Somogyi Néplap, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-08 / 212. szám

Záróülésszak Madridban (Folytatás az 1. oldalról). meg. Hangsúlyozta a biza­lom fontosságát az államkö­zi kapcsolatokban, állást foglalt a kelet—nyugati ka­tonai egyensúly minél ala­csonyabb szinten való meg­valósítása mellett. A szerda délelőtti ülés további szónokai ugyancsak kiemelték a madridi találko­zó sikeres befejezésének, egy valóban érdemi és kiegyen­súlyozott záródokumentum elfogadásának jelentőségét. Köszönettel adóztak az európai semleges és el nem kötelezett államcsoportnak az ellentétek áthidalása ér­dekében tett erőfeszítéseiért. A NATO-államok, így Kanada, Portugália, Görög­ország, az NSZK és Nagy- Britannia külügyminiszte- .rei beszédeikben érintették Afganisztán, Lengyelország témáját, a dél-koreai repü­lőgép ügyét, s úgy igyekez­tek beállítani, mintha ezek­ben az esetekben a helsinki záróokmány megsértéséről lenne szó. Csehszlovákia külügyminisztere még a dél­előtti ülésen megfelelő vá­laszt adott fejtegetéseikre. Joannisz Haralambopu- losz görög külügyminiszter az európai közösség tagálla­mai nevében üdvözölte a madridi találkozó eredmé­nyes befejezését. Rámutatott, hogy a záróokmány nem a „remélt maximum”, de Hel­sinkihez képest új elképze­léseket is tartalmaz. Fernando Moran spanyol külügyminiszter beszédében különleges politikai jelentő­séget tulajdonított annak, hogy Madridban több, miint 30 külügyminiszter van je­len, miközben a világban ,-,válság és feszültség van”. A tanácskozáson részt vevő szovjet külügyminiszter, Andrej Gromiko (balra) és a szovjet tárgyalóküldöttség vezetője, Anatolij Kovaljov. Megemlítette, hogy már ok­tóber 25-én megkezdődik — éppen Helsinkiben — az európai leszerelési értekezlet előkészítése, amely 1984 ja­nuárjától új fóruma lesz a 35-ök véleménycseréjének. Az NSZK külügyminiszte­re, Hans-Dietrich Genscher „nagy árnyéknak” nevezte a dél-koreai repülőgép esetét, de hangsúlyozta, hogy ez nem lehet kelet—nyugati probléma, hanem szükség­képpen az egész nemzetközi közösség problémája, amely nem ismétlődhet meg. Pozi­tívan utalt Jurij Andropov legutóbbi nyilatkozataira, de a genfi szovjet—amerikai tárgyalásokkal kapcsolat­ban alapvetően Washington nézeteit visszhangozta. Kívá­natosnak mondta, hogy né­met földről soha többé ne induljon, ki háború, vala­mint, hogy Európából, amely eddig sok nemzetközi kon­fliktus ösztönzője volt, a kedvező nemzetközi fejlődés forrása váljék. A szerda délelőtti ülés utolsó szónoka, Bohuslav Chnoupek csehszlovák kül­ügyminiszter elsősorban Madrid és az európai biz­tonság kötődésére hívta fel a figyelmet: Kiemelte, hogy a madridi találkozó pozitív tényezője jelenünknek, de új impulzust ad a helsinki folyamat sokirányú folytatá­sához is. Kimutatta, hogy a madri­di záródokumentumban sok olyan elgondolás testet öl­tött, amelyet ez év január­jában Prágában a Varsói Francia gépek bombázták a drúzok állásait Szerdán délután kiújultak a harcok a libanoni főváros peremkerületeiben. Bejrút muzulmánok lakta negyedeit tüzérségi támadások érték. A nyugati városrészben — ahol muzulmánok élnek — a harcokkal egyidőben idő­zített bomba robbant az egyik mecset közelében. A bejrúti rádió szerint sokan meghaltak, vagy megsebe­sültek. A Libanonban állomásozó francia haderők parancsnok­sága közölte, hogy szerdán aknalövedékek csapódtak a fővárosban lévő francia ál­lásokra. A DPA hírügynök­ség jelentése szerint Char­les Hernu francia hadügymi­niszter délután „megtorló csapásokat” rendelt el a drúz fegyveresek állásai el­len. A Bejrút közelében hor­gonyzó „Foch” repülőgép- anyahajóról nyomban fran­cia bombázók szálltak fel és megkezdték a fővárostól ke­m SOMOGYI NÉPLAP A libanoni kormánycsapatok egyik őrállása Bejrút belvá­rosában. letre levő drúz állások bom­bázását. Az amerikai parancsnok­ság szintén arról számolt be, hogy szerdán lövedékek robbanták a tengerészgyalo­gosok repülőtér-melletti ál­lásaiban. A Bej rútban tar­tózkodó amerikai katonaság ilyen ürügyekkel az elmúlt napokban többször is be­avatkozott a keresztény mi- licisták és a drúz fegyvere­sek közötti harcokba, még­pedig a' jobboldali keresz­tény erők oldalán. Az ABC amerikai televí­ziós társaság riportere azt jelentette, hogy az