Somogyi Néplap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-01 / 232. szám

Äfflj 1,89 Fl XXIX. évfolyam, 232, sióm * 1fS3, ©irtéber 1„ szombat Hazánk szava az ENSZ-ben Losonczi Pál ismertette népünk álláspontját Az ENSZ-közgyűlés 38, ülésszakának csütör­tök délutáni plenáris ülésén — közén-európai idő szerint o késő esti órákban — szó1«!? fe! Losonc/; Pál, a Magyar Népköztársaság Elnök; Tanácsa elnöke. Elnök úr! Két világégés szörnyű ta­pasztalata nyomán szerveze­tünket éppen az a nagy el­határozás hívta életre, hogy — alapokmányunk szavaival — „megmentsük a jövő nem­zedéket a háború borzalmai­tól”. E munkánknak otthont adó palota falába is ezt az évezredes emberi óhajt vés­ték: „Nemzet ne emeljen kardot nemzetre, és ne tud­ja meg soha többé, hogy mi s háború!’’ De vajon elmond­hat uk-e, hogy akárcsak a közelébe jutottunk már e nagy célnak? Ügy érzem, a kérdés maga is illuzórikusnak hat a jelen történelmi pillanatban^, ame­lyet sajnos a nemzetközi fe­szültség kiéleződése jellemez. Fokozódik a konfrontáció, kísérletek történnek a világ- béke fenntartását biztosító erőegyensúly megbontására, katonai fölényszerzésre, a népek nemzéti és társadalmi íelszábadulási folyamatának visszafordítására. Mindez ag­godalommal tölti el a Ma­gyar Népköztársaság népét és kormányát. E vesizélyes helyzet kiala­kulásának fő okát a fegy­verkezési hajsza fokozódásá­ban látjuk. A példátlan ará­nyú fegyverkezés nemcsak közívetlenül, a nukleáris ka­tasztrófa eshetőségével fe­nyegeti. civilizációnkat, ha­nem közvetve is: azáltal, hogy eltékozolja az, emberi­ség anyagi és szellemi erő­forrásait, megfosztja a népe­ket a munkájuk által létre­hozott javak jelentős résié­től, tartósítja a gazdasági el­maradottságot egész sor fej­lődő országban. Vajon nem képtelen ellentmondás-e ez a tudomány és a technika szá­zadában? Akkor, amikor kéz­zelfogható közelségbe került az olyan globális problémák megoldási lehetősége, mint sz új energiaforrások feltá­rása, az óceánok kincseinek kiaknázása, a világűr békés meghódítása, az éhínségek és a pusztító népbetegségek fel­számolása, a rohamosan rom­ló természeti környezet meg­mentése. Vajon elképzalbe- t/‘ -e globális együttműködés i*fűkul e valóban nagyszeré 1‘betősegek valóra váltása'’ Hiszen már szervezetünk alapokra? nyának elfogadásá­val erre tettünk ünnepélyes ígéretet: egymással jó szom­szédként, békességben élünk együtt, és előmozdítjuk a szociális haladást t az élet­feltételek javítását. A Magyar Népköztársaság­nak, ha szabad így monda­nom, hitvallása a különböző társadalmi rendszerű álla­mok békés egymás mellett élése. Ezen mi nem pusztán azt értjük, hogy nincs há­ború, bár az sem kevés! Szá­munkra a koegizisztencia: a népek és kormányok tevé­keny együttműködése, kölcsö­nösen előnyös politikai, gaz­dasági és kulturális kapcso­latainak állandó erősítése. Nekünk az utóbbi egy—más­fél évtizedben igen jó ta­pasztalataink vannak erről, s úgy tudom, hogy partnere­inknek sincs oka a csalódott­ságra. Szélesebb kitekintéssel: az enyhülés felfelé ívelő szaka­szában, a hatvanas években és a hetvenes évek első fe­lében fontos megállapodások születtek a nagyhatalmak, il­letve más államok között a tömegpusztító fegyverek el­terjedésének, mennyiségi és minőségi fejlesztésének meg­akadályozásáról, valamint korlátozásáról a földön, a vi­lágűrben és a tengerek mé­lyén. Európában a 35 állam­áé kormányfő részvételével megtartott helsinki értekezlet tartós elvi alapokra helyez­te a további együttműködést. Felendültek a politikai, gaz­dasági és egyéb kapcsolatok. Ázsiában, Afrikáiban, Latin- Ameriikában gyors ütemben folytatódott a gyarmati sor­ból felszabadult új államok megerősödése. Van-e nép, amelynek érdekeit ez sértet­(Folytatás a 2. oldalon) Egyedi gepgyertás. a műszaki fejlődés meg­gyorsításában nagy a szerszámgépek szerepe. 1978-ban a vi­lágon 18,6 milliárd dollár értékű szerszámgépet állítottak elő, s ebből mintegy 14 milliárd dollár volt a nemzetközi kereskedelmi értéke. Képünkön: a szocialista országok kö­zös szerszámgépkiállítása egy nemzetközi bemutatón. Ülést tartott a KNEB A népi ellenőri hálózat összetételéről és a fizikai dolgozók népi ellenőrként való foglalkoztatásáról tár­gyalt pénteki ülésén a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság. A testület megelégedéssel nyugtázta, hogy a mintegy 30 ezer népi ellenőr több mint egynegyede fiatté. Fi­gyelmeztető tény azonban — állapították meg —, hogy még mindig kevés a nők és a nagy tapasztalattal rendel­kező nyugdíjasok aránya. To­vábbra is fontos feladat,' hogy lényegesen növekedjék a fizikai dolgozók szánva ai ellenőrzésben. Lázár György fogadta az osztrák aikasceilárt Ellentmondások az ipar fejlődésében Ülést tartott a megyei képviselőcsoport Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke pénteken hivatalában fogadta Norbert Stegert. A találkozón részt vett Marjai József, és jelen volt Arthur AgstneAuszt­ria budapesti nagykövete is. Norbert Steger a magyar— osztrák gazdasági, ipari és műszaki együttműködési ve­Maurice. Bishop, a Grena­da! Népi Forradalmi Kor­mány és az Üj Mozgalom Párt (JEWEL) elnöke — aki Lázár György miniszterelnök vendégeként, hivatalos láto­gatáson tartózkodik hazánk­ban — pénteken a Chinoin gyógyszer- és vegyészeti ter­mékek gyáránál: tevékenysé­gével ismerkedett. A gyárlá­togatásra elkísérte Garat Robert külügyminiszter-he­lyettes, valamint Dömény János, hazánk Grenadában i* és Richard Jacobs, Gfen i- d* Budapesten is akkreditált aa©iaymte, gyesfoizottság társelnökeként részt vett a bizottság idei ülésén és magyar partneré­vel, Veress Péter külkeres­kedelmi mi raszterrel aláírták a bizottság jegyzőkönyvét. Az osztrák aikaneellár péntek este elutazott Buda­pestről. A vendéget a Feri­hegyi repülőtéren Marjai Jó­zsef búcsúztatta. Maurice Bishop a gyár ve­zetőitől ,a hatezer dolgozó szociális körülményeiről, a különböző anyagi és szociá­lis juttatásokról érdeklődött. A tájékoztatót üzemlátogatás követte. Maurice Bishop délután találkozott a magyar sajtó munkatársaival. • » • Maurice Bishop látogatásá­nak hivatalos programját be­fő, iezive néhány napot ha­za ttkban pihea. A parlament őszi üléssra- kára való fölkészülés jegyé­ben a Kapasgép Vállalat ka­posvári gyárában tartotta ülését tegnap a megyei kép­viselőcsoport. Szokola Ká- rolyné dr., a képviselőcso­port vezetője külön köszön­tötte képviselőtársukat, Kle- novics Imrét, aki új tisztsé­gében, a megyei pártbizott­ság első titkáraként először vett részt a csoport ülésén. Ezt követően ismertette a három hét múlva a parla­ment elé kerülő témákat. Az országgyűlés várhatóan első­ként az ipari miniszternek az ágazat fejlődéséről és fel­adatairól szóló beszámolóját vitatja meg, majd a népi ellenőrzés »unkájáról tár­gyal. , Mi nt a képviselőcsoport vezetője mondta, a parla­menti tisztségviselők érte­kezletén ritkán kerekedik vi­ta, most azonban már ax ipari miniszter előzetes tá­jékoztatója kérdések laviná­ját indította el. A tegnapi rendkívül élénk eszmecsere is sejtette: nagy vitára van kilátás a parlament ülésén is. Az ipar helyzete, fejlődé­se és nehézségei egész köz­véleményünket foglalkoztat­ják. Sok a féligazságokból táplálkozó előítélet, de még több az ágazat munká­ját nehezítő, változást sürge­tő ellentmondás. Az utóbbiakkal kapcsolat­ban két somogyi képviselő is parlamenti felszólalásra készül. Reidl János, a Video­ton tabi gyárának meó-cso- portvezetője a gazdaság Stra­tégiai fegyveréről, a minő­ségről kíván majd szólni. Főként azokról a szemléleti és érdekeltségi rendszerbeli visszásságokról, amelyek i párunk v ersenyképessegét gyengítik. Kasaolanctm Jémetmi, • Kaposvári Ruhagyár mun­kásnője a könnyűipar nehe­zedő feltételeiről akar be­szélni, s azokról a gondok­ról, amelyeket az átlagosnál kedvezőbb jövedelmezősé­gű ágazatban az átlagosnál rosszabb bérszínvonal okoz. Dr. Guba Sándor főigazga­tó egyebek közt arról szólt, hogy a mezőgazdaság fejlő­dése elképzelhetetlen jó ipa­ri háttér nélkül, csakhogy mint mondta, az intenzív növénytermesztés vagy épp tejtermelés követelményei­nek egyre kevésbé felel meg a szocialista ipar „ műszaki színvonala. A ma deviza nélkül is beszerezhető kom­bájnokat például nem 6—8 tonnás hozamú kukoricákhoz tervezték... Mint mondta, most a bábolnai napokon is több ipari szakirányító hi­vatkozott arra, hogy egyes anyagellátási gondok abból fakadnak: a mezőgazdaság nem jelezte igényét. Dr. Gu­ba Sándor szerint szemléleti torzulásra, régről maradt rossz beidegződésre utal ez ma, amikor más területeken magától értetődő a piacfel­táró munka. „A mezőgazda­ság sok gépet kapott az ipar­tól, hallhatjuk még sokfelé, pedig hát nem kapott, ha­nem vett, méghozzá nem is olcsón.” A képviselőcsoport arra kérte dr. Guba Sándort, hogy vegyen részt a parlament ipari bizottságának soron le­vő ülésén és tegye szóvá ott az elmondottakat Radnóti László szerint a kereset- és bérszabályozás ma kizárólag a vásárlóerő szabályozását jelenti, ugyan­akkor nem biztosít kellő hú­zóerőt a kiemelkedő teljesít­ményhez. ö mondta el : lassú az importengedélyezés me­chanizmusa, ezért az első negyedévben gyakori a pan­gás, ezt azután később haj­rákkal sem győznek benő­ni. Figyelmeztető ellentmon­dás az is, hogy ma gyakran jobban megéri a vállalatok­nak belföldre termelni, mmi exportálni. Ezt erősítette me« Boros József, a Kaposgép igazga­tója is, elmondva, hogy adott szint fölött az állam lefölö­zi a szocialista export nye­reségét. S végülis azok a vállalatok fizetnek többet, akik jobban dolgoznak. Ha­sonló anomáliák tapasztal­hatók a lő a esex portnál ás. Sugár Imre, a megyei ta­mes elnöke is az érdekeltség gátjának látja a most érvé­nyesülő, a vállalatok mun­kája szerinti differenciálást nélkülöző »nagykalap” rend­szert. Sajnos, e téren még a szükséges változás útja sem látható._ Az ipar nehézségei­nek egyik fő okaként a műé száki képzés fogyatékossá­gait említette. Emellett min­denekelőtt az irányításban sürgetett változásokat. Elhangzott an is, bogy a hazai feldolgozó ipar ver­senyképességét mindenek­előtt az irreális alapanyag- árak veszélyeztetik. A kép­viselők: felkészülését, ta­pasztalatgyűjtését segítendő dr. Orosz László, a megyei tanács ipari osztályvezetője adott tájékoztatót a több mint 33 ezer embert foglal­koztató somogyi ipar hely­zetéről. A szünet után a megyei népi ellenőrzési bizottság munkájáról szóló írásos be­számolót vitatták meg a kép­viselők. Az ülést követően a Kaposgép vállalat munkáját bemutató filmet nézték meg. majd gyárlátogatáson vették neszt A grenadai miniszterelnök a Chinoin Gyógyszergyárban x «

Next

/
Thumbnails
Contents