Somogyi Néplap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-18 / 246. szám

ÚJ utak a KGST előtt A KGST feladatairól, a változó körülményekre? fo­lyó eszmecserék, viták szem­léletesen tükrözik aest a vá- tahhaiiatlan tényt : számos te­kintetben új utak előtt S3 a szocialista országok gazdasá­gi együttműködési szervezete. A változást a saoáaKsta erszágok eddig elért eneckisé- nyei nemcsak lehetővé, ha­nem szükségessé is teszik. A szocialista országok gaz­dasági ifflbegrácsójáinafc ki­bontakozása nagy fokú köl­csönhatást hozott létre az egyes államok népgazdaságai között Ezt jelzi egyebek kö­zött az is, hogy napjainkban a KGST országok közötti ám- és szolgáitaitáscsere, már a tagországok nemzeti jövedelmének több mént 18 százalékát jelenti Am aa is kétségtelen, hegy a nyolcva­nas évekre alapvetően meg­változtak a körülmények. Az elmúlt években, jelentős át­alakulásoknak lehettünk ta­núi nemeseik a bennünket körülvevő világban, hanem magúkba» a saocsaässt» er- szágokba® is. Ami * külső változásokat fflefci, elsősorban a világpia­con végbement folyamatokra, kell gondolnunk. A hetvenes évek elején bekövetkezett ár­robbanás következtében ala­posan. módosultak a régi ha­gyományos értékarányok. Nem kis mértekbe« ez is közrejátszott abban, hogy a tőkés világ napjainkban a második világháború után: legnagyobb és leghosszabb válságát éli át S mdndez olyan időszakban következett be, amikor a hetvenes évek­ben felülkerekedett enyjhülési politika eredményel'jc.ppen a szocialista országok a koráb­binál i intenzívebben bővítet­ték kapcsolataikat a tőkés államokkal. Ezért a fejlett tőkés országok gazdaságának válsága a szocialista országo­kat sem hagyta éri«tétlenül. Emellett erre az időszaíkra esik az is, hogy számos gyor­san iparosodó fejlődő ország is egyre inkább részt és vá­sárlót követelt termékei szá­mára a világpiacon. Ez azért is figyelemreméltó, ment a fejlődő országok árui gyak­ran a szocialista országok termékeivel versenyeznek. A világgazdasági á trende- eődést, a válságot kővette néhol bevezette a nemzetkö­zi politikában bekövetkezett változás. Annak a specialist a - ellenes, de sok tekintetben a fejlődő országokat sem kímé­lő agresszív politikának a megszületése — elsősorban az Egyesült Államokban — amely alapvető szakítást je­lentett a hetvenes évek eny­hülési politikájával. A szocialista országok együttműködési szervezete, s számára e történelmi lépték­kel is villámgyors változások már csak azért is nehézzé Konferencia az iparjogvédelemről Országos konferenciát tar­tanak a licenckereskedeiem, az innováció és az iparjog­védelem kérdéseiről októ­ber 20-án Budapesten, A, tanácskozásra a rendezők — a Licencia találmányokat ér­tékesítő vállalat és a Dazsu- bia szabadalmi iroda — iparjogvédelemmel és li- cenckereskedelemmel foglal­kozó szakembereket hívták meg. Vékony Lajos, a Licen­cia vezérigazgatója hétfőn a sajtó képviselőinek elmond­ta: a tanácskozás célja, hogy minél szélesebb körben tu­datosítsák az iparjogvédelem, az innováció és a licencke­reskedeiem közötti azonos kapcsolatot, A tanácskozásnak külön aktualitást ad a szabadalmi törvény közelmúltbeli mó­dosítása. A rendezők az or­szágos konferenciával a mű­szaki újdonságok gjmrsabb wlkalmazasat szeretnek elő- «egUsBi. t tették a gyors ajkaámazkv- daat, ment ebbe» me időszak- ban zajlott — s zajlik ma is — a tagországok tegfeöbö- jében az az afepwető váltás, amft feiHtesjes ■afaaszfodi a belterjes szakaszra veto átté­résnek szofatnefc neweasL Ez az áttérés önmagáiban A