Somogyi Néplap, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-09 / 213. szám

Mazovrsze Marcaliban Első látásra szokatlannak tetszik az Észak-Mazowsze népművészete című kiállítás néhány darabja, melyet a marcali művelődési központ kisgalériájában láthatunk a hét végéig. Akadnak olyan tárgyak, melyek a hazai néző számára „giccsesnek” látszanak, talán a leegysze­rűsített ábrázolásmód, a szo­katlan díszítettség, színhasz­nálat miatt. De tudunk-e valamicskét lengyel baráta­ink ízlésvilágáról? A kiállításnak épp az a célja, hogy bemutassa Len­gyelország egy fontos tájá­nak népi-képzőművészeti vi­lágát. Megismerhetjük mind­ezt az anyagi világ és a val­lási kultúra tárgyainak se­gítségével. A különböző té­rítőkön, falvédőkön, az öltö­zeteken a népművész a ná­lunk megszokotthoz hason­lóan alkalmazza a díszítő elemek szinte mértanian pontos ismétlődését, e díszí­tések azonban a magyar folklórban ismerteknél sok­kal egyszerűbbek. Míg a hazai fafaragók el­sősorban használati tárgya­kat díszítenek, addig a len­gyel népművész f-iczobrain az életből ellesett jelenete­ket örökíti meg. Az öltözete­FILMJEGYZET Werner Herzog félelme Herzog Nosferatu, a vám­pír című filmjéhez jegyet váltani jó előre kellett, s a po-tszékek is mind elkeltek. Nem" hiszem, hogy csak a vampírmítosz és motívumai miatt tölttöUék meg az ér­deklődők a nézőteret. Nem ez az első mű — regény és film —, amely számunkra elérhető volt ebben a mű­fajban. Ez a film korábban Budapesten vonzott sok né­zőt és Polanski persziflázsa, a Vámpírok bálja sok hosszú idő óta a budapesti Filmmú­zeum sikerdarabja. Van titka ennek a siker­nek? Biztosan. Miért film­csemege ez a mű? A film- történet iránt érdeklődők tudják, hogy az első igazi vámpíirfilm: Murnau német rendező 1922-ben készített munkája volt — Nosferatu címmel. Ezit a történetet dol­gozta föl Werner Herzog is filmjében. Korábban a vám­pírmítoszt az irodalom nép­szerűsítette, 1958 óta pedig ismét reneszánszát éli. Van-e valami „üzenet”, amely Herzog filmjében a mai nézőknek szól? A rende­ző az alaptörténetet olyan cseiekményrészekkel süríti, amelyek önállóan is különös jelentésűek. A természeti képek mintegy előre jelzik a tragédiát, megjósolják a jó bukását, a gonosz eluralko­dását. Feszültségteremtőek a komor tájak, . az épületek feltűnő kontúrjai, a mély árnyékok. Wismarban, a film egyik helyszínén a történet szerint jelen van a gonosz: Nosferatu. Megkezdte műkö­dését- A pestisjárványtól súj­tott gyönyörű németalföldi városka főterén patkányözön, sertések, birkák és kidobált bútorok; ebben a környezet­ben zajlik le a hátborzonga­tó lakoma: utolsó vacsoráju­kat fogyasztják a város megmaradt lakói. Egyedül a tiszta lelkű fiatalasszony ha­lad át ezen a boschi képek poklát idéző világon, hogy megpróbálja {megállítani a gonoszt, önfeláldozásával megmentse a világot a szét­hullástól. Bár Nosferatu elpusztul, de Jonathan — a fiatalasz- szony jegyese — személyében újjászületik. 'Osztogatja pa­rancsait a megmaradtaknak, majd a végtelenbe tűnő ho­moksivatagba vágtat lován: a gonosz újjászületésével talán kegyetlenebb és következete­sebb tettekre készül. Végkicsengésében Herzog üzenete rejlik: lehangoló és reménytelen a világ. -Ezt a mondanivalót Lindsay An- dersan a Britannia Gyógyin­tézetben Hjtchock a Mada­rakban fogalmazta meg. Ez az üzenet a korunk emberé­nek félelmét mutatja, hogy valami jóvátehetetlen törté­nik, sötét erők szabadulnak el — akár neonácizmusnak, akár terrorizmusnak, akár nukleáris fenyegetettségnek nevezzük azokat az erőket. Ennyiben érzem ezt a fil­met allegóriának. Bár Her­zog magvalósításában a film a szó legszorosabb értelmé­ben vámprrtómát dolgoz föl, alaphangulata számomra ezt sugallta. Mert Herzog fél, hogy a vámpírok újjászület­hetnek. Dr. Torma Ákos két külön érdemes megemlí­teni. Díszesek, csillogónk,' akár nálunk. Érdekességük a számunkra ugyancsak fur­csa színösszeállítás. A zöld és a cildámenszín együttes használata „ízlésficamnak” látszhatna, ha nem alkotná­nak egymással harmonikus egységet olyan formában rendeződve, hogy a nézőnek színdinamikai élményt ad a látvány. A kiállítás anyaga Észak- Mazowszéből, azaz Lengyel - ország középső részének északi területéről szárma­zik. Az eddig emiitetteken kívül láthatunk itt díszített szőtteseket, melyeket gyap­júból keskeny és széles szö­vőszéken készítettek, vala­mint rongyból szőtt futósző­nyegeket. A kurpiei népvi­selet díszítőeleme a boros­tyánkő. Anyaga a bemutatott területet átszelő Narew fo­lyó melletti lelőhelyekről származik. Mazowszéban a 19. század végén és a 20. század elején a háziasszonyok saját készí­tésű papírkivágásokkal szé­pítették házuk ablakait. A kiállításon ebből a sajátos népművészeti ágból is lát­hatunk példákat. Lengyelországban jól is­mertek a Ciechanow környé­ki fafaragók. Alkotásaikat többnyire egyetlen darab fá­ból készítik, témáik sokré­tűek. A marcali tárlat ízelí­tőt ad a népi fazekasok munkáiból, a tojásfestők ter­mékeiből, a horgolásművé­szetből és a tűvel való min­tázásból is. Bemutatják még a népszokásokkal és népi já­tékokkal kapcsolatos, érde­kes plasztikájú álarcokat, a zajkeltő eszközöket, vala­mint az üvegre festett ké­peket, melyek falusi asszo­nyok munkái. —• Jelentem, több jelente­nivalóm nincs. — Értettem. Végeztem. Ja, igaz, este fölkeresem a gond­nokéira t. Ha idegen lenne ott, valamilyen ürüggyel tá­volítsa el. A beszélgetés érdekes ré­sze ezzel befejeződött. A né­met úr elzárta a vevőkészü­léket. Ügy hat óra tájt elővett egy poloskát, zsebre dugta, és sietősen lement a lépcsőn a tanyasi házhoz Kért nyolc üveg sört a társaságnak, ma­gának meg egy gyors hagy­más rántottát, és amíg Ban­di bácsi a pincét járta, Juli néni pedig sürgött-forgott, a poíosikát az asztal alsó lap­ja hajlatában elhelyezte. A hagymás rántottát azitán kénytelen volt lé is gyűrni. Este aztán az új poloska tud túl adta, hogy Zweig a következő sízavakkal lépett be a gondnokokhoz; Cesare Pavese Cesare Pavese, a XX. szá­zadi olasz irodalom immár klasszikusnak számító írója és költője 75 évvel ezelőtt, 1908-ban született Santo Ste­fano Belbo kisközségben, Piemonte tartományban. Szülőföldje, a Langhe domb­vidéke mindvégig nemcsak háttere, hanem szereplője is prózájának és verseinek egy­aránt. Tanulmányait Torinó­ban végezte, s élete legna­gyobb részét ebben a város­ban is élte. Motívumainak másik nagy forrásvidéke ez a város, Észak-Itália egyik legnagyobb ipari és kereske­delmi központja. Itt nevelő­dött a két világháború kö­zött felnövő nemzedék, hala­dó, antifasiszta elitje is. Pavese nem tette le a hű- sógesküt a fasiszta államnak, ezért tanári állást nem ka­pott; angolt tanított, fordí­tott (leghíresebb fordítása a Moby Dick), folyóiratban ta­nulmányokat publikált. 