Somogyi Néplap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-15 / 244. szám
BÁBONYI BETYÁROK Á nagyatádiak bizonyítottak Valaha talán fakeresrtek jelezték nyugvóhelyüket, de eikorhadtak, kidőltek, s már-már úgy tetszett, a falu mostani lakói után következő nemzedékek, ha keresik sem találják majd a két szerencsétlen szegénylegény sírját. Pedig a bábonyi em-' lékezet ma még a nevüket is tudni véli: Patkó Pista és ÍJalassa Józsi pihen a rögök alatt, jó ideje megbékélve vármegyeházával, pandúrokkal, alispánnal és más földi hatalmasságokkal Azt mondják az idősebbek, hogy évekkel ezelőtt minden halottak napján gyertyát gyújtott emlékezetükre egy titokzatos kéz, s volt, aki jó szándékú kísértetekre gyanakodott Csak akkor döbbentek rá, ki volt a gyertya- gyújtó, amikor egy mindenszentek este elmaradt a kegyeletteljes gondoskodás: Patkó és Balassa emléke melegítő gyertyaláng híján árván didergett a novemberi sötétségben. Abban az évben temették Rúd na y Jánost akiről mindenki tudta, hogy nagy szenvedéllyel gyűjtötte a betyárhistóriákat népdalokat s a rokonok, barátok láttak is egy vaskos kéziratot nála, amelynek első lapján „A kujtorgó legények” cím volt olvasható. Nos, a „titokzatos kéz” Rud- nay Jánosé volt Rudnay Gyula európai hírű festőművészünk öccséé, aki fivére kedves festőtanyáján élt feleségével együtt, haláláig. A két betyár sírját dr. Ha- lassy Miklós jászberényi főorvos, Rudnay Gyula legidősebb unokája hozta rendbe szigorló orvos fiával, Miklóssal és vejével, Petries Zsigmonddal. Bozótot gazt irtottak,, parkosítottak, betonoztak, majd maradandó emlékművet állítottak a népdalok hőseinek, Nagy Ferenc tabi fafaragó művész és Váráéi Lajos kovácsmester közreműködésével. Most jó erős bükkből hasított kopjafa áll a sír fölött két kandeláberrel, melyen a lánc és a kard a rabság és a vitézség jelképe. A ftudnay-ház mellett most már ez is nevezetessége Bábonynak, valószínű, hogy a Somogyot járó turisták nem fogják elkerülni. A nagy festő egykori tanyáját a hálás unoka mentette meg az enyészettől (a huszonnegyedik árában), s most ő emelte ki az egyre sűrűsödő feledés bozotjábót a szegénylegények sírját m. — Nagyapámat négyen szerettem — mondja. — Neki köszönhetem Bábonyt, gyermekkorom csodálatos tündérvilágát. A legszebb emlékeim ide kötnek, s bár pályám, hivatásom más vidékre vitt, itt érzem magam igazán otthon. Nem feledhettem festőtanyáját, a Bá- bonyban töltött nyarakat, karácsony vakációkat, a régi gyümölcsöst, ahol oly sok hangulatos estét töltöttünk tűz mellett, nyárshúst falatozva, borozgatás közben hó- tázva, beszélgetve, nem feledhettem a szomszédokat, itteni barátaimat, ezért határoztam el annak idején, hogy újjáépítem a Rudnay- hazat Ezzel tartoztam nagyapám emlékének, n pekem is nagy kedvem telik benne. Amikor csak tehetem, „haza” utazom. Itt tudok gondtalanul pihenni, s a gyermekeimbe is sikerült átplántálnom ért a lokálpatrióta érzést. Lelkes hívei Bábonynak, ezt bizonyítja a betyársírok körül végzett munkájuk is. A szegénylegények síremlékét János nagybátyám nevében, szellemében állítottam. Az ő kedves tréfálkozó, kissé „betyárok’ egyénisége ugyancsak hozzá tartozott gyerekkori világomhoz. Hegedűművésznek készült, s ígéretes pályájának egy első világháborús sérülés vetett véget. Bal kezet átlőtték, többé nem tudta használni, s a hegedűművész-jelöltből zenetanár, zenekutató lett. Kodállyal, Bartókkal egy időben kezdte a népdalgyűjtést, különös tekintettel a betyárokról szóló énekekre, balladákra Bizonyára örülne Jani bátyám, ha láthatná ért a 2,80 méteres kopjafát, a szép faragásokkal, kovácsmunkával. A sir további gondozását a helybeli úttörőcsapat vállalta Most egy bábonyi képeslapot tervezek, ebbe beleszerkesztem a Rud- nay-házat és a betyársíro- kat... A nyárfák aranyakat szórnak a szélbe, Rudnay Gyula kedves dombjain, fél-hegyein kék háttérben apró piros lovos jár az ősz. Mint egykor „ama kujtorgó legények”, akik többször áztak- fáztak, mint mulatoztak jó meleg csárdában, többször veszítettek, mint győztek, és nem valószínű, hogy sírjukra gyertyát, obeliszket reméltek az utókortól. Szapudi András I Harmati Sándor MUNKflSEMLÉKEK Az első ütközések Egy napon — számomra megintcsak feledhetetlen, emlékként —, pontosan 1924. január 24-én, a Népszava rövid hírben közölte, hogy meghalt Lenin. Mi alig tudtunk valamit Leninről, pártjáról, a szocialista forradalomról, a szocializmus országáról. Szerettünk volna bővebben tá- jék025Ódni. A Vasas Szakszervezet könyvtárjegyzékében egyetlen olyan művet sem találtunk, amelyet Leninről írtak vagy Lenin írt volna. Most újra. Szabó szaktárs jött segítségünkre, de ő sem tudott annál többet Leninről, mint ami 1919-ből az emlékezetében megmaradt. . Hosszú beszélgetés után ta- mtósegédünk azt ajánlotta, hogy ismerkedjünk meg Marx Károllyal, ezen az úton közelebb juthatunk Leninhez, aki Marx tanításainak köveSOMOGYI NÉPLAP« tője és továbbfejlesztője. Marxtól, illetve Marxot bemutató műveket a szakszervezeti könyvtárban is találhatunk. Választásiunk akkor Franz Mehring Marx életéről szóló könyvére esett. Ezek után megkezdtük Mehring írásainak olvasását, de hamarosan be is fejeztük, mert fejtegetéseit, amelyek- lyekben bőven idéz Marx tudományos műveiből, egyszerűen nem értettük meg. A Népszava 1925. április 15-i száma hírül adta, hogy új párt alakult, a Vági István vezette Magyarországi Szocialista Munkáspárt. A lap az eseményt ellenséges hangon kommentálta és ezt a hangot az indokolta, hogy a párt vezetőjét, Vági István ácssegédet az év januárjában pártellenes magatartása miatt kizárták a Szociáldemokrata Pártiból. Szabó József — amikor kérdéseinkre válaszolt — szenvedélyes hangon ecsetelte az új párt megalakulásának jelentőségét. Szavai alapján érzékelni lehetett, hogy rokonszenvez az új munkáspárttal. Elemezte a szakszervezeteken és a Szociáldemokrata Párton belüli helyzetet és elmondta, hogy a munkások egy része elégedetlen a vezetők politikájával — Most az történt — hangsúlyozta Szabó József —, hogy a vezetőkkel elégedetten munkások új pártba, a Magyarországi Szocialista Munkáspártiba tömörültek, hogy megalkuvás nélkül folytathassak küzdelmüket. A parinak mar van programja. Ebben a programban a többi között célul tűzi a demokratikus szabadságjogok kiharcolását, az általános titkos választójog törvénybe iktatását, a reálbérek felemelésének azonnali végrehajtását a háború előtti színvonalra, a munkanélküli-segélyek rendszeres fizetését, a nyolcórás munkanap törvénybe iktatását. Szabó József még sokat és sokszor beszélt nekünk a munkásmozgalom akkori eseményeinek rugóiról és azok jelentőségéről. Arról azonban — érthető óvatosságból — még előttünk sem tett említést, hogy ö maga is belépett az új munkáspártba. Egy alkalommal azonban az MSZMP úgynevezett akció- programjáról kinyomtatott röplapokat hozott, s elmondta, hogy rajtunk kívül az üzemben dolgozó segédekhez m aaeretne eljuttatni Nem kell mindenáron büntetni Gondatlanságból vagy felelőtlenségből az elmúlt években Dél-Somogyhan nem következett be tömeges megbetegedés. Nem kellett étel- mérgezéseket föl jegyezni sem járványokat, s mindez a nagyatádi közegészségügyi es járványügyi felügyélőseg munkatársainak is köszönhető — állapította meg néhány nappal ezelőtt a városi tanács végrehajtó bizottsága. Munkájuk eredményességét nagyban segítette, hogy a személyi és tárgyi feltételek a megyében a legjobbak közé tartoznak. Minderről dr. Bakács Tiborral, a közegészségügyi és járványügyi félügyelővel beszélgettünk. — Munkájuk szerteágazó, széles körű ismereteket feltételez. Hogyan tudnak megfelelni a sokrétű követelménynek? — Minden munkatársunk szakmailag képzett ember, a köziegészségügyi és járványügyi ellenőrök éppúgy, mint az egészségőrök Am tudjuk, hegy ez nem elég: nagy gondot fordítunk a továbbképzésre, a szakmai folyóiratokra. Ismernünk kell az új előírásokat, jogszabályokat rendelkezéseket mind az államigazgatásban, mind . az iparban vagy a kereskedelemben. — Ha mér a kereskedelmet említette: a köjál-ellenőröket a közvélemény legín- káob úgy ismeri, hogy alsóitokat és a vendéglőket járják, és a legkisebb rendetlenséget is büntetik. Így van ez itt is? — Nem hinném, hogy ez lenne szolgálatunk dolgozóinak legfőbb ismerve. De közismert, hogy azokon a helyeken, ahol sok ember fordul meg, sokkal nagyobb a fertőzések veszélye, mint máshol. Ugyanakkor az élelmiszerek gyorsan romlanak, s ha tárolásuknál, illetve kezelésüknél nem tartják be az előírásokat, könnyen okozhatnak ételmérgezést. Ezárt a boltokban, a vendéglőkben, az üzemi konyhákon fokozottan ellenőrizzük az ott dolgozókat. A büntetések? Lehetőségünk van a helyszíni bírságolásra és a szabálysértési tárgyalásra is; megvallom, mi neon nagyon élünk a lehetőségekkel. Ha látjuk, hogy a szép szó többet használ, inkább figyelmeztetünk. A városban és a járásban azt tapasztaljuk, ennek inkább van értelme, mint a büntetésnek. A kirívó esetek fölött azon- bam nem hunyunk szemet. — Beszéljünk az olvasó számára jobbára Ismeretlen munkaterületeikről, például a tel^ülés-egeszségügyről! — A város és a községek ivívóz-ellátásának ellenőrzése éppúgy a feladatunk, mint például a szennyvizek sorsának figyelemmel kísérése, a szeméttelepek vagy a strandok bejárása. Mindössze tizenhét településünkön van vezetékes vízhálózat, a többi helyen ásott kutakból nyerik az ivóvizet, és ezeknél könnyen fölléphet a fertőzés Sok esetben nagy a nitráttartalom, például In- kén, Rinyabesenyőn. Rinya- szentkirályon. Szennyvíz- tisztitó-telep csak Nagyatádon és Csurgón van, máshol a szennyvizek elhelyezése nincs megoldva. Bár a községekben van szemétlerakóhely, de nincs szemetkezeles, s ez gondokat okoz. Nagyatádon a város belterületen szervezetten oldják meg a szemétszállítást, ám a külterületeken keletkező hulladék elhelyezésével bajok vannak. Mindezzel nekünk is számolnunk kell; a veszélyekre fel-, hívtuk az illetékesek figyelmét, hogy mielőbb változtassanak. — A változtatásokhoz pér-; sze pénz is kell, s épp napjainkban nagyon nehézen szánja rá magát egy-egy tanács vagy intézmény a be-; ruházások megkezdésére. — Nagyatádon például az áfesz cukrász üzeme vagy a sütőipari kenyérgyára mielőbbi felújításra szorul. Az egyik helyen mór elkészültek a tervek, két éven belül megkezdik a gyár bővítését, a másikon, az áfész-nál nincs lehetőség új üzem építésén*. Ezt megértjük, s nem is akarunk senkit erejét meghaladó változtatásokra késztetni, de azt megköveteljük, hogy a forintokat nem igénylő lépéseket megtegyék. Nagyobb figyelemmel, körültekintéssel dolgoznak, hiszen egészségünk védelmé: ról van szó. Nagy Jenő A falu jogásza Dr. Jandrict István, a két- helyi Aranykalász Termelószövwtkeaet jogtanácsosa, illetve jogszegélyszojgá laténak vezetője talán sohasem volt tanácstalan, legalábbis foglalkozáséból, hivatásából eredően nem. — A ász-tagság érdekeit figyelembe véve igen hasznosnak tartom. — mondta —, hogy más munkahelyekhez hasonlóan megyénk mintegy tiz mezőgazdasági nagyüzeméiben, így a héthelyi tsz- ben is megalakították a jogsegélyszolgálatot I960 január elején. Célja a dolgozóink érdekeinek jogi szolgálata, s őket. Személyesen és nyíltan nem oszthatta ki a fontos program vázlatokat dolgozótársai között, mert ezzel elbocsátásának veszélyét kellett volna vállalnia. Ezért kérte tőlünk, hogy a hivataj los munkaidő leteltével, amikor az üzemben csak mi, inasok maradunk, helyezzünk el egy-egy röplap-példányt a munkások öltözőszekrényeiben, illetve szerszámtartó fiókjaikban. Kérésének természetesen eleget tettünk. Másnap — nagy botrányra számítva — izgatottan vártuk a hatást:. Csodálkozásunkra eleinte semmi rendkívüli nem történt. Kiderült, hogy az üzemben dolgozókat érdekelte a röplap tartalma. Bár nap múlva azonban mégis jelentkeztek a következmények. Hess András üzemvezető összehívta inasgárdánkat és figyelmeztetett: „Ha kiderülne, hogy kozü.etek bárki részit vesz olyan akciókban, mint a minapi destruktív tartalmú röpiratterjesztés, Wekerle úr a tanoncszeraó- dest azonnal felbontja és az érintettet elbocsátja. Nem sokkal a műhelybeli röpiratakciót követően, 1925. június 30-án a rendőrség az MSZMP elnökét, Vági Istvánt és á vezetőség több tagi ját letartóztatta. A rendőri akció előzménye volt, hogy a párt nagygyűlést hirdetett, de a hatóságok megakadályoztak a megtartását. (Folytatják.) tájékoztatás, a tanácsadás, a jogi segítségnyújtás, rendeltetése fjedig az, hogy az érdekelitek mind a szövetkezeten belüli vitákban, mind a különféle állami és társadalmi szervekkel kapcsolatos ügyekben és eljárásokban szakszerű jogsegélyben részesüljenek. — Csak az aktív dolgozók vehetik igénybe ezt * szolgálatot? — Nem. A tagokon és az alkalmazottakon kívül a nyugdíjasok, a tsz ösztöndíjasai és szakmunkástanulói, valamint a tagok közös munkában rendszeresen részt vevő családtagjai is. Feladatunk a különféle kérelmek, beadványok és panaezlevelek készítése is. — Mikor tartanak ügyfél- fogadást ? — Hivatalosan minden hétfőn és csütörtökön 17 és 10 óra között, ám munkatársammal Kozmáné dr. Vajda Zsuzsával együtt minden munkanapon — teljes munkaidőben — fogadjuk a hozzánk fordulókat. Emellett — mivel szinte mindenkit ismerek a faluban — még az utcán is meg-megszóütanak. — Miként szólítják Ont az ügyfelei? — Többnyire Pisrta bácsinak, hiszen nem a titulus számít. Egyébként olykor nemcsak jogásznak kell lennünk, hanem némiképpen pszichológusnak is, ugyanis véleményem szerint a meggyőzés fontosabb, mint a jog kényszerítő erejének alkalmazása. Ilyen példa a gj'ee-i mektartásdíjat korábban nem fizető személy esete is, ö az-, óta eleget tesz kötelességé-; nek, s nem került sor bíró-, sági eljárásra. — Milyen ügyekben kérni sík föl általában a jogsegélye szolgálatot? — Az első évben 08. azután 75, tavaly pedig 70 ügyünk volt, amelyet írásban is rögzítettünk. Ezek, között munkajogi, családjogi, állam- igazgatási jogi, társadalombiztosítási, polgári jogi és szabálysértési ügyek egyaránt szerepeltek, s dicsekvés nélkül állíthatom, hogy azokat, akik hozzánk fordultak,' sok más szervnél való u-tán- járásitól, utazástól mentesítettük. Segítettük őket ügyes- bajos dolgaik, jogvitáik elintézésében, s a szakszerű beadványokkal megkönnyítet-, tűk más szervek munkáját. V. z. A Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat Balatoni Igazgatósága Delta éttermébe, Fonyódra üzletvezető és üzletvezető helyettesi állások letöltésére keres melegkonyhás üzletvezetői gyakorolta! rendelkező, vip. üzletvezetői szakképzettséggel vagy vip. szakközépiskolai végzettséggel rendelkező vezetékek Jelentkezni lehet Írásban a személyzeti vezetőnél Siófok, ró n. 212. Pf.: S3 8601). Fizetés megegyezés szerint. ,1766)
