákóczi II. 9:1 Boglárlelle—Szigetvár 3:1 Boly—Nagyatád 2:0 Első a Carmen A déli part kulturális intézményeiben 345 alkalommal rendeztek műsort a szezonban (Ll százalékkal többet. mint tavaly, a látogatottság viszont 8 százalékkal csökkent), s a hagyományokhoz képest nőtt a szórakoztató programok száma, a művészi értéket képviselő előadások rovására. Az idén a BIBsem volt kéipes jelentős anyagi áldozatra azért, hogy a kevés nézőt vonzó, de színvonalas rendezvényeket jobban dotálhassa. Részben anyagi okpk miatt szűnt meg a már „beérkezettnek” minősült bogiári nyári színház is, és ezt a KISZ KB által szervezett színházi előadássorozat sem pótolhatta. Bár kétségtelen a fiatalok jó előadásokat hoztak a partra (Siófokon ,14, Bogláron három, Fonyódon egy bemutatót tartottak), de minden bizonnyal szervezői gyakorlatlanság miatt egy- egy produkciójukat átlag 50 (fizető) néző tekintette meg. A művelődési házakkal erősen konkurráltak a különböző rendező szervek; ezek az idén jelentek meg először a Balatonnál szórakoztató programjaikkal, melyeik egyértelműen üzleti jellegűek voltak, s egyiik-másik kirívóan silánynak bizonyult A tanácsi kulturális intézmények— méltán tartva a'ráfizetéstől — ugyancsak a szokásosnál több szórakoztató műsort rendeztek. A Délbalatoni Kulturális Központ is a rentabilitásra törekedett szórakoztató rendezvényei révén, köztük a népszerű folklórestekkel, amelyeket az IBUSZ-szal közösen szervezett. (Éz a szórakoztatás például színvonalas is volt, es jövedelmező is.) — A művelődési ház őszi- téli lehetőségeit a nyári eredményekkel alapoztuk meg — mondja Takács Sándor, a Dél-balatoni Kulturális .Köz pont igazgatója. — Az, hogy gazdasági kényszer miatt nem kell lemondanunk a színházi estekről, a koncertekről, a különböző képző- művészeti kiállításokról és más. az őszi-téli évszakban megszokott rendezvényekről, annak köszönhető: a kulturális központ jó szezont zárt. következésképpen elégséges anyagi erővel bír ahhoz, hogy a város és a városkörnyék kulturális' igényét a következő hónapokban kielégíthésse. Holnap, október 26-án (a Carmen előadásával) megkezdődi k a hagyományos siófoki színházi esték előadássorozata. A Krúdy és, a Karinthy bérletet az idén is meghirdettük. Változatos, sokszínű programot kínálunk. A zalaegerszegin kívül valamennyi dunántúli színház művészgárdája ellátogat hozzánk (a legtöbb előadást a kaposvári Csiky Gergely és a Pécsi Nemzeti Színház tartja), de szerződést kötöttünk a szegedi, a szolnoki és a kecskeméti színházzal is. Ügynevezett bér- lets/.üneti előadások is lesznek felnőtteknek, fiataloknak és gyermekeknek egyaránt. Október végétől májusig ösz- szesen mintegy 35 színházi előadásra várjuk a közönséget: klasszikus darabokra, kortárs magyar szerzők műveinek előadására, musicalié, operára. Jelentősnek ígérkező komolyzenei koncerteket rendezünk. Megállapodtunk például a MÁV Szimfonikusokkal, s ennek érelmében két nagy hangversenyt tartanak majd siófokon, az Országos 'ilharmónia ifjúsági koncertsorozata iránt pedig a szokásosnál nagyobb az érdeklődés. Fotó- és grafikai tárlatokat rendezünk az intézmény galériájában, valamint különféle tematikus rajzpá- lyázatokat hirdettünk gyermekek számára s a legjobb munkákat ugyancsak kiállítjuk. Az igényes szórakoztatásról sem feledkeztünk meg. Novemberben a legjobb hazai népdal- és nótaériekesek vendégszerepelnek színpadunkon, a televízió nyilvános felvétele alkalmából. Később a Vigadóval közösen népdal- és nótaestet rendezünk, a határainkon kívül élő magyar énekesek közreműködésével. Hatékonyan működik a színház-, a zene- és a képzőművészet-baráti kör az intézményben. Segítik a varos kulturális életében számot-, •evő. más szervek által támogatott művelődési csoportokat, együtteseket is. Tizenkilenc különféle szakkörnek és közhasznú tanfolyamnak ad otthont a ház, s tavaly óta egyre több érdeklődőt vonz a közélet és irodalom fórum-előadássorozata. A többi között terveznek még egy. az idegenforgalom fejlesztését is segítő kulturális taníolyamot elsősorban aao k számára, akik szobákat adnak ki turistáknak. Sz. A. Harmati Sándor MUNKASEMLÉKEK Zsoldos lehetnék... A Népszavában 1928. szeptember 28-án egy írás jelent meg Rendet és fegyelmet címen. A szerző azt állította írásában, hogy a Vasmunkás Szövetségbe „Moszkva ügynökei fészkelték be magukat, azzal a céllal, hogy szétrobbanthassák mind a szövetséget, mind a többi szakszervezetet. Ugyanaz a lapszám tartalmazta azoknak a munkásoknak a névéit, akiket' szakszervezetellenes tevékenység miatt kizártak. A kizártak névsorában felfedeztem Kruzslák Béla nevét is. Elhatároztam, hogy felkeresem Kruzslák barátomat, hogy tájékozódjam a történtek okairól. Kruzslák elmondta, hogy «zerinte Peyer Károllyal az élen a szakszervezetek vezetése — megalkudva az ellenforradalmi rezsim munkásellenes politikájával — elárulja a szervezett munkások ügyét. A folyamat ellen fellépő osztálytudatos munkásokat pedig eltávolítja a mozgalomból. Barátom jelezte, hogy hamarosan nagyszámú munkás kiválására kerül sor. Nem sokkal később valóban sokan hagyták el a Vasmunkás Szövetséget, s a már korábban eltávolított Schwartz Aladár vezetésével megalakították a Kivált Vasmunkások Szövetségét. De a baloldal sem volt egységes. Ezt tanúsította, hogy egy Hackspacher nevű esztergályos munkás vezetésével — a Kivált Vasmunkások Szövetsége mellett — megalakult a Kivált Esztergályosok Szövetsége is. A Vasmunkás Szövetségen belüli események sokad magammal engem is megzavartak. Kruzslák Béla hívott magával, de némi habozás után nemet mondtam, s továbbra is megtartottam eredeti tagságomat. A szakszervezeten belüli válság — gondoltam — nem független a termelési válságtól. A munkanélküliek száma naponta növekedett. Munkahelyet találni számomra is egyre inkább reménytelennek látszott. Egy alkalommal, amikor meglehetősen borús hangulatban igyekeztem Pestszentlőrincre, hogy részt vegyek az esedékes szemináriumi foglalkozáson, a Népligettel szemben épült. Ferenc József nevét viselő katonai Laktanya előtt felfigyeltem egy csoportosulásra. Érdeklődésemre az ácsorgók elmondták, hogy zsoldostoborzásra várnak. 1 Ezt a felvilágosítást később — kérésemre — a szemináriumvezető Wágner József magyarázattal is kiegészítette: „A trianoni szerződés idevonatkozó cikkelye — mondta — megtiltja a világháborúban vesztes országok kormányainak, így a magyar kormánynak is a sorozott katonákból álló hadsereg létrehozását. A belső rend biztosítása érdekében azonban meghatározott személyi állományú haderő létrehozását engedélyezi, de kizárólag toborzott önkéntesekből. A felállítandó zsoldos hadsereg leendő katonáinak toborzása folyik most az erre kijelölt toborzóhelyeken.” A szemináriumi foglalkozáson ezúttal nem tudtam odafigyelni. Gondolataim a zsoldostoborozás körül keringtek. Ütban hazafelé a laktanyában tájékozódtam; megtudtam, hogy orvosi alkalmasság esetén kéthetes próbaidő következik, majd hároméves szerződést kell mindenkinek aláírnia. A három esztendő alatt, a zsoldosok gyalogsági kiképzést kapnak, de szakirányú oktatáson is részt vehetnek, elöljáróik javaslata alapján. Emellett tíznaponként fizetésben és naponta teljes ellátásban, laktanyai elhelyezésben részesülnek az alakulatok tagjai. Alsó- és felsőruha (egyenruha) is biztosított. A hároméves szerződés letelte után mindenki kérheti véglegesítését, a katonáskodást életpályául választhatja. A már hetek óta tartó munkanélküliség és az elhelyezkedés kilátas-talansága nagyon nyomasztott. Nehéz helyzetemben — miután megismertem a zsoldossá válás feltételeit — kezdtem azzal a gondolattal foglalkozni, hogy jelentkezhetnék katonának. Ha aláírok egy hároméves szerződést — biztattam magam — megszabadulhatok a munkanélküliségtől, s változhatnak a körülmények, fellendülhet még a gazdasági élet és könnyebb lesz majd munkához jutni... Mielőtt zsoldosnak jelentkeztem volna, megkérdeztem Wágner Józsefet, hogy mi a véleménye erről. „Elvben nem helyeselhető, hogy zsoldos katona légy — válaszolta. — Ez a hadsereg, amelybe be akarasz lépni, az ellenforradalmi rezeim fegyveres testület«, amelyet adódó alkalmakkal még a munkások ellen is felhasználhatnak. Ha azonban azzal a szándékkal lépsz be, hogy ott a munkásosztály érdekeit szolgáló tevékenységet vég- zel, akkor támogatlak De mielőtt ilyesmire vállalkoznál, tudnod kell, hogy a bur- zsoá hadseregen belül az ilyen tevékenység súlyos következményekkel is járhat.” Wágner állásfoglalása döntő volt. Megállapodtam vele, hogy az érintkezést fenntartjuk és majd a hadseregen belüli helyzet ismeretében beszéljük meg, hogy milyen- tennivalóim lesznek ott. (Folytatjuk.) Tovább él az ősi orosz fafaragás Az őszi Budapesti Nemzetközi Vásárom is sokan megcsodálhatták a szovjet pavilonban a faépítésze* és a fafaragás művészetét, mely Oroszországban még az ősrégi időkben született. Lakóházukat és gazdasági épületeiket az emberek mindennapi létszükségleteikkel és bizonyos művészi elképzeléseikkel összhangban hozták létre. Ma is érvényre jut az ősi mestereknek az a törekvése, hogy az épületek arculata és szerkezete összhangban legyen. A városokban és a falvakban a népi építőművészet stílusában emelnek lakóházaikat, kávézókat és vendéglőket. Egyik ilyen példánk a képünkön látható Szoszni (magyarul: fenyőfák) vendéglő az ősi orosz város, Ivanovo mellett.