1935- ben a fasiszta hatóságok há­romévi száműzetésre ítélték Pavesét (egy évet le is töl­tött belőle Brancaleone Cal- abro faluban, s élményeinek sorához a délolasz szegény parasztok, halászok nehéz életének, a kiégett dél-olasz tájnak maradandó emléke csatlakozott.) Fogsága alatt 1936-ban je­lent meg első verskötete, és több évi érlelés után, 1941- ben első kisregénye, a Szü­lőfölded. Verseiben, prózájá­ban a paraszt, a vándor, a koldusszégény, vad fiatal nő, a dombtetőn élő remete egy­aránt valamely ősi létet tes­tesít meg, amely többé el nem érhető, meg nem fog­ható a városlakó számára. E képek, alakok a klasszikus görögség misztériumaival, szertartásaival éppúgy rokon­ságban vannak, mint a leg­nagyobb olasz romantikus költő, Leopardi nosztalgikus, tisztánlátó pesszimizmusával. Pavese a legnemesebb, európai szintű olasz hagyo­mány folytatója és újrate- remtője. Elbeszélő jellegű, nyugodt lejtésű, nagy fel­idézőerejű verseinek és re­gényeinek hatása igen jelen­tős az olasz próza megúju­lásában. Szuggesztív, atmosz­férateremtő művészete puri­tán. visszafogott nyelvi esz­közökkel él. A magyar olvasóközönség­nek is alIcai ma nyílt megis­merni Pavese művészetét: verseiből válogatás jelent meg, regényeit csaknem mind lefordították. Hetvenöt éves lenne most. Műve viták, himnuszok, fa- nyalgás és félreértések után immár elfoglalta helyét az európai irodalom maradan­dó értékei közt. — Most pedig ki fogom magukat hallgatni. Milyen messze van ide Becs? Lelkesen, egybehangzóan válaszolták: — 323 kilométer. — Budapest? — 138 kilométer. , — Párizs? Bandi bácsi 1325-öt mon­dott, Juli néni 1648-at. — 1485! — igazi tattá útba őket ellentmondást nem tűrő hangon a kopasz erdőfelü­gyelő. Szépen megköszönték. Münchent, Londont és Tehe­ránt tudták, Moszkvát szin­tén, hanem Varsót nem. Ügy látszik, annam nem jártak ide vadászni, de a faggató feljebbvaló semmiféle ma­gyarázatot nem várt, csak bemondott egy számot. Fel­jegyezték. Kőnik szintén. Minden szá­mot. Megvoltak a koorrdíná- tak! A. A. K. E. HÉTVÉGI j TÁJOLÓ Ezek bizony már az ősz csalhatatlan jegyei! Hűvösek a hajnalok, reggel pára, köd lepi a tájat. Nem kell azon­ban szomorkodni, hiszen megértünk már jó néhány kánikulai szeptembert. Ariról nem is szólva, hogy a somo­gyi művelődési intézmények erre a hét végére olyan programokat kínálnak, mint a legforróbb nyári napokon. Lássuk hát hová, milyen eseményre érdemes elmenni! A marcali művelődési köz­pont szombaton kerékpártú­rát szervez a csömendi úttö- rőközpor.tba. Az érdekesnek ígérkező programra elsősor­ban felső tagozatos általános iskolásokat várnak. Indulás: 10 órakor, az ifjúsági házitól. A programról a gyermekmű­hely csoportjai gondoskod­nak.. A helyi kisgalériában a hót végén még látogatható a lengyelországi Észak-Mazow­sze népművészetét bemutató kiállítás. Fonyódon Deák Ilo­na festőművész és Lóránt Zsuzsa Munkácsy-díjas szob­rászművész munkáit láthat­juk a Nyári Galériában. Lei- lón a művelődési házban a Kapóit emlékkiállítást te­kinthetik meg az érdeklődők, Siófokon a Dél-balatoni Kul­turális Központban pedig Somogyi Győző grafikáit. (Képünkön Somogyi Győző „Szolnok” című grafikája.) Babonymegyeren a műve­lődési házban vasárnap dél­után 3 órai kezdettel Törpe­kaland címmel mesejátékot mutatnak be a gyerekeknek. A tabi fafaragó Nagy Ferenc kiállítására e hét végén is felhívjuk a figyelmet A nagyatádi helyőrségi művelő­dési otthonban szombaton Mária-napi bált rendeznek. Közreműködik a Tip-Top együttes. A szobrász-alkotó- telep a hónap végéig még nyitva tart. Barcson különösen érde­kesnek ígérkezik a hét vége. Vasárnap délelőtt 11 órakor az úgynevezett csíkos háznál (rossz idő esetén a művelő­dési központban) a kmittel­feldi városi fúvószenekar és a barcsi ifjúsági fúvószene­kar közös koncertjét rende­zik meg. Az osztrák együttes a barcsiak júniusi vendég- szereplését viszonozza. Az­nap este 7 órától a