Somogyi Néplap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-18 / 246. szám

RÖPLABDA NB I Az elmük évek s kerem felbuzdulva ismét politikai előadássorozatot indított a kaposvári ifjúsági ház és a városi KlSZ-bizottság. A részietektől Horváth Lászlót, az ifjúsági ház munkatársát kérdeztük. — Mi az előadássorozat célja, melyek a témái? — Szándékunk, mint ko­rábban is: őszintén, köntör­falazás nélkül és érthető stí­lusban tájékoztatni az ifjú­ságot a világpolitika esemé­nyeiről, folyamatairól, Árrá a témákat illeti: terítékre ke­rül a Reagan -kormány irány­vonalának hatása a nemzet­közi kapcsolatokra, a liba­noni helyzet, az olasz leül­és belpolitika, külön fóru­mon foglalkozunk a nyugat- európai baloddal esélyeivel, a lengyelországi válsággal. — Kik lesznek az előadók? — A Magyar Külügyi In­tézet munkatársai és neves újságírók. Íme néhány név a listáról: Gazdag Ferenc, Réti György, •Réti Ervin, Vértes Éva, Oltványi Ottó, Alaksza Tamás. A három belpolitikai tájékoztatóra igyekszünk hasonlóan kiváló szakembereket me^iívni. — Mit tesz ezenkívül az ifjúsági ház a politikai isme­retterjesztésért? — Isméit megkezdte tevé­kenységét a politizáló diákok klubja, E kezdeményezéssel egy csapásra két legyet sze­retnénk ütni: a tájékozódás és a vitakészség színvonalá­nak javítása mellett segít­séget nyújtunk azoknak a középiskolásoknak, akik böl­csészkaron, jogi karon, köz- gazdasági egyetemen vagy főiskolán szeretnék folytatni tanulmányaikat. Ezért első­sorban az ő jelentkezésüket vettük figyelembe. A tavalyi tapasztalatok alapján hat más szervezettel közösen po­litikai vetélkedőt is szerve­zünk a megyében működő ifjúsági kluboknak, a Fórum sorozat tíz előadása alapján. A jelentkezéseket a hónap végéig várjuk. Iá A. VILLÁM INTERJÚ Politikai fórum az ifjúságnak DMVSC-K. V. Izzó 3:0 (8 12 10) Kaposvár, 2*X) .néző. V.: Balázs, Legendái K. V. Izzó: Majomé, Var­ga,. Pintér, Simonná, Sántosi- né, Csonka. Csere: Bódis, Kristály, Navák. Edző: Ver­mes Károlyné. Debreceni veresége után először lépett hazai környe­zetben pályára a kaposvári csapat — csoportja egyik legerősebb ellenfele ellen. A mérkőzés jól kezdődött, az Izzó szempontjából, de 3:1- es hazad vezetés után feljött a DMVSC, és végig irányí­totta a játszmát A második szetben is ők kezdtek job­ban, több ponttal elhúztak, s az izzósok csak időnként voltak képesek szép és ered­ményes megoldásokra. En­nek ellenére szorossá tudták tenni az eredményt. Az utol­Novák igyekszik pontot sze­rezni; Sántosiné és Simonné figyelt só jat&záma úgy indult, hogy a hazai szurkolókban felcsil­lant a remény: 8:2-re veze­tett az Izzó, majd 9:4-re ala­kult javukra az eredmény, ezután azonban a kaposvá­riak megijeditek a lehetőség­től, s már csak egy pontot tudtak a továbbiakban sze­rezni. Hullámzó teljesítményt nyújtott az Izzó ezen a mérkőzésen, időnkénti jó megoldásait elemi hibák kö­vették. Hiányoztak az erős leütések, s nem találták meg a réseket a remek debrece­ni sánc mellett Az ejtések nagy részét viszont a debre­ceniek rendre hárították. A kaposvári csapat nem tudta tudása legjavát nyújtani, egyedül Simonné teljesítmé­nye emelkedett ki. Juniormérkőzés KV Izzó—DMVSC 3.t> (11 6 11) t Berzeviczy