tár­sadalmi megrázíkódtatásokkal jár. A megváltozott világgaz­dasági, nemzetközi politikai hdysoe* kétrögkíviH sok te­kintetben még csak fokozta a nehézségeket, A nehézségek orvoslásának egyik méltán fontos eszköze­ként tekintik a szocialista országok gazdasági együtt- műfcSdésüket s az ezt segítő szervezeteit a KGST-it A gyakorlatban szerzett tapasz­talatok azonban azt is vilá­gossá tették: az új típusú nehézségek aligha orvosolha­tok a régi módszerekkel, a megváltozott körülmények a problémák újszerű megköze­lítését és megoldását követe­lik. Algériai iskolához Vaslető szerkezet Csokonya­visontáról A harci Epgóp iskolai készít algériai megrendelés­re, s a tetőszerkezet elkészí­tését ránk bízta. A határ­idő december 15-e; azt vál­laltuk, hogy ezt betartva, jó minőségben átadjuk a tetői szerkezetet A munka 2,5 millió forint értékű: két brigádunk 20 vagon vasat és koracélt haszná’ föl hoz­zá. Azért is törekszünk a Alapvető stratégiai kérdés, hogy * tagországok hosszú távon összehangolj ák — energia-, fűtőanyag- és nyersanyag-ellátási eNépeze- léseükrk. Az energia- és fű- tőanyag-eHafe-tban «ssár tör- ! ténibei- gyakorta nem is kis j horderejű lépések. A jelen- ’ légi tervidőszakban például * KGST ^országok at előző nteves periódushoz képest csaknem megduplázták vtom- eröművi kapaak-ásukat, s emellett nagy erőfeszítéseket tesznek a .nyersanyagok és az energia ésszerűbb, haté­konyabb fölhasználására. Fontos azonban az is, hogy nlyan hosszú távú straté­giai tervük legyen, amely évedre előre tisztázza az energia-, fűtő- és nyers­anyag-ellátásban, felhaszná­lásiban az együttműködés fel­adatait, lehetőségeit, feltéte­leit Az iparétól sokban külön­böznek a KGST-országok együttműködésének feladatai a mezőgazdaságiban. Minde­nekelőtt azért, mert a mező- gazdaságban aligha alakítha­tó ki az iparban már meg­szokottá Vált szakosodás. E téren az együttműködés fej­lesztésének útja elsősorban a már bevált termelési mód­szerek, a közös kutatási eredmények, a fajtanemesí­téstől a tenyészáliat-szaporí- tasig, mond szélesebb körbe« való hasznosítása lehet. Természetes, hogy a KGST munkájának továbbfejleszté­sekor nem egyszer kerül sor vitákra, eltérő nézetekre is. Am az is nyilvánvaló, hogy csak a különböző érdekeket kifejező nézetek körültekintő egyeztetése révén fejlődhet tovább a szocialista országok gazdasági együttműködése. Valamenyi tagország a közös ügy előnyére és hasznára. K. Ny. J. határidő betartása mellett a kifogástalan minőségre, hogy jövőre újabb megrendelést kapjunk a barcsiaktól — mondta Filipovics Púi, a csokonyavisontai gépjavító társulás igazgatója. A társulás lakatosüzeme regi, korszerűtlen, nagyobb munka végzésére már nem alkalmas. Néhány hete meg­kapták Dunaújvárosból az új lakatosüzem csarnokának elemeit. A Vörös Csillag Tsz építőbrigádja a szükséges alapozást, a bel »nmünk ál a- tokát igen rövid idő alatt elkészítette, s az Április 4, és a Béke brigád pedig az összeszerelést, az új csarnok fölállítását mindössze két hét alatt végezite el. Jövőre folytatódik a mun­ka: fölhúzzák a falakat, be­szerelik a gépeket, s várha­tóan az év második felében már itt dolgoznak a lakato­sok. A munka megkönnyíté­seié az 52 méter hosszú, 12 méter széles csarnokban egy kéttonnás futódarut is föl­állítanak. Elgurult a gesztenye Nem számoltak az Örökséggel Hol van már az az idő, amikor vasárnap délutánon­ként sajnálkozva tárta szét a karját kedvenc cukrász­dánk feiszotlgéilónóje, ha gesztenyepürét kértünk — mert a csemege elfogyott, s újabb adagokat nem csinál­hattak, mivelhogy nincs massza? Az idén még azt is megértük, hogy a legna­gyobb kánikulában vihet­tünk haza gesztenyemasszát a boltok hűtőpultjairól, még­hozzá leértékeltem A szak­emberek már akkor mondo­gatták: ebből, bizony, baj lesz. S lett is. Mi is történt? — ezzel a kérdéssel kerestük föl So­mogy legnagyobb gesztenye- termelő központját, Iharos- bérén yt. Nyújtott és kettős műszakban (Tudósi lónktól.) A kadarkúti Szabadság Termelőszövetkezet 3579 hek­táron gazdálkodik; ebből a szántóterület 2054 hektár. Főleg nyári érésű termékek­kel foglalkoznak. Mint min­denütt, itt is csúcsidő van, most a földeken. A 45 hek­tár burgonyát már bizton­ságba helyezték és október első napjaiban befejeződött a 124 hektár kukorica betaka­rítása is. A fő növény a gyenge ho­mokos termőföldeken a ka­lászos gabona, 1101 hektáron kell földbe tenniök a külön­böző gabonafélék magjait. Őszi búzából 574, őszi árpá­ból 231, repcéből 128, rozs­ból 109, őszi takarmánykeve­rékből 28 hektáron kell a vetést elvégezni, 41 hektáron telepítenek lucernái. Az ósza takarmánykeverek, a repce, a rozs, az őszi árpa és a lu­cerna után Október 4-én kezdték a legfontosabb ter­ményük, a búza vetését. Az időjárás kedvezett a munká­hoz, a napokban végeznek a feladattal. Nyújtott, illetve kettős műszakban és hét végi mun­kával igyekeznek minél jobb minőségben ellátni tenniva­lóikat. Tulajdonképpen a betakarítással, vetéssel fog­lalkozó valamennyi dolgozó­juk, tagjuk elismerést érde­mel, de talán közülük is ér­demes megjegyezni Németh József traktoros nevét, aki a talaj előkészítésben, András Istvánt, aki a burgonyabeta­karításban jeleskedett, Szá­lai József és Szernán Isfgán a kombájnok nyergében tet­tek jóval többéi az attegaai. Az utóbbi években sok. új ház épült itt, s alig találni olyan családot, ahol ne len­ne autó, kerti traktor vagy legalább egy motorkerék­pár. Szorgalmas emberek, s azt sem fogadjál, hogy so­kat hozott a konyhára a gesztenye is. A fákat a mai fiatalokra nagyapáik hagy­ták örökül. Talán nem is sejtették, hogy jobbat tesz­nek vele, mintha kamatozó betétet adnának. E fákat nem kell gondozni, csupán annyi a munka velük, hogy ősszel föl kell szedni alóla a lehullott gesztenyét, s el kéül vinni a felvásárlóhely­re. Az értékesítés több csa­tornán történik: van, aiki a piacra, más az áíészhoz, megint más a magánkeres­kedőkhöz viszi. A legtöbben azonban a termelőszövetke­zeteknél kopogtatnak. — Évente mennyit vásá­rolnak föl? — kérdeztük Németh György főkönyvelőt. — Az időjárástól függően, nyolc és tizenöt vagon kö­zött. — Ehhez jön még a saját termésük... — Nincs saját gesztenyé­sünk. Pontosabban; a szö­vetkezet területén harminc­negyven fa található, de ez nem számottevő. Jóformán csak a háztájiban megter­mett mennyiséggel foglalko­zunk. — önnek is ven geszte­nyéi ája? — Sajnos, nincs. — Gondolom, ettől függet­lenül azért tudja, hogy mennyit keresnek a geszte­mén a környékbeliek. — Tavaly kétmillió-hét­százezer forintot fizettünk ki a gazdáknak, s ehhez az összeghez még hozzá kell tenni a felét, mivél körülbe­lül annyit kaptak a áfósz- tól is. Tehát négymillió fo­rintot vettek föd geszte nyéért. — Az idén mire lehet szá­mítani? — Talán kétmüiió toriéi­Bt. Tavaly a teesa bet forintot adott egy kiló gesztenyéért, mert tőlünk harmincért vette meg a fel­dolgozóipar; az idén nem tudunk többet adni tizen­négynél, mert mi is csak tizenhat forintot kapunk ki­lónként. Gesztenyénk a za­lai Zöldért közvetítésével kerül a debreceni közös fel­dolgozó vállalathoz. Gondol­tuk, megkeressük őket, s megegyezünk, hogy a Zöl­dént kiiktatásával közvetle­nül szállítunk, így minden­ki jól járna. Még csak vá­laszra sem méltattak ben­nünket. — A hetvenes évek köze­pétől a gesztenye a nagy üzletek közé tartozott. Meg­nőtt iránta a kereslet, jól jártak a termelők. Az igény ma is nagy, mégis rosszul megy a bolt. Miért? — Nagyon sok magyará­zatot lehet találni. A lényeg azonban az, hogy akik az ipar felvásárlási tevéit ké­szítették, nem mérték föl kellően a hazai termelést; csak a gazdaságok geszte­nyéseivel számoltak és meg­feledkeztek a szórványtede- pitésról, a háztájiról. S mert számításaik azt mutatták, hogy ketl a gesztenye, de nem terem elegendő, hát szerződést kötöttek import szállításra, így külföldről hozzák be. A lekötött meny- nyiség érkezik, hát nem kell a hazai termés. Hogy meny­nyire nem, azt az is bizo­nyítja: csak ötven mázsás rendeléseket kapunk, s nem tudjuk eladni azt sem, amit fölvásároltunk. Mindehhez csak egyetlen megjegyzést. A nagy hagyo­mányú termővidék, legna­gyobb felvásárlóját annál a bizonyos tervkészítésnél senki sem kérdezte meg a tapasztalatairól. Hogy miért? Erre ugyanúgy nem lehet válaszolni, mint ahogy arra sem: ha sok a gesztenye s alacsony a felvásárlási ár, nekünk miért keli drágán megvenni a boltokban és * páccá- r:a*y Szállodát kap Csurgó A tervek' szerint á jövő augusztusban nyit maid Csurgón a Hotel Lilla. Near! lesz ugyan háromcsillagos, szupermodern létesítmény, viszont régi gondokat orvo­sol. A berzencei határállo­más megnyitására készülve mindenki arra számított, hogy a szomszédos oszégból mind többen látogatnak majd el a régi diákvárosba. Hogy nem így történt, arról nem a csugóiak tehetnek; a téma mégis időszerű maradt, hiszen az idegenforgalmat nemcsak a külföldiek jelen­tik. A hazai turistákat talán még jobban érdekli e dél- somogyi település, hiszen sokan néznék meg Csoko­nai egykori oskoláját, s a régi diákok közül is. többen jönnének vissza, ha másért nem, hát azért, hogy gyer­meküknek, unokájuknak megmutassák az egykori al­ma matert. Csakhogy a csur­gói kirándulás ma még nem lehet hosszabb egy-két órá­nál. Mert rossz a közleke­dés, a fizetővendeg-szolgálat néhány szobáján kívül nincs hol megszállni. Mielőbb szükség lenne egy szállodára — mondotta akkor Papa lmde, és e sza­vakat ismételte Ángyán Im­re, a helyi áfész elnöke is. Ám újnak az építéséről — ezt nagyon jól tudták — szó sem lehetett. Kézenfekvő megoldásnak az látszott, hogy átalakítással hozzanak létre egy vendégfogadót — a nagyközség központjában. A Lilla presszónak és a Csokonai étteremnek otthoni adó emeletes épület felső szintje önmagát kínálta. A baj azonban ott kezdődött, hogy az emeleten volt vala­mikor a mozi. arait be kel­lett zárni — ám a helyiség­ről nem akart lemondani a megyei moziüzemi vállalat. Tárgyalásokat követtek tárgyalások, de egyezségre nem jutottak. A napokban az áíésznai végre arról értesültünk, hogy mégis lesz Csurgónak szál­lodája. Méghozzá ott, ahol eredetileg tervezték. A he­lyiséget megkapja az áfész, s novemberben megkezdőd­hetnek a munkálatok. A Szövosz által biztosított 2,4 millió forintos fejlesztési kölcsönnel mintegy hatmil­lió forintért hat fürdőszobás és öt anélküli szobát hoznak létre. A tervezésnél már azt is figyelembe vették, hogy. földgázt kap Csurgó, így a szobákat azzal fűthetik majd. A beruházó — egyben a majdani kezelő —, az áfész ígéri: augu^zths 20-án már vendégéket fogad a Ho­tel Lilla. N. J. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents