Somogyi Néplap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-19 / 247. szám

A KGST XXXVII. ülése Berlinben t Negyvenhét téma megoldására tesz együttműködési javaslatot Időszerű kérdések a külpolitikában Szűrös Mátyás Szolnok megyében Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának, tit­kára kedden Szolnok megyébe látogatott. Ennek során ' a na*K5’e< pártbizottságon tartott pártaktíva ülésen időszerű külpolitikai kérdésekről szólt, (Folytatás az 1. oldalról) gok biztonságos fűtőanyag-, energia-, és nyersanyagellá­tásának hosszú távra való megoldása. Magyar részről üdvözlünk maridén olyan kez­deményezést. amely ezt elő­segíti. Ezért is nagy jelen­tőségűnek tartjuk, hogy az ülésszak napirendjére tűzte a fűtőanyag-, energia- és n y ersany ag -erőforrárokkal való . takarékoa gazdálkodás térén megváló« tan<ló együtt­működés tennivalóit. Mint az előttem szólók, én !s elmondhatom, mi szintén rendkívül fontosnak tartjuk — folytatta Lázár György — azt az intézkedési progra­mok, aminek célja. hogy végrehajtásával megteremt­sük a tagországok lakossága mezőgazdasági es élelmiszer- ipari termékekkel való jobb ellátásának feltételeit. Egyet­A keddi plenáris ülésen felszólalt Nyikolaj Tyihonov szovjet kormányfő. Beszédé­ben érintette a nemzetközi helyzet néhány időszerű kér­dését is. „Washington és szövetsé­gesei azért törekednek a ka­tonai fölény megszerzésére, hogy rákényszeríthessék aka­ratukat másokra, uralkod­janak a világ felett. Ezt a célt szolgálja a féktelen fegyverkezési verseny, kü­lönösen a nukleáris fegy­verkezés terén. Az emberiség számára oly felelősség-teljes időszakban a Szovjetunió, a testvéri szo­cialista országok, a békesze­rető erők azt tekintik fő fel­adatuknak, hogy megakadá­lyozzák az imperializmus bű­nös terveinek megvalósulá­sát, elhárítsák a nukleáris háború veszélyét, visszave­zessék az emberiséget a po­litikai és katonai enyhülés útjára A Szovjetunió arra törek­szik, hogy kölcsönösen elfo­gadható megállapodás jöj­jön létre a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a hadászati fegyverek korláto­zásáról és csökkentéséről, va­lamint az európai nukleáris fegyverzet korlátozásáról. Er­re még van lehetőség. Ha viszont Nyugat-Eufópaba amerikai Pershingeket és ro­botrepülőgépeket telepíte­nek, akkor az új, az eddigi­SOMOGYI NÉPLAP értünk vele, hogy a kérdés megnyugtató megoldása poli­tikai és gazdasági szempont­ból egyaránt mind sürgetőb­bé válik. Ami minket illet — mon­dotta — belső szükségleteink fedezetén túl az elmúlt 'években is igyekeztünk hoz­zájárulni KGST partnereink mezőgazdaság: és élelmiszer- ipari termékekben, jelentkező igényeinek kielégítéséhez. Er­ről tanúskodik, hogy ebben az árucsoportban a tagorszá­gok egymás közötti forgal­mában a magyar szállítások részaránya 10TC és 1982 kö­zött közel háromszorosára emelkedett: A programot támogatva szükségesnek tartjuk hang­súlyozni : ezen a téren is csak a kölcsönös érdekek kö­vetkezetes figyelembe véte­lével juthatunk előre. Névé­nél jóval veszélyesebb hely­zetet hoz létre, és arra kény­szerít bennünket, hogy ellen- intézkedéseket tegyünk a ka­tonai-hadászati egyensúly helyreállítására mind regio­nálisan, mind pedig globális méretekben. A szovjet kormányfő be­szédében szólt a Szovjetunió gazdaságának helyzetéről, majd így folytatta: „Nagy megelégedéssel lát­juk, hogy a testvérországok, az egész szocialista közös­ség sikeresen oldják meg a testvérpártok kongresszu­sain meghatározott felada­tokat. Sokat kell azonban még tennünk azért, hogy a rendelkezésünkre álló kapa­citások teljesebb kihaszná­lásával sikeresen fejezzük be ötéves terveinket. Ehhez az eddiginél is jobban kell tá­maszkodnunk a kölcsönös együttműködésre. Az SZKP Központi Bizottsága, a szov­jet kormány elsőrendű fon­tosságot tulajdonít annak, hogy a KGST országai kor­dasági együttműködésüket”, szerűsítsék politikai es gaz­Tyi honov mega 1 lapította: számos nagy fontosságú nép- gazdasági problémát sikerült már közös erővel megoldani, illetve előre vinni. Ezek kö­zé tartozik a fűtőanyag- es nyersanyag-ellátás, a korsze­rű technika es technológia fejlesztése, az élelmiszerter­melés és a közszükségleti cikkek gyártása. ..összességében pozitívan értékeljük azokat az ered­ményeket, amelyeket a KGST az elmúlt időszakban elért. Mindazonáltal ener­zetesen akkor, ha elismerjük a mezőgazdasági és élelmi­szeripari termékek stratégiai fontosságát, tudomásul vesz- szük, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar termelé­sének korszerű szintre eme­lése megközelíti, vagy eléri — esetenként meghaladja — a kitermelő iparágak fejlesz­tésének tőkeigényét, s hogy jól működő kutatási és ma­gas műszaki színvonalon álló ipari hátteret, nagy szakér­telmet és szervezettségét igé­nyel. Beszéde végén Lázár György az 1986—1990-es évekre szóló tervkoordiná­ció alapos előkészítésének és az egyeztetések kellő idő­ben való befejezésének fon­tosságára hívta fel a figyel­met és bejelentette, hogy a magyar küldöttség támogatja a7i ülésszak elé terjesztett dokumentumok jóváhagyását. gikusabban lehetett volna megoldani az együttműködés néhány kérdését az anyagi termelés, a tudomány és a technika területén” — mon­dotta. A szovjet kormányfő a többi között szóvá tette, hogy a végrehajtó bizottságnak es a KGST illetékes szerveze­teinek meg kell gyorsítaniuk munkájukat anak a prog­ramnak a végrehajtására, amely a legkorszerűbb gé­pek és berendezések gyár­tását irányozza elő, az ipari robotok, a mikroprocesszoros technika és a mikroelektro­nika széles körű felhaszná­lása alapján. Nagy fontossá­gú, hogy a tagállamok idő­ben és teljes mértékben tel­jesítsék az ebből a megálla­podásból származó kötele­zettségeiket. A szovjet kor­mányfő több más olyan te­rületet is megemlített, ahol szükségesnek látja a szállítá­sok meggyorsítását, pontos teljesítését, a vállalt kötele­zettségek maradéktalan vég­rehajtását. Javasolta, hagy jobban hasznosítsák azokat a tartalékokat is, melyeket az egyes üzemek közvetlen együttműködése tár fel. „Véleményünk szerint ha­ladéktalanul intézkedéseket kell tennünk annak érdeké­ben is, hogy növeljük a szállítók és a megrendelők felelősségét azért is, hogy rendszeresen újítsák meg és korszerűsítsék termékeiket, szüntessek meg az elavult cikkek szállítását” — mon­dotta, Tyihonov szólt arról, hogy folyik az 1986—1990 évekre szóló tervek kidolgozása es egyeztetése. Az' egyeztetés során arra kell törekedni, hogy az együttműködés az eddiginél aktívabban hasson ki a tagállamok gazdaságá­nak intenzifikálására, segít- i se elő az egymás közötti kap­csolatok hatékonyságának növelését „Országaink tervgazdál­kodási és külkereskedelmi szervezeteinek a szállítási kontingensek kidolgozásánál, a szállítások szerkezetene* és arányainak elkészítésénél abból kell kiindulniok, hogy következetesebben keli fi­gyelembe venniök a kölcsö­nös előnyök elvét, a keres­kedelmi és a fizetési viszo­nyok kiegyensúlyozottságá­nak biztosítását. „Jól tudjuk, hogy a KGST tagállamai érdekeltek a szov­jet 1 energiahordozók és nyersanyagok szállításában — mondotta beszededen Nyikolaj Tyihonov, — Erőfe­szítéseket teszünk annak ér­dekében, hogy lehetőségeink­hez képest a jövőben is folytassuk e szállításokat. Érthető, hogy lehetőségeink sokban függenek attól, mi-' Íven mértékben képesek a KGST országul a Szovjetunió népgazdasága számára fon­tos termékek szállítására”. Sürgette, a KGST illetékes szervezetei dolgozzanak ki megfelelő programot a me zőgazdasági termények vesz­teségeinek csökkentésére, a legjobb földművelési nö­vénytermesztési és állatte­nyésztési tapasztalatok, ered­mények, széleskörű el terjesz­tésére. „A Szovjetunió követke­zetesen arra törekszik., hogy minden olyan állammal fej­lessze gazdasági kapcsolatait, amely kész együttműködni vele az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján es nem akarja a politikai nyo­más eszközéül felhasználni az ilyen kapcsolatokat — mondotta. „Hasznos lenne, ha konk­rét javaslatokat dolgoznának ki a KGST országai olyan intézkedések megvalósításá­ról, amelyek számos, a nyu­gat által eladási korlátozá­sok aiá kerülő gép, berende­zés és anyag közös gyártásá­nak megszervezésere irá­nyulnának,.” A szovjet kormány külö­nösen fontosnak mondotta, hogy fejlesszék az együttmű­ködést Ázsia, Afrika, Latin- Amerika fejlődő országaival. Ezen belül külön szólt arról a baráti segítségről, amelyet a Szovjetunió és a KGST többi tagja nyújt a szocia­lista orientációjú államok­nak, Laosznak, Angolának, L>el-Jemennek, Mozambut- nak'és Etiópiának. Beszéde végén kijelentet­te: a Szovjetunió, a szocia­lizmus valamennyi országa politikai tekintélyét és gaz­dasági hátalmát egyaránt a béke és a társadalmi hala­dás szolgalatéba alhtja. Szűrös Mátyás beszédében rámutatott: — A nemzetkö­zi helyzet jelenlegi jellem­zőit és várható tendenciáit figyelembe véve a szocialista közösség országai különös gondos fordítanak arra, hogy a nemzetközi közvélemény jobban értse külpolitika: szándékainkat, javaslataink és lépéseink okait. Ezért is tartottak soron kívüli talál­kozót szeptemberben Moszk­vában a testverpírtok ideoló­giai. propaganda és külügyi munkával foglalkozó közpon­ti bizottsági titkárai, s töb­bek. között ugyanez a szán­dék vezeti a szovjet legfelső vezetés gyakoribb megnyi­latkozásait is, például furij Andropov szeptember 28- i nyilatkozatát. Ugyancsak ez volt együk célja a Varsói Szerződés tagállamai külügy­miniszteri bizottságának, amikor az elmúlt napokban Szófiában tartott ülésen a résztvevők abban a szellem­ben foglaltak állást, hogy or­szágaik semmiképpen nem engedik megbontani a fenn­álló katonai erőegyensúlyt, az amerikai rakétatelepítésre válaszként megteszik a szük­séges jntézkedéseket. De egy­idejűleg minden alkalommal megerősítik azt is, hogy a fegyverkezési verseny korlá­tozása. s az enyhülés ered­ményeinek megőrzése érde­kében a legszélesebb körű párbeszédre és együttműkö­désre törekszenek minden józan és békeszerető erővel. A Központi Bizottság tit­kára tájékoztatójában külön is szólt a madridi ta'álkozó eredményes befejezéséről. — Mint ismeretes, 33 európai ország, valamint az Amerikai Egyesült Államok es Kanada kép­viselői 1980. november 11. óta nyolc tárgyalási szakasz­ban folytattak vélemény- cserét Madridban az európai biztonság megszliárdiításanaK és az együttműködés fejlesz­tésének a kérdéseirőL A kül­ügyminiszterek részvételével megtartott záróülésen lehető­vé vált a közmegegyezés kinyilvánítása. A kongresszus elérése azt bizonyítja, hogy jóindulattal, az érdekek köl­csönös figyelembe vételével még ilyen feszült nemzetkö­zi helyzetben is létre jöhet a Szovjetunió es az Egyesült Államok, a szocialista es a tőkés országok számára egy­aránt elfogadható megegye­zés. Szűrös Mátyás a találkozó tapasztalatait, a záródoku­mentum jelentőséget ele­mezve kitért arra is, hogy a külügyminiszteri záróülesen a megegyezést nem tudta kérdésessé tenni a dél-koreai repülőgép-incidens ürügyén indított szovjeteilenes kam­pány. — A madridi találkozó egyik fontos tapasztalata, hogy bár az ilyen fórumokon is meghatározó a Szovjetunió és az Egyesült Államok ma­gatartása, viszonyuk alakulá­sa, jelentős a szerepe a két szövetségi rendszer kisebb államainak, illetve a semle­ges és el nem kötelezett or­szágoknak is. — Ami minket Illet, igye­keztünk a közel három esz­tendeig tartó madridi talál­kozót is felhasználni nemze­ti érdekeink és a közös tö­rekvések egyidejű, képvisele­tére. A gazdasági együttmű­ködés, az ifjúsági turizmus, a kulturális csere és a kis nyelvek oktatásának kérdé­seiről előterjesztett javasla­taink érdernd változtatás nél­kül kerültek be a záródoku­mentumba. A kulturális fó­rum megrendezési joga ts jelzi, Magyarorszag nemzet­közi megbecsülését. Ennek tudatában kell felkészülnünk a rendezvényre, biztosítani majd annak sikeres mun­káját. — Hazánk nemzetközi te­vékenysége az elmúlt hóna­pokban js arra irányult — mondotta a tovabbiasban —, hogy saját lehetőségeinkkel hozzájáruljunk a nemzetközi veszélyes tendenciáinak visz- szaszorítésáhóz, szocialista építőmunkánk külső feltéte­leinek javításához. A Magyar Népköztársaság helyzete és megítélése a szo­cialista országok közösségen belül változatlanul jó. Véle­ményünknek súlya vám bará­taink között, megbízható, szi­láid szövetségesnek tarta­nak bennüíket. A számunkra alapvető fontosságú magyar—szovjet kapcso’ átok kiemelkedő ese­ménye volt a Kádár János elvtárs vezette párt- és kor­mányküldöttség idei moszk­vai látogatása. A szívélyes, elvtársi légkörben, a kölcsö­nös tisztelet és megértés szellemében folytatott politika és a szocialista építomunka minden alapvető kérdésében. Az utóbbi időben a fejlett tőkés országok mind aktí­vabbak a Magyarországgal fenntartott kapcsolataik élénkítésében. A döntő sze­repet ebben kiegyensúlyo­zott belső helyzetünk és kor­rekt, elvi alapon folytatott kezdeményező külpolitikánk játssza. Fontos az is, hogy a nyugat-európai semleges or­szágokat és a legtöbb NATO- tagáliarr-ot nyugtalanítja a feszültség növekedése és nemzetközi cselekvési lehe­tőségeik szűkülése, nem szí­vesen látnak a kelet-nyugati kapcsolatokból eredő előnyeik csökkenését. Ezért érdekük­ben áll, hogy ápolják, fej­lesszék az együttműködést a szocialista országokkal. Ezt a szándékukat érzékelhet­tük Kádár János Finnorszá­gi tárgyalásai során, vala­mint a francia miniszterel­nök és az angol külügy­miniszter magyarorszagi látogatásakor, s egy sor felénk irányuló oszlraz, svéd, NSZK és plasz kezdemér.J/ezésben. Mmd- ezek következtében a kedve­zőtlenebb nemzetközi hely­zetben is sikerült megőriz­ni, sőt egyes viszonylatokban továbbfejleszteni kapcsola­tainkat, ami a béke és az enyhülés egyetemes ügye mellett jól szolgálja a gaz­dasági építőmunkánk ered­ményességét is. A közelmúltban lezajlott magyar—amerikai tárgyalá­sokra korábbi megállapo­dások alapján került sor. Az ilyen találkozások normális viszonyban álló országok kö­zött természetesek, s a ma­gyar—amerikai kapcsolato­kat sem rekeszthetjük ki a békés egymás mellett élés gyakorlati érvényesítéséért folytatott erőfeszítéseinkből. A békés együttélés biztosítá­sára irányuló külpolitika legfontosabb elemeit éppen a politikai érintkezések, a konkrét kapcsolatok jelen­tik. A hidegháború vissza­térésének elkerüléséhez nél­külözhetetlen a párbeszéd,s a lehetőség megteremtése az álláspontok kölcsönös kifej­tésére. ,. Ezzel összefüggésben Szű­rös Mátyás Hangsúlyozta: alapállásunk, hogy korrekt kapcsolatokra, együttműkö­désre törekszünk minden partnerrel, aki tiszteletben tartja szocialista társadalmi rendszerünket, szövetségi viszonyunkat és népünk Ön­érzetét. Ugyanakkor határo­zottan visszautasítunk min­den olyan törekvést, amely ezeket a kapcsolatokat arra próbálja felhasználni, hogy szembeállítson minket szö­vetségeseinkkel. A Magyar Népköztársaság a megnehezült viszonyok -ko­zott is folytatja elvi külpo­litikáját és nem kíván eltér­ni a nemzetközi érintkezés általánosan elfogadott nor­máitól. Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi nemzetköz* helyzetben a párbeszéd sze­repe nagymértékben megno- vekedett — hangoztatta a központi bizottság titkára. Nyikolaj Tyihonov beszéde A szovjet energiaszállításban minden tagállam érdekelt

Next

/
Thumbnails
Contents