Zoli Harmati Sándor MUNKDSEMLÉKEK Éle tváxla tok Az ítélet elhangzása ide­jén kezdtem el szabadulási munkadarabom készitését, hogy majd (1926. szeptem­ber 2-án) az Ipartestületi Vizsgálóbizottság előtt, a Nyár utcában, bemutassam és szakmai elméleti kérdé­seikre válaszolva, megkap­jam segédlevelemet. Ez a számomra felelősségteljes feladat elég alaposan igény­be vett, figyelmem kissé el­terelődött a kommunistael­lenes per eseményeiről. Jö- vőmre gondoltam: arra, hogy jól képzett szakmunkássá kell fejlődnöm, hogy életem végre révbe jusson és meg­szabaduljak a létbizonyta­lanságtól. Hogy is fordulhat­tak volna meg akkor még a fejemben olyan gondolatok, hogy meg fogom érni az el­lenforradalmi rendszer és vele hazánkban a kapitaliz­mus végét, a felszabadulást? Arról meg különösképpen nem álmodtam, hogy két és fél évtized múlva az egykori kommunistaellenes perek két kiemelkedő vádlottjával, Rákosi Mátyással és Vas Zoltánnal a kommunista párt központi bizottságának tagja­ként egy •testülethez fogok tartozni. Azokban a hetekben, ami­kor a kommunisták elleni per zajlott és kimondták áz ítéletet, Szabó Józsefre a gazda, Wekerle mester mon­dott ítéletet. Munkahiányra hivatkozva felmondta majd­nem két évtizede tartó rrtun- kaviszonyát. Szabó József kényszerű távozását mélysé­gesen fájlaltuk. Kapcsola­tunk tanítósegédünkkel ez­után sem szakadt meg, hi­szen egyazon bérkaszárnyá­ban laktunk. Hamarosan si­került neki újra elhelyez­kednie, mivel szaktudását ismerték a mesterek. A gon­dot az okozta, hogy egy olyan bővülő üzemből kellett, tá­voznia, ahol rá, az osztály­tudatos munkásra igen nagy szükség lett volna. Wekerle tudta ezt, s éppen ezért tá­volította el üzeméből. Az inasévek tértiéit egyéb­ként velem együtt a követ­kező ifjak viselték: Hoichauser Jenő volt mű­helybe kerülésemkor az úgy­nevezett öreginas. Szülei a magyar tenger partján fek­vő szép üdülővárosfcáben. Balatonfüreden laktak. Jenő nehezen várta az inasévek leteltét, mert szülei mái- jó­val segéddé válása előtt be­rendeztek számára egy kis­iparosműhelyt. Jenőt az öreglnasi poszton Tórosi László követte. Tó- rosi a közeli Veresegyházá­ról járt be naponta vonaton, s a szülői háznál lakott. Laci az utazás miatt naponta ko­rán ébredt és este későn fékhetett le; örökké holtfá­radtnak érezte magát. Szü­lei őt is falusi kismesternek szánták. Inaskollégáim közül Jenő és Laci elzárkóztak az ifi- munk&s-mozalom elöl. Inas- éveik letelte után mint kis­mesterek éjt nappallá téve robotoltak, és remélték, hogy előbb-utóbb kiemelked­nek a szegénységből. Álmaik akkor még nem válhattak valóra. Földi János barátom és volt iskolatársam követte az öreglnasi megbízatásban Tó­rosit. János két öccsével ette az inaskodás keserű kenye­ret; Józseffel es Lászlóval. Szüleik a Heves megyei Lu­das községben éltek, s a he­Pipalant és csőhegedű A szecsuáni tánc-, zene- és énekegyüttes vendégszereplése hazánkban Kevesen ismerik, még ke­vesebben hallották megszó­lalni hazánkban a pipalantot vagy az ea-hu-osőfhegedűt. Jellegzetes krími hangszerek ezek, s nem. mindennapi él­ményt nyújtanak a ?f agyar- országon most szereplő kínai tánc-, zene- és énekegyüttes föl lépéseinek. Nem lennénk azonban tárgyilagosak, ha