Somogyi Néplap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-21 / 249. szám

/v. VILÁG PROLETÁRJA!. EGYESULJITEKI U-* Arg: 1,40 Pt SOMOGYI NÉPLAP A Z M SZ MP.SOMOGY MEGYE L BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA _______. __________________________________________ V- « mI ! ü XXXIX. évfolyam, 249. szám 1983. október 21., péntek Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka Csütörtökön délelőtt 10 órakor meg­teltek az országgyűlés üléstermének széksorai: megkezdődött az őszi ülés­szak. Törvényhozó testületünk fórumán megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának ei'ső titkqra. Ott volt a Politikai Bizottság több tagja, a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság elnöke, részt vettek az ülésen a Központi Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A diplomáciai pá­holyban helyet foglalt a budapesti külképviseletek több vezetője és tagja. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg a tanácskozást. Az or­szággyűlés tudomásul vette a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának je len ­Méhes Lajos: tését a nyári ülésszak óta végzett mun­káról és döntött a mostani tanácsko­zás napirendjéről: 1. Az ipari miniszter beszámolója az ipar helyzetéről és feladatairól; 2. A Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnökének beszámolója a né­pi ellenőrzés munkájáról; 3. Interps-iiááió. Ezt követően — az elfogadott napi­rendnek megfelelően - Méhes Lajos ipari miniszter - eleget téve alkot­mányban rögzített kötelezettségének, amely szerint a minisztertanács tag­jai kötelesek tevékenységükről az or­szággyűlésnek beszámolni — tájékoz­tatta a képviselőket az ipar helyzeté­ről és feladatairól Javul a versenyképesség, a termelékenység Egyebek között szóit arról: a külpiaci megrázkódtatások mellett a hazai gazdasági kö­rülmények is módosultak. A 7ö-as évek végétől csökken­te« kellett a nemzeti jövede­lemnek belföldi fogyasztásra e* felhalmozásra Jutó hánya­dát azért, hogy a megtermelt nemzeti jövedelem egy részét külgazdasági egyensúlyunk helyreállítására fordíthassuk. Eá a magyar ipar, különösen a feldolgozó ipar számára a beruházási források szűkülé­sét és — másik oldalról — a hazai kereslet mérséklődését eredményezte. A külgazdasá­gi ' kereslet dfeökkenáse és a belföldi fogyasztás és felhal­mozás korlátozásának idősza­kaiban a magyar ipar terme­lése egy évben — 1900-baa — visszaesett, de azóta min­den éviben felülmúlta az elő­ző évit: 1081 -ben 2,9, 1982- ben 2,1 százalékkal. Az ed­digi eredmények alapján 1960-ban a tervezettnek meg­felelő, 1—1,5 százalékos nö­vekedést várunk, A VI. öt­éves tervidőszak hátralevő két évében pedig kissé gyor­suló, 2—2,5 százalékos ipari termelésnövekedést is lehet­ségesnek tartunk. Mindezek az eredmények minőségi változásokkal is együtt jártak, ennek legfon­tosabb jele az iparban, hogy javul a versenyképesség; jó irányú szerkezeti változások indultak meg; csökkent az egységnyi termeléshez fel­használt anyag és energia Mennyisége, kisebb az im­portigényesség; az ipari mun­ka termelékenységének nö­vekedése felülmúlja a terme­lései.; mindezek együttes ha­tására jelentős az ipar hoz­zájárulása a nemzeti jövede­lem növekedéséhez. A ver - senyképesség javulását jelzi, hogy az erős verseny ellenére a kivitel jelentősen nőtt a gazdaságosság romlása nél­kül. A KGST-országokkal foly­tatott külkereskedelmi forga­lom nagy részét termelési, szakosítási együttműködések es egyezmények alapozzák meg. A tőkés országok közül legnagyobb partnereink - az NSZK. Ausztria. Olaszország, de jelentős mennyiségben vá­sárolnak magyar ipari termő- keket az Egyesült Államok és Franciaország vállalatai is. Ugyancsak jelentős ered­mény, hogy egyes, külföldi cégek áltál , gyártott világ­márkákhoz magyar alkatré­szeket használnak. Számos találmány unkát is jó áron tudjuk értékesíteni. Még többet tudnánk azon- | ban eladni, ha minden válla- latwstk ruigaJtnasan haladna a * műszaki fejlődés nemzetközi ? áramlataival, ha még több 1 termékünk lenne versenyké- j pes, ha termékeink minősége . kifogástalan lenne. Ez ma ; még sajnos nincs így. | Az ipar termékeinek zömét ! belföldön értékesíti. Ennek ] volumene is nőtt az elmúlt három évben, összesen 4—5 százalékkal. Az üzletekben kapható magyar ipari áruk minősége és választéka so­kat javult az elmúlt évek­ben. A termékek jó részében azonban még mindig az.„el­adók piaca” érvényesül a „vevők piaca” helyett. A ha­zai piacon — néhány termék kivételével — nincs kiélezett versenyhelyzet. Ez árt az iparnak. A deviza-szűkösség miatt a magyar ipar nem ke­vés olyan terméket is gyárt, amit külföldről olcsóbban lehetne beszerezni. A minőségi változásokat a szerkezeti átalakulások is jel­lemzik. Ezek között elsőnek az energiaforrásokban bekö­vetkezett kedvező változáso­kat emelte ki a miniszter. Közismert, hogy 19R2-ben kétmillió tonna kőolajjal ke­vesebbet használtunk fel, mint 111178-ban. A konvertere« acélgyártás a kohászatban hozott szerkezeti átalakulást. Az egyik legnagyobb szerke­zeti gond azonban, hogy nagy az elmaradásunk az elekére­nika alkalmazásába». Eat as alkatrészek és részegységek gyártásának növelésével kí­vánjuk enyhíteni. Gond, hogy a feldolgozóipari ágazatok­ban, s a könnyűiparban ás kevés az áj termékek -ará­nya. A szerkezet vattás egyik alapvető feltétele a műszaki fejlesztés. Erre a VL ötéves tervidőszak eddig edtelrt évei­ben mintegy 30 milliard fo­rintot költött ax ipar. Ne­hézséget jelent azonban, hogy a kutatások egy rész* nem eléggé gyakorlatra« témákkal foglalkozik és a kutatási eredmények lassan haszno­sulnak. A beruházásokra an ipar a VI. ötéves terv eddig eltelt három évében, tehát ez év végéig, összesen 17« milliárd forintot költ, ami megfelel a középtávü terv időarányos dőSrányaatSnak A legkie­melkedőbb ipari beruházás a paksi atomé-óm ü. A mrnóeégi -eéNsrsáaofcra utal as egységnyi termelésre jutó anyag-, káiiönösfln az importanyag- és az maergia- felihasználár csökkenése. Az ipar 1082-ben egységnyi ter­méke* 2 százalékkal keve­sebb anyag- és 7 százalékkal kevesebb energia felhaszná­lásával állított elő, mk*t két évad korábban, A megzmfcatt minőségi át­alakulás eredményessége ab­ban is kifejezésre jut, hegy — a lassúbb termelésnöveke­dés és a jelentős külgazdasá­gi veszteségek ellenére — az iparban megtermelt nemzeti jövedelem összehasonlító ára 1961-ben 8 milbárd forinttal, 1982-ben csaknem ló milliárd forinttal gyarapodott. Az ipar munkaerdgond^aá- rói szólva Méhes Lajos el­mondta, hogy ezeket enyhí­tették a létrejött vállalati gazdasági munkaközössé­gek, amelyek többlet-telje­sítményt nyújtanak és külön kereseti lehetőségekkel segí­tették a munkaerő megtar­tását. Tudni kell azonban, hogy az ipar létszáma a jö­vőben is csökkenni fog. Ez egyedül a termelékenység növelésével ellensúlyozha­tó; ami annál is inkább in­dokolt, mert a termelékeny­ségünk lényegesen alacso­nyabb az iparilag fejlett or­szágokénál. A területi foglal­koztatottsági gondok és aránytalanságok az «többi években csökkentek, mert éppen ennek érdekében az elmúlt időszakban az ország egyes területeire jelentős ipar települt Különösen je­lentős volt a fejlődés Sza­bolcsban, Tolnában, Hajdú- Biharban és Bács-Kiskun megyékben. (Folytatás « 2. oldalon) BefejezSe mankóját lerlmeii a KGST XXXVII. ülésszaka A kormányfők nyilatkozata - Közleményt adtak ki A záró jegyzőkönyv aláírá­sával csütörtökön délután Berlinben, a Német Demok­ratikus Köztársaság főváro­sában befejezte munkáját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXVII. ülés­szaka. A Hotel Stadt Berlin dísztermében megtartott zá- róülé-=en a dokumentumot magyar részről Lázár György, a Minisztertanács elnöke, a magyar küldöttség vezetője irta alá. Az ülésszak fontos együtt­működési intézkedéseket irányzott elő az anyagi erő­források megtakarítására és a KGST-tagállamok lakossága élelmiszerellátásának javítá­sára. Jóváhagyta a KGST végrehajtó bizottságának be­számolóját a múlt évben megtartott ülésszak óta vég­zett munkáról. A tagállamok küldöttségei­nek vezetői, a kormányfők nyilatkozatot tettek közzé a jelenlegi nemzetközi helyzet­ről. Az ülésszak idején tartot­ták meg a tagállamok kül­döttségvezetőinek és központi bizottsági titkárainak találko­zóját, amely a tagállamok felső szintű gazdasági érte­kezletének előkészítésével foglalkozott. Az ülésszakot az elnöki tisztet betöltő Willi Stoph, az NDK Minisztertanácsának el­nöke zárta be. (A kormány­fők nyilatkozatát és a köz­leményt a 2—3. oldalon kő-, zöljük.) * * * Lázár György , miniszterel­nök vezetésével csütörtökön hazaérkezett Berlinből a ma­gyar küldöttség, amely részt vett a KGST XXXVII. ülés­szakán. A delegáció tagjai voltak: Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára; Marjai József, hazánk állandó KGST-képvi­selő je és Faluvégi Lajos, az Országos Tervhivatal elnöke — miniszterelnök-helyettesek —, Nagy János külügyi ál­lamtitkár, Csikós Nagy Béla államtitkár. az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke. A Ferihegyi repülőtéren a delegációt Sarlós István mi­niszterelnök-helyettes. dm. Várkonyi Péter fcüfügymi- .niszter és több más állam«! vezető fogadta. Kádár János fogadta Erich Mlickenbergert jaik tevékenvségérőt, a kM párt előtt álló időszerű fel­adatokról. Megelégedéssel ál­lapították meg, hogy párt­jaink, országaink és népeink kapcsolatai az NDK párt- és kormányküldöttségének nomtt évi magyarországi látogatás* a ikatanával létrejött megáB»* podások alapján gyfonötesü- zöen fejlődnek, A tóáikcraán. jetea vofct Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és Karl-Heim Logge nheim, az NŐIK budapesti nagyfcöwete. Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára csütörtökön a Központi Bizottság székhazában fogad­ta Erich Mückenberg ért, a Német Szocialista Egységpért Politikai Bizottságának tag­ját, a Központi Ellenőrző Bizottság elnökét, aki dele­gáció élén hivatalos látoga­táson tartózkodik hazánk­ban. A szívélyes elvtársi lég­körben lezajlott találkozón tájékoztatták egymást párt­Felmentés - kinevezés A Minisztertanács dr. Hanga Mária művelődési miniszterhelyettest, más fon­tos megbízatására tekintettel — érdemei elismerése mel­lett — 1983. október 19-i hatállyal e tisztségéből fel­mentette. Egyidejűleg dr. Földiák Gábort és Gazsó Fe­rencet művelődési minisz­terhelyettessé kinevezte. A XE kergeti pártbizottság Ütése Ülést tartott a XII. kerfk- > lett pártbizottság. amelyen részt vett Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára. A pártbizottság érdemei elis­merése mellet* felmentette első titkári tisztségéből Jaseó Mihályt, a kerületi pártbi­zottság első titkárát, akit a budapesti pártbizottság tit­kárává választottak előzőleg, és a pártbizottság első tit­kárává Rónainé dr. Hanga Máriát választotta meg. Parlament/ tudósítónk Jelenti lágyító alatt a hazai ipar Nagy várakozás előzte meg a parlament tegnapi, az ipar helyzetét és további felada­tait tárgyaló ülését, hiszen egész közvéleményünket élén­ken foglalkoztatja, hogy si­kertü-c megoldást találni e fontos népgazdasági ág gond­jaira. Ha úgy tetszik, sike­rül-e mielőbb ellensúlyozni a „világpiaci aszály’’ hatásait. Egész gazdasági fejlődésünk kulcskérdése ez. Az ipar megítélésével kap­csolatban sok a sommás ál­talánosítás és az előítélet. Pásztóhy András képviselő ezzel kapcsolatban mondta a parlamenti ülés megkezdése előtt: „Ha egy ágazatot jo­gos kritika ér, az sajnos, nem egyszer maga után vonja a közvélemény túlzó, elmarasz­taló ítéletét. Néhány éve a mezőgazdaság presztízse síny­lette meg « bírálatokat, most az iparra irányul » kritika össztüze.” Pedig — s ez a tegnapi parlamenti vitából is kttunt — iparunk eredményei akár csak a két-három év előtti szinthez képest is szembeöt­lően javultak. A VI. ötéves terv eddig eltelt időszakában például orz ipari termelés nö­vekedése teljes egészében a termelékenység javulásából származott. A termelés min­den évben nőtt, pedig ez idő alatt 109 ezer ember hagyta ott az ipart. Jelentősen csök­kent az importanyag- és energiafelhasználás, az ex­port az idén mégis több mint 7 százalékkal növekszik. Saj­nos, e saját korábbi ered­ményeinkhez mért javulásnál gyorsabb ütemben romlott a világpiaci helyzet. A több és jobb áruért is kevesebbet ka­punk mint korában. A sokat emlegetett tartalé­kok kiaknázása pedig egyre nehezebb. A kívánatos szer­kezetváltásnak például a mű­szaki fejlesztés volna az elő­feltétele, csakhogy beruházá­si adottságaink vem tesznek lehetővé gyorsabb technoló­giai fejlesztést. Kimerül ében vannak az importtartalékok lehetőségei is. Több iparág­ban épp az tmportanyag-el­látási gondok okoznak kie­sést. Radnóti László a kép­viselőcsoport legutóbbi ülésén mondta el ezzel kapcsolat­ban, hogy nehézkes az im- portengedélyesés mechaniz­musa, ezért az első negyed­évben gyakori a pangás. Ezt később hajrákkal sem tudják behozni. Simon Ernőmé kép­viselő ezt tegnapi beszélge­tésünk során saját munkahe­lye, a Nagyatádi Cérnagyár példájával támasztotta alá. „Késett ez import anyagok beérkezése, a határidők vi­szont szorítottak. Hogy ele­get tehessünk a megrende­léseknek, júliusban 12 órás műszakokat szerveztünk, ja­vítva a gépkihasználást és megtakarítva a műszakváltás időkiesését.” EUentmondások sora nehe­zíti ma az ipar fejlődését, s gyakorta nem az ágazatban dolgozók a hibásak. Nemcsak az egyének, hanem a válla­latok között sem sikerült például mindeddig megvaló­sítani a munka szerinti elosz­tás elvét. A részben máig is érvényes „nagykalap” rend­szerben jórészt a jól dolgozó üzemektől elvont nyereség tartja fen az alacsony haté konyságúakat. Az exportnö­velés követelményeit sem mindig támasztja alá az ér­dekeltség. Minderről már az országgyűlés ipari btzccUsigá­nak ülésén is párása vita bontakozott ki. Ezen a férné mon szólalt föl Pásztóhy András; egyebek közt el­mondta, hogy egyes monopol- helyzetben levő iparágak máig sem kényszerűinek jobb és olcsóbb termelésre. Mező- gazdasági gépeink ára pél­dául már eléri a világszínvo­nalat, nem úgy a minősé­gük. Máig is inkább csak az ipar válogat a megrendelések és nem ■ vásárló az ajánla­tok között. Méhes Lajos ipa­ri miniszter válaszában elis­merte, hogy az ipar csak lassan alkalmazkodik a me­zőgazdaság igényeihez. Teg­napi parlamenti beszámolójá­ban figyelemre méltó gondo­lat volt: a vevők piaca he­lyett máig is az eladók pia­ca érvényesüL Alig van ver­seny, s ez árt az iparnak. Rétéi János tabi képviselő szerint a megkülönböztetett figyelem és a kritika — még ha helyenként túlzó is — fetté&enül pezsdítően fog hatni az ágazat fejlődésére, a változásokhoz azonban hosz- szú távú ipari stratégia ki»-' lakitása szükséges. Az üze­meken beinti fejlődés leg­fontosabb tartalékaként « minőséget említette.. Főként * minőségjavítással és -ellenőr zéssel kapcsolatos szemléleti hibákról és visszásságokról kíván majd beszélni ma dél­előtt sorra kerülő felszólaló) sában. sm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents