Somogyi Néplap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-02 / 233. szám
Kongresszus előtt Nemzetiségeink ÁRUT, FUVAROZÓT KERESNEK A VÍZí SZÁLLÍTÁSRA II Dráva kínálja a lehetőséget A közeli hónapok jelentős eseményei lesznek a nemzetiségi szövetségek kongresszusai. E fórumok értékelik a szövetségek öteszfcendős tevékenységét, áttekintik a hazánkban élő nemzetiségiek életének, oktatásának és népművelésének helyzetét. Somogybán a nemzetiségi lakosság számaránya alig több mint 1,3 százalék. Ezen belül 1500 a délszláv és 3300 a német anyanyelvű. A kis létszám és alacsony számarány azonban nem csökkenti a különböző szintű politikai, állami, társadalmi és gazdasági szervek, intézmények felelősségét a nemzetiségiekkel való foglalkozásban, mert az MSZMP nemzetiségi politikája nem létszám függvénye, hanem elvi, politikai kérdés. Az elmúlt negyedszázadban a párt politikája alapján és vezetésével széles bázison nyugvó egység és összefogás jött létre társadalmunkban a szocializmus építése programjának megvalósítása érdekében. Ennek az egységnek a részesei a hazánkban élő nemzetiségiek. A megye életének alakulása és a közelmúltban lezajlott nemzetiségi gyűlések értékelései egyaránt bizonyítják, hogy Somogybán is érvényesülnek a párt nemzetiségi politikájának elvei, alkotmányunk előírásai. Nemzetiségi lakosságunk élet. és munkakörülményei a magyarokéival együtt és azonosan alakultak. A nemzetiségiek: képviselői ott vannak az országgyűlésben, a megyei és a helyi tanácsokban, a népfrontbi- zottságokbam, a társadalmi szervekben, és szószólói a nemzetiségi ügyeknek, egyenrangú és egyenjogú részesei a döntéseknek. A különböző szervek vezető testületedben — a helyi adott- óságok alapján — rendszeresen foglalkoznak a nemzetí- d ségiek helyzetével, jogaik érvényesülésével, tájékoztatásukkal. A nemzetiségi lét legfontosabb tényezője az anyanyelv. Ennek hiányában csökken, sót meg is szűnhet az együvé tartozás érzése, és természetszerűleg vele jár a hagyományok megőrzésének. gondja is. E vonatkozásban igen sajátos helyzet alakult ki megyénkben. Somogybán & nemzetiségi nyelv használatát és oktatását már a korábbi évtizedekben is befolyásolták a nemzetiségiek sajátos települési viszonyai, mivel a négy délszláv község kivételével a német nemzetiségiek többsége egymástól távol eső faluba települt a magyar anyanyelvűekkel vegyesen. Az elmúlt évtizedek társadalmi, gazdasági fejlődésével, a termelőszövetkezetek megalakulásával és gyakran negy-öt községre kiterjedő egyesülésével, az ipari foglalkoztatás és a tömegközlekedés fejlődése révén az eljáró-bejáró dolgozók számának növekedésével, sokaknak a városba költözésével a családi, rokoni kapcsolatok, a falusi közösségek zártsága feloldódott, ezt még csak fokozza a nemzetiségi és -a magyar anyanyelvűek házassága, a kulturális lehetőségek gyarapodása, a sajtó, a rádió, a televízió elterjedése, a mozihálózat bővülésé. A felsoroltak tovább erősítették a nemzetiségi lakosságban a magyar hazafi- ság érzését és az ezzel együtt járó kötelezettségek tudatos vállalását, a szocialista Magyarország építésében való aktív részvételt, az érdekazonosulást a magyar lakossággal — anélkül, hogy bárki is arra ösztönözte volna a nemzetiségi állampolgárokat, hogy adják fel nyelvüket, kultúrájukat, hagyományaikat. A vázolt körülmények mellett tiszteletre méltó eredmény Lakócsán a délszláv, Ladon a német nemzetségi nyelvoktatás megszer- mneae mjraie, illetve U* tanulócsoport órarendjébe való beépítéssel, összesen több mint 3000 tanuló részvételével. Az oktató-nevelő munka mindkét helyen színvonalas. Egyes településeken a tanulók nemzetiségi nyelvi képzése a tanórákon kívüli szakkörökben történik. A nemzetiségi lét megvállásának és elismerésének kifejezője, hogy számos nemzetiség lakta község, közintézmény és utca nevét kétnyelvű felirat jelzi. Tapasztalni, hogy ez nemcsak külsőség: mögötte ott van a nemzetiségi politika gyakorlata, tartalma is. A nemzetiségi kultúra megőrzését nagymértékben segíti az amatőr művészeti mozgalom. Érmek legkiválóbb művelői a lakócsai, a szulo- ki, az ecsenyi együttesek, az erősítést és fejlesztést igénylő miklósi énekkar. Szerepléseik a megyében is és a megye-, sőt — a lakócsaiak esetében — az országhatárokon tűi is érdeklődést keltenek, elismerést szereznek. Ugyanígy jó eszköze a népművelő munkának a nemzetiségi községek vagy az érintett tanácsi székhelyek — Lakócsa, Lad, Nágoce, Szolok — könyvtárainak szerb- horvát, illetve német nyelvű könyvekkel való ellátottsága. Kezdeti eredmények mutatkoznak a hagyományápolást szolgáló honismereti munkában es a klubimozgalomban. Mindkét vonatkozásban vannak még lehetőségek az előrelépésre. Az elért eredmények és a további fejlődés igénye a párt nemzetiségi politikáján alapul, amelyet nemzeti létünk alaptörvénye így rögzít: „A, Magyar Népköztársaság a területén élő minden nemzetiség számára biztosítja az egyenjogúságot, az anyanyelv használatát, az anyaryelven való oktatást, sajáit kultúrája megőrzését és ápolását.” Mindannyiunk közös kötelessége, hogy e helyes politika és az alkotmány előírásai szerint tegyünk többet a lehetőségek megteremtéséért A nemzetiségi kongresszusoktól bizton remélhetjük, hogy újabb ösztönzést és biztatást adnak a velünk egy hazában élő és közös céljainkért dolgozó szerb-horvát és német anyanyelvű honfitársainknak a lehetőségek jobb fel- használására. Varga Károly « Hazafias Népfront Somogy «negyei Bizottságának titkára Hétköznapi ünneppel, számos fontos közéleti eseménnyel búcsúzott el megyénkben szeptember. A százharmincöj; évvel ezelőtti törénelmi esemény, a pákoz- di győzelem évfordulóján hazánk jegyveres erőit köszöntöttük. Ez a hétköznapi, csak az érzéseinkben piros- betűs nap elválaszthatatlan tudatunkban a béke gondolatától, amelyért a mai feszült nemzetközi helyzetben annyi erőfeszítést tesz földünk jó szándékú emberisége. A tegnapi nappal az év utolsó negyedébe léptünk. A nagy fordulók mellett ezek az évközi elköszönő három hónapok is számvetésre késztetnek minden gazdálkodóegységet. Megyénk ipari üzemeinek félévi teljesítése nagy differenciáltságot mutatott. Az akkori tények — kivét a lemaradóknál — újabb erőfeszítésekre ösztönöztek, és most űjabb mérleg készül: mit sikerült törleszteni az adósságból. Még tizenkét hét van hátra az évből, még van idő arra, hogy a tények ismeretében —, ahol szükség van r# — * Székes, egyenes folyószakaszon siklik a hajó Tubújfalu alatt. Egy éve — amikor utoljára itt; jártunk — még csak szűk csatorna volt a mostani meder helyén. A Dráva engedelmeskedett az ember parancsának: a szabályozási tervnek megfelelően kiméiyitette új medrét. Eltüntette, felhordta a ho- mok&zigetet; ezen a kanyargós, holtágakkal teli részen biztonságosabbá vált a hajózási. A határfolyó szabályozása a terveknek — és a magyar —jugoszláv vízügyi egyezménynek — megfelelő. A Duna és a Mura torkolata közötti, közös érdekű folyó- szakasezon — az egyezmény értelmében — csak a másik fél érdekeinek is megfelelő vízgazdálkodási munkákat lehet végezni. A folyó bal partján — egyeztetett tervek alapján — a magyar, a jobb parton pedig a jugoszláv vízügyesek végzik a szabályozást, függetlenül attól, hogy éppen hol van az országhatár. A munka 1008-ban Maty térségében kezdődött, s fokozatosan haladtak fölfelé. Ahol végeztek ott egyenletesebb, állandóbb a meder, biztonságosabb a hajózás, nyugodtabb a zabolátlan folyó. A holtágakat rőzseágya- kon nyugvó terméskő zárja A Dráva szabályozási munkái évente 15 millió forintba kerülnek. A máriagyűdi kőbányáiból uszályokon érkezik az építőanyag; évente minttovábbi intézkedésekkel segítsék elő az ez évre kitűzött célok elérését. Nemcsak az iparra vonatkozik ez, hanem megyénk másik fő gazdasági ágazatára, a mező- gazdaságra is. Csúcsidő van, nagy erővel folyik az őszi érésű termények betakarítása és a korai kalászosok — az árpa, a rozs — mellett napról napra több nagyüzem lát hozzá jövő évi kenyerünk, az étkezési búza vetéséhez. Említésre méltó tény, hogy a népgazdasági igényeknek megfelelően megyénk gazdaságainak többsége az előző éviné! nagyobb területen termel kenyérgabonát. A vetés a holnapot megalapozó munka, éppúgy, mint a jöv5 év terveinek, feladatainak meghatározása. Ez utóbbihoz sok segítséget adott a műit héten az a nagyérdeklödést kiváltó tanácskozás, melyet Kaposváron tartottak. Kostyál Rezső, a Pénzügyminiszérium főosztályvezetője a közgazda- sági szabályozók jövő évre vonatkozó változásairól, az ezzel összefüggő időszerű kérdésekről tájékoztatta meegy 3® ezer köbméter, s rozséból is felhasználnak tízezer köbmétert. Az uszályok egyre messzebb jtrfnak el a torkolattól, s a miunkáik ny omán egyre könnyebb a ha- jóivezetöík, kormányosok dolga. A Barcs fölötti szakaszon, Vízvár és Bélavár között, valamint Zákány térségéiben is biztonságosabb már a hajóút: a kanyargós, sokágú folyó medrét a jugoszláv vízügyi szakemberek egyenesítették kd. Nem tettek mást, minit átvágták a kanyarókat, gyénk nagyüzemeinek vezetőit. A tervezés biztonságához megfelelő ismeretek kellenek, éppúgy nélkülözhetetlen ez, mint a személyes tapasztalatok sora. Nemcsak a mi gazdasági irányítóink igyekeztek új ismereteket szerezni a múlt héten hozzánk is jöttek a határokon túlról tapasztalatoka gyűj- ' teni. Lengyelországi testvcrmegycnkbSI, Cziechanavból négytagú küldöttség tartózkodott a heten megyénkben Waldemar Ris- ke vajdasági tanácselnökhelyettes vezetésével, az agrár- tudományi egyesület meghívására. Vendégeinket fogadta Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára és Sugár Imre, a megyei tanács elnöke is. A küldöttség agrártermelésünk módszereit tanulmányozta, ellátogattak a kaposvári tejüzembe, a húskombinátba, fölkeresték a homokszentgyörgyi, a vé- sei, a tabi termelőszövetkezetet és a Böhönyei Állami Gazdaságot. Ezzel egy időben a héten lengyelországi testvérmegyénkből ifjúsági küldöttség is járt megyénkben, ők a KISZ-bizottság s ezekbe a „vezérárkokba” engedték a vizet. A gyors járású folyó megtette, amit az ember kívánt: kimélyitette az új medret, elhordta a fölösleges földet, s megnyugodott. Hajózható a határfolyó. A parti fűzesek őrizte csendben szinte mozdulatlan a víz. A csendet és a végtelen nyugalmat csak a Barcsról induló motoros hangja töri meg: a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság használja kőszállításra a folyót s a barcsi tanács költvendégekénl az ifjúsági szövetség tevékenységét, munkamódszereit tanulmányozták. S ha a fiatalokról esik szó, itt kell megemlíteni azt is, hogy az ifjúsági mozgalom megyénkben fontos feladatot vállal magára a párt oktatáspolitikai állásfoglalásának megvalósításában. A feladatokat először a megyei KISZ-bizottság határozta meg a múlt héten pedig az úttörőelnökség foglalkozott azzal, hogy mit tehet a cél érdekében a gyermekmozgalom. A megyei elnökség szerint az önkormányzati szervek eredményesebb működésével nagyobb lehetne az iskolai demokratizmus. Az úttörő mozaglorn fő feladatának tartja a gyerekek közéleti, politikai nevelését. Szeptember utolsó hetének eseményeinek sorában feltétlenül említést érdemel, hogy a Barcsi Városi Tanács elfogadta és jóváhagyta a város általános rendezési tervét. A somogyi krónika mindentől nem emlékezhet meg, de legalább címszavakban nem maradhat ki belőle kulturális életűnk néhány kiemelkedő eseménye: az elmúlt héten ismét megnyitotta kapuit a színház, megkez dődött a megy« múzeumi hónap és a képzőművészeti világhetet számos rangos rendezvénnyel köszönti megyénk. Vörös Mária ségvetésd üzeme kotor kavicsot a varos közvetlen környékén. Igazi áruszállítás nincs még a Dráván. — A hajózás kérdése az utóbbi időben előtérbe került — hallottuk dr. Hernády Alajostól, a Dél-dunátúli Vízügyi Igazgatóság vezetőjétől. — Éhez azonban meg kell teremtetni a még hiányzó műszaki, közgazdasági es jogi feltételeket. A műszaki feltételek közül a legfontosabb a folyószabályozás folytatása, a kikötőik, az átrakók és a raktárak építése, a téli menedékhelyek és hajójavítók kialakítása, a hajópark létrehozása. Tudná kellene azt, hogy milyen szállítási igény van a térségben, és szükség volna arra is, hogy kidolgozzák az egységes tarifarendszert. A hajózás jogi feltételeinek biztosítása érdekében az utóbbi években sok minden történt. 1975-ben a jugoszláv és a magyar kormány egyezményt között a drávai hajózásról és a torkolattól Vízvárig terjedő szakaszt megnyitotta a nemzetközi hajóforgalom számára. Elkészült a szabályzat a folyón történő hajózás feltételeiről és a hajóaóut kitűzésének módjáról. Ennék alapján. Felsőszentmárton és Vízvár között a magyar, Eszék és Felsőszentmárton között között pedig a jugoszláv lél végzi ezt a munkát. A parton, a hidakon és a mederben — a terveknek megfelelően ott vannak már a hajóút irányát, szélet, mélységét, illetve a hajózási akadályokat, korlátozásiakat jelentő jelzések. Ezek a jelek azonban sokkal több jugoszláv hajót irányítanak jelenleg, mint magyart. A szomszéd ország vízügyi szervein kívül jelentős forgalmat bonyolít le a Dráván a Don.ji Miholja- con létrehozott kavicskotró vállalat: 450 tonnás uszályai és 500 lóerős tolóhajói járják a vizet. Jugoszláv zászló alatt gyakran lehet találkozni a beliscei tateldolgozó vízi járműveivel is. — Évek óta hangoztatjuk — mondta dr. Hernády Alajos —, hogy a szabályozás előrehaladtával, a rendszeres hajózóút kitűzéssel biztonságos a Dráván a hajózás. Az a véleményünk, hogy a folyó kínálta lehetőség kihasználása egyre időszerűbb. Egy éve tájékoztattuk azokat a vállalatokat, üzemeket, amelyek fuvaroztatóként szarni- táéba jöhetnek Az eredmény az, hogy — a barcsi tanácscsal összehangolva — megbízást adtak a Vizitemnek: vizsgálja meg, melyek a drá- vai szállítás feltételei és milyen árukat lehet gazdaságosan a vízi úton a címzetthez eljuttatni. Míg a tanulmány készül, tovább folyik a szabályozás nem éppen olcsó munkája, Dr. Kcrczs Imre A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA
