Somogyi Néplap, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-13 / 216. szám
Séta Kálmáncsán A kovász és a tészta Első a gazdálkodás biztonsága Intézkedések a veszteségek mérsékléséért Egy olvasmányomból még emlékeztem, hogy Kálmán- csehit valamikor az 1300-as években Károly Róbert ajándékozta fiának, mikor az eljegyezte a cseh király lányát. Milyen ma Kálmánéba? Vagy a kálmáncsaiak milyennek látják? Az óvoda udvarán Nagy József né vezető óvónő volt az apróságokkal, — Két éve 38, tavaly 28 gyerekünk volt; most 13-an mentek el iskolába, így az idén 25-en leszünk. Ebből a csökkenésből aligha lehet azonban messzemenő következtetést levonni a falu létszámának alakulásáról. Igaz, most kevesebb a gyerek, viszont Lajosházáról folyamatosan települnek be családok. Míg beszél, végigkísér a barátságosan berendezett óvodán. — Tavaly októberban költöztünk ide vissza. Föl kellett újítani az épületet, mert életveszélyes volt; a hátsó fai kidőlt. Később elmondta, hogy gyerekkora óta Kálmáncsán él, sőt 12 éve itt is dolgozik. Szolgálati lakásban laknak férjevei és kisfiával. — Eszerint már élég erősek a gyökerek, melyek a faluhoz kötik — jegyzem meg, de csak. kétkedő fejcsóvál ás volt a válasz. — Túl csendes lett ez a falu. Régebben több volt itt az élet, a mozgás. Az emberek valahogy elszoktak attól, hogy mozgassák őket. Behúzódnak a kerítésük mögé. Nem volt könnyű megszervezni a kézi munka- szakkört sem, melynek a vezetője vagyok. Ez az egyetlen ma Kálmáncsán, ahova a kocsma és az évente egy-két bál mellett el lehet menni. Huszonötén vagyunk; javarészt idős néni- kék jönnek. Az ősszel Kiskunhalasra kirándulunk, a csipkeházhoz. Titokban fontosabb célnak érzem azonban, hogy ezeknek a fekete kendős asszonyoknak valamit megmutathassak a világból. A falu déli sarkán, az utca végi ház udvarán Hor- vat Lajosné a csirkéket etette. — Lesz-e egyszer szomszédjuk a jobb oldalon is? — Nem hiszem, mert ez a tsz szántója; itt már nemigen épül új ház. Pedig szeretnénk. Szélső házban nem jó lakni Az ember itt néha úgy érzi, magára maradt. Főleg télen, mikor a mezőn át süvít a havas szél. De hát nem is mi választottuk ezt a helyet, csak így adódott... A férjem itt dolgozik a kálmáncsai szarvasmarha-telepen, én meg a tsz burgonyaválogatójánal. A kisebbik gyerek óvodás, a kislányunk meg ma ment először iskolába. A 74 éves Tóth Imréné mosófazékból szürke vizet öntött a ház előtti virágokra. — Nem pusztulnak ki a mosószertől ? — Remélem nem. De hát mit csináljak, takarékoskodni kell a vízzel, mert már alig van a kútban. A vödröt nehezen lehet megmeríteni anélkül, hogy az alja föl ne kavarod jón. Kalmáncsa felé menet már az országúiról látni a magas fúrótornyot és a körülötte levő lakókocsi tábort. — Vizet kap a falu — így Bojtos Ferenc, a VIKUV fúrómestere. — Egy hónapja kezdtük a munkát, most 300 méteres mélységben vagyunk. Holnap már talán megkedjük a szűrő fölszerelését. Víz tehát van, de. hogy a vezetékhálózat a faluban mikor készül el, azt nem tudom. — Már vagy tíz éve kész Vehetne — veszd át a / szót Gazdag Kárdoly éjjeliőr, ő azt mondja bakter. — Szép gyógyfürdő volt itt. Azazhogy ma is megvan, csak épp elhanyagolták, eliszapo- lódott, azután tönkrement. Kár a fürdőért, de még nagyobb kár . azért a temérdek pénzért, melyet az egykori önálló tanács a fürdőre költött. Az épületek ma is érnek vagy másfél milliót. Ennyi pénzből pedig tizenegy - néhány éve hozzá lehetett volna fogni a törpe vízmű építéséhez. (A homokszent- györgyi közös tanácson mondták el, hogy az 1985-ig elkészülő beruházás 18 millió forintba kerül.) özvegy Benke Jánosáéról alig akartam elhinni, hogy 71 éves. — Azt hiszem, könnyedén lehagyna kapálásban, pedig 40 évve! fiatalabb vagyok. — Nem az évek számától függ az, hanem hogy szok- ta-e valaki. — Tart-e ma is a régi keletű versengés Szülök és Kálmáncsa között? — Persze. Elismerem, valaha a szuloldak szorgalmasabbak voltak. Időközén kiegyenlítődött ez a verseny. Mostanában itt jobbak a hozamok. A szulokiak nemzedékeken át kiértették a földet... — Nagyon nehéz kimozdítani az embereket — mondta Sándor Miklós, a szociális otthon igazgatója, községi népírontelnök. — Mindig csak ugyanarra a 10—15 emberre l«het számítani. Pedig a falu lakosainak száma majdnem 900. Nehéz számukra mozgósító erejű közös célt találni. Talán majd a víz bevezetése ilyen neki- gyürkczést 'kívánó feladat lesz. A falugyűléseken is egyre kevesebben vesznek részt. Talán azért, mert a fölvetéseikre évek óta mindig ugyanazt a választ kapták: nincs lehetőség, nincs pénz. — Így van ez, ha a falugyűlésen mindenki csak számlát nyújt be. Lehet azonban javasolni, sőt kezdeményezni is. — A legtöbb megoldásra váró községi gond nem orvosolható pusztán társadalmi munkával. Az viszont igaz, hogy jó volna egy kicsit fölrázni az embereket. Csakhogy ebben a kálmáncsai „tésztában” kevés a „kovász”. Az iskolánál már csak két pedagógus van. Elment a tanács, a tsz, az iskola nagy része, s velük sok olyan ember is, aki azelőtt húzta magával a többieket, aki már azzal is hatott, hogy itt élt, dolgozott. Rózsa János és felesége alkotja az iskola tantestületet. Bennük olyan embereket ismertem meg, akik — mint a népfrontelnök mondta — valóban kovászai a faluközösségnek. Az évnyitó napján a kálmáncsai utcán nyoma sem volt ünnepélyességnek. Nem fújtak itt fanNéhány lakatos, hegesztő különleges gép össeeállitásán szorgoskodik a Dél-somogyi Állami Gazdaság lábodi ipari kerületéiben, a korábbi javítóműhelyben berendezett gépgyártói'ésűdegben. Nekik is újdonság, amit készítenek. Horgas lMjos gépészmérnök, a kerület igazgatóhelyettese ad tájékoztatást a gépről: — Ároknyitö gép ez; gazdaságunk erdészeti ágazatának készítjük, csemeteülte- téshez. Ez a munka igen nehéz, s a gép jelentősen megkönnyíti majd. • Ehhez hasonlót sehol nem gyártottak még. Saját újításuk alapján hárman — Horgas Lajos, illetve Simon János erdészeti ágazatvezető és Fülöp István, a gépműhely vezetője — elkészítette a rajzot, s hamarosan kipróbálják a gépet is. Csupán egyet készítenek, ám ha lesz iránta érdeklődő Vagy rendel belőle az Agroker, szívesen előállítanak többet 1*. Ugyancsak ez a három szakember tervezett az erdefárt úttörő kürtösök, nem volt ünnepi beszéd. Rózsa János egyszerű szavakkal köszöntötte az 54 alsós tanulót, s máris kezdődött az óra. — Az iskolánkat most újították föl, a múlt héten költöztünk vissza. Külső tatarozásra még nem jutott pénz. Viszont a fölszereltségünk jónak mondható. — Többen panaszolták, hogy elkerült Kálmáncsáról az iskola felső tagozata, s vele olyan pedagógusok is, akik szervezték a közösség életét. Ezért szűnt meg a községi fotószakkör is. Valóban ez volna a túlzott csendesség oka? —Fontosabb ennél, hogy az emberek, s főként a fiatalabbak a szórakozásban is hozzászoktak a készhez. Ha hoznánk ide valamilyen kultúrműsort — ez egyébként sem nem egyszerű, és nem is olcsó —, sokan eljönnének, nem hajlandók azonban arra, hogy maguk csináljanak valamit. Régebben, mikor nem volt tv és lehetőség arra, hogy valaki akár hetenként Barcsra vagy Kaposvárra járjon szórakozni, az emberekben nagyobb készség volt az itthoni közösségi -életre. Serkentőleg hatott a szegényebbek lakta katolikus és a módosabb református utcák lakóinak rivalizálása, valamint a Kálmáncsa és Szülök közti versengés is. Ha egyik helyen például színi előadást csináltak, a másikon sem akartak lemaradni, hát maguk is betanultak egy darabot ... Kálmáncsából voltaképpen nem az eltérő és a fejlődőképesség . hiányzik, inkább az önbizalom és a bizakodás. A korábbi «ültetett központosítás utóhatása ez az emberek tudatában. Többem például sejteni vélik, hogy rövidesen az alsó tagozat is elmegy innen, pedig hált erről szó sincs. Jó dolog, hogy épül a vízvezeték. Az sem mellékes, hogy a falu szomszédságában elkészült a tsz sokaknak munkát adó, emlékmajori ipartelepe. Igenis vannak itt lehetőségek, csak legyen, aki él velük. Nekem például dédelgetett tervem, hogy a lakásomon gyűlő néprajzi emlékek egyszer majd egy kálmáncsai tájház anyagává állnak össze. Kétkedés és remény, tenni akarás és visszahúzódás. A megváltozott világban Kal- mancsa keresi önmagát. A többek által panaszolt állóvíz megpezsdítéséhez csupán egy kicsivel több önbizalom kéne, no és persze több a faluért, a közösségért tenni is kész ember. szét részére egy gyökórszag- gató gépet. Ez is hamarosan kész lesz, s tömeges gyártásának sincs akadálya. Az egykori javítóműhelyben harmadik esztendeje foglalkoznak gépgyártással. Az első évben 2 millió, az idén pedig 5 millió forint a lermelési értékük. Ha ez az összeg jelenleg' még nem is számottevő, a tervek szerint jövőre már megkétszereződik. — Munkánk, megrendelésünk van elég. Úgy számoltunk, hogy az év végére termelési értékünk meghaladja a 6 milliót. Vannak olyan partnereink, akik kezdettől nálunk dolgoztatnak, elégedettek munkánkkal. Azon vagyunk, hogy jó minőséggel, a szállítási határidőt pontosan betartva megtartsuk Őket, s újabbakat is szerezzünk — mondja az igazgatóhelyettes. Egyik állandó megrendelőjük a Délviép. A Kaposvári Cukorgyárnál végzett rekonstrukciós munkákhoz ők gyártottak a répaúsztatohoz ez év tavaszán más-félmilliós Megyénk mezőgazdasági negyüzemeiben mindenütt áttekintették az. idei év gazdálkodásának eddigi tapasztalatait. A pénzügyi értékelések nemcsak a pillanatnyi helyzetről adnak képet: a teméskilátásokból, a tendenciákból következtetni lehet az év végi eredmények várható alakulására is. Időközben napvilágot láttak az aszálykárt szenvedett mező- gazdasági üzemekre vonatkozó központi intézkedések is. Ezek Somogy megyei vonatkozásairól, a pénzügyi felmérés tapasztalatairól Tóth Károllyal, a megyei tanács elnökhelyettesével beszélgetett lapunk munkatársa. — Az elmúlt hetekben lezajlott vizsgálatok alapján mi jellemzi most, az őszi betakarítási, vetési csúcs elején megyénk mezőgazdasági nagyüzemeinek gazdálkodását? — Szerencsére Somogy nem tartozik az erősen aszálykáros megyék közé, ebből következik, hogy túlzott nyugtalanságra nincs ok — mondta Tóth Károly. — Jó gabonatermést takarítottak be gazdaságaink gabonából, az aratást követő munkákat szervezetten, jó ütemben elvégezték. Az akkor már látható gondok ellensúlyozására igen jelentős területen vetettek másodnöértékfben különböző alkatrészeket. Még ebben az esztendőben a toponári tran&zfo. mátor felújításához készítő nek lakatosmunkát. A barcsi Unitecbnek 200 konténer gyártottak; ezt a munkát folytatják. Saját gazdaságuk részére nyolc burgonya tároló konténert szerkesztettek. Ezeket a balatoni üdülőhelyek na gyobb Áfar-kútjai mellett állították föl, s árusítják a gazdaságban termelt burgonyát. Srnondta Horgas Lajos azt vényeket; sajnos, ezek a szárazság miatt alig hasznaiható termést hoznak. Az ország más részéinél viszonylag kedvezőbb helyzetet a pénzügyi felmérés is alátámasztotta. Augusztus 31-ig gazdaságaink többsége a termelést a tavalyinál kevesebb hitellel oldotta meg, az egyszámlákon több szabad pénzeszköz volt. Nem kétséges azonban, hogy a betakarításra váró terményeknél még gondok várhatók, a kiesések most jelentkeznek. A pénzügyi szakemberek szerint harminc-harmincöt százalékkal lesz alacsonyabb az eredmény a termelőszövetkezetekben a tavalyinál. — Nyilvánvaló: a gondok nem egyforma súlyúak minden nagyüzemben. — Ebben az aszályos évben még egy üzemen belül is nagy különbségek vannak a terméseredményekben. A gazdaságok között ez a differenciáltság még fokozódik, mint ahogy szárazság sem egyformán sújtotta a megyét. Néhány nagyüzemben — szám szerint öt-hat gazdaságban — elkerülhetetlennek látszik a veszteség, tíz-tizen- két nagyüzem pedig a határon van: náluk még jobbra is, balra is billenhet a mérleg. — Ebből következik, hogy sok függ az előttünk álló is. hogy Lábodon a gépgyártás megszűnik, jövőre ezt a munkát Nagyatádon végzik. \z ottani term elősző vetkezet- tol átvettek és korszerű gépekkel szerelnek föl egy javítóműhelyt. Már beszereztek egy keretes vasfűrészt, valamint egy fúrógépet is. Megkétszereződik a gépgyár- ó részleg dolgozóinak száma — jedenleg mindössze tizen- aármam vannak —, s termelési értékük jövőre már 8—10 millió forint less, Sz. L. egy-két hónap munkájától. Az üzemi erőfeszítések sikerét központi intézkedések is segítik. Mit tett a megye a rendelet végrehajtása érdekében? — A pénzügyi osztállyal egyetértésben kidolgoztuk az intézkedéseket, s az ezzel kapcsolatos üzemi feladatokról a múlt héten körlevélben értesítettük valamennyi gazdaságot. Tájékeztattuk az üzemeket többek között arról, hogy a földadó mérséklésére vagy elengedésére vonatkozó lehetőséget a két minisztérium felhatalmazása alapján kiterjesztettük a kalászos gabonán és a kukoricán kívül a magborsóra, a cukorrépára, a napraforgóra, a burgonyára, a zöldségfélékre és néhány más növényre. Ha a hozamcsökkenés az előző három év átlagánál huszonöt százalékkal nagyobb, a pénzügyi osztály intézkedik az adókedvezményről. Ezek az üzemek a bevételkiesés pótlására a második félévben fölvett, rövid lejáratú hitelek kamatát elszámolhatják a tartalékalapjuk terhére. Ahol nincs ilyen, ott a kölcsönös támogatási alapból kérhetnek juttatást e célra. A központi intézkedések szellemében lehetőséget teremtettünk a tehénselejtezések részbeni előrehozatalára a takarmánynövények terméskiesése miatt. Megjegyzem azonban, hogy a most következő betakarítási időszakban, a kukoricaszár, a répaszelet, a mellék- termékek hasznosításával még igen sokat tehetnek nagyüzemeink a szükséges tömegtakarmány előteremtése érdekében. Sok gazdaság él is ezzel a lehetőséggel; példásan úgy intézkedtek, hogy a nagyüzem mellett megfelelően gondoskodnak az általuk integrált háztáji állományról is. Természetesen az elmondottakon kívül egy sor más üzemi intézkedésre is lehetőséget teremtettünk. — Az üzemek tehát ismerik a lehetőségeket. Mi lesz a következő lépés? — Szeptember húszadikáig várjuk vissza azoknak a gaz- gaságoknak a tájékoztatását, ahol a megjelölt intézkedésekre vagy azok valamelyikére várhatóan szükség lesz. Egy-egy üzem esetében dönteni természetesen csak a végleges terméseredmények, illetve veszteségek ismeretében lehet. Várható, hogy erre novemberben kerül sor. V. M. SOMOGYI NÉPLAP Bíró Ferenc Egyedi gépek, ötletes szakemberek \