amerikai katonaság felkészült, a Bej­rúttól Keletre eső övezetek tömeges ágyúzására. A CBS riportere úgy értesült, hogy hamarosan a libanoni fővá­ros közelébe vezénylik a New Jersey amerikai sQrha- jót és a Pentagon terveket dolgozott ki újabb kétezer tengerészgyalogos Libanonba küldésére. Szerződés Politikai Tanács­kozó Testületének megbeszé­lésein rögzítettek. Chnoupek külügyminisz­ter szembeszállt azokkal, akik -az enyhülést „epizód­nak'’ tartják, akik a kon­frontációt választják a tár­gyalások helyett, vagy akár az öncélú párbeszédet a tényleges megegyezés he­lyett. Kitérve a dél-koreai repü­lőgép esetére, a szovjet lég­tér súlyos megsértéséről, mögötte húzódó rosszindula­tú szándékokról beszelt. Nem véletlenről, hanem pro­vokációról volt szó, amellyel egyesek élezni akarták a ieszültséget, befeketíteni a Szovjetuniót — mondotta. A szerda délutáni ülésen, három szocialista ország — Lengyelország, az NDK majd a Szovjetunió — külügymi­nisztere beszélt, ezután Ír­ország, Ciprus és Törökor­szág képviselője emelkedett szólásra. Az utolsó felszóla­lás törők—ciprusi szóváltás­ba torkollott. Stefan Olszcnaski lengyel külügyminiszter beszédében melegen üdvözölte a madridi záróokmányt "és hangsúlyoz­ta, hogy az nem kívánja egyik áliamcsoport érték­rendjét a másikra kényszerí­teni. Utalt az európai biz­tonság érdekében tett len­gyel kezdeményezésekre, egyebek között a Rapacki- tervre, amely egy közép­európai atomfegyver-mentes övezet létrehozását célozta. A lengyelországi szükségál­lapot intézkeci *so: re kitérve rámutatott, hogy azok mind lengyel, mind európai érde­keknek megfeleltek. Elítélte a nyugat lengyelellenes szankcióit és kártérítési igényt jelentett be a jogelle­nes nyugati lépések követ­kezményei miatt. Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere beszédében hangsúlyozta, hogy országa tartós békét akar összes szomszédjával, azon fárado­zik, hogy megakadályozza a fegyverkezési hajsza újabb fordulóját. Rámutatott, hogy a tervezett amerikai rakéta- telepítés árnyékot vet az egész európai fejlődésre, egyebek között a madridi ta­lálkozóra is. Jurij Andropov legutóbbi javaslatára a nyu­gat válaszait várja a világ — mondotta. A dél -koreai repülőgép in­cidensével kapcsolatban em­lékeztetett rá, hogy egy-egy provokáció súlyos háborús konfliktusokhoz vezetett századunkban. Az NDK külügyminiszte­re, hangsúlyozva, hogy a helsinki záróokmányt szer­ves egységként kell végre­hajtani, kijelentette, hogy a gazdasági háborúk nem egyeztethetők össze sem a helsinki, sem a madridi zá­róokmánnyal. Ezután mondta el nagy ér­deklődéssel kísért beszédét Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter. Nikosz Rolandisz ciprusi külügyminiszter elmondta, hogy helsinki óta romlott a világhelyzet, újból és újból erőszak alkalmazására ke­rült sor a világ különböző térségeiben. Madrid a kelet —nyugati viszony barométe­rének szerepét töltötte be. A ciprusi külügyminiszter üdvözölte az európai bizton­ság és a mediterrán térség biztonságának kapcsolódá­sát és sajnálattal beszélt ar­ról, hogy az európai biza­lomerősítő intézkedéseket nem sikerült kiterjeszteni a Földközi-tenger medencé­jére. Szólt a ciprusi nép tragédiájáról is. liter Turkmen török kül­ügyminiszter rámutatott a távoli térségek problémái közötti szoros összefüggések­re, és ezekre való tekintet­tel maximális önmérsékletet követelt a „nagyhatalmak­tól”. A török külügyminisz­ter kijelentette, hogy cipru­si kollégája csak a ciprusi görög közösség nevében be­szélhet, amit Rolandisz szen- vedéTyesen visszautasított A madridi találkozó kül­ügyminiszteri szintű záró­ülésszaka ma délelőtt az NDK külügyminisztere el­nökletével plenáris ülést tart, amelyen beszédet mond hazánk külügyminisztere dr. Várkonyi Péter J». A diktáfervégjátéka A történelem sajátos frics­kája, hogy a vészharang épp az Allende kormányt meg­döntő véres puccs tizedik évfordulója táján kondult meg. A sorozatos nemzeti tiltakozó napok jelzik: Chile belépett a Pinochet utáni korszakiba, még akkor is, ha a tábornok-elnök változatla­nul az 1989-ig tervezett man­dátumáról szónokol. A politi­kai pártok és a szakszerve­zetek már nyíltan tárgyalják a diktátor távozását követő alkotmányos lépések menet­rendjét, az eröszakrendszer pedig egyre újabb engedmé­nyekre kényszerül. A felszínen, látványosan, néhány hónap alatt omlottak le a diktatúra pillérei. Az el­ső nagyszabású megmozdulá­sokra májusban került sor a szakszervezetek sztrájkfelhí­vását követően. Az országos tiltakozó nap megismétlődött júniusiban, júliusban majd augusztusban. Pinochet mind ingerültebb választ adott a tömegek elégedetlenségére, sokezer fegyverest vezényel- íetett az utcákra. Az erőszak mégsem segí­tett Pinochet, utolsó lehető­ségként, egyfajta politikai végjátékként az engedmé­nyek módszeréhez folyamo­dott. A kulcsfontosságú — a miniszterelnöki tisztséggel egyenértékű — belügyminisz­teri posztot egy konzervatív polgári politikusira, Onofre Jarpára bízta. Az új belügy­miniszter feladatul kaptfa, hogy kompromisszumokkal ossza meg az ellenzéket, kí­nálja fel a párbeszédet a polgári pártoknak. Feloldot­ták a tíz éve érvényben levő rendkívüli állapotot, ígéretet tettek a betiltott politikai pártok működésének engedé­lyezésére, kivéve persze a marxista, baloldali erőket. A diktátorral egyébként három fő politikai csoportosulás néz farkasszemet. Nem pártok, inkább személyiségek gyűjtő­medencéje 3 PRODEN. En­nél sokkal fontosabb a De­mokratikus Szövetség, amely a centralistának minősülő kereszténydemokraták kezde­ményezésére született. Részt vesz benne a jobboldali nem­zeti párt, a középutas radi­kális párt, s a szocialista párt egyik mérsékelt szárnya Programjuk a katonai rend­szerrel való párbeszéden ala­pul, de ők is követelik Pino­chet lemondását. A legújabb ellenzéki tömörülés, a De­mokratikus Népi Front, amely a kommunista párt, a MAPU és a szocialisták kö­vetkezetes baloldali szárnya részvételével augusztus végén hirdette meg programját, egy ideiglenes kormány azonnali megalakítását követeli. Az Allende-kormányt meg­döntő puccs pillanatában Chile politikailag megosztott ország volt. Pinochet azt hit­te, hogy véres terrorral, tíz­ezrek kivégzésével, százezrek bebörtönzésével és száműzé­sével tartósan megfélemlíthet mindenkit. A demokratikus erőket is, a puccsot ellenző polgári pártokat is. A diktá­tor elhatározott szándéka volt az „agyak átmosása”, a de­mokratikus hagyományok ki­irtása. Olyan „csendes több­séget” kívánt megnyerni ma­gának, amely „nem politi­zál”, amelyet kielégít a fo­gyasztói modell. Fokozatosan magánkézbe adta a korábban államosított vállalatok zö­mét, megnyitotta a kaput a külföldi termékek és hitelek előtt. Visszacsinálta az Allen- de-időszak agrárreformját. Megszüntette a rendkívül haladó ■ állami biztosítási rendszert. Gazdaságii modelljének a munkások és a parasztok kezdettől fogva kárvallott­jai voltak; ám a válság ké­sőbb már érintette az im- port-dömpinggel versenykép­telen hazai kis- és középvál-. lalkozókat is. A külföldi kölcsönökre épí­tett gazdaságpolitika néhány év után megbosszulta magát; a vállalatok, a magánban­kok sorra csődbe mentek. Chile szinte fizetésképtelenné vált, külföldi adósságai meg­haladják a 18 milliárd dol­lárt. A pénzügyi krízis gaz­dasági válságba torkollott. 1981-ben és 1982-ben a ter­melés több mint tíz száza­lékkal esett, százezreket bo­csátottak el a munkahelyük­ről. Ma a fővárosban, San- tiagoban a munkanélküliek aránya meghaladja a húsz százalékot A statisztika sze­rint a lakosság életszínvona­la a tíz évvel ezelőtti szint alá esett. A tömeges elége­detlenség először gazdasági követelésekben fejeződött ki, s fokozatosan terjedt át poli­tikai síkra. A Pinochet diktatúra kép­telen a gazdasági válság or­voslására, s ma már a fegy­veres fenyegetéssel sem tud­ja visszaszorítani az egyre erősödő követelést; Pinochet távozzék! O. L. Gy. A diktatúra omladozó alapzata «süddeutsche Zeitung — ks) Kaposváron az Ifjúsági házban 1983. szeptember 12-én 19 órakor P. Mobil koncert Jegyek a rendezvény­irodában válthatók. (81556) Megnyitottam böngészdémet! Adok-veszek felnőtt és gyermek ruhaneműt, lakásfelszerelés!, műszaki tárgyakat, régiségét, egyebeket. Tóth Jánosné, Kaposvár, Búzavirág u. 1. _______(317786) A „BALATON” Füszért raktárháza, Kaposvár, Raktár u. 2. fölvesz férfi munkaerőt raktáros! munkakörbe (képesítéssel), raktári segédmunkásokat. Jelentkezni a raktárház üzemeltetés-vezetőjénél lehet. (81501)

Next

/
Thumbnails
Contents