művelő­dési központban ifjúsági táncest lesz. A talpalávalót a pécsi SK rookzenekar szol­gáltatja. A Dráva múzeum­ban tegnap nyílt meg Szlá- vik Lajos festőművész kiállí­tása. A kiállított anyag ré­sze egy új sorozatnak — csaknem tízévi visszavonuit- ság munkájának eredménye. Csurgón szeptember 14-ig Ungvári Károly festőmű­vész kiállítása látogatható. A megyeszékhely is kínál jó néhány érdekes progra­mot a hét végére. A francra Grapus grafikai csoport ki­állításáról lapunk tegnapi számában már részletesen be­számoltunk. Érdemes meg­nézni a tárlatot! Azután jö­het egy kellemes kirándulás Szentjakabra, ahol szomba­ton és vasárnap búcsúzitatják a nyarat Lesz itt kirakodó vásár, kertbarátköri kiállí­tás, délután pedig szabadtéri műsor. Ezen föllép a kapos­vári koncert-fúvószenekar, a Fonómunkás Kisszínpad, a Tolna megyei cigányegyüttes és a kaposvári Móricz Zsig- mond Művelődési Ház ci- gányegyütitese. A Killián György Ifjúsági és Úttörő- művelődési Központban .na­ponta 10-töl 2ő óráig Dafgay Lajos fényszobrász müveinek kiállítása látható. A művelő­dési központ hétfői rendez­vénye a tizenéveseket hoz­hatja lázba: este 7 órakor ugyanis P. Mobil-koncert lesz. A Mozimúzeumban. — a filmmúzeumi hetek kereté­ben — a hót végén a Nap­fivér, Holdnővér című olasz alkotást játsszák. A gyere­kek A sziget lovasait láthat­ják — ugyanott. A színes, szinkronizált rajzfilmet Ku­bában készítették. Az elő­adás délután fél négykor kezdődik. 33. Oson 9. megbízása Csábi birtokbavétele volt. A parancs az parancs, ha­bozásnak helye nincs. A ka­tona a parancsszóra ágyútűz- be rohan, kockára teszi az életét Általában azonban olyan parancsot nem kap, hogy rohanjon az ágyba, és tegye kockára a férfiasságát. A titkosszolgálatok emberei­vel azonban más a helyzet. Legyenek bár nők vagy fér­fiak, ha úgy szól az utasí­tás, hogy valakinek a köze­lébe kell férkőzni, nincs az a közelség, amely ellen tilta­kozhatnának. Más dolog azonban a készség, és megint más a megvalósítás, amely ezernyi akadályba ütközhet. Vegyük ezt a Pálos századost, aki­ről csak a legjobbakat mond­hatjuk. Külseje egy más for­májú Alain Delon vonzere­jével hat Politikai ismere­tei a magyar szervek jóvol­tából mélyrehatóak. Általá­nos műveltségéről elég any- nyit mondani, hogy azáltam- és a jogtudományok dokto­ra. Fürgeségét, támadó és védekező készségét, fegyver- kezeáésá gyakorlatát két tit­kosszolgálat is fejlesztette. Eszes is,- célratörő is. Anú azt illeti, a nőkre se lehet panasza, a strandon igen csinos lányok szoktak -meg­kérdezni tőle, mennyi az idő, halott működik a nagy me­dencénél egy villanyóra is, hatalmas számlappal. Hanem most mégis nehéz helyzetben van. Éppen azért, mert sikereinek titka, mint általában a férfiaknál, az, hogy olyan nőket választ, akik kimutatják, hogy tetszik nekik. Hagyja magát meghó­dítani, ami egészen más, mintha neki, kell kezdemé­nyeznie, mi több, sürgetnie, és mástól elhódítania. Az alkalom azonban ma­gától adódott Csibi, amikor Mike félrevonult Zweiggel, unatkozni kezdett. Különö­sem, ha az asztal alá nézett, s Tibor és Klári egymást morzsoló kezeit látta. Unal­mas dolog ez, ha mások csi­nálják. így hát őmaga invi­tálta sétára Toroczkóy-Oson- Pálost. A lány kecsesen lép­delt, fekete haja izgatóan le­begett érdekes arca felett. Toroczkóy Mihály úgy vél­te, az udvarlási iram foko­zásának sem belső, sem kül­ső akadálya nincs. És vala­hogy ennek nem is volt ál­dozat vagy kötelesség jelle­ge. (Folytatjuk.) SOMOGYI NÉPLAP 5 Életkép fából GOMBÜ PÁL Rí ellalaiiti Rtm

Next

/
Thumbnails
Contents