műsoruk igazi értékét erre korlátoznánk, mert ez önma­gában mégiscsak legföljebb egzotikum maradna, ha nem párosulna magas színvonalú művészettel A Kínai Népköztársaság világot járt szecsuáni együt­tesének budapesti bemutat­kozása mindenekelőtt azért volt olyan &ikeines, mert sa­játos kultúrájú művészetüket kitűnő összehangoltságban, meg,komponáltsagbrrn és kul­túrált előadásban ~ vitték * közönség elé. A miskolci, a debreceni, a nyíregyház!, a szolnoki, a békéscsabai, a kecskeméti és a székesfehér­vári 'közönségnek nyílt, illet­ve nyílik alkalma, hogy ven­dégszereplésükön meggyőződ­hessen énről. Az együttes a kínai tánc­művészet évezredes és máig élő hagyományaiból hozott ízelítőt, s köztük olyan szö­ldszámot is, amelynek hajlé­kony táncosnője még az ujja mozgásaival is tükrözte, úgy­szólván megszólaltatta mind­azt, ama a zenében kifejező­dött Lírai és humoros tánc- képek váltogatták egymást, köziben pedig énekszótok és a hangszeres együttes sza­mai, a már említettek mel­lett szecsuáni cimbalom, fu­vola és citera pompás hang­jain. S kedves meglepetés­ként hangzott föl az ^Elin­dultam szép hazámból...” A műsor második részében egy másik népdalunkat is hal­lottuk, a megnyerő magyar kiejtéssel és hibátlan zenei­séggel. VIDÉKI [RÖMÜHELYEK Évente több mint tíz kötet Az írószövetség tagságá­nak több mint egyötöde, 100—150 alkotó vidéken él. A költők, írók, irodalomtör­ténészek, kritikusok összefo­gására tájegységenként hét írócsoport jött létre; ezek az írócsoportok'Tendszerint egy- egy irodalmi folyóirat koré gyülekezve alakítják prog­ramjaikat, nem egy város­ban a helyi folyóirat szer­kesztősége ad otthont, helyi­séget az alkotóknak az ösz- szejövetelekhez, irodalmi rendezvényeken. Az írócsoportok tevékeny­ségükhöz — mivel az adott körzet alkotó, szellemi mű­helyednek is tekintik őket, — nemcsak a szövetségtől, hanem a helyi tanácstól, tár­sadalmi szervektől és az Iro­lyi föfdesúr. birtokán voltak alkalmazásban. A három testvér arra készült, hogy mint iparosok helyezkednek el szüleik gazdájának birto­kán. A három fivér közül csak egynek sikerült az ere­deti célt elérni, a legfiata­labb szegődött el géplakatos­ként a ludas i földbirtokos­hoz. János röviddel segéddé avatása után egy hirtelen jött betegség miatt fiatalon távozott el az élők világából. József öngyilkos lett. A Föl­di szülők ennyi csapást nem bírtak elviselni és röviddel két gyermekűk elvesztése után ők is követték szeret­teiket a sírba. Rangban előtt era járt Czékmány Ernő barátom is, egy Ludason élő vasutas fia, aki apja segítségévei a MÁV vizsgálólakatosaként dolgo­zott és alapított később csa­ládot Talán Ernő barátom volt még a legszerencsésebb, hiszen abban az időben nyugdíjjogosultsággal járó munkahelyet kapni valóban főnyereménynek számított. A Földi testvének és Ernő barátom velem együtt aktí­van kapcsolódtak az hms- évek idején az ifrmozgalom­hoz. Az teásé*«* HM. roeptem bér 3-án értek számomra véget Kezh ez kaptam se­gédlevelemet. Sajnos, nem sok idő múlva én és inas­társaim messze kerültünk egymástól és útjaink végleg elváltak. (Folytatjuk.) dalmi Alaptól is kapnak se­gítséget. Baranya, Somogy és Tolna megyében 19 tagja van a dél-dunántúli írócso­portnak. E régió abban a szerencsés helyzetben van, hogy minden megyeszékhe­lyen napvilágot lát irodalmi folyóirat; Pécsen az országos terjesztésű, havonta kiadott Jelenkor, Kaposváron a két­havonta megjelenő Somogy, Szekszárdon a negyedéven­ként összeállított Dunatáj. Az írócsoport szellemi köz­pontja Pécs, itt a rendezvé­nyekre önálló helyisége is van a társaságnak. Jó együttműködés alakult ki a Jelenkor szerkesztősége és az írócsoport között, most is együtt készülnek a folyóirat 25. születésnapjára. Időről időre vitaesteket rendeznek neves kritikusok részvételé­vel a folyóirat megjelent számairól. Évente tíznél több új kö­tet lát napvilágot az itt élő íróik és költők tollából, s rendszerint irodalmi «ten mutatják be a friss alkotá­sokat Következetesen törek­szik az írócsoport arra, hogy első kötete megjelenésekor megismertesse a közönséggel az alkotót és az ■ alkotást. Az írócsoport — a tanács tá­mogatásával — igyekszik megteremtem az alkotás kedvező fettételeit; elősegí­tették fiatal írók, költők la­káshoz juttatását és ösztön­díját A tanács, illetve a KISZ támogatásával időről időre antológiát jelentetnek meg a fiatalok írásaiból. A komlói tanács irodalmi alko- tőházat teremtett a Mecsek egyik legszebb üdülőhelyén, Sikondafürdőn. Az írócsoport rendszeresen szervez találko­zókat a helyi vezetőkkel1 és tanulmányú lakat, együtt­működik a csoport a pécsi Nemzeti Színházzal, s a Ma­gyar Televízió pécsi stúdió­jával közösen sorozatot in­dítottak a régióban élő írók és költők bemutatására is. Ellesik a kulisszatitkokat Megalakult a színházbarátok köre Oj khib tartotta alakuló összejövetelét vasárnap dél­után a kaposvári Külián if­júsági művelődési központ­ban. A színházbarátok köré­nek első összejövetelére szép számmal gyűltek össze az ér­deklődők, elsősorban a me­gyeszékhely gimnáziumai­ból és a tanítóképző lów- kolárúL A klubot Dunai Kérőén, a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja vezet], A terv­ben a közös színházlátogatá­sok mellett sok olyan prog­ram is szerepel, amely segít a fiataloknak közelebbről megismerni Tháha birodal­mát. A fogirtkcrtwoknn ne­ves színészekkel beszélget­hetnek. Ismeretterjesztő elő­adásokat hallgatnak meg a színjátszás történekének ki­emelkedő korszakaiéi. Kü­lön előadás lesz pfidáol az antik görög drámairodalom- róL ss angol reneszánszról, a francia és német klasszá- ciánosról, valamint száza­dunk avantgárd« irányzatai- női. Terveznek oly«» foglal­kozást is, ahol a klubtagok a díszlet- és jelmez-tervezés titkaiba pillanthatnak be. Lehetőség nyílik ezenkívül színházi próbák megtekinté­sét«. A résztvevők nem egysze­rűen tétlen szemlélői lesznek a teátrum világának: gyak­ran dramaturgiai játékokat is játszanak majd, hiszen így belülről is megismerked­hetnek az alkotás folyama­tával^ A klubvezető fiatal színész elképzelései szerint a társaság maga készítette, egyszerű szituációkat fog el­játszani, hogy ezáltal a „sa­ját bőrén” érezze egy-egy proááciá kialakulásának kánjait. A drámatörténet és a szín­házesztétika kérdéseiről úgy­nevezett zztíl-emi árverése­ken mérik össze tudásukat. Bár a klub zárt körű, lesz­nek nyilvános előadói estjei SOMOGYI NÉPLAP I

Next

/
Thumbnails
Contents