Somogyi Néplap, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-04 / 209. szám

A tehetséges gyermekekért interjú Sótonyi Sándorral, a megyei tanács osztályvezetőjével Könyvtárakat tölthetne meg az a töméntelen meny- nyiségű szakirodalom és publicisztikai eszmefuttatás, melyet a tehetségek fölfe­dezéséről, kiválasztásáról, társadalmi szerepéről vetet­tek papírra az utóbbi két és fél évezred írástudói. Ám eddig senkinek sem sikerült olyan oktatási rendszert ki­alakítania, melyben külön­böző gátak és fékek nélkül, igazán szabadon bontakoz­hattak volna ki a tehetsé­gek. A tehetséggondozás le­hetőségeiről, az eredmények­ről, gondokról és tervekről Sótonyi Sándorral, a So­mogy megyei Tanács műve­lődésügyi osztályának veze­tőjével beszélgettünk. I — Milyen dokumentu­mok szabályozzák a te­hetséggondozás jelada­tait és a működési me- hanizmust? — A kiemelkedő képessé­gű gyermekek külön szelle­mi istápolajának szükséges­ségét hangsúlyozza az MSZMP Központi Bizottsá­gának 1972. évi határozata, s 1977-ben a megyei pártbi­zottság is állást foglalt a tehetséggondozással kapcso­latban. Említhetnék számos, a Művelődési Miniszrtérium áltál közrebocsátott doku­mentumot is. Végleges meg­fogalmazásukat természete­sen sok tapasztalatcsere, kölcsönös látogatás, éles vita előzte meg. I — Hogyan alakultak a somogyi tehetségek gon­I dozására vonatkozó el­képzelések? — Az elméleti irodalom és a központi dokumentumok felhasználása mellett részle­tesen tanulmányoztuk a Ba­ranya és Zala megyei ta- « pasztalatokat, felmértük me­gyénk személyi és tárgyi feltételeit is, hiszen hiába szeretnénk például Mark Spitzeket és Ulrike Taube- reket nevelni ott, ahol nincs uszoda, vagy nyelvzseniket ott, ahol képesítés nélküli pedagógus tanítja az oroszt, és csak egy rossz magnó rejtőzik a szekrény mélyén. — Milyen módszerrel állapítják meg egy gyer­I mekröl, hogy tehetsé­ges-e? — Sajnos nincsenek a te­hetséggondozásban nagy ta­pasztalatokra szert tett hiva­tásos lélekbúváraink, nin­csenek eszményien fölszerelt pszichológiai laboratóriu­maink sem, így a pedagógu­sok többnyire empirikus módon állapítják meg, me­lyik gyermekkel milyen te­rületen érdemes külön is foglalkozni. Támpontként szolgálnak az óvodásokról és a kisiskolásokról készített személyiséglapok, a sport- versenyek, a nagyobb gyer­mekeknél a speciális, illetve tagozatos osztályok rendsze­re, s a zeneiskolák tanárai­nak tapasztalatai. Ez persze kevés ahhoz, hogy vala­mennyi tehetséges gyerme­ket idejében fölfedezzük: nyilván nem kevesen kal­lódnak el saját gátlásaik, szociális körülményeik, rit­kábban a pedagógus „vak­sága” vagy nemtörődömsége miatt. — Milyen típusú tehet­ségek fölfedezésében és gondozásában sikerült eddig a legjobb eredmé­nyeket elérni? — Az iskolai testnevelés­ben. A sikereket három té­nyezővel magyarázhatjuk. Az első: jórészt megszűntek a korábbi silány tárgyi fel- tételek Kaposváron, Csur­gón, 'Fonyódon, Mernyán, Siófokon és más települése­ken nagyszerű tornatermek és sportcsarnokok épültek. A második: jó néhány peda­gógus áldozatkészsége, me­lyet a megyei tanács kisebb- nagyobb jutalmakkal is igyekszik elismerni. A har­madik tényező: érezhetően, sőt mérhetően javultak a kapcsolatok az iskolák és a felnőttsportkörök, valamint a lan ácsok között. Ennek köszönhetjük, hogy Symogy a két legutóbbi úttörő-olim­pián általában is a mezőny első felébe küzdötte fel ma­gát — holott régebben több­nyire már a versenyek előtt kibérelhettük volna a 19. he­lyet —, kézilabdában, röp­labdában és más sportágak­ban pedig előkelő helyezé­seket szereztek. — Mi a helyzet « zenei tehetségekkel? — Itt is a feltételekről kell először szólnom. Szép és ké­nyelmes zeneiskola val gazda­godott végre Nagyatád, sóikat fáradoztunk a csurgói kihe­lyezett tagozat megteremté­séért, remélem, hamarosan pont kerül a kedélyeket évek óta borzoló kaposvári „zene­iskola-ügy” végére, végül — ezt felelösséggem legtelje­sebb tudataiban ígérem — két év múlva megkezdődik az oktatás az új művészeti szakközépiskolában, itt a megyeszékhelyen. Ha igény van rá — s ha megfelelő számú tehetséges gyerekre buüdkamirtk — nem lehetet­len a zenei tagozatos álta­lános iskolák számárnak bőví­tése sem. A képzőművészeti tehetségek gondozásával kapcsolatba» az évenként sorra kerülő nagyatádi gyermektábort szerelnem emüíiteni. — Somogynak azonban — ezt bizonyítják a sta­tisztikák — nemcsak ki­tűnő sportolókra és mű­vészekre volna szüksége., — Valóban: megyénkben mindössze 4,3 százalék az ér­telmiség aránya, ez 2,2 szá­zalékkal kevesebb, mint az országos átlag, vagyis a hát­rány megszüntetéséhez e pil­lanatban hét és fél ezer dip­lomásra volna szükség. A te­hetséggondozásra tehát ko­moly feladatok hárulnak. Az egyetemi, főiskolai felvételek megkönnyítésére szolgálnak azok a — második és har­madikos középiskolások szá­mára rendezett — nyári elő­készítő táborok, melyekben a megye legjobb középiskolai tanárai foglalkoznak a mate­matika, a fizika, a magyar nyelv és irodalom, a törté­nelem és az orosz nyelviránt különös vonzalmat érző száz­hatvan diákkal. Nem csekély eredményekkel kecsegtet a Munkácsy gimnáziumiján működő idegen nyelvi és a Táncsicsban létrehozott test- nevelési tagozat. — Mit tehetnek az álla­mi szervek a tehetséges, de szociális szempontból hátrányos helyzetű gyer­mekek anyagi támogatá­sáért? — A fizikai dolgozók te­hetséges gyermekeinek köz­ponti és megyei keretből rendszeresein adunk ösztön­díjat. Az idén 2800 tanuló kapott, illetve kap összesen egymálliókétszázötvenezer forintot. A feltételek szigorú­ak: ahhoz, hogy az ösztöndí­jat odaítélhessük, a diákok­nak jó tanulmányi eredmé­nyekkel kell bizonyítaniuk képességeiket Ez az ösztön­díj tehát valóban ösztönöz. — A tehetséggondozás többnyire a pedagógusok feladata. Vajon — számos más elfoglaltságuk mel­lett — szívesen válalják-e ezt a kötelezettséget? — Vitathatatlanul sokan tanítanak még csupán rutin­ból, kényelmesen, komótosan, sokan pedig nem differenci­álnak megfelelően a tehetsé­ges és kevésbé tehetséges gyermekek között. Ugyan­akkor hosszú listát állíthat­nánk össze azoknak a fá­radságot nem ismerő; felké­szült tanítóknak, tanároknak a neveiből, akik szinte fana­tikusan hisznek abban, amit tesznek, akik szakadatlanul kísérleteznek szakkörök és önképzőkörök vezetőiként, sportedzőként, az általános és középiskolások nyári táborai­nak irányítóiként A pedagó­gusok munkájának megíté­lésekor tehát éppolyan kö­rültekintőnek kell lenniük, mint a tehetséges gyermekek kiválasztásakor, L A, Idigenforg»!!«! mérleg Sikeres vállalkozás Gyökeres szőlőoltványt termel a szakcsoport Műkor elhagytuk a főútvo­nalat, út-’társam, Jónás Ist­ván miezogazdasagi technikus tréfásan megjegyezte: igazság szerint be keltene kötni a szememet, mert a szőlőisko­lájukhoz vezető utat csak ke­vesen ismerhetik. Sajnos, vannak rossz emberek, és nem szeretnénk, hogy most, amikor közeleg aiz „aratá­suk”, Olyan valaki szedne „gyümölcsükből”, aki ezért ssm tett semmit. A gépkocsi Kaiposrvár ha­tárában kanyarog velünk. Már a földúton járunk, mel­lettünk különböző kultúrák. Aztán hirtelen élénk tárul a féühektáros, gyönyörűen ke­zelt szőlőislkola. Két hektár területet adott bérbe a szak­csoportnak a Kaposvári Fő­iskoláé Tangazdaság. Meg­tudtam, hogy a gyökeres sző- lőöltványt nem lehet mindig azonos talajon nevelni, ezért a terület többi részét más növényekkel ültették beü A szakcsoporttagök legtöbbje a gazdaság dolgozója. Jónás István Zaláiból hoz­ta magával a gyökeres saó- lőoltvány előállításának tu­dományát Az úgynevezett „fekete fóliás, bakhátas” technológiát alkalmazták, A szakcsqportdlnöknek ötéves gyakorlata, vau ebben a munkában, és tapasztalatait igyekszik átadni társainak. A szakcsoport a kaposvári áfész keretein belül működik, és a szövetkezet messzemenően segíti ezt a kezdeményezést. Nem véletlenül, hiszen már az első kísérteti évben 500 ezer forint árbevételt várnak ettől a tevékenységtől. Jónás István a kezdetre emlékezik. A Balatonboglári Állami Gazdaságtól megfele­lő mennyiségű szőlővesszőt kaptak. Ennek fejébe a gaz­daság 60 ezer kész gyökeres szőlőoltványt vár a szakcso­porttól. A keretszerződés a következő évekre 160 ezer darabig ad lehetőséget a szakcsoportnak. A munkák zömét a kaposvári gazdaság gépei végzik megfelelő bé­rért Nagy szerencséje a szakcsoportnak, hogy öntözni tudnak. Aranyat ér a szak­csoportban Stark Károly, aki amolyan ezermester. Ö szer­kesztette a fóliafektető és fólia lyukasztó kézi szerszá­mokat amelyeket aztán vala­mennyien hasznosítottak. A vesszők oltásához szükséges kisgépekkel valamennyien rendelkeznek. Az oltást ápri­lisban, a kitelepítést, május­ban, a gyökeres oltványok kiszedését október végén vég­zik. Nagy a rend a szőlőisko­láiban. A sorok végén a ne­vek, ma már a bizonyítvá­nyokat is ki tehetne osztani, bár az „évzáró” csak októ­berben lesz. A szekszárdi szőJőnemesitő intézet es a Balatonboglári Állami Gaz­daság képviselője többször látogatta a szőlőiskolát és az áfész szakemberei is segítő figyelemmel kísérték munká­jukat. A válalkozás már az első évben sikeres. Jónás István szakcsoportélnök sze­rint a tagok tiszta nyeresége átlag 30 ezer forint. Ez pe­dig kezdetnek nem rossz. Tíz százalékkal több volt a külföldi Az Országos Idegenforgal­mi Hivatal értékelése szerint az év első hét hónapjában 10 százalékkal több külföldi járt hazánkban, mint tavaly ilyenkor. A turisták száma 7 százalékkal nőtt, ezt három­szorosan meghaladta az át­utazók számának emelkedé­se. A turisták rvvidebb időt töltöttek Magyarországon, mint a korábbi években, a kereskedelmi szálláshelyek igénybevétele, azonban va­lamelyest tovább javult. Több mint egyharmadával nőtt a szervezett külföldi for­galom, elsősorban a szocialis­ta országokból. Kedvező je­lenség az is, hogy valameny- nvi országcsoportnál emel­kedtek az egy érkezőre jutó bevételek. A szocialista országokból érkezett a külföldi vendégek kétharmada. Az előző évek­hez képest 25 százaléikkal több vendég érkezett Cseh­szlovákiából és Lengyelor­szágból. Jugoszláviából fe­leannyian érkeztek, mint ta­valy. A tőkés országokból — Ausztria kivételé’,’cl — keve­sebben érkeztek., mint tavaly ilyenkor, s rövidebb időt is töltöttek hazánkban. A külföldre irányuló ma­gyar idegenforgalom több mint egynegyedével nőtt. Nemzetközi idegenforgal­munk bevételei és kiadásai a rubelelszámolású forgalom­ban 58 millió transzferábilis rubeles, a konvertibilis for­galomban pedig 68 millió dolláros aktív egyenleggel zárultak. D. Z. Új módszer nyomán Hulladékból értékes vegyidet Nemzetközi munkavédelmi kiállítás Biztonság — az emberért November 1-ig jelentkez­hetnek azok a hazai és kül­földi vállalatok, intézmények, gazdasági munkaközösségek, kisvállalkozások, amelyeknek terméked, eredményei, ku­tatásai valamilyen formában kapcsolódnak a munkavéde­lemhez, és részt kívánnak venni a kiállításon. Az 1984. április 10. és 13. között megrendezendő szak- kiállítás alapgondolata: „a dolgozó ember a munka biz­tonságáért, a munka bizton­sága a dolgozó emberért”. A kiállítás lehetőséget nyújt a legkorszerűbb egyéni védő­eszközök, védőberendezések bemutatására. Értékes nikkelvegyület hulladékból történő vissza­nyerésére dolgoztak ki új módszert a Magyar Ásvány­olaj- és Földgázkísérleti In­tézet kutatói az Ipari Mi­nisztérium megbízásából. Az alapanyag a vegyiparban és az élelmiszeriparban fel­használt katalizátor-hulla­dék. Ezt az értéktelennek tartott anyagot eddig utak és gyárudvarok egyengetésére használták fel, vagy a med­dőhányókon tárolták, holott 30—40 százaléknyi nikkelt is tartalmaz. Ugyanakkor je­lentős mennyiségű nikkelt importáltunk ívről évre. A számítások szerint a hazai vegyipari és élelmiszeripari üzemekben évente 400 ton­nányi magas nikkeltartalmú katalizátor-hulladék kelet­kezik, s a veszprémi kutató- ihtézet módszerével ebből 100 tonnányi olyan'nikkelve- gyületet lehetne visszanyer­ni, amelynek az értéke jóval meghaladja a tiszta nikkel világpiaci árát. Az ígéretes kísérletek hatására a Péti Nitrogénműveknél és a Bor­sodi Vegyikombinátban már megkezdték a nikkeltartalmú hulladékok összegyűjtését és tárolását a későbbi haszno­sításhoz. 3 SOMOGYI KRÓNIKÁJA , Megkezdődött a naptári ősz. Az időjáráson ezt még nem lehet észrevenni, to­vábbra is nyárias, meleg az idő, a Balatonnál sem káro­sodnak az utószezonban nya­ralók, hiszen a víz hőfoka, és a napfény nem kevesebb mint nyáron, viszont enyhült a csúcsforgalom. Oka ennek az is, hogy a diákok már augusztus utolsó hétfőjén el­foglalhatták a nyár során rendbe hozott tantermeket, hogy itt várják a tanévkezdést jelző csengöszót. Az évnnyitó utáni tankönyvvásárlás vi­szont helyenként bosszúság­gal járt, mert például a ne­gyedikesek anyanyelvi, a nyolcadikosok történelem- könyve nem kapható, a har­madikos gimnazistáknak is egyelőre fokozott figyelem­mel kell követniük a fizika­tanár magyarázatát, ha érte- m akarják a tárgyat, meri tankönyv még nem áll ren­delkezésükre. Megnőtt az írószerboltok forgalma szerte a megyében, a diákok ezekben a napokban egészítik ki tanszercsomag- jaikat, bár akad olyan is aki az utolsó pillanatra halasz­totta a füzetek, írószerek be­szerzését. A középiskolások egy része keddtől már gyümölcsszedés közben mesélhette társainak nyári élményeit. Jelentős eseménynek adott otthont megyeszékhelyünk, itt rendeztek ugyanis három­napos vándorgyűlést a Ma­gyar Régészeti és Művészet­történeti Társulat. A me­gyénk régészeti anyagairól tartott előadások azt bizo­nyítják, hogy szakembereink kutatásaikkal jelentősen hoz­zájárulnak az egyetemes ma­gyar kultúra fejlődéséhez, Mindig öröm, ha új léte­sítmény átadásáról adhatunk hírt. Ritka alkalom az olyan, amikor egy héten belül egy új áruház és raktárház avatásáról számolhatunk be. A fonyódi TÉBA áruház el­sősorban az építkezésekhez és a hétvégi házak csinosítá­sához kínál árut tízmillió fo­rint értékben, míg Kaposvá­ron a Fűszért szóztizenhat- millió forintos beruházással épült raktárháza a megye új éléskamrája. A Hazafias Népfront me­gyei elnökségének ülésén az idősekről való gondoskodás volt a téma. Különösen fon­tos ez, hiszen a megye több mint huszonkét százaléka már túl van a nyugdíjkorha­táron, és közöttük magas azoknak a száma, akik nem tudják ellátni magukat. A társadalmi es tömegszerveze­tek részéről a jövőben még nagyobb figyelemmel kísérik az előrehaladott korúakat, hiszen amint azt az egyik felszólaló mondta: a társada­lom önmagát minősíti azzal, ahogyan az idősekkel bánik. Vegyes érzelmeket keltet­tek a somogyi sportbarátok szívében a hét sportesemé­nyei, elsősorban a Siófok hétközi balszerencsés veresé­ge volt ennek az oka. A ví­zi sportok kedvelői sétaha­jókról szemlélhették a Szán- tódrév és Tihanyrév közt zajló Mistral-szörf Európa-bajnokságot. Kaposváron három vesze­delmes tengeri ragadozó tar­totta izgalomba a lakosságot. A Florida cápashow plakát­jait meglátva ugyanis ruhát­lan hölgyek vízi táncát vár­hattuk vérszomjas cápák közt. A belépődíj befizetése után azonban megnyugodhat­tunk: egyikről sincs szó. A vízbe merülő hölgy ruházata megfelel a legújabb divatnak, a cápák pedig alamusziak, A férfinép ez utóbbiba törődött, bele hamarabb. Varga 1st via SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents